Kezdőlap Világ Oldal 279

Világ

Menedzser fizetések az égben

A szakadék egyre nagyobb az egyszerű munkavállalók és az elnök vezérigazgatók között, mert az utóbbiakat főként részvény opciókkal fizetik az USA-ban – írja a Guardian.

Miért keresnek a nagyfőnökök 350-szer annyit mint a dolgozók?

1.322%-al nőtt a legfőbb döntéshozók jövedelme 1978 óta állapította meg az Economic Policy Institute. Amely arra is rámutat, hogy manapság egy átlagos elnök-vezérigazgató éves jövedelmének 80%-a részvény opció.

A kontraszt óriási: az átlagos munkavállaló jövedelme csak 18%-al lett magasabb 1978 óta!

Ez a jelentés is azt mutatja, hogy a pandémia idején tovább nőtt a szakadék az egyszerű munkavállalók és a szupergazdagok között: 4.000 milliárd dollárral növekedett  a vagyona a 2.365 dollármilliárdosnak Amerikában.

A Guardian szerint elfogadhatatlan, hogy egy átlagos elnök-vezérigazgató 351-szer többet keres mint a dolgozói miközben a különbség csak 15 volt az egyhez 1965-ben.

Ráadásul az infláció évente átlagosan 2%-al csökkentette a munkavállalók keresetének reálértékét.

Jobb munkanélkülinek lenni

Az amerikai munkaerő 25-40%-a ma olyan helyzetben van, hogy jobban jár a munkanélküli segéllyel mintha munkát vállalna. Ezért van olyan sok üres álláshely az Egyesült Államokban – állitja a Guardian.

Kiszámolták a pandémia alatt 300 dollár hetenként a munkanélküli segély miközben azok, akik minimálbéren dolgoznak csak 290 dollárt hozhatnak össze (a minimális órabér jelenleg 7,25 dollár az USA-ban).

A munkaerőhiány most elsősorban azért van, mert a döntéshozók nem emelik az alacsony béreket olyan szintre, hogy érdemes legyen dolgozni.

Megoldás-e az adóemelés?

A Biden kormányzat erre törekszik egyrészt azért, hogy csökkentse a társadalmi különbségeket, de főként azért, hogy feltöltse az államkasszát. 28%-ra akarják emelni a cégek társasági adóját és jobban meg kívánják adóztatni a gazdagokat és főként a szupergazdagokat. Trump pont az ellenkezőképp cselekedett: bár a frusztrált munkavállalók szavazataival került hatalomra, de a társasági adót 35%-ról levitte 21%-ra.

A munkavállalókat nemcsak az alacsony bérek sújtják hanem a diákhitelek is. Biden minden nyolcadik amerikai polgár életszínvonalán javíthatna, ha eltörölné a diákhitelt. De nagy az ellenállás a washingtoni kongresszusban, ahol a republikánusok védelmezik Trump örökségét.

Biden változtatni akar, de neki is figyelembe kell venni azt, hogy támogatói között sok a szupergazdag. Ezért a londoni Guardian úgy véli, hogy Biden betartja választási ígéretét:
„senkit sem büntetünk meg. Senkinek az életszínvonala nem változik, lényegében semmi sem fog megváltozni.”

Miért halt meg a dúsgazdag kanadai házaspár?

0

Fennáll az esélye annak, hogy a házaspár öngyilkosságot követett el. De: a Sherman házaspár igen aktív volt a zsidó közösségben Kanadában, ahol több millió dollárt adományoztak különböző kulturális, oktatási és szociális célokra, lehetséges, hogy emiatt jelenthettek célpontot egy esetleges támadáshoz.

A kanadai rendőrség gyanúsnak találja, hogy a 75 éves Barry Shermant és nejét, Honeyt holtan találták kastélyuk pincéjében Torontóban. A dollármilliárdos vállalkozó már nyugdíjban volt, de még mindig betöltötte az igazgatótanács elnöki tisztét az általa alapított Apotex gyógyszer vállalatnál.

A kanadai gyógyszer vállalat igazi multi: 45 országban van jelen. Fontos szerepet játszik a kanadai exportban. Justin Trudeau miniszterelnök is sietett részvétét kifejezni. Ugyanígy tett John Tory, Toronto polgármestere is. Barry Sherman vagyonát 3,2 milliárd dollárra becsülte a Forbes magazin.

Mit állapított meg a rendőri vizsgálat? A dúsgazdag házaspár el akarta adni a kastélyt Torontóban 7 millió kanadai dollárért – ez körülbelül 5 millió amerikai dollárt jelent. Az ingatlanügynök talált rá a házaspár holttestére a kastély pincéjében. Erőszakos behatolásnak nem volt nyoma. Fennáll az esélye annak, hogy a házaspár öngyilkosságot követett el. Minthogy a Sherman házaspár igen aktív volt a zsidó közösségben Kanadában, ahol több millió dollárt adományoztak különböző kulturális, oktatási és szociális célokra, lehetséges, hogy emiatt jelenthettek célpontot egy esetleges támadáshoz. Kanada az Egyesült Államokkal ellentétben továbbra is liberálisan kezeli a bevándorlók ügyét. Ezért sokezer migráns az USA-ból Kanadába ment, mert ott kedvezőbb elbírálást remél. A rendőrség egyelőre tovább nyomoz, mert senki sem tudja egyelőre, hogy miért végezte Kanada egyik leggazdagabb házaspárja az életét kastélya pincéjében Torontóban.

Orbán barátja, Manfred Weber Juncker utódja szeretne lenni

0

Spitzenkandidat – jelölt a csúcsra – ez az Európai Néppárt frakcióvezetőjének nem is nagyon titkolt célja. “Erről csak novemberben döntünk Helsinkiben”- mondta mosolyogva a Politico tudósítójának a 45 éves politikus, aki egy új nemzedék képviselőjének tekinti magát.

Szűkebb pátriájában, Münchenben ülésezett az Európai Néppárt vezérkara, hogy felkészüljön az európai választásokra. Manfred Weber azt javasolta: a menekültkérdés legyen a kampány fő témája. Orbán Viktor az év elején ugyanezt javasolta Bajorországban, ahova meghívta a CSU a döntő fontosságú kormányalakítási tárgyalások előtt. Manfred Weber ugyancsak a CSU-nak és annak a fiatalabb nemzedéknek a tagja, mely ellentétben Angela Merkellel markánsan jobboldali politikát akar. Ezért hívta meg most most Münchenbe Sebastian Kurz osztrák kancellárt, aki alig múlt harminc éves és a szélsőjobboldali Szabadságpárttal alakított kormányt Bécsben.

Manfred Weber fő vetélytársa az Európai Néppártban Michel Barnier lehet.

Ő az EU fő tárgyalója a brexit ügyben. Ez előny lehetne, de valójában hátrány. Népszerűséget hozott ugyan Barnier-nek, de olyan hosszú a brexit menetrend, hogy ez megakadályozhatja pályázatát a csúcspozícióra, az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Mit akar Angela Merkel? A kancellár nem fedte fel a kártyáit Münchenben. Minden bizonnyal kivár még, azonkívül egyeztetnie kell Emmanuel Macron francia elnökkel. Egy német az EU élén ugyanis olyan újdonság lenne, melyet nem mindenütt fogadnának szívesen. Ráadásul Manfred Weber nem volt korábban miniszterelnök, mint Juncker vagy Barroso.

Ahhoz persze, hogy az Európai Néppárt jelölhesse a bizottsági elnököt, még meg kell nyerni a választást. Erre hívta fel a figyelmet maga a legfőbb érdekelt, Manfred Weber Münchenben. Aki azért is javasolta a bevándorlás témáját, mert Ausztriában, Magyarországon és Olaszországban nagyon bejött annak a pártnak, amely ezt tűzte a zászlajára a választások során. Itáliában a szélsőjobb aratott, így került a kormányba a Liga. Az Európai Néppárt ezért akarja kijátszani a menekültkártyát az európai választásokon, nehogy a szélsőjobb megelőzze.

Apró gond, hogy megoldási javaslata az Európai Néppártnak sincs a migráns ügyben.

Magyarországon ez nem okozott gondot hiszen migránsok sincsenek, de Németországban és több más uniós államban nagyon is vannak. Közösen kell megoldást találnunk Európában – mondta Merkel Münchenben, ahol elismerte: az eddigi politika nem volt túlságosan sikeres.

Fénysebességgel terjedő Elios

0

Szlovákiában is üzletelnek a Magyarországon gyanús közbeszerzési ügyekbe keveredő Elioshoz közeli cégek. Ezzel kapcsolatban a pozsonyi Új Szó szerkesztőségi összefoglalójában megjegyzi: az Elios, amely Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődik, sorra nyerte az önkormányzatoktól a közbeszerzési pályázatokat, a gyanús ügyek miatt nyomozást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF.

Négy olyan vállalat is működik Szlovákiában, amely az Elioshoz hasonló módon nyert közbeszerzési eljárásban megrendelést települések közvilágításának modernizációjára.

A szlovákiai városok és falvak közvilágításának felújítására kiírt közbeszerzési eljárásokban feltűnően gyakran nyer 4 szlovákiai vállalat, sokszor gyanús körülmények között,

tájékoztatott a Sme napilap.

A gyanús cégek egyike a 2013-ban alapított Grep Slovakia kft., mely az utóbbi 5 évben több közbeszerzést is megnyert. Az egyik pályázat Jóka község utcai lámpáinak felújítása volt, 2014-ben írták ki. A 240 ezer eurós pályázatnál a Grepnek csak egy vetélytársa volt, a kassai Eltodo, amely nem tudta teljesíteni a település által meghatározott szigorú feltételeket, például azt, hogy a kivitelező 10 éves garanciát adjon az égőkre. Ezt a feltételt egyébként a szlovák Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) is erősen kifogásolta, állítása szerint erre a követelményre nincs szükség, és gátolja az egészséges gazdasági versenyt.

Hasonló feltételek miatt a hivatal korábban büntetést szabott ki néhány Besztercebánya megyei községre.

Az ügyben megszólalt Jóka polgármestere, Farkas Imre is, azt állítja,

már nem emlékszik a részletekre, és nem tudott a Grep hátteréről, de a világítással elégedett.

A másik szerződés Búcs községet érinti. A Komáromi járásbeli település csaknem 60 ezer eurós megrendelést adott a Grep Slovakiának, más jelentkező nem volt, így a cég probléma nélkül nyert. A szerződést még a 2014-es választások előtt kötötték a Grep Kft-vel, amikor Szigeti János (a Fidesz-partner Magyar Közösség Pártjából) volt a falu polgármestere. A felújítást önerőből, pontosabban hitelből fizette ki a falu a Grepnek. „A cég az általa készített hatástanulmánnyal érvelt, azt állította, hogy a takarékosabb világítással spórolhatunk annyit, amiből a kölcsönt vissza tudjuk fizetni. A tanulmány azonban nem volt pontos, a megtakarítás korántsem volt akkora, hogy abból visszafizessük az összeget“ – mondta az Új Szónak Karkó János (független), a falu jelenlegi polgármestere. Megkerestük Szigeti János korábbi polgármestert is, aki elmondása szerint csak homályosan emlékszik a történtekre, de úgy rémlik számára, hogy a Grep ajánlotta a legkedvezőbb feltételeket.

A Grep Slovakia ügyvezetője, Wirth Jenő – aki a lévai Reviczky Társulás elnöke, volt MKP-politikus – visszautasította, hogy a cégnek bármiféle kötődése lenne a gyanús üzletekhez, szerinte a Sme befeketíti a céget.

„Semmilyen módon nem állunk kapcsolatban az Elios-szal, sem más céggel. Az Elios a konkurensünk, a Sme pedig hazugságokat állít.”

Az Elios Slovakia Kft. szintén a gyanús cégek közé tartozik. 2015-ben alakult, akkor, amikor Pavol Pavlis (Smer) volt gazdasági miniszter pályázatot hirdetett az utcai lámpák felújítására. A cég már az első évben több mint 180 ezer eurós bevételt könyvelt el, a közel 23 ezer eurós nyereség mellett. A bevétele azóta is nő, tavaly már megközelítette a félmillió eurót. Az ügyet nyilvánosságra hozó Sme napilap szerint az Elios Slovakia többször összejátszott egy U Light nevű magyarországi vállalattal. Az U Light fiktív konkurenciát teremtett az Eliosnak, többször is megpályázta ugyanazt a közbeszerzést, de mindig egy kicsivel rosszabb ajánlatot kínált.

Gyanús cég az Infralux is, amely a Besztercebánya megyei falvak lámpáinak felújításához jutott hozzá. A cég a magyarországi Elioshoz hasonló módszerekkel utasította maga mögé a vetélytársait: folyamatosan módosították az égők paramétereit, míg végül az általuk kínált termékek feleltek meg legjobban a pályázatban szereplő műszaki feltételeknek. A Közbeszerzési Hivatal ezeknek a falvaknak is bírságot szabott ki. Dušan Kollár, a cég igazgatója a megkeresésekre nem reagált. A negyedik gyanús vállalat az E-E-E Led Lightning, melynek résztulajdonosa Marian Dostál, aki korábban az Elios Slovakia cégnek is társtulajdonosa volt.

Jól menő cégek

Az összes felsorolt szlovákiai cég jelenleg is működik. Az E-E-E Led Lightning és a Grep Slovakia bevétele folyamatosan nő. Az Elios Slovakia bevétele 2017-ben csaknem a duplájára nőtt. Egyedül az Intralux veszteséges a cégek közül, amelynek ügyeiben már a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) is nyomozást indított európai uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával.

(nar, Sme, Új Szó)

Azt hitte, senkije sincs, aztán 30 méter hosszú lett a családfája

0

A zsidó nagyapa, aki azt hitte, hogy minden rokona a holokauszt áldozata lett, 500 új rokont fedezett fel hirtelen

Április 24-én a holokauszt emléknapján Alex Kafri izraeli nyugdíjas üzenetet kapott a lányától: jelentkezett egy távoli rokon Seattle-ből (USA Washington állam). A 71 éves nyugdíjas elsírta magát: tíz éve kutatott a rokonok után és eddig nem talált senkit és semmit. Édesanyja Hollandiából érkezett Izraelbe és a dokumentumok szerint a népes rokonságról senki sem élte túl a holokausztot. Édesapja Litvániában látta meg a napvilágot és ott a holokauszt az egész zsidó közösséget megsemmisítette.

Alex Kafri édesapja Litvániában született 1900-ban, amikor az ország a cári birodalom része volt. Az első világháború után független lett- jelentős zsidó kisebbséggel. Ennek a zsidó kisebbségnek a többsége aktívan részt vett az új állam életében, de egy cionista kisebbség inkább a kivándorlást választotta. Idetartozott az idősebb Kafri is, akit Litvániában még Kuklanak hívtak. A holokauszt idején Litvániában a zsidóság döntő többségét megölték. Így az izraeli nyugdíjas egy darabig hiába kereste a hozzátartozóit.

Aztán a Facebookon beesett egy távoli rokon és megindult a lavina. Megkezdték a családfa összeírását és végül 30 méter hosszú lett!- büszkélkedik az izraeli nyugdíjas. Aki természetesen díszvendég volt azon az ötszáz személyes családi vacsorán, melyet Londonban rendeztek meg. Az eseményről a Haaretz is beszámol hiszen Izraelben is ritkaságnak számít, hogy a holokauszt után több mint hetven évvel fedezze fel valaki, hogy még ötszáz rokona van, akikről eddig semmit sem tudott.

EU: A bírósági reform Lengyelországban veszélyezteti a jogállamot

0

Napirenden volt a lengyel igazságügyi reform, ezzel kapcsolatban Magyarország is szóba került. Málta meg a meggyilkolt kormánykritikus újságírónő miatt került a figyelem középpontjába.

Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság első alelnöke az európai parlament jogi és belügyi bizottsága előtt fejtette ki, hogy az a varsói parlament által megszavazott négy törvény, mely átalakítaná a bírói rendszert, fenyegetést jelent a jogállamra nézve.

Az Európai Néppárt nevében Roberta Metsola képviselő asszony különösen azt kifogásolta, hogy a lengyel kormány elutasítja a párbeszédet Brüsszellel ebben a fontos kérdésben. A lengyel kormánypárt, a PIS- a Fidesz-szel ellentétben – nem tagja a néppárti frakciónak az európai parlamentben. A PIS álláspontját Jadwiga Wisniewska asszony fejtette ki a bizottság előtt. Szerinte Brüsszelben teljesen hamis kép alakult ki a bírósági reformokról. Hangsúlyozta: őket a lengyel nép választotta, a parlament megszavazta a törvényeket. Így tehát tulajdonképp nincs miről tárgyalni. Duda elnök is kifogásolta a bírósági törvények egy részét, ezért egyeztetések folynak az államfő és Kaczynski PIS elnök szakértői között. Az Európai Uniót elsősorban az aggasztja, hogy az új törvények következtében megnövekedne a bíróságok politikai befolyásolásának lehetősége. Márpedig az Európai Unió alapelvei közé tartozik a bírói rendszer teljes függetlensége az államhatalomtól. Brüsszel nemcsak Lengyelországot bírálja ilyen ügyekben, de szó érte a ház elejét Magyarországon is. Frans Timmermans legutóbb Máltát figyelmeztette, hogy veszélyben a demokrácia miután egy kormányt bíráló újságírónőt maffia módszerekkel felrobbantottak a szigeten. Timmermans első alelnök hangsúlyozta: az EU elvárja Máltától, hogy a kormányzat tegyen meg mindent az igazság kiderítése érdekében. Málta éppen úgy mint Magyarország vagy Lengyelország, viszonylag új tagállam az Európai Unióban, ezért Brüsszelben nagy figyelemmel kísérik az európai normák betartását, melyet a tagállamok a belépéskor ünnepélyesen vállaltak is.

Merkel szakítson a CSU-val!

0

Angela Merkel bocsássa el Horst Seehofer belügyminisztert – erre szólította fel a kancellárt a vezető jobboldali konzervatív német lap, a Die Welt. A kommentár megállapította: Merkel szinte kiúttalan helyzetben van, itt az ideje egy felszabadító csapásnak. El kellene bocsátania Horst Seehofer belügyminisztert, és meg kellene kockáztatnia, hogy szakít a CSU-val, és a legjobb megoldás új választások kiírása lenne.

Seehofer még nem tudja elképzelni, hogy Merkel megkockáztatja-e a szakítást a pártjával, de a kancellár felhatalmazásairól szóló jogszabályok ezt lehetővé teszik. Jó lenne, ha Merkel lassan elkezdene barátkozni a gondolattal, hogy elbocsássa renitens belügyminiszterét, és a többi párttal olyan új szövetséget kovácsoljon, amelynek Európa fontosabb, mint az új nacionalizmus. Csak siránkozzon a CSU, az AfD és a Balpárt ellenzékben. „Stabil, Európa-párti szövetsége van szükségünk” – írta a lap.

Bajorországban október 4-én tartják a tartományi választást. Amióta az AfD bejelentette, hogy levadássza a többi pártot, a CSU pánikban van, és úgy érzi, hogy az AfD választóinak kegyeit kell megszereznie, és ehhez lerombolja Merkel menekültpolitikáját.

Szégyenletes, és tovább nem tűrhető el az a mód, ahogyan Seehofer és követői most már sorozatosan lejáratják a kancellárt.

Nem válik a CSU-nak sem hasznára, ahogyan azt a felmérések máris mutatják. Lehet, hogy Merkelnek távoznia kell, de akkor mennie kell Seehofernek és renitens bajor-berlini csapatának is.

Horst Seehofer – Markus Söder, bajor tartományi miniszterelnöknek, a CSU meghatározó figurájának megbízásából – tűzveszélyes, buta izmozást folytat. A fő vitapont, a máshol már regisztrált menekültek visszafordítása a határon, már ma is működik, ám a vita életben tartásával mindkét uniós pártot veszélyezteti.

„Angela Merkelnek át kell vágnia a gordiuszi csomót, és vissza kell vágnia a bajor oroszlán karmait. Kancellár asszony, bocsássa el a belügyminisztert”

– szólított fel a kommentár. A szerző szerint a legjobb megoldás új választások kiírása lenne. Ez ugyan alighanem erősítené az AfD-t, de így is maradna bőven elegendő koalíciós lehetőség az AfD-vel való szembeszálláshoz.

Európának közös menedékpolitikára van szüksége, és ennek a másik oldala az, hogy keményen meg kell vonni a pénzt attól, aki cserbenhagyja Németországot, Olaszországot és Franciaországot a menedékkérelmek ügyében. A szolidaritás nem egyirányú utca, „nem Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország kifizető helye vagyunk, ha ezek az országok nem vállalnak semmit a menekültügyben. Az engedékenységnek ebben nincs helye” – írta a lap.

A külső határok megerősítését mindenki akarja, ehhez tehát ki kell építeni a megfelelő létesítményeket, és azoknak az országoknak, ahonnan a menekültek jönnek, megnövelt pénzügyi ösztönzéseket és fejlesztési segélyeket kell adni. Ez a munka már folyik, fel kell azt gyorsítani – követelte a lap.

Ki pótolná Putyint, ha …

0

A betegeskedő orosz diktátor moszkvai források szerint megnevezte azt az embert, aki arra az időre átvenné a helyét míg őt megműtik. Egyáltalán nem meglepő, hogy Putyin olyan emebert jelölt, akik kísértetiesen hasonlít rá: egész életét az állambiztonságnak szentelte.

Nyikolaj Patrusev tábornok 1951-ben született vagyis egy évvel idősebb Putyinnál. Az orosz diktátor politikai karrierje azzal kezdődött, hogy átszervezte a KGB-t, melyet FSZB-nek kereszteltek át. Amikor Putyin rakéta sebességgel elindult felfelé: előbb miniszterelnök majd villámgyorsan államfő lett, Patrusev vette át az állambiztonság irányítását. 1999 és 2008 között volt az FSZB igazgatója. Érdemes emlékeztetni arra, hogy ezekben az években fojtották vérbe a csecsenek iszlamista mozgalmát. A brutális leszámolásról író Politkovszakáját meggyilkolták. Az ellenzék és a sajtó megregulázása már megkezdődött, de ez csak napjainkra érte el egy rendőrállam szintjét, ahol minden és mindenki állandóan magán érezheti a hatalom szemét olykor kezét is.

2008 után Nyikolaj Patrusev a Védelmi Tanács titkára lett. Ez a szervezet már a sztálini időket idézi: teljhatalmú döntéshozó szerv a diktátor kezében. Minden bizonnyal itt döntöttek az Ukrajna elleni háború megindításáról.

Már javában tartott az orosz agresszió Ukrajnában amikor Nyikolaj Patrusev találkozott Jake Sullivan-nel, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. A megbeszélésről nem szivárgott ki semmi.

Honnan tudtak az amerikaiak olyan sokat az Ukrajna elleni támadásról?

Washingtonból hónapokkal az agresszíó előtt folyamatosan jöttek a figyelmeztetések: az orosz haderő beavatkozásra készül  Ukrajnában! Biden elnök megbízatásából William Burns, a CIA igazgatója Moszkvába repült, hogy tárgyaljon Putyinnal. Már nem tudott bejutni hozzá, de telefonon hosszasan tárgyaltak egymással. Burns jól ismeri Oroszországot, mert évekig volt ott az Egyesült Államok nagykövete. A CIA nyilvánvalóan kiváló munkát végzett ebben az ügyben, de az sem kizárt, hogy a legfelsőbb orosz vezetésből szivárogtak ki információk. Hírek szerint sokan ellenezték az Ukrajna elleni háborút Putyin legközelebbi környezetében is. Most ez már veszett fejsze nyele.

Biden elnök elmondta: szeretnék megbuktatni Putyint! Később visszavonta ezt az „elszólását”, de valószínűleg tudatosan megtervezett kommunikációs akcióról volt szó.

Harapófogó?

A Záhonytól San Franciscoig tartó nyugati szövetség Nyugatról míg a távol-keleti négyes paktum (USA, Japán, India és Ausztrália) Keletről fogná közre Oroszországot és Kínát. Ez a washingtoni elképzelés, melynek a célja az 1945 után kialakult amerikai világrend fenntartása.

Kína egyáltalán nem kívánja eljátszani a rá kiosztott szerepet: amennyire lehet, ki akar maradni a konfliktusból. Jang Csiecsi, Kína első számú diplomatája nyolc órán keresztül tárgyalt erről Rómában Jake Sullivan, nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak szavakban támogatják az oroszokat, de óvakodnak a katonai szövetségtől. Számukra a Nyugat százszor fontosabb mint Oroszország.

Az amerikai elképzelések azért sem reálisak, mert 1945 óta alaposan megváltozott a világ. Az 1,4 milliárd lakosú Kína a világ második számú nagyhatalma lett. Hatalmas piaca mágnesként vonza a külföldi – köztük amerikai cégeket. Még az oroszok esetében is csak félsiker a kizárási kísérlet a világgazdaságból, Kína esetében ez elképzelhetetlennek tűnik.

Az amerikai diplomáciának valamiféle modus vivendit kell találnia Kínával.

Jön a G2?

Ezt javasolta Hszi Csinping elnök Hangcsouban, ahol először rendezték meg a G20 csúcs konferenciát Kínában. A résztvevők értették a finom célzást, de udvarias mosollyal hallgatták a kínai elnök merész elképzelését. Majd megindult a szankciós kampány az Egyesült Államokból Kína ellen. Kiegészítve azzal, hogy Washingtonban hirtelen aggódni kezdtek amiatt, hogy elnyomják az ujgurokat az északnyugat kínai határtartományban. Megindult a bírálat Hszi Csinping elnök ellen is noha korábban Trump elnök unokája kínai nyelvű dalban köszöntötte őt a születésnapján.

Kínában ősszel kommunista pártkongresszust rendeznek. Ezen Hszi Csinping elnök bebetonozhatja a hatalmát. A kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Washingtonban visszatérhetnek a hatalomba a republikánusok, akik hagyományosan jobb kapcsolatra törekszenek Kínával. Nixon inditotta el a közeledés folyamatát 50 éve. Akkor Kína elmaradott ország volt, most viszont vezető szerepet követel a világban. A diplomatáknak mindenütt bőven lesz munkájuk hiszen e két világhatalom kapcsolatától függhet a világ jövője is.

Elmeállapota miatt távolítanák el Trumpot

0

A Duty to Warn nevén alakult egy pszichiáterekből álló csoport az Egyesült Államokban, amely azt a célt tűzte ki, hogy elmozdítsa  Donald Trumpot az elnöki székéből. Szerintük ehhez az amerikai alkotmány tökéletes jogi keretet biztosít.  

A Duty to Warn (Kötelességünk figyelmeztetni) az amerikai alkotmány 25. kiegészítésére hivatkozik, amely értelmében alkalmatlanná lehet nyilvánítani Donald Trumpot. A szombaton 14 nagyvárosban tartott gyűléseiken elmegyógyászati szakemberek, pszichológusok és pszichiáterek tartottak előadásokat Trump vélelmezett veszélyességéről, és több helyütt temetési menetet utánzó felvonulást is szerveztek. A most alakult mozgalom résztvevői közül 27 pszichiáter egy esszégyűjteményt is megjelentetett azzal a címmel, hogy Donald Trump veszélyes esete: 27 pszichiáter és elmegyógyász szakember felbecsüli az elnököt.

A pszichiáterek szerint az alábbi rövid diagnózist állították ki Trumpról:

„gyógyíthatatlan, rosszindulatú nárcizmusban szenved, amely miatt képtelen ellátni az elnöki feladatokat, és veszélyt jelent a nemzetre”

Álláspontjuk szerint lehetőség van arra, hogy a kormány tagjainak többsége vagy egy kongresszus által kijelölt testület az alelnök, ez esetben Mike Pence vezetésével alkalmatlannak nyilvánítsa az elnököt feladatai ellátására. Az alkotmány 25 lehetőség ad arra is, hogy az elnök  kinyilváníthatja, hogy nem képtelen ellátni feladatait, mire válaszul az elmozdítást kezdeményezők újabb, ezzel ellentétes nyilatkozatot tehetnek. Ez esetben a kongresszus kétharmados többséggel leválthatja Trumpot, de ez esetben szükséges a demokrata és republikánus párti összefogás.

A The New Yorker amerikai Bob Corker republikánus szenátor pár nappal ezelőtt tett megjegyzésére hivatkozik, miszerint

„a Fehér Ház jelenleg olyan, mint egy felnőtteknek fenntartott napközi otthon”.

Más források arról számoltak be, hogy Donald Trump egyes munkatársai állítólag amiatt aggódnak, hogy az elnök „nem stabil” és „szétesőben van”. Idézték Trump korábbi stratégiai főtanácsadóját, Steve Bannont is, aki szerint Trump elnökségét nem az alkotmányos elmozdítás, hanem a 25. alkotmánymódosítás fenyegeti.

Az Egyesült Államok történetében már előfordult, hogy egy politikust a mentális állapotára célozgatva próbáltak meg lejáratni. 1964-ben pszichiáterek Barry Goldwater arizonai szenátor, republikánus elnökjelölt elmeállapotának épségét kérdőjelezték meg, megpróbálva kétségeket támasztani azt illetően, hogy Goldwater egyáltalán alkalmas lenne-e elnöknek.

A történtek után az Amerikai Pszichiátriai Szövetség etikai szabályzatot adott ki, amelyben kimondta, hogy pszichiáterek nem mondhatnak nyilvánosan véleményt politikusokról és közszereplőkről, hacsak nem vizsgálták meg őket személyesen.

MTI/Fühü

Öt napig ünneplik Che Guevarát Bolíviában

0

Bolívia ötnapos állami rendezvénnyel emlékszik meg Che Guevaráról, a kommunista forradalmár meggyilkolásának 50. évfordulója alkalmából.

Az ünnepélyes rendezvények csütörtökön kezdődnek, csúcspontjukat október 9-én Vallegrande városában érik el a tervek szerint, a szintén szocialista kormányzattal rendelkező Kuba és Venezuela alelnökeinek résztvételével. Vallegrande arról híresült el, hogy először itt temették el Che Guevara földi maradványait.

Morales hétfői beszédében egyben megpróbált a bolíviai katonaság és Guevara emléke közt azzal közvetíteni, hogy kijelentette: „az antiimperializmusból született” a dél-amerikai ország hadserege, amely lépten-nyomon elkíséri őt majd az ünnepségen.

A dél-amerikai állam hadseregének több egykori tagja viszont bojkottálná a forradalmár tiszteletére rendezett ünnepélyt. Ők ugyanis arra emlékeztettek, hogy Guevara és gerillái véres harcot vívtak a bolíviai hadsereggel.

Nem sokkal korábban több magas rangú volt katonai is elégedetlenségét fejezte ki a marxista forradalmárnak juttatott tiszteletadás miatt. „Nem veszünk részt (az ünnepségen), mert politikai indíttatású rendezvényről van szó” – jelentette ki Mario
Moreira a Pagina Siete című lapnak, aki a Che Guevarával szemben harcolt bolíviai katonákat képviseli. Hozzátette: „az államnak inkább az lenne a kötelessége, hogy minket éltessen, hiszen mi védtük meg a hazát”.
A legendás forradalmár Che Guevara 1967. október 8-án került a bolíviai hadsereg fogságába, és egy nappal később bírósági tárgyalás nélkül agyonlőtték.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK