Világ Archives » Oldal 52 a 313-ből » Független Hírügynökség

Japán a NATO tagja?

Polonius

-

2023-06-10

Európa idegeit borzolja Biden azzal a felvetéssel, hogy vegyék fel Japánt A NATO-ba. Majd minden európai nagyhatalom hátán feláll a szőr, leginkább Franciaországé. Macronnak eszébe juthatott országa kicsit sem dicsőséges keleti kalandtúrája az elmúlt évszázad során. Európa megfeledkezik arról a cseppet sem elhanyagolható tényről: a NATO egy védelmi szervezet, tehát csak biztonságpolitikai vetülete van ennek a lépésnek, sem mint gyakorlati, napi teendő.

Heves vita dúl Franciaország és az Egyesült Államok között miután az amerikai diplomácia azt javasolta: bővítsék ki a NATO-t Japánnal. Ezt Emmanuel Macron francia elnök maximálisan ellenzi. Miért? Egyrészt Franciaországnak vannak kínos élményei az ázsiai szerepvállalásról: a francia hadsereg csúfos vereséget szenvedett Dien Bien Phunál Vietnamban, és kénytelen volt feladni délkelet-ázsiai birodalmát 1954-ben. Az USA lépett a helyére, majd szintén vereséget szenvedett 1975-ben Vietnamban. Ettől függetlenül

Ázsiát az amerikai diplomácia évtizedek óta fontosabbnak tartja mint Európát.

Ezért is javasolja most az USA, hogy Japánt is vegyék fel a NATO-ba, amelynek neve az észak atlanti régióra vonatkozik de hát időközben tagjai lettek olyan államok is mint Magyarország, Lengyelország, a balti államok, Albánia és Montenegro is, melyek jó messzire esnek az Atlanti óceántól. De hát nem is az elnevezés számít hiszen lényegében az USA szövetségeseiről van szó. Japán pedig az Egyesült Államok szoros szövetségese, mely benne van abban a négyes csapatban, mely Kínát kívánja sakkban tartani Ázsiában: az USA és Japán mellett a másik két tag Ausztrália és India.

Épp ez aggasztja Macron elnököt és nemcsak őt:

Miért szálljunk szembe Kínával, ha eddig együttműködtünk vele?

Ez Macron kérdése. Az USA válasza egyértelmű: a Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot holott az Egyesült Államok korábban vígan együttműködött velük. A szakítás oka: Hszi Csin-ping kínai elnöke Hangcsouban az első Kínában megrendezett G20 csúcson jelezte, hogy immár világhatalomnak tekinti magát és szeretne beleszólni a globális ügyekbe. A kínai elnök lényegében G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA és Kína a jövőben együtt irányítsa a világ ügyeit.

És Európa?

Európának nem osztottak lapot hiszen túlságosan gyenge és megosztott. Az USA azt szeretné, ha az Európai Unió szakítana Kínával, Peking viszont együttműködést ajánl Brüsszelnek mondván a legnagyobb kereskedelmi partnerei vagyunk egymásnak. Nem véletlen, hogy Macron elnök Pekingből hazatérőben fogalmazta meg: Európa ne legyen az USA vazallusa!

Nemrég Potsdamban tárgyalt Macron elnök Olaf Scholz német kancellárral. A hely szimbolikus: az USA, a Szovjetunió és Nagy Britannia vezetői itt döntöttek a háború utáni világrendről miután legyőzték a náci Németországot. Macron és Scholz most itt próbált megfogalmazni valamiféle

“európai stratégiai szuverenitást.”

Mindketten úgy gondolhatják, hogyha szakítanak Kínával, beengedik Japánt a NATO-ba, akkor végképp az USA vazallusai lesznek. Amiben csak annyiban lehet Macronnak igazsága, amennyiben előnyös volt Európa számára, hogy a fegyverkezés nem elhanyagolható mértékű költségeit megtakaríthatták az USA védernyője alatt. ugyanakkor az is igaz a franciák jó néhány éve szorgalmazzák az önálló európai haderő megteremtését. Nem csak a vazallus szerep zavarja a francia és a német vezetőket, hanem az is, hogy nem látják át az amerikai diplomácia valódi szándékait. Biden elnök Hirosimában egyszer csak bejelentette: megkezdődhet az olvadás Washington és Peking viszonyában. Nemrég kiderült, hogy erről William Burns, a CIA igazgatója tárgyalt titokban Pekingben.

A hidegháborús amerikai diplomáciát mind a francia mind a német vezetés elutasítja, de nem teheti ezt nyíltan hiszen katonai tekintetben teljes mértékben függenek a NATO-tól vagyis az Egyesült Államoktól.

Jelenleg a franciák és a kínaiak együtt próbálnak meg kidolgozni valamiféle béketervet az ukrajnai konfliktus megoldására. A céljuk a mielőbbi tűzszünet. Az idén 100 éves Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter szerint még az idén létrejöhet a tűzszünet kínai közvetítéssel Ukrajna és Oroszország között. Ha elhallgatnak a fegyverek, akkor újra előtérbe kerülhetnek a gazdasági szempontok, melyek a Kínával való együttműködésre ösztönöznek mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában. A búcsú a fegyverektől nem könnyű noha szinte mindenki tudja: mind az orosz mind az ukrán békefeltételek irracionálisak.

Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát, ha a NATO támogatja azt. Ukrajna sem képes kapitulációra kényszeríteni Oroszországot anélkül, hogy a NATO közvetlenül be ne avatkozzon a harcokba.

A patthelyzeten csakis a diplomácia segíthet – ahogy erre már a távozó amerikai vezérkari főnök is utalt. A francia-kínai békekezdeményezés nem lehet sikeres anélkül, hogy az USA rá ne bólintana.

Biden elnöknek kell eldöntenie: háborúval vagy békével próbálja megnyerni a választást 2024-ben?!

A CIA főnök után Pekingbe látogat Blinken külügyminiszter

ki

-

2023-06-08

0

A CIA főnök után Pekingbe látogat Blinken külügyminiszter

Blinken Pekingbe látogat, ezt írta a jólértesült Bloomberg hírügynökség, de a kínai külügy egyelőre nem erősítette meg a hírt. Tony Blinken már egyszer jelezte, hogy Kínába látogat, de azután a tragikomikus kém léggömb incidens után elhalasztotta látogatását.

A Washington Post megírta: William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben tárgyalt. Állítólag csak titkosszolgálati vezetőkkel találkozott politikusokkal nem – szivárogtatta ki a CIA, de ez elég valószínűtlen hiszen utána Biden elnök Hirosimában közölte a G7 csúcson: megindult az olvadás az USA és Kína között, hamarosan csúcstalálkozó is lesz.

Azt nem mondta, hogy mikor. Nyilvánvaló, hogy ezt készíthette elő a CIA igazgatója, majd pedig Blinken külügyminiszter. Biden elnök egyébként jól ismeri Hszi Csin-pinget hiszen mindketten sokáig voltak alelnökök Washingtonban illetve Pekingben. Az USA akkor még támogatta Hszi Csin-ping párt főtitkári és elnöki kinevezését, mely meg is történt bár a kínai vezetésben nem mindenki örült ennek 2012-ben. Biden figyelmeztette akkor Hszi Csin-pinget, hogy fő vetélytársa, Po Hszilaj puccsot készít elő, hogy hatalomra kerüljön. Hszi Csin-ping köszönte szépen a CIA információját, és hazatérve lesújtott ellenfelére, akit nejével együtt életfogytiglani fegyházra ítéltek korrupció miatt és egy brit titkos ügynök megmérgezéséért – ez utóbbit az asszony intézte.

Kína az első számú stratégia ellenfél

Biden alighogy beült a Fehér Házba, új hidegháborús stratégiát vázolt fel: Kína és Oroszország ezentúl ellenség! Miért? Mert megkérdőjelezik az USA világhatalmát. Ezt persze nyíltan nem lehet bevallani, ezért a külügy Washingtonban a demokráciák és a diktatúrák szembenállásáról beszél megfeledkezve arról az apróságról, hogy 2021-ig vígan együttműködtek Kínával és Oroszországgal. Amikor az USA lepaktált Kínával 1972-ben, akkor még Pekingben Mao elnök volt hatalmon, aki legkevesebb 30 millió kínai haláláért volt felelős. Ráadásul a koreai háborúban a fronton is szembekerült az Egyesült Államokkal. Mao elnök legidősebb fia a koreai fronton halt meg, ahol az amerikai katonák ellen harcolt. Hszi Csin-ping elnök viszont a Harvard egyetemen taníttatta a lányát. Viszont elkövette azt a hibát, hogy 2016-ban Hangcsouban, az első Kínában megrendezett G20 találkozón bejelentette: Kína bele akar szólni a világ ügyeibe, nem hagyja, hogy az USA egyedül döntsön minden fontos kérdésben. Ezután megkezdődtek az amerikai szankciók Kínával szemben, és az amerikai sajtó sietve felfedezte, hogy Kína egy kommunista rendőr állam. Ez a helyzet már 1949, a kínai népköztársaság kikiáltása óta fennáll, de mindig akkor veszik elő Washingtonban, ha épp Kínát ellenfélnek tekintik.

Mitől tart Peking?

Attól, hogy Tajvan az USA támogatásával kikiáltja a függetlenségét. Az utóbbi időben sok amerikai politikus kereste fel Tajvant, és az amerikaiak komoly fegyver szállítmányokkal erősítették meg a sziget védelmét. Ha Tajvan kikiáltaná a függetlenségét, akkor Hszi Csin-ping elnök kényszerhelyzetbe kerülne ugyanis Peking az egységes Kína elv híve, és ezt az Egyesült Államok is elismerte. Ez azt jelenti, hogy Tajvan elvben Kína része, de “egyelőre” önálló politikai és gazdasági rendszere van. Ha Tajvan ebből kilép és deklarálja függetlenségét, akkor Peking megindíthatja a hadseregét “Tajvan felszabadítására.” A világ pedig közel kerülne egy USA-Kína háborúhoz.

“Ennél szörnyűbbet el sem tudunk képzelni”

– mondta erről Szingapúrban az új kínai hadügyminiszter egy nemzetközi tanácskozáson.

Az USA hadügyminisztere is jelen volt, de közvetlenül nem találkoztak egymással. A kínaiak ugyanis garanciákat várnak az Egyesült Államoktól: betartja ígéretét az egységes Kínával kapcsolatban, és nem ösztönzi függetlenségre Tajvant. Az amerikaiak játszanak a kínaiak idegeivel, de Pekingben hosszú távra gondolkodnak. A kínaiak mindenképp el akarják kerülni a háborút az Egyesült Államokkal, mert tudják: ezen a téren az USA még sokkal erősebb. Gazdasági és technológiai versenyt akarnak, mert úgy érzik: ezen a területen az 1,4 milliárd kínai lefőzheti az USA 330 millió polgárát.

„Oroszország területén nem használunk nyugati fegyvereket”

FüHü

-

2023-06-07

0

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kitart amellett, hogy Ukrajna nem használ nyugati fegyvereket Oroszország területe elleni támadásokhoz, és nem kapott fellebbezést nyugati országoktól ezzel kapcsolatban. Ezt kedden ukrán újságírókkal folytatott beszélgetése során nyilatkozta – írja az „Európai Igazság” tudósítója.

„Oroszország területén nem használunk nyugati fegyvereket, ezért nem fordul hozzám senki” – válaszolta Zelenszkij arra a kérdésre, hogy megkeresték-e a nyugati kormányok kormányaik fegyverhasználatával kapcsolatban az Orosz Föderáció területén.

Az államfő külön kommentálta az orosz területek megtámadásának vagy megszállásának lehetőségét a következő háború során, hangsúlyozva, hogy

„Ukrajna nem fogja elfoglalni egyetlen állam területét sem”.

„Mindez befolyásolja a hozzánk való hozzáállást, mint a NATO tagjaként vagy a jövő civilizált államaként. Ha az Európai Unióban akarunk lenni, a NATO-ban akarunk lenni, akkor ennek megfelelően kell viselkednünk” – mondta.

Alexandre De Croo belga miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy országa Ukrajnához fordul, hogy tisztázza azokat a híreket, amelyek szerint belga gyártmányú puskákat használtak Oroszország nyugati határán.

Ezt megelőzően a The Washington Post hírszerzésre hivatkozva arról számolt be, hogy az Ukrajna oldalán harcoló „Orosz Önkéntes Hadtest” és az „Oroszország Szabadsága” légió harcosai május végén a Belgorod térségébe betörő harcosok legalább négy taktikai járművet, amelyet korábban Ukrajna nyugati államaiba szállítottak.

Az ukrán titkosszolgálat robbantotta fel az Északi Áramlat földgázvezetékeket?

Polonius

-

2023-06-07

0

Az ukrán titkosszolgálat robbantotta fel az Északi Áramlat földgázvezetékeket?

A Washington Post CIA forrásra hivatkozva azt közli, hogy már jóval a szeptemberi robbantások előtt, múlt júniusban az amerikai titkosszolgálat olyan információt kapott egy európai testvér intézménytől, hogy az ukrán titkosszolgálat vezetője kiadta a parancsot a tengeralatti földgáz vezeték megrongálására.

A jólértesült amerikai lap szerint a CIA értesítette hónapokkal előbb értesítette a titkosszolgálatokat a robbantás tervéről – a többi között a német titkosszolgálatot is hiszen Berlint közvetlenül érintette a tengeralatti földgázvezeték megrongálása. Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket folyamatosan bírálta mind az Egyesült Államok mind pedig Lengyelország, Ukrajnáról már nem is beszélve.

Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere egyenesen azt állította, hogy ez a vezeték, amely Lengyelországot megkerülve szállított földgázt Oroszországból Németországba olyan mint a Hitler-Sztálin paktum, amely 1939-ben felosztotta Kelet Európát benne Lengyelországot.

Molotov szovjet külügyminiszter az első világháborút lezáró békék szörnyszülöttének nevezte Lengyelországot. Varsóban ezt kevesen felejtették el a Szovjetuniónak.

Ki robbantotta fel a két tengeralatti földgáz vezetéket?

Seymour Hersh Pulitzer díjas újságíró, aki maga is a CIA-re hivatkozott, azt állította, hogy maga az amerikai titkosszolgálat állt az akció mögött. Állítását a többi között azzal igazolta, hogy olyan robbantási technológiája csak nagyon kevés országnak van, amely lehetővé tette a tengeralatti vezetékek megrongálását. Persze lehet, hogy Hersh verziója és a mostani kiszivárogtatás ugyanazt takarja: a CIA megbízásából, amerikai technológiával ukrán kommandósok robbantották fel az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket épp akkor amikor Németországban idegesen készülődtek a gáztárolók végső feltöltésére a tél előtt.

Érdemes megemlíteni, hogy a Washington Post több olyan cikket is közölt már az idén, amely furcsa képet fest az ukrán vezetésről. A vietnami háború idején a Washington Post volt az első az Egyesült Államokban, amely kétségeket fogalmazott meg a háború értelméről. Jelenleg teljes a patthelyzet: a nyugati világ Hirosimában a G7 csúcstalálkozón feksorakozott Zelenszkij elnök béketerve mögé noha mindenki tudja: nincs olyan orosz vezetés, amely azt elfogadhatná. Mit követel Zelenszkij a tűzszüneti tárgyalások előfeltételeként? Azt, hogy Ukrajna teljes területét hagyják el az orosz csapatok beleértve a Krímet is. Putyin álljon a hágai nemzetközi bíróság elé háborús bűnök elkövetése miatt. Oroszország fizessen több mint 100 milliárd dolláros kártérítést az Ukrajnát ért háborús veszteségekért. Zelenszkij tanácsadója ehhez még hozzátette: szükség lenne egy demilitarizált övezetre Oroszország területén az ukrán határ mentén.

Ez teljes orosz kapitulációt jelentene, melyet Putyin aligha fogadhatna el.

Zelenszkij elnök állítólag bízik a katonai győzelemben Oroszország ellen, de nem véletlen, hogy az USA fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke úgy nyilatkozott: a katonák elérték a patthelyzetet, most már a diplomatákon a sor…

Szijjártó máris tárgyalt az új török külügyminiszterrel, aki eddig a titkosszolgálat főnöke volt

Polonius

-

2023-06-05

0

Szijjártó máris tárgyalt az új török külügyminiszterrel, aki eddig a titkosszolgálat főnöke volt

Erdogan elnök lecserélte csaknem a teljes kormányt. Hakan Fidan, a török hírszerzés eddigi főnöke lett a külügyminiszter. Szijjártó Péter már az első napon sitetett őt üdvözölni:

“Az új kollégát, Hakan Fidant is ismerem, ő eddig a hírszerzés vezetője volt. Ma töltötte első napját a hivatalában, de este már sort kerítettünk egy telefonos beszélgetésre. Biztosítottuk egymást arról, hogy tovább akarjuk fejleszteni a stratégiai partnerséget és az együttműködést a NATO-ban.”

Törökország és Magyarország együtt blokkolta Finnország és Svédország bekerülését az észak-atlanti szövetségbe. Aztán Erdogan úgy döntött, hogy Finnországot nem vétózza meg, így a magyar diplomácia is alkalmazkodott. Finnország tehát már a NATO tagja, de Svédország még mindig nem az. Biden amerikai elnök sürgette is Erdogant ebben az ügyben hangsúlyozva, hogy csak akkor kaphatnak új amerikai vadász gépeket, ha rábólintanak Svédország NATO tagságára. Erdogannak csak a választások idejére kellett a vétó, hogy megmutassa a török közvéleménynek: milyen keményen szembeszáll az
USA-val. Most már, a választások megnyerése után, nyugodtan engedhet.

Bident nem is ez érdekli igazán hanem Erdogan szoros kapcsolata Putyinnal.

Erről a török államfő azt nyilatkozta: egyre szorosabb ez a kapcsolat, amely összeköt bennünket Putyinnal. Mit jelent ez akkor amikor a NATO Ukrajnát támogatja az orosz agresszióval szemben?

Ki az új török külügyminiszter?

Hakan Fidan tanult az Egyesült Államokban is, de karrierje egyértelműen Törökországhoz és személyesen Erdoganhoz kötődik. Hivatásos katona volt 18 éves korától kezdve 15 éven át szolgált a török hadseregben, amely akkoriban még egyáltalán nem állt egyértelműen Erdogan mögött. A fiatal tiszt Erdogan biztonságpolitikai tanácsadója lett, és 2010-ben kinevezték a török titkosszolgálat főnökének, és ezt a tisztséget egészen addig betöltötte amíg külügyminiszter nem lett.

Sok érdekes esemény történt ezalatt a 13 év alatt a török külpolitikában mindenekelőtt az, hogy fokozatosan eltávolodtak Washingtontól, és annak legfőbb közel-keleti szövetségesétől, Izraeltől. Ezzel párhuzamosan megjavultak a kapcsolatok Oroszországgal és Iránnal.

A három állam titkosszolgálatai rendszeresen egyeztetnek egymással. Ez kiderült akkor is amikor Törökország együttműködött az Iszlám állammal, mely Erdogan fiának cégén keresztül folytatott külkereskedelmet a világgal. A nagy terror támadást Párizs ellen az Iszlám állam a török és az orosz titkosszolgálat segítségével szervezte meg 2015-ben. Törökország Izrael ellenes magatartása miatt az USA megtagadta rakétavédelmi rendszer eladását Törökországnak mire Erdogan Oroszországtól vásárolt ilyet – fittyet hányva a NATO tilalomra.

A török titkosszolgálat lelkesen támogatta az ujgur iszlamista terrorizmust Kínában. Az Al Kaida soraiban egész ujgur dandár harcol Pakisztánban. Kínában ugyanis Erdogan kénytelen volt feladni az ujgurok támogatását. Amikor Erdogan kétségbeejtő pénzügyi helyzetbe került, akkor Peking előállt egy kecsegtető ajánlattal: kap egymilliárd dolláros gyors segélyt, ha lemond az ujgur terrorizmus támogatásáról. Szorult helyzetében Erdogan belement az alkuba. Megkapta a kínaiak pénzét, de cserében el kellett zarándokolnia Urumcsiba – a Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosába- és ott el kellett mondania kissé megdöbbent türk testvéreinek: soha ilyen jól nem éltek mint a kommunista Kínában, ahol Hszi Csin-ping elnök atyaian gondoskodik róluk.

Ezek mind érdekes ügyek, de

a török titkosszolgálat nagy dobása az volt ebben az időszakban, hogy megakadályozták az Erdogan elleni katonai puccsot, melyet az USA szívvel lélekkel támogatott.

Incirlik, Törökország legnagyobb katonai repülőtere volt a puccs szervezés központja, itt az USA is jelentős erőket állomásoztathat a NATO keretében. Máig nem világos, hogy mi történt pontosan, de Erdogan megtarthatta hatalmát, melyet ezt követően folyamatosan növelt – nem utolsó sorban a titkosszolgálat támogatásával. A szultán, ahogy hívei Erdogant nevezik, most már csaknem teljhatalmú úr Törökországban, ahol számíthat nemcsak a titkosszolgálat, de az orosz nagykövetség támogatására is. A választási kampány során az ellenzék vezére nyíltan azzal vádolta az orosz titkosszolgálatot, hogy hekker kampányt folytat ellene. Moszkva persze sietett cáfolni, de Erdogan nyilvánvalóan nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy különlegesen szoros a kapcsolata Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

CIA főnök Pekingben

Kenderessy Milán

-

2023-06-05

0

Olvadás indulhat az USA és Kína viszonyában – jelentette ki Biden elnök még Hirosimában a G7 csúcsértekezleten, de arról nem beszélt, hogy a CIA igazgatója korábban Pekingben járt.

Ezt a hétvégén hozták nyilvánosságra Washingtonban, ahol kiszivárgott, hogy William Burns a kínai titkosszolgálat vezetőivel tárgyalt, de politikai vezetők nem fogadták őt.

“A kommunikációs csatornák nyitva tartását javasolta a CIA igazgatója Pekingben”

– írta az AP hírügynökség.

A londoni Financial Times emlékeztetett arra, hogy Biden elnök gyakran bízza meg fontos diplomáciai missziókkal William Burnst, aki jelenleg a CIA igazgatója, de korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. Ő ismeri a legjobban Putyin elnököt, akivel telefonon tárgyalt Moszkvában még 2021 őszén. Kevesen tudják, hogy miről beszéltek, de Putyin ezt követően döntött Ukrajna megtámadása mellett. Valószínűleg arra gondolt, hogy egy három napos villámháború kész helyzet elé állítaná az Egyesült Államokat. A CIA viszont mindent megtett, hogy kudarcba fulladjon az oroszok háromnapos villámháborúja Ukrajnában. Egyrészt Ukrajna szervereit Kaliforniába költöztette, és így megakadályozott egy orosz hekker támadást, amely megbénította volna az ukrán informatikai rendszert 2022 február 24-én. Másrészt pedig a CIA informálta az ukrán biztonsági szolgálatot a Kijev elleni orosz kommandós akcióról, melynek célja Zelenszkij elnök elrablása vagy megölése volt. Az orosz kommandósokat így megölhették az ukrán biztonsági alakulatok, melyeket az amerikaiak képeztek ki korábban.

Kína közvetítene az ukrajnai válságban

Erről is tárgyalt Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel. A kínaiak arra a nyilvánvaló tényre mutatnak rá, hogy amíg Ukrajna Oroszország kapitulációját követeli, addig nem lehet megoldás, mert ezt Putyin nem fogadhatja el. Tony Blinken külügyminiszter pekingi látogatását elhalasztották a tragikomikus léggömb incidens miatt.

Az USA és Kína hadügyminisztere találkozott ugyan Szingapúrban egy nemzetközi tanácskozáson, de közvetlenül nem tárgyaltak, mert a kínaiak szerint “erre még nem jött el az idő.”

Miért nem?

Pekingben attól tartanak, hogy az USA Tajvan függetlenségét támogatja, és ezért fegyverzi fel a szigetet. Az Egyesült Államok elismerte ugyan az egy Kína elvet, amely szerint Tajvan része Kínának még 1972-ben amikor Nixon és Kissinger Pekingbe látogatott, de manapság az amerikai diplomácia mind gyakrabban von párhuzamot Ukrajna és Tajvan között. Peking felfogása szerint döntő különbség áll fenn: Ukrajna 1991-ben független állam lett miután a Szovjetunió megszűnt, Tajvan viszont Kína része, melyet jelenleg nem a kínai fővárosból irányítanak. A kínai hadügyminiszter nem hagyott kétséget afelől, hogy amennyiben az USA támogatásával Tajvan szuverén állammá kívánna lenni, akkor katonailag beavatkoznak, hogy ezt megakadályozzák.

A kínai hadügyminiszter hozzátette: katasztrófa lenne az egész világ számára Kína és az USA háborúja. Egyben elítélte az Egyesült Államok hidegháborús diplomáciáját: Washington 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az amerikai hadügyminiszter el is mondta Szingapúrban, hogy katonai szövetségeket szerveznek mindenütt a világon Oroszországgal és Kínával szemben.

1972-től fogva az Egyesült Államok együttműködött Kínával, amely ezt kihasználva a világ második számú gazdasági nagyhatalma lett. 2016-ban amikor Hangcsouban, Kínában tartották a G20 csúcsértekezletet Hszi Csin-ping elnök bejelentette Peking világhatalmi igényeit. G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA ne egyedül hanem Kínával együtt irányítsa a világot. Ezt követően romlásnak indultak a két nagyhatalom kapcsolatai, melyek mélypontra jutottak miután Kína nem ítélte el Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

III. Károly a Székelyföldön

Polonius

-

2023-06-04

0

Megkoronázása után első útja Romániába vezetett III. Károly királynak, akit családi szálak is fűznek az országhoz. Édesapjának, Fülöp hercegnek unokatestvére volt Románia utolsó királya, Mihály.

Mihály király irányította azt a puccsot, amely 1944 augusztusában leszámolt a nácibarát Antonescu rendszerrel, és Románia átállt az amerikai-angol-szovjet szövetség oldalára. Mihály király vacsorára hívta a náci főtiszteket, akiknek ez lett az utolsó vacsorájuk: a sötétség leple alatt legyilkolták őket.

Károly királynak erdélyi magyar felmenői is vannak: Rhédey Klaudia grófnő, a jelenlegi angol király szépanyja Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey kastélyban nőtt föl.

Károly a múlt szerelmese

Még walesi herceg korában több birtokot és házat is vásárolt Erdélyben az Egyesült Királyság mai uralkodója. A Székelyföldön Zalánpatakon van birtoka, ahol sok régi parasztházat is felújítottak. A királyi udvarban az a szokás, hogy trónralépése után az uralkodó lemond a birtokairól fia, a walesi herceg javára, de Zalánpatakon nem ez történt.

“Ebből is látszik, hogy III. Károly nagyon ragaszkodik ehhez a birtokhoz hiszen királyként is megtartotta” – mondta a kolozsvári Krónikának Kálnoky Mátyás történész, az uralkodó távoli rokonaként fogadni szokta Károlyt a Székelyföldön. Erdély más részein is vásárolt birtokokat III. Károly, aki komoly pénzt áldoz a műemlékvédelemre.

A műemlékvédelem Károly király szívügye, eddig már több mint egymillió fontot költött erre Erdélyben. Szabó Bálint építészmérnök, az erdélyi műemlékvédelem nagy öregje vendégeskedett még a windsori kastélyban is a walesi herceg meghívására.

III. Károly ötnapos látogatást tesz Romániában, ahol az angol királyi családot nagyon sokra becsülik, mert Mária román királyné, Viktória királynő unokája sokat tett azért, hogy Románia megszerezze Erdélyt 1920-ban a trianoni béke következtében. Az első világháború idején Románia kezdetben szövetségese volt az Osztrák-Magyar monarchiának, de 1916- ban megtámadta azt, mert a brit-francia szövetség jutalmul neki ígérte Erdélyt.

Románia területén jelenleg egymillió magyar él.

Vízhiány Uruguayban – tüntetők az utcán

Polonius

-

2023-06-03

0

Vészhelyzetben a kormány Uruguayban sós tenger vízzel keveri az édesvizet, és emiatt napok óta tüntetnek a latin-amerikai országban.

“Már 26 napja nincs rendes ivóvíz Montevideoban és környékén. Itt lakik az ország lakosságának a 60%-a. Jön víz a csapból csakhogy az sós! A nátrium tartalma túlságosan magas” – mondja a Föld barátai környezetvédő mozgalom egyik aktivistája a francia közszolgálati RFI tudósítójának Montevideoban.

Miért sós a víz? Mert a szárazföldi kutak jórészt kimerültek a hároméves aszály következtében, és a kormány arra kényszerült, hogy a Rio de La Plata folyó torkolatából vezesse a vizet a hálózatba. Csakhogy ott már az édesvíz keveredik a tenger vízzel, amely sós. Ezért a hatóságok fel is szólították a betegeket, hogy ne igyanak a csapvízből! A baj az, hogy az egészségesek se nagyon bírják a sós vizet.

Az utcákon rendszeresen tüntetnek: vizes palackokat vágnak a földhöz, és követelik, hogy a kormány tegyen már valamit! A tudósok már régen figyelmeztettek arra, hogy a klímaváltozás krónikus vízhiányhoz vezethet Uruguayban. Az elmúlt években már a szokásos eső mennyiségnek csak az egyharmada érkezett meg Uruguayban, ahol a szakértők rámutatnak arra, hogy a kormány a meglévő vízzel sem gazdálkodik ésszerűen. A hálózat régi, elavult, a víz jelentős része elszivárog. A kormány másra költi a pénzt, a víz hálózat felújítása évek óta várat magára. A vészhelyzetben a kormány kapkod: legutóbb úgy döntöttek, hogy támogatják a palackos víz előállítását – írja a Bloomberg.

A palackokban csak édes vizet tölthetnek. Az amerikai nagykövetség május közepén arra figyelmeztetett mindenkit Montevideoban, hogy a főváros nagy víztárolójában csak 18 napra van elég víz.

Mit tesznek az emberek Uruguayban? Lesik a meteorológia előrejelzést, és imádkoznak az esőért. A meteorológia intézet előrejelzése szerint júliusban már nagy esők jöhetnek, és így feltölthetik a víztárolókat. És addig? Marad a sós víz, amely után az emberek jórészének hányingere támad Uruguayban.

A Manson család tagja ötven év után szabadulhat

FüHü

-

2023-06-01

0

A Manson család tagja ötven év után szabadulhat

Leslie Van Houten, a „Manson család” egykori tagja hamarosan távozhat a börtönből, miután több mint 50 évet rács mögött töltött, mivel a kaliforniai fellebbviteli bíróság kedden kimondta, hogy Gavin Newsom kormányzó tévedett, amikor visszavonta a feltételes szabadságra bocsátás jogát Houtentől.

Newsom korábban visszavonta az állam feltételes szabadlábra helyezési bizottságának 2020-ban hozott döntését, amely szerint a 73 éves Van Houten alkalmas a börtön elhagyására. Az elsőfokú bíróság helybenhagyta Newsom döntését – de keddi megosztott határozatában a háromtagú fellebbviteli bírósági testület megváltoztatta azt.

Van Houten jelenleg egyidejűleg hét év életfogytiglani börtönbüntetést tölt Rosemary és Leno LaBianca 1969-es meggyilkolása miatt, amelyet a Charles Manson által vezetett kultusz más tagjaival követett el. 1971 óta börtönben van, eredeti halálbüntetését 1972-ben életfogytiglanra változtatták a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségével. Van Houten megváltozott, két tudományos fokozatot szerzett, részt vett rehabilitációs programokban, és megbánta bűneit.

Ötször ítélték alkalmasnak a feltételes szabadlábra helyezésre, de minden alkalommal Newsom vagy elődje, Jerry Brown kormányzó közbelépett és megváltoztatta a feltételes szabadságra bocsátó bizottság döntését. Newsom utoljára tavaly tagadta meg a feltételes szabadlábra helyezését. A keddi fellebbezés Newsom különálló, 2020-as határozatára vonatkozik, miszerint Van Houten nem volt alkalmas arra, hogy kiengedjék a börtönből. A fellebbviteli bíróság felülvizsgálta Newsom vétóját a kormányzót tiszteletben tartó rendszeren keresztül; csak „ bizonyítékra ” volt szükségük ahhoz, hogy fenntartsák döntését. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy vétóját „nem támasztja alá semmilyen irat, semmilyen bizonyíték sem”.

„Az, hogy a kormányzó megtagadja Van Houten magyarázatának elfogadását, indokolhatatlan megérzésnek minősül”

– írta a bíróság.

Van Houten 1968-ban csatlakozott ahhoz a kommunához, amelyet Manson a kaliforniai chatsworthi Spahn Ranch-ban hozott létre. Manson, aki öt és fél éve halt meg a börtönben, uralta és manipulálta a család tagjait, meggyőzve őket apokaliptikus fantáziájáról és célokat az elszigeteltség, a függőség, a félelem, a drogok és a szex kombinációjával.

A kultusz talán a leghíresebb áldozata Sharon Tate színésznő és négy másik ember, akiket 1969. augusztus 9-én reggel történt gyilkoltak meg a banda tagjai. Van Houten nem vett részt ezekben a hírhedt gyilkosságokban, de csatlakozott Mansonhoz és a család többi tagjához a későbbiekben, amikor megölték a LaBianca házaspárt, akiket Manson véletlenszerűen választott ki.

A gyilkosságokban játszott szerepéért Van Houtent 1971-ben két rendbeli elsőfokú gyilkosság miatt ítélték el, és halálra ítélték. Egy későbbi tárgyaláson, miután első ítéletét hatályon kívül helyezték, ehelyett életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, feltételes szabadlábra helyezés lehetőségével.

A 2020-as feltételes szabadlábra helyezési tárgyaláson a testület – akárcsak három korábbi alkalommal – meg volt győződve arról, hogy Van Houten alkalmas arra, hogy elhagyja a börtönt. A meghallgatásról készült bírósági összefoglaló szerint a magyarázata arról, hogyan került Manson befolyása alá, és hogyan keveredett bele az 1969-es gyilkosságba, elegendő rálátást és megbánást mutatott. A testület azt is megállapította, hogy mintafogoly volt.

Frances Rothschild elnöki bíró egyetértett Newsommal, és kedden nem értett egyet a többségi véleményével, azzal érvelve, hogy még mindig vannak bizonyítékok arra nézve, hogy Van Houten igyekezett minimálisra csökkenteni szerepét Rosemary és Leno LaBianca meggyilkolásában.

A testület harmadik bírája, Victoria Chaney helyettes bíró láthatóan nem értett egyet Rothschilddal, és Bendix bíróval kettő az egy arányban csatlakozott Newsom feltételes szabadlára helyezés elutasításának felülbírálatához.

Globális egyezmény kell a műanyag szennyezés megfékezésére

Polonius

-

2023-06-01

0

Globális egyezmény kell a műanyag szennyezés megfékezésére

Azt javasolja az Európai Unió azon a párizsi fórumon, amely megpróbálja felvenni a harcot az egyre növekvő műanyagszennyezés ellen, és amely drámai mértékben megnövekedhet, ha a műanyagok előállítása a háromszorosára emelkedik 2060-ra amint azt az előrejelzések mutatják.

“A műanyagok egész ciklusára globális egyezményt kell kötnünk “ – hangsúlyozta az illetékes uniós biztos a párizsi tanácskozáson, melyen több mint ezer kormányzati és nemkormányzati környezetvédelemben érintett politikus vesz részt.

“Az Európai Unióban egyre szigorítjuk a törvénykezést, hogy csökkentsük a műanyag szennyezést” – jelentette ki Virginijus Sinkevicius uniós biztos, aki hozzátette:” az egész világon fel kívánunk lépni ennek érdekében, mert a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a műanyag szennyezés mindnyájunkat érint.”

Az Európai Unió vezető szerepet kíván játszani a műanyag szennyezés elleni harcban, ezért javasolja, hogy mindenütt váltsák ki a műanyagokat a természetben lebomló termékekkel – amennyiben ez lehetséges. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a műanyagok gyártása exponenciálisan növekszik a globális gazdaságban, és egyre nagyobb szerepet kapnak a mindennapi életben. Ezért az Európai Zöld Megállapodás – European Green Deal – kiemelten foglalkozik a műanyag szennyezéssel.

Az ENSZ közgyűlésen tavaly márciusban megállapodás született arról, hogy új nemzetközi fórumot kell létrehozni a műanyagszennyezés elleni harcra. Az ENSZ tagállamok jelentős része e célból koalíciót hozott létre, melynek élén két társelnök: Norvégia és Ruanda áll. Afrikában különösen kritikus a helyzet, ahogy ez a londoni Guardian helyszíni riportjából kiderül:

Nairobi belefullad a műanyag szemétbe.

Bár 2017 óta törvény tiltja az egyszer használatos műanyag zacskókat és palackokat, de Kenya fővárosát mégiscsak elárasztják ezek a környezetszennyező műanyagok, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni az afrikai országban. A hatalmas szeméttelepeken szorgosan munkálkodnak a kukázók, akik napi 1000 forintot is összehozhatnak, ha elég műanyag palackot gyűjtenek össze. Egy 25 éves palack gyűjtő elmesélte a Guardian tudósítójának, hogy nyolcéves kora óta ebből él Kenya fővárosában, ahol a legnagyobb szemétdombon több ezren csináljak ugyanezt.

Nairobinak több mint négymillió lakosa van, a napi szemét súlya körülbelül 2400 tonna. Ennek körülbelül az egyötöde műanyag. A felmérések szerint a lakosság körülbelül 80%-a tartja be a törvényt, és nem használ műanyag zacskókat. A csomagoláshoz viszont továbbra is műanyagot használnak Kenyában is.

“Sétálok a folyó partján, és mindenütt eldobott műanyag palackot vagy zacskót látok, nem beszélve a többi műanyagról” – panaszkodik egy helyi környezetvédő Nairobiban.

Nemcsak a természetet károsítja a műanyag, hanem hordozója lehet olyan betegségeknek is mint például a kolera. Ezért a szemetesek és a gyűjtögetők az életüket teszik kockára minden nap. Arról nem is beszélve, hogy a levegő a szeméttelep környékén hihetetlen mértékben szennyezett. Szinte alig lehet lélegezni.

“Minden nap az életünket kockáztatjuk, mert a szemétgyűjtők szedik össze a műanyag palackokat az újrafeldolgozó gyáraknak. Nekünk szinte semmi hasznunk sincs ebből”

– nyilatkozta a szemétgyűjtők országos tanácsának elnöke a londoni Guardian tudósítójának Kenya fővárosában, Nairobiban.

Világ

Miért szálljunk szembe Kínával, ha eddig együttműködtünk vele?

És Európa?

A hidegháborús amerikai diplomáciát mind a francia mind a német vezetés elutasítja, de nem teheti ezt nyíltan hiszen katonai tekintetben teljes mértékben függenek a NATO-tól vagyis az Egyesült Államoktól.

Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát, ha a NATO támogatja azt. Ukrajna sem képes kapitulációra kényszeríteni Oroszországot anélkül, hogy a NATO közvetlenül be ne avatkozzon a harcokba.

Blinken Pekingbe látogat, ezt írta a jólértesült Bloomberg hírügynökség, de a kínai külügy egyelőre nem erősítette meg a hírt. Tony Blinken már egyszer jelezte, hogy Kínába látogat, de azután a tragikomikus kém léggömb incidens után elhalasztotta látogatását.

Kína az első számú stratégia ellenfél

Mitől tart Peking?

Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere egyenesen azt állította, hogy ez a vezeték, amely Lengyelországot megkerülve szállított földgázt Oroszországból Németországba olyan mint a Hitler-Sztálin paktum, amely 1939-ben felosztotta Kelet Európát benne Lengyelországot.

Ki robbantotta fel a két tengeralatti földgáz vezetéket?

Erdogan elnök lecserélte csaknem a teljes kormányt. Hakan Fidan, a török hírszerzés eddigi főnöke lett a külügyminiszter. Szijjártó Péter már az első napon sitetett őt üdvözölni:

Ki az új török külügyminiszter?

Sok érdekes esemény történt ezalatt a 13 év alatt a török külpolitikában mindenekelőtt az, hogy fokozatosan eltávolodtak Washingtontól, és annak legfőbb közel-keleti szövetségesétől, Izraeltől. Ezzel párhuzamosan megjavultak a kapcsolatok Oroszországgal és Iránnal.

Olvadás indulhat az USA és Kína viszonyában – jelentette ki Biden elnök még Hirosimában a G7 csúcsértekezleten, de arról nem beszélt, hogy a CIA igazgatója korábban Pekingben járt.

Kína közvetítene az ukrajnai válságban

Miért nem?

A kínai hadügyminiszter hozzátette: katasztrófa lenne az egész világ számára Kína és az USA háborúja. Egyben elítélte az Egyesült Államok hidegháborús diplomáciáját: Washington 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Megkoronázása után első útja Romániába vezetett III. Károly királynak, akit családi szálak is fűznek az országhoz. Édesapjának, Fülöp hercegnek unokatestvére volt Románia utolsó királya, Mihály.

Károly a múlt szerelmese

Vészhelyzetben a kormány Uruguayban sós tenger vízzel keveri az édesvizet, és emiatt napok óta tüntetnek a latin-amerikai országban.

Azt javasolja az Európai Unió azon a párizsi fórumon, amely megpróbálja felvenni a harcot az egyre növekvő műanyagszennyezés ellen, és amely drámai mértékben megnövekedhet, ha a műanyagok előállítása a háromszorosára emelkedik 2060-ra amint azt az előrejelzések mutatják.

“Minden nap az életünket kockáztatjuk, mert a szemétgyűjtők szedik össze a műanyag palackokat az újrafeldolgozó gyáraknak. Nekünk szinte semmi hasznunk sincs ebből”

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA