Kezdőlap Világ Oldal 53

Világ

Kap-e Erdogan F 16- os amerikai vadászgépeket?

0

A választás győztesének járó gratuláció után arról beszélgetett Joe Biden amerikai elnökkel Erdogan – aki húsz év kormányzás után újabb öt évre kapott felhatalmazást -, hogy kaphat e F16 vadászgépeket.

Törökország 20 milliárd dollárért szeretne amerikai F 16-os vadászgépeket venni, de az USA egyelőre nem adta áldását az üzletre pedig NATO tagállamról van szó mégpedig az egyik legfontosabbról. Csakhogy Erdogan elnök akadályozza Svédország NATO tagságát, ebben hűséges barátja, Orbán Viktor miniszterelnök is segédkezik. Miért zavarja Erdogant Svédország? Mert menedéket nyújt kurd politikai aktivistáknak, akiket Erdogan terroristáknak tekint. A török elnöknek a nacionalista érzelmek felszítására is alkalmas volt Svédország NATO tagságának megvétózása. Washingtonban tagadják, hogy összefüggés lenne a török vétó és a vadászgépek eladása között, de a kapcsolat nyilvánvaló. Amikor Törökország feladta a vétót Finnország ellen, akkor az amerikai kongresszus rögtön jóváhagyott egy kisebb vadászgép szállítási ügyletet Törökországnak.

Mit akar Erdogan?

Az Al Jazeera szerint csökkenteni kívánja függését a Nyugattól, de tudja, hogy az együttműködés létfontosságú Törökország számára mind a gazdaságban mind pedig a katonai technológiában. Törökország vásárolt orosz rakéta elhárító rendszert amikor nem kapott amerikait, de Erdogannak rá kellett döbbennie: az oroszok egy generációval le vannak maradva a katonai technológia terén is. Ezért saját hadiipar fejlesztését határozta el, és mindenképp szeretne F16-os amerikai vadászgépeket szerezni a török légi flotta korszerűsítéséhez. Biden elnök viszont azt szeretné, ha Svédország már teljes jogú tagja lenne a NATO-nak amikor nyáron csúcstalálkozót tartanak. Törökországot engedékenységre késztetheti a kétségbeejtő gazdasági helyzet. A török líra Erdogan választási győzelme után azonnal megindult lefelé. A piacok arra számítanak, hogy Erdogan folytatja nem ortodox pénzügyi politikáját, amely azt jelenti, hogy nem emeli a kamatlábat a nemzeti bank annak ellenére sem, hogy az infláció az egekbe emelkedik. Tavaly 85% volt a hivatalos adat, idén 44%, de az ellenzék szerint mindkét számot manipulálta a hatalom. Tavaly az infláció szerintük 100% fölött volt. Erdogan viszont úgy érezheti: a választási siker visszaigazolta eddigi politikáját. Fordulatot tőle ezért kevesen várnak Ankarában vagy külföldön.

Orbán gratulált Erdogannak

Orbán lihegve igyekezett mielőbb gratulálni a török választások második fordulójában is legtöbb szavazatot kapó győztes Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ezzel meghosszabbította húsz éve tartó uralmát. Orbán szokás szerint lemaradt, a katari emír megelőzte gratulációjával. Azért a másodiknak lenni is dobogós hely ez vígasztalhatja Orbánt.

A török elnök megnyerte a választás második fordulóját, és így még öt évig Törökország államfője lesz. Erdogan már húsz éve van hatalmon Ankarában, ahol egyre több hatalmat összpontosít a kezében. Orbán Viktor szövetséget kötött a török elnökkel, akit már öt évvel ezelőtt fiával, Orbán Gáspárral együtt üdvözölt a választási siker után. Most a magyar miniszterelnök angol és török nyelven gratulált “a megkérdőjelezhetetlen választási győzelemhez.”

Magyarország és Törökország között komoly diplomáciai, katonai és gazdasági együttműködés alakult ki az elmúlt években. A magyar diplomácia minden bizonnyal a törökök kérésére blokkolja jelenleg is Svédország NATO tagságát.

Orbán Viktor korábban az Ankara-Berlin-Moszkva háromszögben határozta meg a magyar diplomácia működési akciórádiuszát némiképp megfeledkezve Brüsszelről és Washingtonról.

A magyar diplomácia jó kapcsolatban áll Törökországgal és Oroszországgal, de Németországgal nem. Szijjártó Péter legutóbb is összeszólalkozott Annalena Baerbock német külügyminiszterrel, mert a magyar diplomácia blokkolta az uniós fegyverszállítást Ukrajnának.

Kínai pénzre várva

Mind Törökország mind Magyarország magas inflációval és költségvetési hiánnyal küzd miközben az államadósság növekszik. Mindkét állam pokolian rossz viszonyt ápol az
IMF-el, amely az életmentő kölcsön mellé feltételek listáját is mellékeli. Orbán Viktor a török példára hivatkozva reménykedett kínai pénzügyi támogatásban. A korábbi pénzügyi válság mélypontján amikor már Erdogan végképp nem kapott hitelt, akkor Kína egymilliárd dollárral segítette ki Törökországot. Ingyen? Szó sincs róla! Erdogan elnöknek el kellett zarándokolnia a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába Urumcsiba, és ott közölnie az általa korábban támogatott muzulmán ujgurokkal, hogy lepaktált Hszi Csin-ping kínai elnökkel, tőle több támogatást ne várjanak Pekinggel szemben.

Orbán Viktor is pénzügyi pácban van hiszen Johannes Hahn uniós biztos nemrég arra utalt, hogy lehet: csak két év múlva kezdenek el csordogálni az európai pénzek. Ez 20 milliárd euró kiesését jelentené! Hogy pótolja ezt a kieső összeget Orbán Viktor? Kínában érdeklődött, ahol biztosították a további barátságról, de felhívták arra a figyelmet:

kormányokat csak kivételesen támogatnak, különben üzleti alapon tárgyalnak.

Oda viszik a pénzüket, ahol az profitot hoz. A kínaiak gyakran úgy adnak pénzt a bajba jutott országoknak, hogy jelzálogot kötnek ki fizetésképtelenség esetére. Görögországban a parlament felállva tapsolta meg a kínai kormányfőt, Ven Csiapaot amikor pénzügyi támogatást ígért a válság mélypontján. Aztán kiderült, hogy Görögország legnagyobb kikötője Pireuszban jórészt kínai tulajdonba került. Jelenleg az az Új Selyemút legfontosabb délkelet-európai bázisa. Épül a Budapest-Belgrád vasút  amelynek célja a kínai áruk szállítása Európa szívébe.

A kínaiak azt is érzékeltették Orbán Viktorral, hogy Magyarország csak annyiban érdekli őket amennyiben az Európai Unió illetve a NATO tagja marad. Huxit nem jöhet szóba. Így az üres pénzes ládikán üldögélhet Orbán Viktor a nemzeti együttműködés rendszerének
13-ik évében. Erdogan győzelméből reményt meríthet: a török nép a már ismert biztos rosszat választotta a magas inflációval, mert attól tartott, hogy az ellenzék sikere polgárháborús káoszt hozhat Törökországban. Orbán ugyanezzel próbálkozhat meglehetősen reménytelen helyzetében: a káosz vagy én? – kérdezheti a választópolgároktól, akiket immár nem tud megvenni, mert az Európai Unió elzárta a pénzcsapot.

Erdogan: különleges a kapcsolatom Putyinnal

Törökország autokrata elnöke, aki jó eséllyel pályázik arra, hogy megőrizze vezető szerepét a választások második fordulójában, a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott.

“Törökországnak és Oroszországnak minden területen szüksége van egymásra“ – hangsúlyozta Erdogan, aki megerősítette, hogy bár országa a NATO tagja, de esze ágában sincs szankciókat alkalmazni Oroszországgal szemben Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt.

“A Nyugat álláspontja Oroszországgal szemben nem eléggé kiegyensúlyozott”

– fogalmazta meg véleményét Erdogan, akit hívei szultánként emlegetnek oly nagy hatalmat összpontosít a kezében uralmának huszadik évében.

Törökország semlegességet fogadott Oroszország és Ukrajna háborújában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Oroszország gyakran épp Törökország segítségével játsza ki a nyugati szankciókat. Ukrajnába viszont Törökország szállított Bayraktar drónokat, melyek igen eredményesek az orosz harckocsikkal szemben. Törökországban állapodtak meg az ukrán gabona exportról is, amely lehetővé teszi, hogy az ukrán kereskedelmi flotta a Fekete tengeren át eljuttassa a gabonát a világpiacra. Legutóbb május 18-án hosszabbították meg a gabona szállítási egyezményt, melyet Oroszországon és Ukrajnán kívül Törökország és az ENSZ írt alá.

Az orosz titkosszolgálat lejárató kampányt folytatott Erdogan ellenfelével szemben

Kemal Kilicdaroglu, aki második fordulóra kényszerítette Erdogan elnököt, az első forduló után azt állította, hogy a vártnál szerényebb választási eredményei azzal is magyarázhatók, hogy az orosz titkosszolgálat hekkerei beavatkoztak a kampányba Törökországban, és álhírek – fake news – terjesztésével gyengítették az ellenzék pozícióit- emlékeztet a brüsszeli Politico. Kemal Kilicdaroglu már az első forduló előtt nyílt levélben figyelmeztette Putyint:

“Kedves orosz barátaink! Álhír sorozatok, hamisított hang bejátszások lepleződtek le az elmúlt napokban, melyekben részletek volt. Ha azt akarjátok, hogy a választások után is jó kapcsolatban legyünk, akkor ezt abbahagyjátok! Mi továbbra is jó kapcsolatokra törekszünk veletek!”

– írta Twitteren a török ellenzék vezére, aki konkrétumokat nem említett. Az ellenzék a nyugati kapcsolatok erősítését tűzte ki célul, közeledni kíván Brüsszelhez és Washingtonhoz, ez motiválhatta az orosz titkosszolgálatot a deep fake kampányra, melyet a Kreml azonnal letagadott.

Lehet viszont, hogy Erdogan elnök erre utalt amikor azt mondta a CNN hírtelevíziónak, hogy “Putyin elnökkel különlegesen jó a kapcsolatunk, és ez még egyre csak tovább javul”.

Lehet, hogy csak két év múlva kezdenek el csordogálni az uniós pénzek

Játék az idővel, avagy Brüsszelt nem sürgeti a Magyarországnak feléretett 20 milliárd euró kifizetése. Annál inkább szüksége lenne erre a pénzre Orbán Viktor kormányának csakhogy az európai jogállami normák teljesítése nagyon távol állnak kormányától. A Bizottság által követelt 27 pont teljesítése Orbán hatalmának jelentős meggyengülésével járhat. Akár bukásával is!

Az Európai Parlamentben, ahol két szakbizottság előtt Johannes Hahn költségvetési biztos adott tájékoztatást a magyar pénzekről.

“Van haladás, de a nagy témákban még messze járunk attól, amit el szeretnénk érni”

– vázolta fel a helyzetet az osztrák biztos. Nem kis összegről, összesen mintegy 20 milliárd euróról van szó. A magyar parlamenttől és a magyar kormánytól az Európai Unió döntéseket vár – hangsúlyozta Johannes Hahn. Szerinte a jövő nyári Európai Parlamenti választások utánra is áthúzódhat a döntés. Ha pedig ez következik be, akkor meg kell várni az új brüsszeli bizottság felállását, melyet a múltban általában hosszas egyeztetés előzött  meg. Legutóbb ez félévig tartott.

Az új brüsszeli bizottság egyáltalán nem biztos, hogy prioritásként kezeli a magyar pénzek ügyét. Johannes Hahn osztrák biztos érzékeltette, hogy a mostani brüsszeli bizottság nemigen hajlik arra, hogy pénzt adjon a magyar kormánynak, amely gyakori vétókkal akadályozza a munkát az Európai Unióban.

Orbánnak nem akarnak pénzt adni

A brüsszeli bizottság szemmel láthatóan kipécézte a magyar miniszterelnököt, egyáltalán nem véletlenül. Az Európai Parlament minden főbb párt családja azt várja el a brüsszeli bizottságtól, hogy kötelezze Magyarországot a jogállami normák helyreállítására.

Visszafordíthatja-e rendszerét Orbán Viktor?

Aligha. Az Európai Unió brüsszeli központja többé kevésbé nyíltan a magyar miniszterelnök megbuktatására törekszik. Jó partner ebben az Egyesült Államok. Washingtont nem érdekli különösebben a magyar jogállam hiszen ebben a térségben nincsenek gazdasági érdekeltségei, Orbán Viktor orosz kapcsolatai viszont annál inkább. Emiatt a magyar diplomácia a senki földjére szorult mind az Európai Unióban mind a NATO-ban.

Orbán magára maradt. Egykori szövetségese, Giorgia Meloni meggyőző fölénnyel nyert Olaszországban, de nem Orbánnal sietett paktálni hanem Morawiecki lengyel miniszterelnökkel. Együtt ítélték el Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Giorgia Meloni pénzt akar kapni az Európai Uniótól, és egyáltalán nem kíván úgy járni mint a magyar miniszterelnök, aki mindinkább attól tarthat, hogy a trónörökösök felteszik a kérdést:

megér nekünk Orbán Viktor 20 milliárd eurót?!

Ki pénzelte Marine Le Pent? Orbán és Putyin is a célkeresztben

0

A francia parlament vizsgálódik, hogy megtudja: kik adtak pénzt a szélsőjobboldali vezér választási kampányaira?

Korábban ezeket Putyin orosz elnök pénzelte, de azután Franciaországban megszigorították a törvényeket, és csak uniós finanszírozást engedélyeztek. Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki Marine Le Pen budapesti látogatása alkalmából utasított egy kormányhű bankot: nyújtson hitelt a francia szélsőjobb vezérének, hogy az szembeszállhasson Macron elnökkel. A francia államfő végül győzött, de a parlamentben nincs többsége, ezért csak nehezen hajthatja végre elképzeléseit.

Az MKB kölcsönét Marine Le Pen visszafizette, de menetközben kiderült, hogy másoktól is kaphatott támogatást: Putyinhoz közelálló orosz oligarchák, Líbia, Gabon stb.

Marine Le Pen 10 millió 600 ezer eurót kapott az MKB-től választási kampányára.

Sarkozy Líbiától 5 millió eurót kapott választási kampányára, és emiatt is vizsgálat folyik ellene Franciaországban. A francia köztársaság első magyar származású elnöke az első abban is, hogy jogerősen elítélték korrupciós ügyben. Ez még nem a Kadhafitól kapott pénzekre vonatkozott.

Putyin európai barátai

A francia sajtó idesorolja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, akinek olyan illusztris partnerei vannak e körben  mint Silvio Berlusconi Olaszország ex miniszterelnöke, aki Valentin napon is barátságáról biztosította Putyin elnököt. Marine Le Pen asszony Putyin Ukrajna elleni agressziója óta csökkenteni igyekszik kapcsolatait Putyinnal. Macron elnök, aki határozottan elítéli az Ukrajna elleni agressziót, rendszeresen beszélget az orosz elnökkel telefonon, mert az a véleménye, hogy Oroszországgal továbbra is kapcsolatban kell maradni. Oroszországra ugyanis szükség van egy európai biztonsági rendszerhez – állítja Macron elnök, aki ebben közelálló véleményt fogalmaz meg Orbán Viktorhoz.

A magyar miniszterelnök mindinkább a perifériára szorul az Európai Unióban és a NATO-ban oroszbarát magatartása miatt.

Orbán orosz kapcsolatait egyre nagyobb gyanakvással szemléli a CIA, amelynek az sem kerülte el a figyelmét, hogy Hilarion Alfajev metropolita a Lendvai utcában szervezkedik a Fidesz székház közelében – hangsúlyozta Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást. Hilarion Alfejev, akivel Ferenc pápa is találkozott Budapesten, korábban a moszkvai ortodox egyház külügyminisztere volt – és éppúgy a titkosszolgálat tisztje mint Kirill pátriárka, az egyház vezetője. Kirill nevét az Európai Unió szankciós listájáról a magyar diplomácia vettette le vétóval fenyegetőzve Brüsszelben.

Aszály fenyegeti Franciaországot

A megyék negyedrészében ez “nagyon valószínű”, de az aszály veszélye mindenütt fennáll – hangsúlyozza az Ökológiai Változás minisztériuma Párizsban. Amely keddtől országos konzultációt szervez, mert attól tart, hogy nem 2 hanem 4 Celsius-szal emelkedhet a hőmérséklet.

Húsz megyében már most májusban is korlátozzák a víz fogyasztást – írja a Libération, amely vezércikket  szentel az ügynek. A lap rámutat arra, hogy hiába esik tavasszal a májusi eső, mert az csak a fejlődő növényeknek “ér aranyat “, de nem tölti fel a földalatti víz rendszereket, melyek évek óta szárazsággal küszködnek.

Franciaország egész térképe veszélyhelyzetet mutat, ezért tiltja a kormány sok helyen, hogy öntözzék otthon a pázsitot.

A VIP villákban fütyülnek a tilalomra

Dél Franciaországot különösen fenyegeti az aszály, de ez a Riviérán és a környéken nemigen izgatja a dúsgazdag családokat, melyek vígan locsolják a vizet továbbra is a tilalom ellenére. Egy kisváros polgármestere ezért drámai felhívást tett közzé. Chateauneuf-Grasse polgármestere ezt írta: ”megnéztem a listát arról, hogy kik fogyasztják a legtöbb vizet a városunkban, és a 30 legnagyobb fogyasztó között meglepve láttam néhány VIP birtokot is”.

Kik is ezek a VIP birtokosok?

Királyok, miniszterelnökök, miniszterek, régi államfők – jórészt külföldiek. Köztük van például Silvio Berlusconi – írja az AFP hírügynökség. Itália ex miniszterelnöke a francia kisváros egyik legnagyobb víz fogyasztója – erősítette meg a hírügynökség kérdésére a polgármester. Rámutatott arra, hogy a büntetések nem érnek semmit sem. 1500-3000 eurót kell csak büntetésként fizetni, ez II. Albertnek, Belgium ex uralkodójának vagy Silvio Berlusconinak, Olaszország egyik leggazdagabb emberének igazán nem jelenthet problémát. A polgármester kicsit csodálkozik azon, hogy a régió 24 városa és községe szerepel az aszály listán, melyet a prefektúra adott ki, de csak egyedül ő tiltakozott pedig olyan üdülő helyeken mint Antibes vagy Saint Paul de Vence ugyanez a helyzet, mert tele vannak 30-60 hektáros VIP birtokokkal.

A kisváros polgármesterének aggodalma egyáltalán nem eltúlzott hiszen az egész megye hármas aszály fokozatban van a négyes skálán. 76%-kal kevesebb eső esett tavasszal mint amennyire szükség lett volna ahhoz, hogy feltöltődjenek a földalatti vízrendszerek.

“Tavaly akkora volt az aszály, hogy egy parasztgazda vízellátását is meg kellett tagadnom” – panaszkodik a polgármester, aki rámutatott arra, hogy “most rosszabb az aszály helyzet mint tavaly, mert a földalatti vízrendszer krónikusan deficites.”

Mi lesz nyáron? “Kinek a vizét vegyem el? A VIP birtokokét? A golf pályákét? Ha senki sem tartja be a szabályokat, akkor előbb vagy utóbb senkinek sem jut majd víz!” Mit csinálnak most? Méregdrágán veszik a vizet a szomszédban Cannes-ban.

“Ez se tart sokáig  mert a Saint Cassien tó, amelyből Cannes nyeri a vizet, egyre apad. Akkor pedig Cannes magának tartja meg a vizet.”

4 Celsius-szal lehet melegebb

A francia kormány új környezetvédelmi programja már ezzel számol, és ennek súlyos következményei lesznek minden polgár életére. Már a tavaly nyári aszály és a hosszú ideig tartó 40 fokos hőség figyelmeztetett mindenkit, hogy a klímaváltozás már itt is van.

“A felmelegedés globális realitás, és nekünk ehhez kell alkalmazkodnunk”

– hangsúlyozza Christophe Béchu ökológiai miniszter. Aki keddtől kezdve országos konzultációt tart: milyen megoldást válasszon Franciaország ebben a helyzetben?

A párizsi klíma egyezmény még 2 Celsius alatt határozta meg a hőmérséklet emelkedését, lehetőség szerint az 1,5-et tartotta elfogadhatónak. Ehelyett most itt a 4 Celsius, amely hihetetlenül magas hőmérsékletet jelentene Franciaország déli részein.

2022 Franciaország és Európa legforróbb éve volt. Félő, hogy az idei új rekordot produkál. Spanyolországból máris aszályt jelentettek, de Ázsiában is kánikulát hozott a tavasz néhány országban.

A francia kormány jövőképe ezért pesszimistább mint korábban: immár 3-4 Celsius fokkal számolnak. Mit jelentene ez Franciaországban? 90 trópusi éjszakát olyan területeken mint a Földközi tenger partvidéke, a Garonne völgye. Az aszállyal egy időben bekövetkezhetnek az óriási esőzések, melyek árvizet váltanak ki az ország több megyéjében.

A klímaváltozás gazdasági válsághoz vezethet

A francia kormány szerint ennek komoly esélye van, ha a hőmérséklet emelkedése gyorsabb lesz az eddig vártnál. Ez megváltoztathatja a földművelés és az állattartás feltételeit, az energia felhasználást és természetesen a turizmus körülményeit is. Franciaország turista nagyhatalom, ezért a tartós hőhullámok a Földközi tenger környékén komoly változást hozhatnak ezen a téren.

A francia kormány ezért 2,3 milliárd eurós klíma csomagot javasol, hogy megelőzze a nagyobb problémák kialakulását , mert a kisváros, Chateauneuf-Grasse polgármestere azt jósolta: nyáron már lehet, hogy el kell vennie a vizet a VIP nyaralóktól, mert a tavalyinál is nagyobb aszály fenyeget Franciaországban.

Ázsia az ázsiaké – Kína-közép-ázsiai csúcs oroszok nélkül

Hszianban, az ősi kínai fővárosban rendezték meg a csúcstalálkozót, melyet Hszi Csin-ping elnök hosszú beszédben üdvözölt. Új korszakról beszélt, amelyben Közép Ázsia népei szuverén államban fejlődhetnek.

Mintha mennyei zenét hallottak volna az egykori szovjet tagállamok vezetői Hszi Csin-ping elnök beszédében. Egyrészt azt jelentette, hogy adott esetben Kína megvédi őket egy orosz agressziótól, másrészt pedig megerősítette azt a pekingi álláspontot, hogy minden állam olyan belpolitikát folytat, amilyet akar.

Moszkva és a Nyugat is valamiféle lojalitást várt el Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán vezetőitől, akik élvezni kívánják azt a függetlenséget, melyet a Szovjetunió szétesése jelentett a számukra.

Putyin agressziója Ukrajna ellen megrémítette őket hiszen hasonló ürüggyel Moszkva bármikor ellenük is indíthat támadást.

Kazahsztánban különösen sok orosz él. Köztük már meg is kezdődött egy szervezkedés – minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat támogatásával – amely az ország orosz többségű részeit Oroszországhoz kívánja csatolni. Ukrajnában is így kezdődött …

A kazah elnök oroszul köszönte meg a kínai támogatást

Tokarjev elnök diplomata volt, folyékonyan beszél kínaiul, de jónak látta mégiscsak oroszul elmondani beszédét – hívta fel a figyelmet Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója. Kazahsztán nem azért kíván eltávolodni Moszkvától, hogy Peking hatalmi szférájába kerüljön. Ellenkezőleg egyenlő távolságot akar tartani Moszkvától és Pekingtől miközben együttműködik a Nyugattal is. Kazahsztánban a nyersanyagok kiaknázásában nagyon is aktívak a nagy nyugati cégek.

Kazahok, kirgizek és üzbégek élnek Kínában is, ahol a nemzetiségek élete egyáltalán nem könnyű. Peking a gyorsított asszimiláció politikáját folytatja a Hszincsiang-ujgur autonóm tartományban, ahol a rendőrállam teljes szigorával lép fel mindenféle szervezkedéssel szemben.

Szívfájdalom nélkül búcsúznak Moszkvától a közép-ázsiai egykori szovjet tagállamok, mert Putyin rendszerének gazdasági és diplomáciai csődje elriasztja őket. Ráadásul félnek az orosz agressziótól, és Hszi Csin-ping elnök megígérte: ettől megkíméli őket. Oroszország ugyanis oly mértékben vált függővé Kínától az ukrajnai háború miatt, hogy Hszi Csin-ping az egyetlen olyan külföldi vezető, aki komoly nyomást képes gyakorolni Putyin elnökre. Aki a nyugati birodalmi álmok után most búcsút mondhat a keletieknek is.

Lengyel-ukrán szócsata a népírtás miatt

Lengyelországban népirtásnak tekintik, hogy az ukrán lázadó hadsereg, az UPA több mint százezer lengyelt gyilkolt meg Volhiniában 1943-1944-ben amikor a terület a nácik megszállása alatt állt.

A nyolcvanadik évforduló kapcsán a lengyel külügy szóvivője felszólította Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ünnepélyesen kérjen bocsánatot a mészárlásért, amely elsősorban nők és gyerekek legyilkolását jelentette Ukrajna területén. Az ukrán nacionalista erők más nemzetiségeket is legyilkoltak, elsősorban a zsidókat, akik szintén nagy számban éltek Ukrajna területén. Ukrán SS alakulatok részt vettek a varsói gettó felkelés vérbe fojtásában is.

Mindezt nemcsak az antiszemitizmus indokolta hanem az is, hogy a lengyel Honi hadsereg harcolt a nácik ellen, akiknek az ukrán nacionalista erők a szövetségesei voltak.

Sztyepan Banderát az ukrán nacionalizmus vezérét sokan ma is nemzeti hősnek tekintik Ukrajnában, ahol megemlékeznek a születésnapjáról minden évben. Ukrajna varsói nagykövete most visszautasította a lengyel külügy szóvivőjének felszólítását: Zelenszkij kérjen bocsánatot a nyolcvan éve megindult népírtás miatt. A lengyel szejm 2013-ben egyhangúan döntött arról, hogy népirtásnak tekinti azt, ami Volhiniában történt 1943-44-ben. Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte: megállapodott Zelenszkij elnökkel, hogy kihantolják a tömegsírokat, és illendően eltemetik az áldozatokat Volhiniában.

Petro Porosenko ukrán elnök 2013 már térdét hajtott az áldozatok emlékműve előtt Varsóban, de a lengyel fővárosban azt szeretnék, hogy Zelenszkij elnök ünnepélyesen kérjen bocsánatot. Lengyelországban választási kampány van, és a szélsőjobb szívesen kihasználja ezt a témát a lengyel-ukrán szövetség meggyengítésére.

twitter.com

Blinken terv egy lengyel-ukrán államszövetségre

Az amerikai diplomácia vezetője cordon sanitaire-t akar Oroszország nyugati határainál, és ennek legerősebb láncszeme lehetne egy lengyel-ukrán laza államszövetség – szivárogtatta ki a Washington Post. A két ország együtt jelentős elrettentő erőt jelentene Oroszországgal szemben annál is inkább, mert Lengyelország a NATO tagja. Ukrajna NATO tagsága ebben az elképzelésben a frizsiderbe kerülne, hogy ne irritálja annyira Putyin orosz elnököt.

Mind Varsóban mind Kijevben igyekeznek emiatt a szőnyeg alá söpörni a régi nemzeti ellentéteket, amelyek közül a volhiniai népírtás talán a legkomolyabb hiszen az ukrán milíciák bestiális kegyetlenséggel – olykor fejszével gyilkolták le a védtelen nőket és gyerekeket, akikre gyakran rágyújtották a házat.

Lengyel becslés szerint a halálos áldozatok száma 110-130 ezer között lehetett Volhiniában.

A terület a két világháború között Lengyelországhoz tartozott, de Sztálin a Szovjetunióhoz csatolta miután megállapodott Hitlerrel Európa keleti felének a kettéosztásáról. A második világháború után Sztálin 300 kilométerrel nyugatra tolta ki a határokat vagyis a lengyeleket német területekkel kárpótolta. Ezért a lengyel nacionalisták sem bírálják a második világháborút követő békét hiszen gazdag német területeket kaptak cserébe a koldusszegény vegyes lakosságú keleti részekért.

Zelenszkij Hirosimában

Az ukrán elnök diplomácia sikert aratott a G7 csúcson, ahol további támogatást ígértek Ukrajnának a nagyhatalmak. Megerősítették: nem tárgyalnak Zelenszkij feje fölött Putyin orosz elnökkel. Ukrajna jelenlegi álláspontja az, hogy Putyinnal nem lehet tárgyalni, mert háborús bűnös. Csakhogy ily módon nagyon sokáig elhúzódhat a háború, ezért szép csendben az amerikai diplomácia hozzálátott a tűzszünet előkészítéséhez. Így egyáltalán nem meglepő, hogy Dánia külügyminisztere előállt az ötlettel: szívesen rendezne egy béke csúcsot Zelenszkij és Putyin részvételével a skandináv országban. A dán külügyminiszter szerint erre már júliusban lenne lehetőség. Ha nem folynának titkos megbeszélések a felek között kínai és amerikai közvetítéssel, akkor ilyen ajánlatot nem tenne Dánia, amely a földrajzi közelség okán ugyancsak érdekelt abban, hogy mielőbb véget érjen a konfliktus Ukrajna és Oroszország között.

A kínaiak aktívan próbálnak közvetíteni amióta elnökük egy órán át beszélgetett  Zelenszkijjel telefonon: Hszi Csin-ping elnök személyes megbízottja, Kína egykori moszkvai nagykövete mind az oroszokkal mind pedig az ukránokkal folyamatosan tárgyal. Kijevi megbeszélései után kijelentette:

“nincs varázspálcám, nem várható villámgyors megállapodás a két háborúskodó fél között”.

Egy éve és három hónapja folyik a háború, melyet Putyin agressziója indított el 2022 február 24- én Ukrajna megtámadásával.

Ezúttal nem robbant bomba Hirosimában

Az USA a közelmúltban kemény gazdasági álláspontot képvisel Kínával szemben. Scholz kancellár most azt hangsúlyozza, hogy a G7-ek nem törekszenek a Népköztársaság elszigetelésére.

A hét vezető demokratikus ipari nemzet (G7) csúcstalálkozóján az eltérő érdekek miatt nehezen tudtak közös álláspontot kifejezni Kínával kapcsolatban. A G7-országok végül együttműködést ajánlottak Pekingnek például az éghajlatvédelem és a „stabil kapcsolatok” terén, de figyelmeztették a gyorsan újra felfegyverkező Kínát az ázsiai-csendes-óceáni térségben folyó „militarizációs tevékenységekre”, és követelték, hogy Peking gyakoroljon nyomást Moszkvára, hogy az orosz csapatokat azonnal vonja ki Ukrajnából.

A G7-országok úgy vélik, hogy Kínával való kapcsolatoknak hatékonyan fejlődnie kell. Ugyanakkor meg kell nézni, „hogy ez jól beágyazott legyen a nemzetközi rendbe”. Ez azt is jelenti, hogy minden államnak be kell tartania a nemzetközi szabályokat.

A világ hét legnagyobb ipari hatalma függetlenebbé akarja tenni magát Kínától, és erősen kritizálja Peking hatalmat az emberi jogok folyamatos megsértése miatt.

A britek miniszterelnöke Rishi Sunak szerint:

Kína jelenti a legnagyobb kihívást a világ biztonsága és jóléte számára, de ez nem jelenti azt, hogy a vezető gazdaságoknak el   kellene szigetelni magukat Kínától.

„A brit fél ezzel kapcsolatos kijelentései nem mások, mint mások szavainak papagáj módon történő rosszindulatú ismételgetése, melynek valóságtartalma nem több rágalmazásnál,  ráadásul kevéssé sem találkozik a valós tényekkel. Kína ezt határozottan elutasítja, és határozottan elítéli” – áll Kína londoni nagykövetségének közleményében.

Ukrajna közös támogatása

Egység van a G7-országok között az Oroszország által megtámadt Ukrajna támogatásában : „Újra biztosítottuk az ukrán elnököt, hogy megadjuk Ukrajnának a szükséges támogatást, ameddig szükséges.”

Egy igazságos béke csak akkor lehetséges, ha Oroszország   felismeri, hogy véget kell vetnie ennek a háborúnak és ki kell   vonnia csapatait.

A hirosimai konferencia helyszíne egy emlékmű, „amely felhatalmazást ad arra is, hogy  biztosítsuk a béke és a biztonság garantálását a világban, és hogy ne legyen nukleáris    eszkaláció” – jelentette ki a német kancellár.

Zelenszkij új diplomáciai és katonai támogatást keres

Volodimir Zelenszkij a G7-ek japán csúcstalálkozóján vasárnap újabb diplomáciai és katonai támogatást kér Ukrajnának szövetségeseitől, de más országoktól is, amelyek eddig nem voltak hajlandók elítélni az orosz inváziót, például Indiától és Brazíliától.

Az ukrán államfő, aki szombaton érkezett a G7-ek hirosimai csúcstalálkozójára, várhatóan vasárnap beszédet mond ebben a japán városban, amely 1945-ben a történelem első atombombázásának áldozata, és azóta a béke világszimbólummá vált. 

Zelenszkij szombaton már beszélt európai szövetségeseivel a G7-en: Rishi Sunak brit miniszterelnökkel; Emmanuel Macron francia elnökkel; Olaf Scholz német kancellárral; az olasz kormány fejével, Giorgia Melonival; és maradt idő az Európai Tanács elnökével, és Charles Michellel megbeszéléseket folytatni.

Találkozott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is, aki megígérte, hogy India „mindent megtesz” az orosz-ukrán konfliktus megoldása érdekében, valamint Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel egy kétoldalú találkozón vasárnap délelőtt.

Zelenszkij  vasárnap négyszemközt is találkozhatott Lula brazil elnökkel, aki eddig nagyon vonakodott az orosz invázió elítélésétől: a múlt hónapban kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak fel kell hagynia „az [ukrajnai] háború ösztönzésével.

Zelenszkij jelenléte Hirosimában „nagyon fontos”, különösen azért, hogy „erősítse” Ukrajna kapcsolatait a déli országokkal – mondta Scholz vasárnap egy sajtótájékoztatón.

Egy nagyobb ukrajnai békekoalíció hangsúlyozná, hogy a konfliktus rendezése nem hozható összefüggésbe a jelenlegi helyzet „befagyasztásával a helyszínen, hanem „Oroszországnak ki kell vonnia csapatait” tette hozzá a német kancellár.

„Oroszországnak nem szabad arra fogadnia, hogy ha elég sokáig kitart, az Ukrajna támogatásának gyengüléséhez vezet

– figyelmeztetett.

Zelenszkijnek vasárnap kora délután találkozója van az Egyesült Államok elnökével, Joe Bidennel is. Biden pénteken legyőzte régóta fennálló vonakodását azzal, hogy kész megengedni, hogy más országok is szállítsák Kijevnek azokat a vadászgépeket, amelyeket Zelenszkij régóta követelt, amerikai gyártmányú F-16-osokat. Biden a „történelmi” döntéssel várja az ukrán elnököt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK