Kezdőlap Világ Oldal 278

Világ

Schröder elítélte, de…

Gerhard Schröder volt német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök régi barátja elítélte Oroszország Ukrajna elleni támadását. Ugyanakkor a Nyugat politikai kudarcának értékelte a konfliktus eszkalálódását.

A politikus egy csütörtöki törökországi konferencián adott hangot álláspontjának. Gerhard Schröder volt kancellár szerint az ukrajnai háborút politikai kudarc okozta.

Megjegyezte: a berlini fal leomlása, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti bipolaritás megszűnése után „nem hoztunk létre olyan biztonsági architektúrát, amely ezt a megváltozott helyzetet tükrözi. Az ukrajnai háború pedig ennek az egyik következménye. Politikai kudarc.”

Schrödert Vlagyimir Putyin orosz elnök régóta bizalmasának tartják. Többek között a Rosznyefty orosz állami energiavállalat felügyelőbizottságának elnöke. Schroeder beszédében nem említette az orosz elnököt.

Azt is megjegyezte, hogy Oroszország és a nyugati országok is sok hibát követtek el az elmúlt években. Schröder szerint azonban

Oroszország biztonsági érdekei nem indokolják a katonai eszközök alkalmazását.

Mindenkinek mindent meg kell tennie, hogy véget vessen ennek a szörnyű háborúnak. Pozitívumnak nevezte, hogy Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök közvetítőként tevékenykedik. „Reméljük, hogy ez a küldetés sikeres lesz” – fogalmazott a politikus.

Schröder egyértelmű válasznak nevezte a Nyugat szankcióit, de szerinte nem szabad megszakítaniuk a politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatokat Európa és Oroszország között.

Ez a béke és a biztonság alapja a kontinensen, ezért továbbra is hozzájárul e kapcsolatok fenntartásához.

Schrödert Németországban és külföldön is kemény kritika érte, amiért Putyin ukrajnai inváziója után nem volt hajlandó megszakítani szoros kapcsolatait Moszkvával. Irodájának több alkalmazottja lemondott, miután ragaszkodott a vezető pozíciók megtartásához a Kremlhez kapcsolódó Rosznyefty és Gazprom energiaóriásoknál.

Az orosz elnökhöz közel álló Schröder ugyanakkor Putyinnal is találkozott az ukrajnai háború megállítása érdekében – sajtóértesülések szerint az  ukrán fél kérte Schroeder közvetítését.

Bemelegítés a csúcs előtt: a hollandok tanulmányoznák a német javaslatot

0

Tanulmányozni kell azon német javaslatokat, amelyek értelmében az uniós támogatások elosztásában a szolidaritási és a jogállamisági elvek betartásának is tükröződnie kellene – közölte Mark Rutte holland kormányfő pénteken Brüsszelben az uniós vezetők csúcstalálkozójának kezdete előtt.

Rutte elmondta, lát előnyöket a nemrég bemutatott javaslatban, de alaposan meg kell vizsgálni a kérdést.

Hozzátette, kormánya elsősorban az alapján osztaná el a strukturális alapokból származó pénzeket, hogy a támogatásokkal elérhetőek-e a szükséges változások, a kívánt célok.

A német álláspont szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből.

EU: aláírták a szociális jogok alapokmányát

0

Az Európai Unió 28 tagállamának és három központi intézményének vezetői pénteki göteborgi találkozójukon ünnepélyesen aláírták a szociális jogok európai pillérét létrehozó nyilatkozatot. A dokumentumban 20 kulcsfontosságú elvet és jogot határoztak meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztására.

A szociális jogok európai pillérét létrehozó nyilatkozat aláírása után az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker hangsúlyozta: a nyilatkozat nem maradhat „jámbor kívánságok” megfoghatatlan halmaza, hanem mielőbb akcióterv formáját kell öltenie. Leszögezte: az EU a hitelességével játszik, ha nem tartja magát a pillér szellemiségéhez.

A nyilatkozatot az Európai Unió Tanácsának részéről a soros elnöki tisztséget betöltő Észtország kormányfője, Jüri Ratas, az Európai Parlament részéről annak elnöke, Antonio Tajani, míg az Európai Bizottság részéről Jean-Claude Juncker írta alá.

A szociális pillér 20 alapelvet és jogot rögzít három kategóriában: egyenlő lehetőségek és a munkaerőpiachoz való szabad hozzáférés biztosítása, dinamikus munkaerőpiacok és tisztességes munkafeltételek, illetve szociális védelem, támogatás és integráció. A húsz pont között szerepel a minőségi oktatás, a nemek közötti egyenlőség, az egyenlő lehetőségek és a munkavállalás aktív támogatásának biztosítása. Emellett a nyilatkozat érinti a biztonságos és rugalmas munkakörnyezet, a tisztességes bérek, az alkalmazás feltételeinek megismerése és az elbocsátás esetére vonatkozó védelem témakörét is. Egyúttal rögzíti a társadalom védtelen tagjai, köztük a munkanélküliek, hajléktalanok, fogyatékosok, családok és idősek alapjogait, és biztosítja az egészségügyhöz, illetve az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét.

A szociális jogok európai pillérének szellemében történő törvényalkotást az EU a tagállamokra bízza. Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy a jövőben célzott ajánlásaival támogatja az európai társadalmi összetartás erősítését.

A New York-i tőzsde a kereskedelmi háború ellenére szereti a kínaiakat

0

Szerdán kezdődik meg a kereskedés a Tencent Music Entertainment papírjaival New Yorkban, ahol a kínaiak internetes óriása 1,1 milliárd dollárt zsebelt be az első kibocsátás alkalmából. Magát a céget, mely az egyik része a nagy Tencent birodalomnak 21 milliárd dollárra taksálták New Yorkban. Nem véletlenül hiszen havonta több mint 800 millió felhasználóval dicsekszik a kínai cég, melynek a profitja is szépen emelkedik. Az év első kilenc hónapjában 244%-os volt a növekedés és ez amerikai dollárban 394 milliót jelent. Milyen bankok álltak a kínaiak részvénykibocsátása mögött: Morgan Stanley, Bank of America, Deutsche Bank és az elmaradhatatlan Goldman Sachs, mely a pénzügyminisztert adja a republikánus kormányokba. Most is Steven Mnuchin a pénzügyminiszter, aki eddig meg volt bízva a kínai kapcsolatokkal. Trump azt közölte: ezentúl keményebb tárgyalópartnert akar, és ezért a kínaiak mumusa Robert Lightizer veszi át a főtárgyaló szerepet.

Kína főtárgyalója felhívta az amerikaiakat

Erről számolt be a China Daily, mely szerint Liu Ho miniszterelnök helyettes mindkét amerikai főtárgyalóval megbeszélést folytatott. Liu Ho a Harvard egyetemen végzett, így jól ismeri az amerikai gondolkodásmódot. A China Daily cikkéből az nem derül ki, hogy miről is volt szó a főtárgyalók között, de a lapnak nyilatkozó szakértők elmondták: minden valószínűség szerint egyeztettek egy menetrendet hiszen a tűzszünet a kereskedelmi háborúban 90 napig tart. Közben ott a karácsony, az újév és a Holdújév.

Kína nem fog engedni

Ha Trump arra számít, hogy Peking kész egyoldalú engedményekre, akkor téved. Csakis a kölcsönös engedmények alapján lehet tárgyalni és eredményre jutni- hangsúlyozták a szakértők a China Dailyben. A lap különben megírja októberben a kínaiak 6,2 milliárd dollár vámot fizettek az USA-ban, a büntető vám 2,8 milliárd dollár volt. Ebből az látszik, hogy a kínaiak el tudják adni az áruik nagy részét akkor is, ha azokat Trump büntető vámja drágábbá teszi az amerikai piacon.

Trump optimista

Legalábbis most úgy nyilatkozott amikor exkluzív interjút adott a Reuters tudósítójának a Fehér Házban. A félórás interjú fele Kínával foglalkozott. Trump közölte: közbelép a Huawei ügyben, ha nemzetbiztonsági kockázatot lát. A Huawei örökösnőjét Amerika kérésére pont aznap tartóztatták le Kanadában amikor Trump és Hszi Csinping aláírta a tűzszüneti megállapodást Buenos Airesben a G20 csúcstalálkozón.

Hol itt a fair play?

Kérdik Pekingben, ahol óvatosan bár, de bírálják Hszi Csinping elnököt is. Ha tudott a Huawei örökösnő lefogásáról, akkor nem kellett volna lepaktálnia Trumppal. Ha pedig nem, akkor pocsék a hírszerzése hiszen a Huawei Kína egyik legfontosabb cége.

Ne vásárolj IPhone-t hanem csakis Huaweit!

Így akarnak nyomást gyakorolni Amerikára. Kanadára pedig úgy, hogy elfogtak Kínában egy ex diplomatát. Michael Kovrig 2003 és 2016 között képviselte diplomataként Kanadát Pekingben és Hongkongban. 2017 óta egy magáncég, az International Crisis Group munkatársa Kínában. A céget és a kanadai ex diplomatát, ha nem is nyíltan, de kémkedéssel gyanúsítják. Pekingben sokan arra gondolnak, hogy megfelelő cserealap lehet ahhoz, hogy a kanadaiak végül is ne adják ki Meng Vanzsou asszonyt az amerikaiaknak. Ahol akár harminc éves börtönbüntetés is fenyegetheti.

7,5 millió dollár volt a szabadság ára

Ilyen magas óvadékot állapított meg a kanadai bíróság. Nem véletlenül Meng Vanzsou asszonynak ugyanis hét útlevele van: négy kínai és három hongkongi. Így könnyen megléphetne. Ezért a bíróság elrendelte a 24 órás ellenőrzést is. Trump elnök a Reuters-nek adott exkluzív interjúban nem is nagyon titkolta: a Huawei örökösnőt az alku egyik tételének tartja. Ezzel is nyomást akar gyakorolni a kínaiakra. Kérdés milyen eredménnyel, de egyelőre az érdemi tárgyalások épphogy újrakezdődtek az amerikai-kínai kereskedelmi háborúban, melynek a végkifejletét senki sem meri megjósolni sem Washingtonban sem pedig Pekingben.

A miniszterelnöki szemfényvesztés folytatódik

“Mert úgy tűnik, hogy a Fidesz néppárti jelenléte egyre többek szemében lett ismét roppant vállalhatatlan, s ezért Orbán ocsmányul ráfizet eddigi politikájára. Azok ugyanis, akik örülnek Weber bukásának, épp a Fidesszel szembeni, korábbi kétértelmű magatartása miatt utálják olyannyira a néppárti frakcióvezetőt. Akik meg nem örülnek e bukásnak, azok a néppárti kudarcot ma már teljes egészében Orbán számlájára írják.” – Egy újabb Diplomáciai jegyzet Ara-Kovács Attila tollából.

A magyarországi érzelmeket némileg felkavarta, hogy Orbán Viktor levelet írt Joseph Daul-nak az Európai Néppárt elnökének arról, hogy a pártcsalád ne járuljon hozzá Frans Timmermans szociáldemokrata politikus megválasztásához az uniós Bizottsága élére. Akik ebből a magyar miniszterelnök szorult helyzetére következtettek, aligha tévednek, de mégsem ezt tekinteném az ügyet érintő, illetve abból fakadó legfontosabb momentumnak.

Még mielőtt behatóbban foglalkoznánk Orbán mögöttes szándékaival, nézzük meg, hogyan alakulnak a pozícióelosztások Brüsszelben, s mennyiben valósak a miniszterelnök aggodalmai.

Timmermans kikiáltását befutó jelöltként a Bizottság élére sajtótalálgatások előzték meg, melyek a G20-as oszakai csúcsot követen erősödtek fel. Tény, hogy a parlament baloldali frakciója komolyan ajánlotta a holland politikust és sikeres alelnököt a pozícióra, de hogy ezzel egyetértettek volna a liberálisok és a zöldek, illetve, hogy beletörődtek volna a néppártiak, erről keveset, szinte semmit sem tudni. Az meglehet, hogy Timmermans nevének megfuttatásával a jobboldal sikeresen hergelhette fel önmagában a “nem, nem sohát”, de ennél többről aligha lehetett egyelőre szó.

Viszont könnyen meglehet, hogy a mára kialakult helyzet akár utat is nyithat Michel Barnier előtt, aki ugyan a Néppárt tagja, de visszafogott politikai elkötelezettsége és technokrata volta szimpatikus lehet gyakorlatilag valamennyi, a jobboldallal rivalizáló politikai erőnek, nem is beszélve a liberálisokról, elvégre Barniert maga Emmanul Macron ajánlotta mindenki, elsősorban Angela Merkel figyelmébe, a sikeresen leszereplő Manfred Weber helyett.

Orbán tehát alighanem még időben értesült arról, hogy Timmermans nevének megfuttatása messze nem az okos annak bizottsági elnöki megválasztásával, viszont ez az aprócska cselszövés végérvényesen bebizonyíthatta számára, hogy Weber lehetőségei tényleg odavesztek.

A Timmermans-szal szembeni orbáni látványos fellépés így nem több újabb helyezkedésnél, mely alkalmat teremthet a magyar miniszterelnöknek, hogy később a maga sikereként állítsa be az esetleges baloldali kudarcot, illetve egy még későbbi időpontban – saját mostani levelét lobogtatva – vádolhassa meg a Néppártot ismét, hogy – az ő közbeavatkozása nélkül – az “képes lett volna ismét kiegyezni a kommunistákkal”.

Mert úgy tűnik, hogy a Fidesz néppárti jelenléte egyre többek szemében lett ismét roppant vállalhatatlan, s ezért Orbán ocsmányul ráfizet eddigi politikájára. Azok ugyanis,

akik örülnek Weber bukásának, épp a Fidesszel szembeni, korábbi kétértelmű magatartása miatt utálják olyannyira a néppárti frakcióvezetőt. Akik meg nem örülnek e bukásnak, azok a néppárti kudarcot ma már teljes egészében Orbán számlájára írják.

Mindezt Orbán is nagyon jól tudja. Most mindössze kivár. Az első tisztázó momentum az uniós pozíciók betöltése lesz majd számára, melyre immár a Fidesznek semmilyen befolyása nincs s ezért – az új vezetés rovására – Orbán újra kezdheti az uniós mechanizmus gyalázását, s az intézmények rombolását. A másik az októberre-novemberre várható “három bölcs” állásfoglalása, mely révén a Néppárt teremthet egyértelmű helyzetet – méghozzá a Fidesszel szemben.

Kémkedés miatt három orosz diplomatát kiutasítottak Pozsonyból

A szlovák kémelhárítás szerint a három orosz diplomata megsértette a bécsi konvenciót, és hírszerzéssel foglalkozott – közölte a külügy szóvivője Pozsonyban.

Az amerikaiak nemrég figyelmeztették a térség államait, hogy megnövekedett náluk az orosz hírszerzői tevékenység.

Trump nemrég határozta el, hogy kivonja az amerikai csapatok egy részét Németországból, és áttelepíti őket Lengyelországba illetve Romániába. Washingtonban ezt a két államot tekintik a térség kulcs országainak. Mind Lengyelország mind pedig Románia – a NATO vonalat követve – határozottan szembeszáll az orosz befolyással.

Csehország és Szlovákia Putyin kedvencei a térségben

Mindkét országban igen intenzív az orosz jelenlét mind gazdasági mind pedig diplomáciai téren. Csehország miniszterelnöke szlovák , aki Pozsonyban született – édesanyja magyar volt. Tanulmányait részben Moszkvában végezte. Hazatérése után egy ideig a csehszlovák titkosszolgálatnak dolgozott mint orosz összekötő tiszt. Szlovákiában a Fico kormányzattal épült ki különösen szoros orosz kapcsolat. Miután Fico és csapata kikerült a hatalomból , megkezdődött a titkosszolgálat átszervezése is. Hűvösebbé vált a viszony Moszkvával. Ezért válhatott hirtelen aktuálissá három orosz diplomata kiutasítása Szlovákiából.

No comment… – Lengyel magyar két jóbarát?

A velünk élő antiszemitizmus. Húsvét alkalmából egy dél-lengyelországi kisvárosban “zsidó bábut” (Júdás 2019 felirattal) égettek el.

Never Again? – Polish crowd beat, burn Jewish stereotypical doll on Passover eve

As Christians mark the weekend of Easter and Jews celebrate Passover, anti-Semitic residents of the town of Pruchnik in southern Poland beat and burned a doll made to represent a Jew with stereotypical features. https://wp.me/p9XqAk-qXU

Közzétette: Behind the News – Stand with Israel – – 2019. április 21., vasárnap

facebook
facebook

Soha nem fogadtuk el, hogy egy másik szervezet utánfutója legyünk

0

Markó Béla: nem értek egyet azzal, hogy az RMDSZ kampányoljon a magyarországi választásokra. A román pressone.ro portálnak adott interjúban a volt RMDSZ-elnök a szervezet függetlensége mellett foglal állást.

Az RMDSZ megalakulásától az aktuálpolitikáig terjedő átfogó interjút közölt Markó Béla volt RMDSZ-elnökkel a román pressone.ro portál. A Bianca Felseghi által készített interjú részletesen tárgyalja a rendszerváltás utáni periódust, de szélsőségesség, a korrupció és az igazságszolgáltatás, illetve Székelyföld infrastrukturális elmaradottságának témáját is körüljárja.

„Az RMDSZ életében az egyik nagy döntés egy reprezentatív szervezet megalapítása volt 1989 decemberében, a másik nagy döntés az 1996-os kormányra lépés volt. Továbbra is állítom, hogy az RMDSZ-nek keresnie kell a bukaresti kormányzás és hatalom minél erőteljesebb befolyásolásának a lehetőségeit. Az az alapelvem, hogy számítanunk kell Budapest támogatására, de

nekünk magunknak kell döntenünk a prioritásainkról.

Önálló közösségnek kell lennünk, ha úgy tetszik. Budapest irányába is, és természetesen a romániai kisebbség-többség viszony tekintetében is, ha már autonóm döntéshozatalt akarunk a kultúra, identitás, anyanyelvű oktatás terén.”

„Én soha nem fogadtam el egyes bukaresti pártok kísérleteit, hogy alárendelődjünk nekik. Nagyon hamar egyértelművé tettük a státusunkat: önállóak vagyunk, partnereket keresünk, és ha valamilyen egyezséget kötünk egy román párttal, akkor fegyelmezetten tartjuk magunkat az egyezséghez, de ez nem jelenti azt, hogy ha jönnek a választások, és más koalíció alakul, akkor ne lennénk képesek egyeztetni és másokkal szövetkezni. Nagyon egyszerű: soha nem fogadtuk el, hogy egy másik szervezet utánfutója legyünk. Budapesttel kapcsolatban ugyanez a helyzet. Világossá kellett tennünk, hogy

várjuk a támogatást, a tanácsokat és ötleteket, de nem az utasításokat.”

„Jelenleg nagyon sok erdélyi magyar rendelkezik kettős állampolgársággal. Ez szimbolikus is, de bizonyos körülmények közt gyakorlati fontossága is lehet. Ez a kettős állampolgárság feljogosít a magyarországi parlamenti választásokon való részvételre. Én mindig azt nyilatkoztam – bár az RMDSZ-es kollégák többsége már nem ért egyet velem – hogy szerintem a romániai magyaroknak elsősorban a romániai parlamenti választásokon kellene szavazniuk, meg kell próbálniuk bekapcsolódni a romániai politikai életbe. Végül is ott dől el a sorsunk: a jogaink, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a befektetések, az infrastruktúra. Nekünk itt kell megpróbálnunk befolyásolni a dolgokat. Természetesen, aki részt akar venni az ottani választásokon, az szavazzon, de én nem értek egyet azzal, hogy nekünk kampányolnunk kellene ezért.

„Az RMDSZ egyfajta kampányt folytat a magyarországi választásokon való részvételre, részben Budapest kérésére, hogy minél nagyobb legyen a választási részvétel. Ez rendben van, törvényes, de szerintem nekünk nem ez a célunk.

A romániai magyaroknak elsősorban nem a magyarországi politikára, hanem befele kellene figyelniük.”

„Orbán Viktort régóta ismerem. Egy jól felkészült, mondhatni született politikus, de nem tudok egyetérteni azzal az autoriter rendszerrel, amelyet jelen pillanatban épít, vagy amelyet részben már ki is épített. Nagyon sikeresen manipulálja a magyarországi közvéleményt. Például néhány, az EU-val vagy Washingtonnal szembeni jogos kritikából kiindulva sikerült a közvélemény többségét szembefordítania az egyesült Európa elképzeléssel. Ezt választási célokkal teszi, természetesen, mert

szó sincs arról, hogy Magyarország ki akarna lépni az EU-ból.”

Bírálják az USA nagykövetet Varsóban, mert boldog pészachot kívánt

0

Ez provokáció! – írta Twitteren Krystina Pawlowicz képviselő asszony, aki a kormánypárt, a PiS színeiben üldögél a Szejmben Varsóban. „Értetek is meghalt a Krisztus – Ti pogányok és áruló zsidók!”- így reagált Robert Bakiewicz, aki a szélsőjobboldali Függetlenség Napi tüntetés sorozat fő szervezője. Ebben a menetben tavaly a kormánypárt néhány képviselője is részt vett.

Mit sérelmeznek a szélsőjobboldali politikusok?

Georgette Mosbacher asszony, az Egyesült Államok nagykövete, amellett, hogy áldott húsvéti ünnepeket kívánt Lengyelország népének, egyben a Pészach alkalmából is üdvözölte a lengyeleket. Lengyelországban valaha Európa legnagyobb zsidó közössége élt, de a holokauszt pusztítása után csak pár ezer zsidó maradt az országban.

A jelenlegi lengyel kormányzat nem akarja elismerni azt, hogy lengyelek is részt vállaltak a holokausztban. Emiatt többször is heves polémia alakult ki Lengyelország és Izrael között. Februárban amikor a visegrádi államok csúcstalálkozót akartak tartani Izraelben épp emiatt maradt el a rendezvény. Izrael ideiglenes külügyminisztere, Yisrael Katz ugyanis a vita hevében kijelentette: a lengyelek az anyatejjel szívják magukba az antiszemitizmust! Morawiecki miniszterelnök ezt Lengyelország megsértésének fogta fel és lefújta a találkozót. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ettől függetlenül elutazott Izraelbe és tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

Vajon lesz-e az EU-nak ritka földfém bányája Grönlandon?

Brüsszelben nagyon szeretnék ezt, mert a ritka földfémek megnövelnék az európai ipar versenyképességét, de Grönlandon a környezetvédők tartanak az esetleges sugárveszélytől, mert a bányában uránium is található. Trump viszont nem véletlenül akarta megvenni Grönlandot – írja a Politico.

Az új két pártból álló koalíciós kormányzat le akarja állítani az egész bányászati programot mondván a radioaktív uránium károsíthatja a környezetet Grönlandon, amely Dániához tartozik, de jelentős autonómiát élvez. A sors iróniája, hogy az EU épp azért sürgeti a ritka földfém bánya megnyitását, mert ez nélkülözhetetlen a nagyszabású zöld programokhoz. A ritka földfémek ugyanis az akkumulátor és chip gyártáshoz fontos alapanyagok, melyeket elsősorban Kínában bányásznak, ahol a környezetvédelem csak mostanában válik prioritássá.

Brüsszelben attól tartanak, hogy Peking a helyzetet zsarolásra használhatja ki. Ezért lenne nagyonis szükséges a saját ritka földfém bánya.

„Az új koalició nem támogatja az urán bányászatot” – nyilatkozta a Politiconak Grönland bányászati minisztere. Aki nemsokára találkozik a Greenland Minerals bányavállalat főnökeivel. Ez egy ausztrál cég, amely megszerezte a jogot a ritka földfém bányára Grönlandon.

„Azt hiszem, hogy leállítják majd a bányászati projektet” – nyilatkozta a Politiconak Grönland korábbi vezetője, akinek pártja áprilisban elveszítette a választásokat. Eric Jensen pártja sokáig támogatta a ritka földfém bánya megnyitását, de a lelkesedése az utóbbi időben csökkent – nyilván a választások elvesztése miatt is.

„Mi most semlegesek vagyunk, várjuk a geológusok és a nyilvános meghallgatás eredményét” – mondta Grönland ex kormányfője.

A bánya dicső félmúltja

1957-ben Niels Bohr, Dánia Nobel díjas fizikusa is ellátogatott Grönlandra, ahol elégedetten nyilatkozott az urán bányászatról. Évtizedekig tartott is az urán bányászat Grönlandon, de azután a környezetvédők tiltakozására ez abbamaradt.

Most a ritka földfém bánya mellett érvelők arra hivatkoznak, hogy Grönland jelenleg Dánia pénzügyi támogatásból él, de hogyha megnyílna a ritka földfém bánya, akkor jelentős saját bevételhez jutna. Elszakadhatna Dániától.

Az EU saját bányát akar

Thierry Breton uniós biztos fogalmazta meg Brüsszel álláspontját: „a ritka földfémek ügyében diverzifikálni akarjuk a beszerzési forrásokat illetve saját bányászatot akarunk fejleszteni.” Grönland határeset hiszen nem része az Európai Uniónak, de Dánia továbbra is irányíthatja külügyeit.

Trump egyáltalán nem véletlenül akarta megvásárolni Grönlandot, mert a jelentős mennyiségű ritka földfém az USA iparát is mérhetetlenül vonza. A Grönland iránti vonzalom fennáll a demokraták esetében is: Blinken külügyminiszter nemrég tett látogatást a szigeten.

Az ausztrál cég, a Greenland Minerals nem adja fel. Tovább harcol a bányászati jogért. A csata még egyáltalán nem dőlt el. Az új bányászati miniszter asszony is elismeri, hogy „az elmúlt években oda-vissza változtak a hivatalos álláspontok az uránium bányászatának ügyében.” Ő és pártja ellenzi az uránium bányászatot, de különben nagy híve annak, hogy fejlesszék Grönland ásványi kincseinek kiaknázását – írja a Politico.

Most tehát az a feladata az ausztrál cégnek, hogy meggyőzze a közvéleményt: a ritka földfém bánya nem okoz sugárzás veszélyt a közeli településeken Grönlandon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK