Kezdőlap Világ Oldal 22

Világ

Fegyverszünet után: súlyos harcok Gázában

Az izraeli hadsereg kiterjedt hadműveleteket hajtott végre a Hamász és más terrorcsoportok ellen Gázában az éjszaka folyamán, és a palesztin enklávé déli részében súlyos harcokról számoltak be a héber nyelvű sajtó szerint.

A Channel 12 szerint kiterjedt szárazföldi csatákról számoltak be Khan Younis térségében, miközben a hírszerzés szerint a Hamász vezetőinek egy része jelen van a városban. Korábban Izrael csapásokat mért Khan Younisban és Rafahban, szintén Gáza déli részén.

A hadsereg rádiója szerint katonai erők is működnek Gáza városában és Beit Lahiában, Gáza északi részén.

A gázaiak arról számoltak be, hogy az izraeli hadsereg szórólapokat dobott le Khan Younisban, és felszólította a lakosokat, hogy vonuljanak délre, Rafahba, figyelmeztetve a terület veszélyességét.

Az IDF korábban közzétett egy térképet, amely a Gázai övezetet több száz kis zónára osztja fel, és ezzel értesíti a palesztin civileket az aktív harci övezetekről. Arra kérte a palesztinokat, hogy figyeljenek területük számára, és kövessék az IDF jövőbeli frissítéseit.

A hadsereg ezt a térképet felhasználhatja arra, hogy evakuálásra szólítsa fel a palesztinokat bizonyos területekről, amikor az IDF szárazföldi offenzívája az övezet déli felére terjeszkedik, ahelyett, hogy tömeges evakuálást követelnének, ahogyan azt Gáza északi részén tette.

„Az IDF határozottan fellép a terrorszervezetek ellen, miközben nagy erőfeszítéseket tesz a civilek és a terroristák megkülönböztetésére”

– fogalmazott a hadsereg a gázaiaknak küldött üzenetében.

„Gáza lakossága nem az ellenségünk. Emiatt ma reggeltől az IDF irányítja a gázai lakosok ellenőrzött és speciális evakuálását, hogy a lehető legtöbbet eltávolítsa a harci területekről.”

“A globális antiszemitizmus egyik legfőbb oka a fanatikus cionizmus “

Slavoj Zizek a Project Syndicate oldalon megjelent cikkében a globálisan erősödő antiszemitizmus fő okaként a fanatikus cionizmust jelölte meg. A jeles szlovén filozófus idézi Reinhard Heydrichet: a holokauszt legfőbb irányítója, elismeréssel írt a cionista zsidókról 1935-ben, két évvel azután, hogy Hitler átvette a hatalmat Berlinben.

”Ketté kell osztanunk a zsidókat: cionistákra és az asszimiláció híveire. A cionisták tisztán faji alapon állnak, és egy zsidó államot akarnak létrehozni Palesztinában ezen az alapon. Ehhez csak minden jót kívánhatunk nekik, és hivatalosan is jóindulattal kezelhetjük őket.”

Heydrich tehát úgy gondolta, hogy Izrael állam megalakulása a cionisták győzelme a beolvadás hívei fölött. Csakhogy a náci propaganda úgy állította be a zsidókat mint akik “gyökértelenek, és épp ezért világméretekben hajtanak végre “bűncselekményeket”.

Hogy látta ezt Martin Heidegger, aki egy időben a náci párt tagja is volt, és filozófiai alapon bírálta a zsidókat?

“A zsidók faji alapon élnek és cselekszenek különösen kalkuláló természetük miatt. Épp ezért ők maguk ellenállnak a kalkulációnak. A zsidóknál a faji nevelés nem az életből fakad hanem abból, hogy manipulálják azt. Ily módon akarják gyökereiktől teljesen megfosztani az összes többi népet. Így aztán a népek elveszítik a gyökereiket, elidegenednek a saját történelmüktől vagyis már nem ők döntenek a saját létükről.”

Alain Finkelraut francia filozófus szerint

“a zsidók gyökeret eresztettek Izraelben, és ezzel döntöttek a sorsuk felől.”

Ezek után nem csoda, ha oly sok régi antiszemita lelkesen támogatja Izraelt sőt annak kiterjesztését is – hangsúlyozza Zizek, aki rámutat arra, hogy a cionista telepesek a Jordán nyugati partján a Netanjahu kormány támogatásával szerzik meg a földeket a palesztinoktól.

A szélsőséges muzulmánok – éppúgy ahogy Reinhard Heydrich szimpatizálnak a cionista zsidókkal. Mahmud Ahmadinezsád egykori iráni elnök  – aki maga is részben zsidó származású – konferenciát hívott össze Izrael eltörléséről. Ezen a konferencián jelen voltak zsidó ortodox rabbik is, akik szintén elutasítják az izraeli államot. Eszerint a felfogás szerint nincsen semmilyen probléma magával a zsidó néppel és vallással, amely évezredek óta létezik, a gondot pusztán Izrael állam jelenti. Ez Heydrich felfogásának az ellentéte, de a szélsőségek furcsa mód találkoznak.

A holokauszt cinikus kihasználása

A nácik több mint 6 millió zsidót gyilkoltak meg Európában megdöbbentően rövid idő alatt. A nürnbergi perben leleplezett tömeggyilkosságok jelentős szerepet kaptak abban, hogy Izrael állam 1948-ban megalakulhatott. Csakhogy kezdetben a baloldali, világi Munkapárt irányította Izraelt, és csak az utóbbi időben vette át a vezetést a vallásos szélsőjobboldallal szövetkező jobboldal, amely cinikusan kihasználja a holokauszt emlékezetét arra, hogy ily módon igazolja a palesztinok elüldözését földjükről Ciszjordániában. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szándékosan nézhette el a Hamász terrorakcióját, hogy azt bizonyítsa ország és világ előtt: a palesztinokkal nem lehet tárgyalni! Irány Nagy Izrael vagyis az arab földek meghódítása az 1967-es határokon belül.

Miért szimpatizálnak Nyugaton oly sokan a palesztin üggyel a Hamász szörnyű terrorakciója ellenére?

Nemcsak a betelepedett muzulmán kisebbségről van szó hanem sok baloldali fiatalról is – hangsúlyozza a szlovén filozófus.

“Sokan a nyugati balodali mozgalmakban úgy gondolkodnak, hogy a nagytőke irányítja az USA-t és általában a Nyugatot beleértve Izraelt is. Ezért szimpatizálnak az elnyomott palesztinokkal. Csakhogy miképp lehet úgy szimpatizálni a palesztinokkal, hogy bele ne csússzanak az antiszemitizmusba?

– erre a kérdésre csak zavart csend a válasz a baloldalon Nyugaton” – írja a Project Syndicate oldalon Szlavoj Zizek szlovén filozófus.

Putyin otthon már megnyerte a háborút

Putyin rendszere az ukrajnai invázió előtt az összeomlás szélén állt, de a helyzet most húsz hónappal később drámai mértékben megváltozott – írja a Washington Postban egy emigráns orosz író. Mihail Zygar arról számol be, hogy Moszkvában tele vannak az éttermek, javult az ellátás, és vidéken is hasonló a helyzet. Miért?

Az oroszok nemigen utazhatnak külföldre, és ezért otthon költik el a pénzüket. Körülbelül 50 milliárd dollárt hoztak haza az oligarchák a nyugati országokból, ahol sok pénzüket elkobozták. Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője nemrég beismerte, hogy az orosz gazdaság közel került az összeomláshoz nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után – elsősorban a nyugati szankciók miatt, de azután megtalálták a megoldást: nyugati vállalkozások helyett oroszok vették át a gazdaság irányítását. Emelkednek az ingatlan árak, egyre több az építkezés. Nemcsak Moszkvában hanem vidéken is: Szibériától Karéliáig.

A hadiipar húzza az orosz gazdaságot

Több mint 30%-kal nő idén ez az ágazat, mely nem képes ellátni teljes mértékben a frontot. Sojgu hadügyminiszter nemrég Észak Koreában járt, hogy lőszert szerezzen az orosz hadseregnek. Cserében Putyin elnök a távol-keleti űrközpontban látta vendégül Kim Dzsong-unt. A duci diktátor el volt ragadtatva attól amit látott, és be is jelentette vásárlási igényeit. Miből finanszírozza Oroszország a gazdasági fellendülést? Abból amiből mindig is: a kőolaj és a földgáz exportjából. Kína és India továbbra is nagy vásárló, az európai államok pedig Kína, India vagy Törökország közvetítésével veszik meg az orosz nyersanyagot. Az USA hidegháborús elszigetelési terve nem jött be: a kínai kapcsolat sokat segít.

Az IMF kezdetben 2,3%-os visszaesést jósolt az orosz gazdaságnak 2023-ra, a legutóbbi előrejelzés viszont 2,2%-os növekedést jelez előre miközben az Európai Unió tagállamai stagnálnak.

Mihail Fridman, a legnagyobb orosz magánbank alapítója óvatosan bírálta Putyin háborúját Ukrajnában, emiatt megharagudtak rá Moszkvában, de így sem úszta meg a nyugati szankciókat. Erre Tel Avivba menekült, majd pedig mostanában visszatért Moszkvába. Putyin ugyanis nem mindenkit büntet szigorúan amiért bírálja a háborút, mert tudja, hogy az orosz oligarchák kényszerhelyzetben cselekszenek. Aki komolyan ellenzi a háborút, és netán együttműködik a Nyugattal, az könnyen kieshet az ablakon Oroszországban. Erről nem ír az emigráns orosz szerző a Washington Postban.

Az USA-nak elege van az ukrajnai háborúból?

A Washington Post igen közel áll a Fehér Házhoz. Ilyen Putyin barát cikk közlése azt mutatja, hogy a Fehér Házban is töprengenek azon: miképp lehetne mielőbb befejezni az ukrajnai háborút úgy, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon: William Burns rendszeres kapcsolatban áll Szergej Nariskinnel, a külföldi hírszerzés vezetőjével, aki annak idején ellene szavazott az ukrajnai háborúnak, és Putyin mégsem váltotta le. William Burns, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, 2021 őszén tárgyalt Putyinnal telefonon az orosz fővárosban. Putyin elnök általában nem tárgyal a CIA igazgatójával, de akkor kivételt tett. William Burns furcsa módon igyekezett lebeszélni az orosz elnököt az Ukrajna elleni agresszióról: arra utalt, hogy a Nyugat egy háromnapos villámháborút elnézne, de többet nem. Putyin ebből vonhatta le a következtetést, és tervezhette meg a háromnapos villámháborút Kijev ellen. Rögtön kiderült, hogy ez csapda:

az USA által kiképzett ukrán titkosszolgálat visszaverte a támadást, és legyilkolta az orosz kommandósokat, akiknek Zelenszkij elrablása vagy megölése volt a feladatuk.

William Burns már 2021 októberében megkezdte az Oroszország elleni szankciók megszervezését Ursula von der Leyen kabinetfőnökével noha Putyin csak 2022 február
24-én indította meg a “villámháborút”, amely ma is tart.

Oroszország nem csuklott össze a szankciók hatására, Ukrajna viszont az összeomlás szélén áll – erről a pénzügyminiszter nyilatkozott a brüsszeli Politiconak. Ha nem kapja meg Ukrajna a várt támogatást az Európai Uniótól illetve az Egyesült Államoktól, akkor nem tudjuk összerakni a jövő évi költségvetést – mondta az ukrán pénzügyminiszter, aki közölte, hogy 49 milliárd eurós lyuk tátong a kijevi költségvetésben. Ehhez képest Biden elnöknek nem sikerült elfogadtatnia az ukrajnai segély csomagot Washingtonban, és az Európai Unió sem tudott dönteni az 50 milliárd eurós támogatásról. Látszólag csak Orbán Viktor miniszterelnök ellenzi ezt, de sok tagállam szépen csendben dörzsöli a kezét, mert ők is tudnák másra költeni ezt az összeget. Németország jelezte, hogy 4-ről 8 milliárd euróra emeli a támogatást Ukrajnának, de ez édeskevés hiszen csak négy év alatt kapja meg a háborúban álló ország, amely lassan nemcsak a pénzből fogy ki, de a katonákból is.

Meghalt Kissinger, az amerikai diplomácia legnagyobb stratégája

0

Elhunyt Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, Nixon és Ford elnök vezetése alatt, aki segített véget vetni az amerikai részvételnek a vietnami háborúban, és új korszakot alakított ki az Egyesült Államok Kínával való kapcsolatában.

100 éves korában érte a halál a veterán diplomatát, aki mindvégig dolgozott: idén még utoljára járt Pekingben, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping kínai elnök is. Kissinger elmondta az amerikai és a kínai sajtónak, hogy nem helyesli a Biden kormányzat diplomáciáját, mely stratégiai az USA ellenfelének egy kalap alatt nyilvánította ellenfelének Kínát és Oroszországot. Kissinger épp azért készítette elő kommunista Kína és az USA közeledését, hogy elszigetelje a Szovjetuniót. 1972-ben járt Nixon elnökkel Pekingben, ahol megkötötték a paktumot Mao elnökkel és Csou Enlaj miniszterelnökkel. Ennek alapján kezdődött meg Kína felemelkedése, amelynek eredményeképp  a kínaiak immár egyenrangú világhatalomnak érzik magukat az Egyesült Államokkal.

Biden elnök és Hszi Csin-ping elnök legutóbb pár napja San Francisco mellett találkozott egymással. A kiszivárgott hírek szerint a kínai elnök megígérte Joe Bidennek: amíg ő vezeti Kínát, addig Peking nem támadja meg Tajvant.

A kínaiak gazdaságilag akarják meghódítani a világot, és nem katonailag. Ezt épp Henry Kissingertől tanulták meg, aki ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur háború idején globális gazdasági változást indított meg az olajárak radikális megemelésével, mellyel a dollár világpiaci vezető szerepét is megerősítette nem sokkal azután, hogy az USA letért az aranyalapról.

Henry Kissinger szívesen lett volna az Egyesült Államok elnöke, de erre nem nyílt lehetősége hiszen csak olyan polgár jelentkezhet erre aki az USA területén született.

Német zsidó amerikai zászló alatt

Henry Kissinger Németországban született 1923-ban, és családjával a nácizmus elől vándorolt ki szülőföldjéről. Húszéves korában megkapta az amerikai állampolgárságot, és besorozták a hadseregbe, ahol a szemüveges fiatalembert a kémelhárításhoz osztották be. Az amerikai hírszerzést a második világháború idején Allen Dulles vezette Svájcban, ahol tárgyalt a náci vezetők küldötteivel is. Ilyen módon szabadítottak ki sok zsidó foglyot a haláltáborokból a nácik által megszállt Európából. Hitler emiatt leváltotta Himmlert, az SS vezérét.

Henry Kissinger visszatért a Harvard egyetemre, ahol azután később tanított is. 1969-ben Nixon nemzetbiztonsági tanácsadójává, 1973-ban pedig külügyminiszterévé nevezték ki. Ford alatt is maradt, és segített egy áttörő stratégiai fegyverkezési paktum kereteinek kialakításában. Ford azt mondta:

„Ami ezt az amerikait illeti, köztársaságunk történetének legnagyobb külügyminisztere. Kiváló teljesítményének rekordja felülmúlhatatlan az amerikai történelem évkönyveiben.”

Diplomáciai eszményképe az a Metternich herceg volt, aki a magyar történelemben is játszott szerepet mint a Habsburg uralkodók főtanácsadója. Metternich hozta tető alá a bécsi békét 1815-ben, és ez egészen az első világháborúig biztosította azt, hogy a konfliktusok ne váljanak átfogó háborúvá az egész kontinensen. Kissinger hasonló békét szeretett volna elérni, és ez sikerült is akkor amikor a hidegháború véget ért.

Ő alapozta meg Nixon 1972-es kínai és oroszországi történelmi látogatásait is, amelyek enyhítették a feszült hidegháborús kapcsolatokat, mielőtt az 1973-as jom kippuri háború után megkezdte védjegyévé vált „siklódiplomácia” a Közel-Keleten, hogy elősegítse Egyiptom és Izrael közötti békét…

A német származású emigráns, az első nem amerikai származású külügyminiszter megosztó személyiség volt a külkapcsolatokkal kapcsolatos reálpolitikai megközelítése miatt, amely magában foglalta néhány kellemetlen rezsim támogatását és az amerikai érdekek előmozdítását szolgáló kirívó fellépéseket.

1973-ban Henry Kissinger megosztva vietnami tárgyaló partnerével megkapta a Nobel békedíjat. 

Kissinger legfontosabb diplomáciai tettének az USA – Kína közeledést tartotta, és alapelve a háromszög kapcsolatrendszer volt: eszerint

Washingtonnak mindig arra kell törekednie, hogy jobb viszonyban legyen a háromszög két másik nagyhatalmával mint azok egymással.

A Szovjetunió bukásával megszűnt a háromszög, Oroszország immár nem világhatalom, de Kissinger kitartott amellett, hogy az USA számára nem jó diplomácia, ha egyszerre tekinti ellenfélnek Kínát és Oroszországot, mert így azok összefoghatnak ellene. Ezért is utazott el idén júliusban Pekingbe a 100 éves Henry Kissinger.

George W. Bush volt elnök tisztelegve ezt írta: „Amerika elvesztette az egyik legmegbízhatóbb és legjellegzetesebb hangot a külügyekben Henry Kissinger halálával. Régóta csodálom azt a férfit, aki fiatal fiúként egy zsidó családból menekült a nácik elől, majd az Egyesült Államok hadseregében harcolt ellenük. Amikor később külügyminiszter lett, egykori menekültté való kinevezése éppúgy elmondott nagyságáról, mint Amerika nagyságáról. Két elnök adminisztrációjában dolgozott, és még sok másnak adott tanácsot. Hálás vagyok ezért a szolgálatért és a tanácsért, de leginkább a barátságáért. Laurának és nekem hiányozni fog a bölcsessége, a varázsa és a humora. És mindig hálásak leszünk Henry Kissinger közreműködéséért.”

Mike Pompeo, Trump elnök hivatalának külügyminisztere így nyilatkozott: „Mindig hálás leszek kedves tanácsaiért és segítségéért, amit titkárként töltöttem. Mindig támogató és mindig tájékozott, bölcsessége jobbá és felkészültebbé tett minden beszélgetésünk után.”

Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok simítására tett erőfeszítései elismeréseként Kissingert a kínai állami média gyászolta. A China News ezt írta: „Ma befejezte legendás életét ez a „kínai nép régi barátja”, akinek éles látásmódja volt, és alaposan értette a világ ügyeit.”

A Kínai Központi Televízió, az állami műsorszolgáltató „legendás diplomatának” nevezte Kissingert.

Megítélése közel sem volt ennyire egyhangú. A Rolling Stone magazin a Kissinger haláláról szóló riportjának főcímében azt írta: „Az USA uralkodó osztálya által szeretett háborús bűnös végre meghalt”.

Az amerikai közösségimédia-felhasználók tegnap este számos kritika mellett Bernie Sanders baloldali független szenátor 2016-os demokrata elnökválasztási vitája során megszólaltak. Sanders szembeállította Kissingerrel kapcsolatos nézeteit Hillary Clintonnal, mondván: „Véletlenül azt hiszem, hogy Henry Kissinger volt az egyik legpusztítóbb külügyminiszter az ország modern történelmében. Büszkén mondhatom, hogy Henry Kissinger nem a barátom… sőt Kissinger tevékenysége Kambodzsában, amikor az Egyesült Államok bombázta azt az országot, megdöntötte Sihanouk herceget, instabilitást teremtett Pol Pot és a vörös khmerek megjelenése előtt, akik aztán lemészároltak hármat. millió ártatlan ember, a világtörténelem egyik legrosszabb népirtása.”

Xie Feng, Kína egyesült államokbeli nagykövete így nyilatkozott: „Mélyen megdöbbenve és elszomorodva értesültem arról, hogy Dr. Kissinger 100 évesen elhunyt. Legmélyebb részvétem Nancynek [Kissinger felesége] és családjának. Hatalmas veszteség ez országainknak és a világnak egyaránt. A történelem emlékezni fog arra, hogy a százéves a Kína-USA kapcsolatokhoz járult hozzá, és ő mindig is életben marad a kínai nép szívében, mint legértékesebb régi barátja.

Fumio Kishida, a japán miniszterelnök méltatta Kissinger „jelentős hozzájárulását” az ázsiai békéhez és stabilitáshoz, és hozzátette:

„jelentős mértékben hozzájárult a regionális békéhez és stabilitáshoz, beleértve az Egyesült Államok és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálását”.

Kissinger azzal vívta ki Zelenszkij elnök haragját, hogy tavaly a Világgazdasági Fórumon beszédében felszólította az orosz ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokat, mondván, hogy „a választóvonalnak a status quo ante visszatérésnek kell lennie” – vagyis Kissinger azt javasolja, hogy Ukrajna adja fel területeit, fogadja el a 2022 február 24. előtti állapotot. Tavaly, amikor Donyeck és Luhanszk egy része a Moszkva-barát szeparatisták ellenőrzése alatt állt, a Krím pedig Oroszország része volt.

Zelenszkij azt mondta, hogy Kissinger „naptára nem 2022, hanem 1938”, utalva a müncheni egyezményre, amely lehetővé tette a náci Németországnak, hogy elcsatolja Csehszlovákia nyugati területeit. Ez nagyon kemény szemrehányás annak fényében, hogy Kissinger Hitler elől menekült zsidó volt.

Az elhunyt külügyminisztert szűk családi körben helyezik végső nyugalomra.

Fenyeget-e újabb világjárvány Kínából?

A Foreign Policy szerint világjárvány fenyeget és ismét Kínából eredően. A kínaiak igyekeznek megnyugtatni a világ közvéleményét: a titokzatos tüdőgyulladás nem is oly titokzatos, és általában enyhe lefolyású.

“Már harminc éve vagyok orvos, de ilyen sok gyerek pácienssel, akinek lábon kihordható tüdőgyulladása lett volna, még sohasem találkoztam” – mondta egy orvos Sanghajban a Beijing Review munkatársának. Kína legnagyobb városában azt tapasztalják az orvosok, hogy nagyon sok gyerek köhög. Vajon miért?

“Nagyon nehéz megkülönböztetni az influenzától ezt a tüdőgyulladást, amelyet általában 14 év alatti gyerekek kapnak meg. A feleségem és én is orvosok vagyunk, de nem vettük észre, hogy a négyéves a kisfiúnknak ilyen lábon kihordható tüdőgyulladás a betegsége”.

Csak amikor napok múlva sem csökkent a köhögés, akkor döbbent rá a feleségem, hogy ez valószínűleg lábon kihordható tüdőgyulladás lesz.”

Sok iskolában már felfüggesztették a tanítást a járvány miatt Kínában, a WHO is tájékoztatást kért. Ezért aztán a hatóságok sajtóértekezletet tartottak Pekingben, melyen az országos járványügyi hivatal vezetői igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt.

Mycoplasma tüdőgyulladás

Nem vírus és nem is baktérium okozza ezt a tüdőgyulladást hanem mikroorganizmus, mely Kínában honos, és három – hét évenként járványt okoz. A betegség általában az 5-14 éves korosztályt érinti, de már csecsemők és idős emberek is megkapták a fertőzést.

Miért? Mert a Covid pandémia miatt mindenkinek legyengült az immunrendszere

– hangsúlyozták a szakértők a pekingi sajtóértekezleten. Azok a gyerekek pedig akik a pandémia alatt jöttek a világra, eleve gyengébb immunrendszerrel kezdték meg az életet. Ezért nagyobb most ez a járvány Kínában – állítja a hivatalos véleményt tükröző pekingi Global Times. Mint az írásból kiderül szeptember észleltek először olyan eseteket, melyeket Kínában lábon kihordható tüdőgyulladásnak neveznek, és októberben lett ebből járvány, mely november végén tetőzhet.

A Beijing Review szerint viszont már júliusban is észlelték a betegséget, de a hatóságok minden erejükkel a Covid járványra koncentráltak, és ezért elhanyagolták ezt a régi – új lábon kihordható tüdőgyulladást. A szülők körében pánik tört ki egyes nagyvárosokban, mert olyan sokan jelentkeztek a gyerek sürgősségi osztályokon, hogy képtelenek voltak fogadni mindenkit.

“Nem viszem a köhögő gyereket kórházba, mert ott egyáltalán nem biztos, hogy az orvosok tudják fogadni viszont az száz százalék, hogy a várakozás idején tovább fertőződik”

– mondta egy szülő a Beijing Reviewnak.

A központi járványügyi hatóság elrendelte, hogy kapcsolják össze a gyerek sürgősségi osztályok számítógépes rendszereit, hogy fogadni tudják a gyerekes szülők rohamát. Orvos csapatokat küldenek a különösen veszélyeztetett pontokra hiszen egyelőre a járvány tovább terjed, és csak a hónap végére várható a tetőzés Kínában.

Kaotikus évtizedek jönnek, de a mesterséges intelligencia megmentheti a világot – mondja Roubini

Geopolitikai válság fenyegeti a világot – jósolja a Végzet közgazdásza az ukrajnai háborúra és a gázai konfliktusra utalva, de szerinte az USA és Kína kapcsolata a meghatározó. Márpedig ez “jéghideg” maradt a Biden Hszi Csin ping találkozó után is – írja a Project Syndicate oldalon Nouriel Roubini.

“A hidegháború az Egyesült Államok és Kína között azt jelentheti, hogy egyre inkább darabokra szakad a világgazdaság, a globális ellátási láncok egyre jobban balkáni jellegűek lesznek. A neoliberális szabadkereskedelem kimegy a divatból , és visszatér a nemzeti iparfejlesztés kora. A kereskedés biztonsága válik fontossá. A világ mindinkább kettéválik gazdasági, pénzügyi és technológiai szempontból.”

Nouriel Roubini 10 megatrend, mely fenyegeti a világot  című könyvében azt fejtegette, hogy adósságválság fenyegeti az egész világot:

“A háztartások, a vállakozások, a pénzpiacok és az államok adóssága nem érte el a globális GDP 100%-át a hetvenes években, de 1999-ben már annak 200%-ára emelkedett. Tavaly ez 350% volt. Ne higgyük, hogy ez a jelenség csak a fejlett országokat érinti: náluk 420%, de Kínában is 300%!

Nagyon magas volt az adósság arány szinte mindenütt, de ez addig nem okozott nagy problémát amíg a kamatok alacsonyak voltak. Emiatt és a mennyiségi lazítás következtében sok olyan cég és pénzintézet is túlélte a fizetésképtelenséget, amelyeknek meg kellett volna bukniuk.

A Covid pandémia idején újra nagy hiteleket kaptak, hogy túléljék a fizetésképtelenséget. Ráadásul elkezdtük vásárolni a junk bond kötvényeket, hogy így támogassuk a magángazdaságot. Én zombiknak nevezem ezeket a vállalkozásokat és pénzintézeteket, amelyek túlélték a válságokat, mert mindig defláció következett be. Csakhogy ez végső soron inflációhoz vezetett el, és a hetvenes évek óta először a világgazdaság újra szembekerült ezzel. A zombik számára a kamatláb emelése – az infláció elleni logikus lépés – végzetes lehet. Ennek eredménye

recesszió lehet az Egyesült Államokban jövőre”

– jósolja Nouriel Roubini.

Aki rámutat arra, hogy a jövő évi válság más lesz mint a 2008-as, melyet elsőként jósolt meg. Akkor ugyanis az ingatlan piac omlott össze, és nemcsak az Egyesült Államokban: Izlandon, Írországban, Spanyolországban, Görögországban, részben Olaszországban, és még Dubajban is. A problémát elsősorban az jelentette, hogy a cégeket nem annyira a bankok finanszírozták hanem mindenféle árnyék pénzintézetek, kockázati alapok stb…, de alacsonyak voltak a kamatok, és ezért majdnem mindenki megmenekült. Csakhogy most magas a kamatláb,

“már nem lehet az üres sörös dobozt tovább rugdosni az úton.”

Nagyon sok minden kiválthatja ezért a minden eddiginél nagyobb adósságválságot. “Ezért írom a könyvemben, hogy minden adósságválságok anyja fenyeget. Tételezzük fel, hogy már be is köszöntött a recesszió: mind a háztartások mind a vállalatok jövedelme csökken. A másik oldalon az értékpapírok ára is esik. A készpénz sem nyújt menedéket, mert az infláció azt is megcsapolja. Mindenki belekerülhet a Bermuda háromszögbe: csökken a munka jövedelme, kevesebbet érnek az értékpapírjai, közben viszont fizetni kell nemcsak a számlákat, de törleszteni kell az adósságot is. Emiatt azután a bankok és más pénzintézetek, melyek kölcsönzéssel foglalkoznak, maguk is nehéz helyzetbe kerülhetnek. Akkor aztán közbeléphet az állam, hogy megmentse a magánszektort. Ez azt jelenti, hogy a magánadósság államadóság lesz. Csakhogy az államokat magán bankok és pénzintézetek finanszírozzák.

Az eurozónában ez következett be: az államok megmentették a bankokat. Csakhogy ezzel felmerült az államok fizetésképtelenségének réme, amely azután azokat a bankokat is fenyegette, melyek ezeket az államokat finanszírozták – mondta korábban a McKinsey Forward Thinking adásában az immár nyugdíjas Nouriel Roubini.

A globalizációnak vannak nyertesei és vesztesei

Az adósságválság mellett a globalizáció visszafordulása is fenyegető megatrend lehet a jövőben Nouriel Roubini szerint. A New York mellett élő közgazdász elmondta magáról, hogy ő igazi világpolgár: Isztambulban született perzsa zsidó családban, közgazdasági tanulmányait Itáliában végezte, majd az Egyesült Államokban folytatta, ahol nemrég ment nyugdíjba mint egyetemi professzor. Könyvében rámutat arra, hogy kezdetben a globalizáció ellenfelei azok voltak, akik vesztesnek érezték magukat: a munkások a fejlett világban. Az ő munkahelyeik váltak outsourcing áldozatává hiszen Kínában olcsóbb volt a munkaerő. Persze nemcsak ezért vándorolt ki a termelő tőke Kínába és más fejlődő országokba: a környezetvédelem ott nem prioritás. “Most azután jön a geopolitika” – mondja Nouriel Roubini arra utalva, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. A szabadkereskedelem helyét elfoglalta a biztonságos kereskedés elve.

A globalizáció visszafordulása már a nagy pénzügyi válsággal megkezdődött. Nem arról van szó, hogy megszűnne a globalizáció hanem lelassul, egyes területeken visszafordul.

A világon az első nagy globalizációs folyamat 1870 és 1914 között ment végbe, ezt a korszakot zárta le az első világháború, amely megindította a nagyarányú deglobalizációt. Ezzel együtt megjöttek a kereskedelmi és valuta háborúk a harmincas években a nagy visszaesés idején. A második világháború után a nagy nemzetközi szervezetek – GATT, WTO szabályozták a nemzetközi kereskedelmet. Most ezt nem szüntetik meg, de a regionális kereskedelem felértékelődik. Miért jelenthet ez óriási fenyegetést a jövőben?

“Ha a biztonságot a hatékonyság elé helyezzük, akkor ezzel drágábban termelünk, és előidézhetünk stagflációs válságot. Ráadásul a kereskedelmi háborúk gyakran nem mások mint proxy háborúk a nagyhatalmak között. Ezért nem szabad alábecsülni a globalizáció visszafordulását”

– hangsúlyozza a Végzet közgazdásza.

Aki szerint stagfláció fenyeget majdnem minden fejlett gazdaságot. A hivatalos inflációs cél ugyanis 2%, és bár szinte mindenütt csökken az áremelkedés üteme, de ettől a céltól még nagyon is messze jár.

Miért magas az infláció?

“Mert a Covid pandémia idején a legtöbb helyen rendkívül laza pénzügyi politikát folytattak. Ezenkívül a világkereskedelmet ellátási sokkok zavarták meg: ilyen volt maga a Covid pandémia is, de azután jött az ukrajnai háború majd pedig a gázai konfliktus. Ezek a tényezők visszafogták a növekedést a gazdaságban viszont inflációt eredményeztek.”

Még egy tényező erősítheti a stagflációt, melyet a Végzet közgazdásza igencsak valószínűnek tart a világgazdaságban: ez pedig az elöregedés általános tendenciája. Ez már nemcsak a fejlett államokat jellemzi, de az olyan országokat is mint Kína vagy Oroszország. Az öregek általában nem termelnek, nem vállalkoznak hanem megtakarítanak. A fiatalok viszont termelnek és vállalkoznak, és emellett félre is tesznek pénzt. Ennek is stagflációs hatása van a világgazdaságra. A munkabérek is emelkedhetnek a fejlett országokban hiszen a migrációt egyre jobban korlátozzák. Ez is inflációs hatású folyamat. A megatrendek ezért a tartós stagfláció irányába mutatnak. Nouriel Roubini szerint ez jellemezhető majd az egész előttünk álló évtizedet is a világgazdaságban.

“Ma más világban élünk mint az 1945 utáni évtizedekben. Mega fenyegetések tűnnek fel a láthatáron. 75 évig béke és prosperitás jellemezte a világot 1945 után, de ennek vége. Ezért az a gondolat, hogy a jövő olyan lesz mint a múlt, elég az extrapoláció valószínűleg téves. Nekünk ugyanis más problémákkal kell szembenéznünk hiszen például a környezetvédelemről korábban szinte nem is hallottunk.“

Mára azonban kiderült, hogy a küzdelem a klímaváltozás ellen igencsak drága.

“Sokan feltételezik, hogy ezek a többezer milliárd dolláros beruházások a klímavédelem elleni harcban gyorsítják a gazdaság növekedését, de ez nem így van. Olyan ez mint a háború utáni helyreállítás. Ráadásul a Nemzetközi Valuaalap és a Világbank becslései szerint a fejlődő államok 60%-a , és a felzárkózó államok 25%-a nem lesz képes az adósságát finanszírozni vagyis annak átütemezésére kényszerül. Emiatt komoly belpolitikai válságok alakulhatnak ki. Latin Amerika nagy részén baloldali populista rendszerek uralkodnak” – írja Nouriel Roubini, aki nyilvánvalóan még az argentin elnökválasztás előtt írta meg cikkét hiszen ott egy Trump követő szélsőjobboldali politikus jutott hatalomra, aki úgy akarja kezelni a 143%-os inflációt és az ország adósságválságát, hogy áttérne a dollárra a pénzügyi életben.

“Ha félünk szembenézni ezekkel a problémákkal és fenyegetésekkel, akkor könnyen végezhetjük úgy mint 1945 előtt amikor a nagyhatalmak ellentétei világháborúhoz vezettek” – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki könyvet adott ki a világot fenyegető tíz legnagyobb fenyegetésről.

A mesterséges intelligencia mentheti meg a világgazdaságot

Drámai mértékben átalakíthatja a világgazdaságot a mesterséges intelligencia, amely egyszerre gyorsíthatja fel a növekedést és a munkahelyek megsemmisítését. “Van olyan forgatókönyv is, amely azt jósolja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével elérhető lenne évi 10%-os gazdasági növekedés, de közben a munkanélküliség megközelíthetné akár a 80%-ot is. Ez húsz év múlva realitás lehet.”

Ez önmagában is nyilvánvalóan nagy probléma, de “valószínűleg tovább növekedne az egyenlőtlenség a társadalomban. Ha valóban évi 10%-os lenne a növekedés a mesterséges intelligencia hatására, akkor nagyobb lenne a torta, melyet szét lehet osztani a társadalom tagjai között. Ehhez persze fenn kell tartani azt a vezető szerepet, melyet az Egyesült Államok jelenleg a mesterséges intelligencia terén élvez. A stagflációs hatások középtávon visszafoghatják a gazdasági növekedést, és fokozhatják a fenyegetést a társadalom stabilitására és a geopolitikai ellentétekre. Ezért a mi fő prioritásunk az kell, hogy legyen: éljük túl a következő kaotikus évtizedeket!” – tanácsolja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon.

London pro és kontra tüntet

Százezres tüntetés az antiszemitizmus ellen Londonban, ahol 1936 óta nem volt ilyen nagy megmozdulás, mely elítélt mindenfajta diszkriminációt a zsidókkal szemben.

A Hamász terrorakciója óta sok tüntetés volt a palesztinok mellett Nagy Britanniában, és erre adott választ ez a másfél órás nagyszabású demonstráció Londonban, ahol a résztvevők között ott volt családjával Boris Johnson ex miniszterelnök is. Johnson a demonstráció utána így nyilatkozott a sajtónak:

“Már önmagában az is szomorú, hogy meg kellett szervezni ezt a tüntetést. Mi nem teszünk mást minthogy kifejezzük a szolidaritásunkat a zsidó néppel. Akármit is gondoljuk arról, amit Izrael tesz, de néhány gyűlés és menet itt Európában végképp arról győzött meg, hogy ilyen szolidaritási tüntetés a zsidók és Izrael mellett szükséges. Azt láttuk ugyanis sok helyen, hogy elnézően kezelik a Hamász terrorizmusát. Újraéledt az antiszemitizmus itt Londonban is. Az antiszemitizmus olyan vírus, mely a nyugati civilizáció bőre alatt rejtőzködik, és időről időre előretör. Épp ez bizonyítja, hogy Izrael létére abszolút mértékben szükség van!”

– hangsúlyozta Boris Johnson, Nagy Britannia ex miniszterelnöke.

A tüntetők ilyen táblákat vittek Londonban mint:

Le az antiszemitizmussal! Zéró tolerancia az antiszemitizmussal szemben!

Kampány az antiszemitizmus ellen

Ezzel a jelszóval alakult egy szervezet, amely ellensúlyozni próbálja a palesztinbarát megmozdulásokat Nagy Britanniában. Szóvivőjük ezt mondta a londoni Daily Mailnek:

”London centruma no go zóna lett a zsidók számára az elmúlt hetekben. Tanúi lehettünk annak, hogy csoportok bűntényeket követnek el: dicsőítik a terrorizmust, támogatásukról biztosítanak olyan terrorista szervezetet mint a Hamász, vallási és nemzeti gyűlöletet hirdetnek a zsidók ellen.”

A következmény:

”Sok zsidó nem érzi magát biztonságban Londonban.”

A bevándorlási miniszter kijelentette a tüntetés kapcsán: ”Az antiszemitizmus foltot ejt a brit demokrácián. Elég volt az antiszemita megmozdulásokból, ami sok az sok!”

Egy nappal korábban nagyszabású tüntetés zajlott Londonban, ahol azt skandálták: “Palesztina a Jordántól a tengerig!” Ez Izrael megsemmisítését jelentené! 18 tüntetőt a brit rendőrség letartóztatott Londonban.

Sir Ephraim Mirvis főrabbi a vasárnapi tüntetésen elmondta:

”nem félemlítenek meg bennünket az antiszemita tüntetések. Erősítjük a közösség kohézióját, és fenntartjuk a brit tradíciót, a toleranciát. Arra kell tanítani a gyerekeket, hogy a társadalom hősei nem azok, akik erőszakot prédikálnak hanem a béke hívei. Arra kell ösztönözni az embereket, hogy a tényeket nézzék, és ne a társas oldalakról szerezzenek kétes információkat! A történelem azt tanítja, hogy nagyon nagy árat kell fizetni azért, ha a jószándékú emberek hallgatnak. Ezért hálás vagyok mindenkinek, aki eljött az antiszemitizmus elleni tüntetésre bizonyítva ezzel, hogy nem akar kívülálló maradni. Nekünk küzdenünk kell az antiszemitizmus ellen, ha azt akarjuk, hogy megváltozzon az elmúlt napok tendenciája. Kemény vitákra van kilátás, szembe kell szállnunk a csőcselékkel! Ez nem könnyű, de együtt sikerülni fog!” – hangsúlyozta a londoni főrabbi a százezres antiszemitizmus elleni tüntetésen a brit fővárosban.

Árván maradt 3 éves kislány szabadult a Hamász fogságából.

0

Egy fiatal amerikai-izraeli lány, akinek a szüleit a Hamász gyilkolta meg, a 17 túsz között volt, akiket vasárnap este szabadon engedtek Gázából, miközben Izrael és a fegyveres csoport közötti tűzszünet meghosszabbítására szólítottak fel.

Avigail Idant elrabolták a Kibbutz Kfar Aza-ból, miután édesanyját és apját megölték, és a túszügylet közvetítésére irányuló amerikai erőfeszítések középpontjába került. Három éves volt, amikor elvitték.

Avigail apja, Roee Idan sajtófotós volt, aki október 7-én reggel kiszaladt a szabadba, hogy megörökítse az első képeket a Hamász terroristáiról. 

Visszatérve rájött, hogy fegyveresek agyonlőtték feleségét, Smadart. Avigail és két testvére – Michael (9) és Amalya (6) – kirohant a házból apjuk felé, de ahogy újabb fegyveresek közeledtek, Avigail a szomszédai házában menekült, míg Michael és Amalya hazaszaladt.

Avigail a szomszédaival – Hagar Brodutchszal és gyermekeivel, Ofri tíz éves, Yuval kilenc éves és Oriya négyéves – a biztonsági szobában rejtőzött, míg Brodutch férje, Avihai Brodutch kiment a fegyveresek ellen fellépni. Amikor visszatért, felesége, gyermekei és Avigail eltűnt, mivel elrabolták őket. Avigail testvéreit a hadsereg mentette meg, és rokonainál szálltak meg máshol Izraelben. 14 órán át bujkáltak, mire megtalálták őket.

„A győzelemig folytatjuk. semmi sem állít meg minket”

Benjámin Netanjahu miniszterelnök a háború kezdete óta most először látogatott el csapatokhoz a Gázai övezet északi részén, a Hamásszal fennálló fegyverszünet közepette.

„Minden erőfeszítést megteszünk, hogy visszakapjuk túszainkat” – mondja Netanjahu az irodája által közzétett videóban.

                 

„Három célunk van ezzel a háborúval kapcsolatban: a Hamasz felszámolása, az összes túszunk visszaszerzése, és annak biztosítása, hogy Gáza ne váljon ismét fenyegetéssé Izrael Államra”

– mondja.

„A végéig, a győzelemig folytatjuk. Semmi sem állíthat meg minket, és meg vagyunk győződve arról, hogy megvan bennünk az erő, az erő, az akarat és az elszántság, hogy elérjük a háború összes célját.”

A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint Netanjahu meglátogatta az izraeli csapatok által feltárt Hamasz egyik alagútját. Hozzá csatlakozott vezérkari főnöke, Tzachi Braverman, Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó.

Spanyolország kész a Palesztin Állam elismerésére

Jelenleg Spanyolország az Európai Unió soros elnöke erről Pedro Sanchez miniszterelnök arról beszélt, hogy Spanyolország kész a Palesztin Állam elismerésére. 

“Azt hiszem, hogy eljött a pillanat a nemzetközi közösség számára, különösen az Európai Uniónak és a tagállamainak, hogy elismerjék a Palesztin Államot.”

Pedro Sanchez, aki nemrég Izraelben és a palesztin területeken járt, a rafahi átkelő egyiptomi oldalán tartott sajtóértekezletet.

“Abban reménykedem, hogy több uniós tagállam elismeri majd a háború után a Palesztin Államot,

de hogyha nem így történik, akkor Spanyolország kész arra is, hogy egyedül cselekedjen.”

Alexander de Croo belga miniszterelnök elkísérte közel-keleti útjára a spanyol miniszterelnököt. Ő kijelentette a közös sajtóértekezleten, hogy “először ki kell szabadítani a túszokat a Hamász fogságából. Utána pedig le kell ülniük az uniós tagállamok vezetőinek, hogy megvitassák a Palesztin Állam elismerésének kérdését.”

A középkor végén a szent inkvizíció megkezdte a zsidók üldözését, a menekültek jelentős részben Németalföldre, a mai Belgiumba és Hollandiába távoztak. Spanyolországban a szent inkvizíciót csak Napóleon szüntette meg a tizenkilencedik század elején. A sok évszázados üldözés miatt Spanyolországban nem maradtak zsidók viszont a muzulmánok száma gyorsan növekedett az elmúlt évtizedekben. Épp ezért a közhangulat palesztinbarát Spanyolországban.

Mit szól ehhez Netanjahu?

Biden amerikai elnök nem ment el addig mint Pedro Sanchez spanyol kormányfő, de ő is azt hangsúlyozta, hogy a palesztin hatóságnak fontos szerepet kell játszania a háború utáni rendezésben. Oslóban Izrael és a palesztin hatóság már aláírt erről egy megállapodást, de Rabin izraeli miniszterelnököt egy szélsőjobboldali diák emiatt meggyilkolta, és a jobboldal azóta sem fogadta el a palesztinok jogát egy önálló államra.

Benjamin Netanjahu épp arra alapozta egész politikáját, hogy megakadályozza a Palesztin Állam létrejöttét és nemzetközi elismerését.

Ezért kötött szövetséget a szélsőjobboldallal, amely nagy Izraelt akar vagyis a palesztin területek beolvasztását. Szépséghibája ennek az elképzelésnek, hogy máris több az arab nagy Izraelben mint a zsidó, és a demográfia a palesztinok oldalán áll hiszen ők jóval fiatalabbak, sokkal több közöttük a szülőképes nő.

Benjamin Netanjahu azért nézhette el a Hamász terrorakcióját október hetedikén, mert azt akarta bizonyítani ország-világ előtt, hogy a palesztinok terroristák, akikkel nem lehet tárgyalni. Erről a világot nem sikerült meggyőznie, de az izraeli közvélemény jórészét igen. Épp ezért patthelyzet alakult ki Izrael és legfőbb szövetségeseinek, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak a kapcsolatában. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök bejelentése azt mutatja, hogy

egyes uniós tagállamok Izraellel szemben is készek elfogadni a Palesztin Államot.

Kérdés ezekután, hogy miképp dönt Orbán Viktor, aki jó kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, de a mérsékelt arab államokkal is. A katari emír Orbán Viktor egyik díszvendége volt augusztus huszadikán a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén. Katarban éldegél a Hamász vezérkara, és a háborúig ez az emírség volt a terrorszervezet legfőbb szponzora. A túszdráma megoldásában fontos szerep jut Katarnak mint közvetítőnek. A kaotikus közel-keleti helyzetben minden állam diplomáciájának fel van adva ezek után a lecke: elismerik-e a Palesztin Államot?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK