Kezdőlap Világ Oldal 306

Világ

A háború 79. napja – Sikerül evakuálni az Azovstalban rekedt harcosokat?

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes – az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek reintegrációjáért felelős minisztere közölte, hogy Törökországon keresztül folynak a tárgyalások a katonaság Azovstalból való evakuálásáról. – a súlyos sebesültekkel kezdődik.

 

„Új tárgyalási kört kezdtünk a különleges hadművelet ütemtervéről. Kezdjük a súlyos sebesültekkel. Ott van a Vöröskereszt, ők ma (május 12-én – a szerk.) találkoznak az oroszokkal. Tárgyaltak velük, valamint egyeztetések folynak az ENSZ-szel is.

Szeretnénk, ha aláírnának egy dokumentumot az Azovstalból való kitelepítés pontosan pontos menetrendjéről.”

pravda.com.ua

Verescsuk pontosította, hogy Törökország beleegyezett, hogy közvetítőként lépjen fel a jelenlegi tárgyalási fordulóban. Elmondása szerint a különleges művelet több szakaszból áll majd. Az első a súlyos sebesültek evakuálása.

Azovstalban pincerendszerében jelenleg az Azov zászlóalj harcosai, a fegyveres erők, a rendőrség és a határőrség katonái és tisztjei várják a kimenekítésüket.

Elmondta, hogy május 12-én a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának képviselői találkoztak Oroszországban, hogy összehangolják a különleges evakuálási művelet első szakaszát.

Az Azovstalt védő ukrán katonák arról számoltak be, hogy közel 600 sebesült katona tartózkodik az üzem területén, de a halottak és sebesültek száma napról napra nő.

A mariupoli ukrán harcosok elhunyt védőinek számát nem nevezik meg.

Verescsuk korábban azt mondta, hogy most csak 38 súlyosan sebesült (fekvő) harcosról tárgyal az ukrán fél , és ha sikerül 38  harcost kicserélnünk, „tovább lépünk”.

Emellett Oroszország kijelentette, hogy kész folyosókat nyitni a civilek evakuálására az ukrán hatóságok által ellenőrzött területekre és külföldi országokba.

  • Az orosz csapatok ma reggel (május 13.) megpróbáltak betörni az azovsztali acélgyárba – jelentette Peter Andryuscsenko mariupoli polgármester tanácsadója. Az ukrán vezérkar szerint Oroszország folyamatosan ágyútűz alatt tartja a komplexumot, miközben blokkolja az Azovstal védőinek kijutását. Az ukrán katonák továbbra is tartják a mariupoli acélgyárat, de többször is felszólították az ukrán és a világ vezetőit, hogy találják meg a módját, hogyan tudják kijuttatni őket az ostromlott üzemből.

Európai élelmiszer biztonság – világkonferencia Párizsban

Nyitott és fenntartható élelmiszer gazdaságot akar az Európai Unió, de hogy lehet ezt megvalósítani most amikor élelmiszerválság van a világban?

Oroszország agressziója Ukrajna ellen fenyegeti az élelmiszer biztonságot nemcsak Európában, de az egész globális gazdaságban. Az Európai Unió minden eszközt meg akar ragadni annak érdekében, hogy biztosítsa az élelmiszerbiztonságot, de vajon mit szólnak ehhez a világgazdaság többi szereplői? – teszi fel a kérdést a brüsszeli Politico.

A párizsi csúcstalálkozón az Európai Unió bemutatja, hogy  olyan élelmiszer gazdaságot akar, amely fenntartható ugyanakkor versenyképes a világban. Ezért például olcsóbbá kell tenni a karbonkibocsátás igazolását, mely jelenleg tonnánként minimum 25 dollár. Ha eléri az 50-100 dollárt, akkor az már túlságosan drága. A technológia segítségével csökkenteni lehet az árat, és ez megnövelheti a gazdálkodók jövedelmét. Az Egyesült Államokban néhány farmernek sikerült ilyen módon 30%-kal emelnie a bevételét.

Milyen lesz az agrár gazdaság tíz év múlva?

A Rabobank a világ legnagyobb agrár bankja. Vezérigazgatója, Wiebe Draijer emlékeztet arra, hogy  a kis Hollandia a világ egyik legnagyobb agrár exportőre a technológia kihasználásával. Szerinte a döntő fordulatot azzal lehet elérni, ha mérsékelni tudjuk a karbonkibocsátás igazolás árát, és a világ átáll a fogyasztásával. “Tudomásul kell vennünk, hogy milyen korlátai vannak a globális élelmiszergazdaságnak. Természetes, egészséges ételeket kellene ennünk.”

Az USA-ban máris érezhető az átállás, de nem épp ebben az irányban hanem az olcsóbb élelmiszerek iránt nőtt meg az érdeklődés – legalábbis ez derül ki a CNN összeállításából. Tavaly ugyanis 11,4%-kal emelkedtek az élelmiszer árak az Egyesült Államokban. A változás: a polgárok kevesebbet járnak étterembe, és ott nem bifszteket rendelnek hanem csirkét, mert az olcsóbb.

Ha az élelmiszerárak gyorsabban nőnek mint a bérek, akkor elkerülhetetlen a változás – mondja Jayson Lusk, aki az agrárgazdaságtani tanszék vezetője a Purdue egyetemen. A professzor hozzátette: az Egyesült Államokban az élelmiszerbiztonság utoljára a nagy gazdasági válság idején került ennyire veszélybe a szegényebb néprétegek számára.

Irán és az Egyesült Államok közvetett tárgyalásokba kezd

A jövő héten Bécsben minden fél között tárgyalások folynak arról, hogyan lehet mind az Egyesült Államokat, mind Iránt összhangba hozni a 2015-ös iráni nukleáris megállapodással. Irán és az Egyesült Államok között nem lesznek közvetlen tárgyalások.

Az, hogy miként lehet a két felet visszatéríteni az eredeti megállapodás feltételeihez, bonyolult politikai és technikai kérdés volt, mert mindkét fél ahhoz ragaszkodott, hogy az első lépést másik tegye meg. A kedden kezdődő bécsi közvetett tárgyalás az első komolynak nevezhető erőfeszítés Biden elnök hivatalba lépése óta annak érdekében, hogyan lehetne mégis kimozdítani a holtpontról a megbeszéléseket.

Biden vissza akar térni a megállapodáshoz. Ugyanakkor

kemény korlátokat szabott Irán nukleáris tevékenységének azért cserébe, hogy a Teheránnal szembeni amerikai és nemzetközi szankciókat  feloldják.

Irán és az Egyesült Államok között Bécsben folytatott közvetett tárgyalások, amelyekről a résztvevők pénteken megállapodtak, és közvetítők útján személyesen zajlanak majd, megpróbálnak megállapodni egy ütemtervben arról, hogyan lehet szinkronizálni a kötelezettségvállalásaikhoz való visszatérés lépéseit.

Miután Irán és a megállapodást aláíró többi ország, köztük Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Európai Unió, mint elnök, kidolgozzák az ütemtervet. Ezt követően Irán és az Egyesült Államok ideális esetben találkoznak, hogy véglegesítsék a részleteket.

Donald Trump elnök 2018 májusában kiléptette a korábban megkötött egyezményből az Egyesült Államokat – „az eddigi legrosszabb megállapodásnak nevezte” -, és visszaállította, majd megerősítette  az Irán elleni szigorú gazdasági szankciókat, megpróbálva ezzel újratárgyalásra kényszeríteni. Irán részben úgy reagált, hogy jelentős mértékben dúsított uránt a korábban kötött megállapodás határain túl, és a korábbianál fejlettebb centrifugákat épített.

Biden tárgyalói azt mondták, hogy ha a nukleáris megállapodást kölcsönösen betartják, amelyet közös átfogó cselekvési tervnek neveznek, Washington további tárgyalásokat akar folytatni Iránnal. További tárgyalási témák közé tartozik az egyezmény időkorlátjainak meghosszabbítása, valamint Irán rakétaprogramjainak és a Közel-Keleten folytatott katonai támogatásának  korlátozása olyan csoportok számára, mint a Hezbollah, a Hamász és a Síita milíciák, nem beszélve a szíriai vezető, Bashar al-Assad részére.

Mindkét fél megpróbálta az európai tárgyalókon keresztül megtalálni az utat a megállapodáshoz anélkül, hogy otthon politikai problémákat okozna.

Iránban kulcsfontosságú júniusi elnökválasztás van, és a kormány egyértelműen haladást akar mutatni a büntető szankciók feloldása terén. Biden valószínűleg arra törekszik, hogy a szenátusban a republikánusoknak, akik közül a legtöbben ellenezték az egyezményt, ne mondhassák, hogy engedett az iráni követeléseknek.

Az idő Washington számára is fontos tényező: Iránról most úgy gondolják, hogy csak néhány hónap választja el attól, hogy elegendő erősen dúsított urán álljon rendelkezésre legalább egy atomfegyver létrehozásához.

„Holnap elszabadul a pokol”

A szövetségi nagyesküdtszék pénteken vádat emelt Stephen K. Bannon, Donald J. Trump volt elnök egykori magas rangú munkatársa ellen. Bannon megtagadta, hogy tájékoztatást adjon januári Capitolium elleni támadás ügyét vizsgáló bizottságnak – néhány napja a New York Times terjedelmes cikkben foglalkozott az üggyel. 

Steven K. Bannon volt Trump-tanácsadót pénteken a szövetségi esküdtszék vád alá helyezte a Kongresszus megvetése miatt, miután nem tett eleget a képviselőház testületének az amerikai Capitolium elleni január 6-i támadást vizsgáló idézésének.

Ha bűnösnek találják, Bannon minden egyes vádpontonként legalább 30 nap és legfeljebb egy év börtönbüntetésre számíthat.

Merrick Garland főügyész azt mondta, hogy ügyészei igazságot szolgáltatnak.

„Első hivatali napom óta megígértem az igazságügyi minisztérium alkalmazottainak, hogy együtt szóval és tettekkel megmutatjuk az amerikai népnek, hogy a minisztérium ragaszkodik a jogállamisághoz, követi a tényeket és a törvényeket, és a törvények értelmében egyenlő igazságot követ. ” – fogalmazott közleményében.

A vádemelés a Demokrata Párt által irányított képviselőház múlt hónapban lezajlott szavazását követi, amelyben bűnvádi vádemelést javasoltak, miután Bannon nem tett eleget a testület idézésének, nem tett tanuvallomást, s megtagadta különböző dokumentumok bemutatását és  átadását.

Donald Trump korábban arra utasította korábbi segítőit és tanácsadóit, hogy hivatkozzanak a mentelmi jogra, és tartózkodjanak olyan dokumentumok átadásától, amelyek a végrehajtói privilégium alapján védettek lehetnek.

Az igazságügyi minisztérium szóvivője elmondta, hogy Bannon várhatóan hétfőn feladja magát a hatóságoknak, és még aznap először megjelenik a washingtoni Szövetségi Kerületi Bíróságon.

Bannon ügyvédje nem válaszolt azonnal a megjegyzéskérésre.

A politikailag és jogilag összetett ügyet széles körben lakmuszpapírnak tekintették, hogy az igazságügyi minisztérium agresszív álláspontot képvisel-e Trump egyik legfőbb szövetségesével szemben, miközben a Ház teljesebb képet kíván kialakítani a volt elnök és segítői tevékenységéről a Capitolium elleni támadást megelőző és az azt követő történésekről.

A bizottság szeptemberben idézést küldött ki Bannon-nak és több olyan személynek, akik kapcsolatban álltak Trump Fehér Házával.

A demokraták által ellenőrzött bizottság szerint okkal feltételezhető, hogy Bannon, aki Trump egykori főstratégája és tanácsadója volt segíthetne a nyomozóknak abban, hogy jobban megértsék a január 6-i merényletet, amelynek céljaegyértelműen arra irányult, hogy leállítsa Biden elnök beiktatását hivatalában.

A jelentés amely azt tanácsolja Háznak hallgassa meg Bannont, hogy tisztázhassák a  2021. január 5-i rádióműsorában tett megjegyzését. Bannon azt ígérte, hogy

„holnap elszabadul a pokol.”

A jelentés bizonyítékként értékeli, hogy „volt némi előzetes ismerete a másnap bekövetkező extrém eseményekről.”

Ezzel összefüggésben rámutat arra a beszélgetésre is, amelyet Bannon december 30-án Trumppal folytatott, ahol sürgette, hogy erőfeszítéseit január 6-ra összpontosítsa.

Bannon és Trump kapcsolata időnként feszült volt, miután Bannon elhagyta a Fehér Házat, de továbbra is közeli szövetségese és kívülről is népszerűsítője maradt Trump politikai krédójának.

Egy másik ügyben a manhattani szövetségi ügyészek tavaly vádat emeltek Bannon ellen és letartóztatták a Trump által szorgalmazott határfal építésének előmozdítására gyűjtött pénzekkel kapcsolatos vádak miatt. De mielőtt bíróság elé állhatott volna, Trump utólsó ténykedéseinek egyikeként kegyelembe részesítette Bannont.

Míg sokan azok közül, akik idézést kaptak, igyekeztek valamilyen szinten együttműködni a bizottsággal, Bannon azt állította, hogy Trumppal  folytatott beszélgetései vezetői kiváltság alá tartoznak, annak ellenére, hogy január idején már évek óta nem dolgozott a Fehér Házban. 

Mielőtt az igazságügyi minisztérium bejelentette Bannon elleni vádemelését, Meadows, a képviselőház egykori észak-karolinai tagja sem tartotta be a péntek délelőtti határidőt a képviselőházi bizottság tájékoztatási kérésének teljesítésére.

Míg Meadows a Fehér Házban szolgált a bizottság által vizsgált időszakban, Bannon 2017-ben elhagyta a Fehér Házat, és magánszemélyként támogatta Trump erőfeszítéseit, hogy megtartsa a hatalmat Joseph Biden  2020-as választási győzelme után is. Az, hogy Bannon hosszú ideig a Fehér Házmunkatársa volt, bonyolította azt a kérdést, hogy hivatkozhat-e arra, hogy végrehajtói kiváltságokkal rendelkezik.

„Steve Bannon vádiratának egyértelműen azt az üzenetet kell küldenie mindenkinek:

senki sem áll a törvények felett”

– mondta a testület vezetője, Bennie Thompson képviselő, Mississippi demokrata képviselő.

Sőt, Liz Cheney, Wyoming republikánus politikus, aki tagja a vizsgáló bizottságnak szintén kifejtette közleményében, hogy „habozás nélkül felhasználjuk a rendelkezésünkre álló eszközöket, hogy megszerezzük a szükséges információkat.”

„Remélem, Donald Trump többi barátai is megkapják az üzenetet, hogy már nem állnak a törvények felett az Egyesült Államokban.”

– mondta Jamie Raskin képviselő, aki szintén tagja a vizsgáló bizottságnak.

Tét: a nemzeti túlélés

Aláírás gyűjtést indított a Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) az Európai Unióban élő nemzeti kisebbségek érdekeinek védelmére. Egyes nemzetállamoknak ugyanis – nem is mindig titkoltan – nem érdeke, hogy a kisebbségek megmaradjanak az országban, gyarapodjanak, jogaik kiszélesedjenek. Az akció szervezői uniós állampolgárként ugyanakkor szeretnénk hinni, hogy valamennyien egyenrangú állampolgárok vagyunk, akiket egyformán megilletnek a jogok.

Minority SafePack, azaz a Kisebbségvédelmi csomag néven folyik a kampány, amelynek keretében

április 3-ig egymillió aláírást szeretnének összegyűjteni.

Ennyi támogatóra van szükség ugyanis ahhoz, hogy az Európai Unió köteles legyen foglalkozni az egyes nemzetállamok kisebbségeinek helyzetével.

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége is kiállt a polgári kezdeményezés mellett,
mert valamennyi komolyabb Kárpát-medencei magyar szervezet csatlakozott az
aláírásgyűjtéshez. Jelenleg hozzávetőleg 950 000 aláírásnál tartanak, tehát a hátra lévő néhány napban még szükség van további támogatásokra. A cél nemes, de ha sikerül a megfelelő számú aláírásokat összegyűjteni, az garantálhatja, hogy Brüsszel nem kerülheti meg a témát és kénytelen lesz foglalkozni a problémával. A végső cél valójában az volna, hogy az Európai Bizottság konkrét intézkedésekkel garantálja a kisebbségi létben élők jogainak védelmét.

A magyarok történelmük során Európáért, az európai kultúráért számtalan alkalommal életükkel és vérükkel hoztak áldozatot. Nehéz időszakokat kellett átvészelni, hibás politikai döntések miatt

magyarok milliói szorultak ki hazájukból,

más népekkel – szlovákokkal, románokkal, ukránokkal, szerbekkel, horvátokkal – együtt élve, kisebbségbe szorulva igyekeznek megőrizni nemzeti identitásukat. Most Európán volna a sor, hogy kiálljon a határon túli magyarokért is, védelmezze jogaikat, hogy egyenlő bánásmódban részesülhessenek jelenlegi hazájukban. A kezdeményezőkön, az aláírókon is múlik, hogy tényleg akarunk-e egy jobb Európai Uniót, amiért hajlandók vagyunk tenni, vagy passzivitásba vonulunk.

A kisebbségek sorsa nem új keletű probléma a kontinensen, és nem is csak a katalánokat, a baszkokat érinti. Az 500 millió lelket számláló Európában ma

50 millió az őshonos nemzeti kisebbségek száma,

közéjük tartoznak a határon túl élő magyarok is.

12,5 millió magyar él a Kárpát-medencében, ami tekintélyes létszám, különösen a Magyarországot körülvevő országok népességéhez viszonyítva. Államjogi értelemben viszont az egyes határokon túlra rekedt közösségek a többségi nemzettel szemben kisebbségi létbe kényszerülnek. A felvidéki magyarság például Csehszlovákia mesterséges létrehozásával éppen száz esztendeje szorult e kényszer-közösségi helyzetbe, aminek szomorú következménye, hogy a felvidéki magyarság számaránya vészesen fogyatkozik, az elmúlt 25 évben félmillióval csökkent a számuk. Ez nem tekinthető természetes folyamatnak, sokkal inkább az erőszakos vagy éppen lappangó asszimilációnak a súlyos következménye.

Megannyi példa igazolja az Unióban is, hogy a kisebbségi együttélés működőképes lehet, szolgálhatja mindkét fél gyarapodását, fejlődését és gazdagodását. Jó példa erre Dél-Tirol, Finnország, vagy mondjuk éppen Belgium, ahol a flamand és a vallon, az angol, a francia és a német egyaránt elfogadott nyelv. Használják valamennyit hivatalos feliratként a metrómegállókban, az üzletek homlokzatán, hivatalos táblákon. Említhetjük Skóciát, Korzikát, Baszkföldet, Flandriát, a Feröer-szigeteket vagy éppen Lombardiát és Venetót. Egyikre sem lehetne különösebben ráfogni, hogy kisebbségként veszélyeztetnék államuk integritását. Sőt! Az EU részeiként hozzájárulnak annak stabilitásához, sokszínűségéhez, hiszen

a jogbiztonságban élők elégedettek és nem akarnak zúgolódni.

A békés élet mindenki számára vonzó. A skótok a brexit ellenére is ragaszkodnának ahhoz, hogy az EU részesei maradhassanak.

Amennyiben az aláírást gyűjtő kezdeményezés sikerrel jár, és áprilisig meglesz az egymillió aláírás, akkor esély nyílik arra, hogy a Bizottság irányelvként jelölje ki az egyes tagállamai számára a kisebbségek jogainak szabályozását, ezáltal nagyobb teret kaphatnának a nyelvi, kulturális és érdekérvényesítési hatáskörök. Új alapokra helyezhetnék a nemzetiségi oktatást, a régiók gazdasági fejlődését, felzárkóztatását. Közelebb kerülhetnének a kisebbségek a kulturális, nyelvhasználati és részben gazdasági önrendelkezéshez is.

A Minority SafePacket

elektronikusan és hagyományosan, papíron is alá lehet írni.

Rajtunk múlik, hogy a jövőnk érdekében képesek vagyunk-e cselekedni, párttól, világnézettől, bőrszíntől vagy vallástól függetlenül kiállni a kisebbségek jogai mellett.

Koronavírus miatt halt meg a szerbek pátriárkája

Irinej pátriárka  nemrég részt vett Montenegro ortodox egyházi vezetőjének temetésén. Az ottani pátriárkát nyitott koporsóban temették el.

A pópák és a hívek csókjaikkal búcsúztatták Montenegro pátriárkáját, aki életében nyíltan gúnyt űzött a korona vírusjárványból. Nem kizárt, hogy a szerbek pátriárkája ott kapta meg a Covid-19 fertőzést, amely azután az életébe került.

A szerb ortodox egyház híveinek a számát 12 millióra becsülik. Döntő többségük az egykori Jugoszlávia területén él: Szerbiában, Montenegróban és Bosznia Hercegovinában illetve Koszovóban.

Csalással gyanúsítják aki Orbánt az USA elnökéhez hasonlította

Vajon miért van az, hogy aki Orbán Viktor közelébe kerül előbb utóbb ügyészségi eljárás alá kerül? Vagy Viktorunk rossz ómen vagy mára már csak bűnözők állnak vele szóba.

Steve Bannon most 5 millió dolláros óvadék ellenében engedték szabadon New Yorkban. Azzal gyanúsítják  hogy néhány társával együtt lenyúlta annak az alapítványnak a pénzét, mely az USA-mexikói határon épülő fal megépítését támogatta. Steve Bannon tagadja, hogy pénzt vett volna ki az alapítvány kasszájából …

Orbán Viktor Trump volt Trump előtt! – jelentette ki Steve Bannon miután találkozott a magyar miniszterelnökkel. Akivel különösen a migránsok elleni fellépésben értettek egyet.

Kicsoda Steve Bannon?

A most 67 éves politikai tanácsadó a Wall Streeten dolgozott méghozzá annak egyik sztár cégénél: a Goldmann-Sachsnál. Ha a republikánusok vannak hatalmon Washingtonban, akkor ez a cég adja a pénzügyminisztert Amerikának. Jelenleg Steve Mnuchin a pénzügyminiszter, aki a Goldmann-Sachs egyik igazgatója volt és egyben Trump kampány pénztárnoka. A 2016-os kampány főtanácsadója Steve Bannon volt, aki globalizáció és migráns ellenes programot javasolt Trumpnak, aki azt el is fogadta.

„Én csináltam elnököt Donald Trumpból!”

– dicsekedett Steve Bannon, aki kezdetben mindent meg is kapott az elnöktől. Még a nemzetbiztonsági tanácsba is bekerült noha halvány fogalma sem volt a biztonságpolitikáról …

Aztán Trump realista hívei, köztük Mnuchin pénzügyminiszter megkezdték a kampányt Steve Bannon lejáratására. Ez végül is sikerrel járt: a politikai főtanácsadót Trump kirúgta a Fehér Házból. Bosszúból Steve Bannon könyvet írt a választási kampányról. Ebben két dolgot hangsúlyozott: Trump hozzá nem értését és saját pompás politikai szimatát és szakértelmét. Miután Washingtonban megbukott, Európába látogatott, hogy Trump itteni barátait egységes mozgalomba terelje. Vállalkozása kudarcba fulladt, mert az antiglobalista, nacionalista és szuverenista politika vezetői egymást se nagyon tudják elviselni, mert mindegyikük „saját lángelméjének rabja”. Európai körútja során kereste fel Steve Bannon Budapestet is, ahol Orbán Viktor vendége volt. A magyar miniszterelnök már a 2016-os választási kampány során kijelentette, hogy az ő jelöltje Trump! A magyar miniszterelnök azóta is kitart emellett a vonal mellett: szorgalmas vásárlója az amerikai fegyvereknek. Így sikerült elérnie – Netanjahu izraeli miniszterelnök támogatásával -, hogy végre fogadja őt az USA elnöke.

Steve Bannon visszatért az USA-ba, és újra felajánlotta szolgálatait Trumpnak. Aki jelenleg rosszul áll az elnökválasztási versenyben. Elsősorban azért, mert naponta 1000 ember hal meg a Covid-19 járványban, melyet Trump kezdetben megpróbált elviccelni. Másodsorban pedig azért, mert a járvány minden korábbinál nagyobb gazdasági válságot indított el, melynek senki sem látja a végét. Az elnökválasztás novemberben lesz, Steve Bannon kínos lebukása nem javít Trump esélyein. Az viszont igen, hogy ellenfelénél több pénz gyűlt össze a választási kasszájában, és olyan profi kampánycsapata van- melyet még Steve Bannon hozott össze 2016-ban – amely kiválóan ismeri a digitális propaganda fogásait, melyekkel Trump legutóbb diadalmaskodott az amerikai elnökválasztáson.

A Lincoln terv, avagy hogyan akarják megbuktatni Trumpot

Saját fegyverével akarják padlóra vinni Donald Trumpot a novemberi elnökválasztáson azok a mérsékelt republikánusok, akik szerint az elnök veszélyt jelent az ország jövőjére nézve.

A You Tube a harctér, ahol Trump saját pártjának mérsékelt vezetői gúnyos videókkal gúnyolják azt elnököt: bemutatva kapkodását és hozzá nem értését. A Lincoln terv célja nem más minthogy hatalomra segítsék  Trump ellenfelét, a demokrata Joe Bident. Aki még Trumpnál is idősebb és nem bővelkedik különösebben saját ötletekben.

Az anti Trump diadala

Ebben reménykednek az ellenzéki demokraták és azok a mérsékelt republikánusok, akik szerint Trump nagy veszélyt jelent az Egyesült Államokra nézve. Az elnök népszerűsége jelenleg a mélyponton, mert nem múlik a Covid 19 járvány, amely messze az USA-ban követelte a legtöbb áldozatot. Nem látszik a kiút a gazdasági válságból, amely a járvány miatt alakult ki az Egyesült Államokban. Végül harmadikként itt van a nagy tiltakozó mozgalom: a Fekete élet számít! Ilyen körülmények között Joe Biden úgy is nyerhet, hogy a proteszt szavazók besegítik a Fehér Házba éppúgy mint Donald Trumpot 2016-ban.

Törökország továbbra sem ismeri el a Krím orosz megszállását

Ezt közölte Erdogan török elnök Kijevben, ahol nagy örömmel hallgatták Putyin elnök egykori nagy barátjának szavait. Erdogan ennél tovább is ment: ösztöndíjakat ajánlott a krími tatárok tovább tanulásának támogatására.

A Krím félsziget tatár kánság volt mielőtt az orosz cár csapatai elfoglalták volna. Az 1850-es években a török szultán – Nagy Britannia és Franciaország támogatásával – legyőzte a krími háborúban Oroszországot. Miklós cár belehalt szégyenébe.

Mi lesz a megbonthatatlan orosz-török barátsággal?

Putyin és Erdogan szövetséget kötött a Közel Keleten. Iránnal együtt összehangolták katonai terveiket. Az oroszok korszerű rakétavédelmi rendszert adtak e Törökországnak, mely a NATO tagja. Ez kiváltotta az USA rosszallását, de Erdogan vállalta a kockázatot. Az együttműködésnek azonban lassan vége szakad. Miért? Szíriában az oroszok – éppúgy mint Irán – Asszad elnököt támogatják, akit Erdogan meg akar buktatni. Líbiában a törökök a hivatalos kormányt támogatják, mely Tripoliban ülésezik míg az oroszok Haftar tábornokot részesítik előnyben az ország keleti részén Bengaziban. Erdogan mind Szíria mind pedig Líbia miatt nyíltan bírálja Putyint, de a török államfőnek nem ez fáj igazán.

USA-orosz-izraeli egyeztetés

Tavaly a három állam vezetőinek biztonságpolitikai főtanácsadója Izraelben tárgyalt egymással. Siettek közölni: ez még csak a kezdet volt. A jövőben rendszeresen egyeztetnek. Ez az igazi nagy csapás Erdogan elnök terveire, aki szembeszállt az Egyesült Államokkal és Izraellel, és eközben orosz támogatásra számított. Kiderült: Putyin reálpolitikus, neki fontosabb az USA és Izrael mint Törökország vagy Irán.

Ezért utazott Erdogan Kijevbe, hogy Putyin orra alá dörgölje: a Krím félszigetet ő sem tekinti Oroszország részének! Sem az USA sem az EU nem ismeri el a Krím félszigetet Oroszország részének, de erre Putyin csak legyint. Tudja a fait accompli-t, a kész tényeket nagyon nehéz visszacsinálni vagyis a Krím félsziget Oroszország részét képezi bár már az egykori szövetséges, Erdogan is kételkedik ebben…

Brüsszel támogatni szeretné az EU saját napelem iparát

Az erőteljes kínai konkurencia miatt az uniós napelemgyártás vergődik, ezért a brüsszeli bizottság azt szeretné, ha a tagállamok közös nyilatkozatban fejeznék ki szándékukat uniós napelemek vásárlására. A brüsszeli Politico megszerzett egy belső dokumentumot ezzel kapcsolatban.

“A helyzet romlása akciót sürget“ – hangsúlyozza a brüsszeli bizottság dokumentuma, amelyet konkrétan az váltott ki, hogy az egyik legnagyobb uniós napelemgyártó, a Meyer Burger bejelentette: leállítja termelését Németországban.

Milyen akcióval lehetne megmenteni a vergődő uniós napelemgyártást?

A brüsszeli bizottság vizsgálja, hogy milyen állami támogatást kapnak a kínai cégek a napelemek előállításához illetve exportjához.

Az Európai Unió nemrég fogadott el egy új törvényt – Net Zero Industry Act – amely azt célozza, hogy a zöld átmenethez szükséges berendezéseket mindenekelőtt uniós forrásból vásárolják meg a tagállamokban.

A másik lehetőség az, hogy a napelem fejlesztési programot kössék össze a mezőgazdaság zöld átmenetével.

Az agrárágazat meglehetősen lemaradt a zöld átmenetben a legtöbb uniós országban. A brüsszeli bizottság ezenkívül azt javasolja, hogy helyezzenek el nagy számban napelemeket középületek tetején ily módon is növelve a keresletet.

Minthogy a kínai napelemgyártó cégek is jelentős részben az állami támogatásnak köszönhetik a piac letarolását, ezért a brüsszeli bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy támogassák ők is saját cégeiket.

Sok jószándék, de kevés konkrétum

Az Európai Napelemgyártók Tanácsának főtitkára így nyilatkozott a brüsszeli dokumentumról: ”Ez fontos lépés a jó irányban, de a jelenlegi nehéz helyzetben konkrét intézkedéseket várunk Brüsszeltől” – mondta Johan Lindahl. Az európai napelemgyártó cégek uniós pénzekre vágynak és várnak:

”a brüsszeli bizottságnak nagyon sürgősen sokkal konkrétabb döntést kell hoznia az uniós pénzekről”

– nyilatkozta a Politiconak Dries Acke, a Europe Solar Power lobby csoport igazgatója.

Az Európai Unió energia miniszterei megvitatják a napelem pénzügyi támogatásának kérdését, majd megfogalmazhatnak erről egy közös nyilatkozatot a közeli hónapokban – írja a brüsszeli Politico.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK