Kezdőlap Világ Oldal 11

Világ

Egyre több kínai migráns érkezik az USA-ba a mexikói határon keresztül

Egész iparág szerveződött arra Kalifornia déli részén, hogy bejuttassa az illegális kínai bevándorlókat az Egyesült Államokba – írja a CNN gazdasági rovata. Miért vállalják a hosszú menetelést az USA – Mexikó határáig a kínaiak , akiknek otthon Hszi Csin-ping elnök “Kína újjászületéséről “ prédikál?

31 ezer illegális kínai bevándorlót csíptek el a rendőrök a mexikói határ mentén a tavalyi év első 11 hónapjában. Ez meglepte az amerikai hatóságokat, mert latin-amerikai migránsokhoz szoktak, nem pedig ahhoz, hogy a világ második számú gazdasági nagyhatalmából érkeznek hátizsákos migránsok a mexikói határra. A kínaiak száma nő a leggyorsabban a mexikói határvidék migránsai között, de még mindig elenyésző a mexikói, a venezuelai vagy guatemalai migránsokhoz képest. Mégiscsak érdekes, hogy miközben Hszi Csin-ping elnök kihívja az Egyesült Államokat, és G2 világrendet akar, melyben Kína egyenrangú szerepet játszik az USA-val, sok kínai fiatal kockára tesz mindent azért, hogy eljusson Mejkuo-ba. A csodálatos ország – ez az Egyesült Államok kínai neve, és ez önmagában mutatja, hogy a kínaiak mintának tekintik az USA-t, melyet csodálnak szabad vállalkozási lehetőségei és jóléte miatt.

A CNN tudósítója látogatást tett egy táborban, ahol a határőrség összeterelte az illegális kínai bevándorlókat. Ki miért vállalkozott a veszélyes útra, az illegális bevándorlásra a kommunista Kínából?

Nemcsak a jólét jelent vonzerőt

“Mi keresztények vagyunk” – mondja egy középkorú kínai férfi, aki menedékjogot szeretne kapni az Egyesült Államokban. A keresztények nincsenek könnyű helyzetben jelenleg Kínában, mert Hszi Csin-ping elnök megszigorította a vallási közösségek ellenőrzését. A törvény nem elsősorban a keresztények ellen irányul hanem az iszlám ellen hiszen az ujgur kisebbség tagjai közül sokan váltak dzsihád harcosokká. Belőlük egész dandár szerveződött Pakisztánban az Al Kaida irányítása alatt. Peking tiltja a katolikusoknak Róma és a pápai irányítás elismerését. Akik ezt mégiscsak betartják, azok az illegális katolikus egyház közösségeibe tartoznak, és szigorú rendőri ellenőrzés alatt állnak.

A Hszincsiang ujgur tartományban táborokban tartják azokat a muzulmán családokat, akikről feltételezik, hogy támogatják a dzsihádot. Sok kínai muzulmán erre hivatkozik amikor menedékjogot kér az Egyesült Államokban. Ma Csü, kínai muzulmán migráns 2019- ben kapott menedékjogot az USA-ban, ma egy muzulmán központot irányít New Yorkban. “Sok bevándorlónak csak egyéves várakozás után adnak munkavállalási engedélyt. Addig kénytelenek mindenfajta munkát elfogadni, hogy megéljenek” – panaszkodott a CNN tudósítójának.

Hogy jutott el a kínai migráns a mexikói határig?

Quitóban, Ecuador fővárosában kezdődött meg a hosszú menetelés az USA határáig. Ecuadorban az év első tizenegy hónapjában 2022-ben még csak 13 ezer kínai érkezését regisztrálták, de tavaly már több mint 45 ezret. Miért a gyors növekedés? Mert megszűnt a vízumkényszer. Ezért már egész hálózat alakult ki az érkező migránsok fogadására és tovább utaztatására Észak felé. Quitoban egyes kórházak kínai nyelven hirdetik: nálunk lehet olyan oltásokat kapni, amelyekkel biztonságossá válik az átkelés a dzsungelben. Új vendégházak nyíltak Quitoban, ahol húsz dollárért lehet szállást és étkezést  kapni, a személyzet egy része kínai vagyis nincsen nyelvi probléma. Egy olyan kínai asszony üzemelteti a kínai vendégházak hálózatát, aki maga öt évvel korábban érkezett Ecuadorba:

”sok kínai nem beszél sem angolul sem pedig spanyolul, ők hozzám jönnek.”

Hosszú út áll mögöttük: egy 28 éves kínai fiatalember meséli, hogy Thaiföldről indult, mert ott sincs vízumkényszer, onnan Marokkóba repült, majd átkelt a Földközi tengeren, és Spanyolországba érkezett. Onnan irány Quito, azután pedig az USA – Mexikó határ.

Kolumbiában gengszterek elvették minden pénzét amikor elkapták őket néhány más kínai társával együtt a dzsungelben. Kölcsönből kezdte újra a hosszú menetelést.

5000 ezer dollárba kerül a gyalogos út az Egyesült Államokba – ez egy kínai gyári munkás éves fizetése. Ha valaki letesz 20 ezer dollárt, akkor repülhet is az USA – Mexikó határig.

Miért menekült el Kínából a 28 éves fiatalember? Mert a koldusszegény Jünnan tartományban élt, ahol szülei vendégmunkások a városban. Kínában millió számra élnek és dolgoznak ilyen falusi vendégmunkások a városokban, ahol a legnehezebb munkát végzik minimál bérért. Perspektívájuk semmi. Őket nem érintette meg a kínai gazdasági csoda, amely 40 éve alatt 4-500 milliós középosztályt teremtett a városokban. Csakhogy Kína népessége 1,4 milliárd. A gazdasági növekedés lelassult, a fiatalok munkanélkülisége rekordot dönt a kínai városokban.

Ezért a 28 éves kínai fiatalember elhatározta: eljut az USA-ba, ha törik ha szakad. Zou hsziennek nevezik ezt Kínában, ahol ez valami olyasmit jelent minthogy

“gyalog Amerikába”.

Ez jelen esetben azt jelentette, hogy úttalan utakon át kell gyalogosan eljutni Ecuadorból Mexikóba.

Egy 38 éves családanya is megtette ezt két gyerekkel: az egyikük 15, a másik 11 éves. Mire Mexikóba érkeztek már az összes pénzük elfogyott úgyhogy az utcán aludtak. Mégiscsak átjutottak az USA – Mexikó határon.

Mi lesz a kínai migránsokkal az Egyesült Államokban?

“Dolgozni akarok, pénzt keresni és boldogulni az Egyesült Államokban” – mondja a 28 éves kínai fiatalember, akinek középiskolai végzettsége van, és a koldusszegény Jünnan tartományból érkezett Kaliforniába – jórészt gyalog.

Most – társaihoz hasonlóan – neki is tartózkodási engedélyért kell folyamodnia. Csakhogy a bíróságok túlterheltek, és emiatt lehet, hogy éveket is kell várnia arra, hogy választ kapjon a kérvényére. Közben folyamodhat munkavállalási engedélyért. Ha ezt megkapja, akkor a hatóságok engedélyezik a mozgást, de egy GPS nyomkövetőt kell viselnie nehogy eltűnjön. Egy 34 éves kínai migráns, akinek a bevándorlási útját a CNN régóta követi, megtanult annyira angolul amíg a bíróság válaszára várt, hogy letette a traktor vezetői vizsgát. Most már dolgozhat traktorosként az Egyesült Államokban.

Milyen esélye van egy kínai migránsnak, hogy megkapja a menedékjogot az Egyesült Államokban? Azok közül, akik 2022-ben menedékjogot kértek és kaptak az USA-ban 13% kínai volt – írja a CNN gazdasági rovata.

Ursula von der Leyen: 20 milliárd euró továbbra is az ablakban

A brüsszeli bizottság elnöke az Európai Parlament előtt erősítette meg, hogy a magyar kormány a maradék 20 milliárd eurót csak akkor kaphatja meg, ha valamennyi feltételt teljesíti “az Európai Unió értékeinek és érdekeinek “ megfelelően. 

Mit jelentenek az Európai Unió érdekei ebben az esetben? Ukrajna kapcsán ezt Ursula von der Leyen meg is fogalmazta:

”Az Európai Unió politikai döntéseit finanszírozással is alá kell támasztani. Jelentős összegű finanszírozást javasoltunk ezért Ukrajnának a következő négy évre, és reméljük, hogy a 27 tagállam, az eddig egyedül vétózó Magyarországot is beleértve, megszavazza majd.”

Magyarán a magyar kormány akkor kaphatja meg az uniós források egy részét, ha nem vétózza meg az Ukrajnának szánt segélyt! Zsarolás ez mindkét részről, és ebben a kötélhúzásban az Európai Unió az erősebb hiszen nála van a pénz. Orbán Viktor viszont arra játszik, hogy Ukrajnának jobban kell a pénz mint neki hiszen Marcsenko pénzügyminiszter nyíltan megmondta Kijevben: nincs költségvetés nyugati támogatás nélkül! Jelenleg pedig mind az USA 60 milliárd dolláros mind pedig az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatási csomagja a levegőben függeszkedik. A következő immár rendkívüli csúcstalálkozót február elsején tartja az Európai Unió.

Zelenszkij ukrán elnök így foglalta össze a kölcsönös függést: nyugati támogatás nélkül nem működik Ukrajna, de Európa védelmét jelenleg mi biztosítjuk Oroszországgal szemben!”

Orbán a saját korrupciója érdekében vétóz

Ursula von der Leyen arról is beszélt az Európai Parlament előtt, hogy az Európai Unió addig nem utalja ki az eurómilliárdokat Magyarországnak amíg “nem tudja biztonságban a pénzét.” Ez nem túlságosan finom célzás a korrupcióra, amely teljes mértékben átszövi a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon.

Orbán diplomáciája kétségbeesetten érvelhet azzal, hogy a nem kevésbé korrupt Bulgária és Románia szó nélkül megkapja az eurómilliárdokat Brüsszeltől vagyis a brüsszeli bizottság pikkel rá. Erre az érvre azt válaszolják Brüsszelben: Bulgária és Románia sohasem vétóz!

Orbán helyzete tragikomikus: miközben zsarol, őt is zsarolják.

A brüsszeli bizottság nemcsak időzavarban van, mert nem tudja finanszírozni Ukrajnát hanem program hiánnyal is küszködik: az Európai Unió gazdasága stagnál. Erre mutatott rá Kína kormányfője Davosban: felajánlotta együttműködését a gondokkal küszködő Európának. Li Csiang miniszterelnök elmondta, hogy tavaly Kína egyébként  problémákkal küszködő gazdasága 5,2%-kal nőtt vagyis kétszer olyan gyorsan mint az USA. Az EU teljesítménye zéró. Ebben a helyzetben az Orbán kormány menekülő útja Kína, és az onnan érkező óriási befektetések. Ursula von der Leyen geopolitikai érvekkel utasította vissza a kínai kormányfő együttműködési ajánlatát – lecsatlakozva az USA-hoz. Orbán Viktor épp ellenkezőleg arra játszik, hogy a német és a kínai ipar épp Magyarországon találjon egymásra ahogy ez Debrecenben meg is valósul. Ursula von der Leyen elkötelezte magát az amerikai geopolitika mellett, de hogyha újraindul a brüsszeli bizottság elnöki posztjáért, akkor valószínűleg meg is választják. Akkor pedig aligha felejti el, hogy Magyarországon Orbán Viktor választási kampányának negatív hősnőjévé vált.

Putyin Sztálin nyomában

Oroszországban újraalakult a Szmers, amely Sztálin elnyomó gépezetének talán legbrutálisabb eszköze volt. Már a neve is erről árulkodott: halál a kémekre! Sztálin híres mondása szerint inkább öljünk meg 10 ártatlant minthogy egyetlenegy kémet is életben hagyjunk!

A Szmers 1943-ban alakult meg hivatalosan amikor a hadügyminisztérium átvette a kémelhárítást a belügytől. Ezt követően a katonai igazságszolgáltatás működött ezen a téren, és ez azt jelentette, hogy röpködtek a halálbüntetések.

30 ezer “német kémet” végeztek ki a Szmers feljelentések alapján. Hogy közülük hány volt német kém? Ezt csak találgatni lehet. A Szmers feladata volt az is, hogy fenntartsa a hazafias légkört a hadseregben és a hátországban a front mögött illetve a visszafoglalt területeken.

Gorbacsovot is megjelölte a Szmers

A Szovjetunió későbbi vezére tízéves gyerek volt amikor a náci hadsereg elfoglalta szűkebb pátriáját, és emiatt megkapta a K jelet a káder lapján vagyis

“kém gyanús, megbízhatatlan, fontos állásba nem kerülhet.”

Csak úgy indulhatott meg Gorbacsov karrierje, hogy a K betűt a család levarázsolta a káderlapról. Hogyan? Gorbacsov apja és nagybátyja kiváló kombájnos  volt Krasznodar tartományban, amely Oroszország egyik éléskamrája a kiváló föld és éghajlat miatt. A Gorbacsovok a fiatal Mihail Szergejevics részvételével élmunkás csapatot alakítottak, melyet azután kitüntettek Moszkvában. Így Mihail Szergejevics káder lapjáról eltűnt a K betű, és mehetett tanulni az egyik elitképző egyetemre Moszkvába, ahol jogi doktorátust szerzett mint Lenin. Persze ehhez kellett még egy apróság: aláírt egy papírt a KGB-nak. Így kaphatott külföldi szobatársat az egyetemi kollégiumban: Zdenek Mlynar azután a csehszlovák kommunista párt egyik vezetője lett. Gorbacsov mindent jelentett róla a
KGB-nek. Ez a KGB-s múlt sokat segített abban, hogy Jurij Vlagyimovics Andropov, aki 1956-ban a Szovjetunió nagykövete volt Budapesten, és 1967 és 1982 között a KGB-t irányította Moszkvában, aktívan támogatta Gorbacsov pályafutását. Andropov segítette hozzá Gorbacsovot, hogy felkerüljön Moszkvába. Később már Andropov halála után Krjucskov tábornok, aki szintén Budapesten szolgált 1956-ban, szervezte meg Gorbacsov megválasztását a Szovjetunió élére. Miután Gorbacsov nem váltotta be a KGB reményeit, ugyancsak Krjucskov tábornok szervezte azt a puccsot, amely megpróbálta megbuktatni Gorbacsovot, de ehelyett az egész Szovjetuniót sikerült szétzüllesztenie. Krjucskov tábornok kapcsán érdemes még megjegyezni, hogy ő hozta az ukázt Moszkvából, mely szerint a magyar szocialista Munkáspárt élén Kádár Jánost Grósz Károly váltja föl.

Tv riport: akcióban a Szmers

A sztálini időket idézte amikor egy szerencsétlen kinézetű alak januárban a kormánypárti televízióban – működik-e más manapság Oroszországban? – “bevallotta, hogy Ukrajnának kémkedett.” Az őt kísérő két marcona alak a Szmers egyenruháját viselte. A sztálini alakulat 1946-ban megszűnt pontosabban a kémelhárítás a hadügyből visszakerült a belügybe. Abakumov tábornok ott irányította egy darabig a kémelhárítást amíg  el nem tűnt mint “cionista ügynök”.

Most a Szmers újraalakítását a Krím Putyin által kinevezett vezetője kérte Moszkvától az ukrajnai háborúra és kémekre hivatkozva. Moszkvában a Duma hadügyi bizottsága sietett meghallani a kérést, és decemberben Andrej Guruljev tábornok bejelentette a Szmers újraalakítását. Ezentúl az ukrajnai háború bírálata már olyan bűncselekménynek minősíthető, melynek a büntetése halál!

Orbán utánozza Putyint, aki követi Sztálint

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítása egyidős a Szmers újbóli munkába lépésével. Oroszország hivatalosan nincs hadiállapotban, de a Szmers mégiscsak a katonai törvények alapján kap el, és jelent fel mindenkit, aki felemeli a szavát Putyin ukrajnai háborújával szemben. Magyarországon is rendkívüli állapot uralkodik noha semmifajta háborús fenyegetés sincsen – ezt Orbán Viktor tudja a legjobban. Erre hivatkozva vétózza meg Ukrajna uniós támogatását. A Szmers célja a félelem és a rettegés megteremtése Oroszországban, ahol sokan emlékeznek még a sztálini terrorra: a kivégzettek és lágerbe zártak millióira. Magyarországon a Szuverenitásvédelmi Hivatal neve nem idéz fel ilyen rettegést. Orbánnak nem is ez a célja vele. Egyelőre. Bayer Zsolt és a hatalom más államvédelmi propagandistái nemigen hagynak kétséget: ha a helyzet “elfajul mint Lengyelországban“, akkor Orbán Viktor sem fog habozni, hogy éppoly kemény módszereket alkalmazzon mint Putyin, mert semmiképp sem kívánja úgy végezni mint Nicolae Ceausescu, akit saját emberei állítottak kivégző osztag elé nejével együtt 1989 decemberében.

Szabotőr, a korábbi fehérorosz Wagner zsoldos

Az ukrajnai Rivne régió biztonsági szolgálata őrizetbe vette a „Wagner” csoport egyik fegyveresét, akit az orosz hírszerzés „dobott át” Ukrajnába szabotázs akciók végrehajtására.

Az ukrán ügyészség szerint a 34 éves, fehérorosz állampolgárságú férfi 2014-2017-ben tagja volt a megszállt Luhanszk és Donyeck régió fegyvereseiből álló fegyveres alakulatnak, és harcolt Ukrajna ellen. 

2023-ban a férfi a „Wagner” PMK tüzérségi egységének tagja volt, és részt vett az ukrán védelmi erők elleni harci műveletekben a Donyeck régióban található Bahmut város közelében.

A férfi az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdetén csatlakozott a „Wagner” alakulathoz. Részt vett Bahmut és a közeli falvak elleni támadásban, majd visszatért Fehéroroszországba, ahol új megbízást kapott.

Az ukrán ügyészség jelentése szerint 2024. január 11-én egy fegyveres illegálisan lépte át Ukrajna határát, hogy előkészítse a központi régiókban áramszünetet okozó szabotázs akciót. A férfinak konkrétan GPS-nyomkövetőket kellett telepítenie Rivne régió energetikai infrastrukturális létesítményeire, hogy Oroszország megkapja ezeknek a létesítményeknek a pontos koordinátáit a további légicsapásokhoz.

Az ukrán hírszerzés jelentése szerint a szabotőr fehéroroszországi tartózkodása alatt értesült az Oroszország tervéről. Az ukrán különleges szolgálat azóta az államhatár átlépésétől az ukrajnai szabotázs helyszínére való megérkezéséig szakaszosan dokumentálta tetteit.

A szabotőrt akkor tartóztatták le, amikor GPS nyomkövetőt próbált a kijevi agglomerációt ellátó távvezetékek oszlopaira rögzíteni. Letartóztatásakor találtak nála GPS nyomkövetőket és egy ukrán mobilszolgáltató kezdőcsomagját. A szabotőrnél egy ukrán állampolgár hamis útlevelét találták, ezt használta fel igazoltatásakor. 

Az SBU jelentése szerint a Btk. két cikkelye alapján szabotázs és terrorista szervezetben való részvétel miatt tervezik bíróság elé állítani.

A szupergazdagok tovább gazdagodtak, a szegények többsége egyre szegényebb lett

A világ öt leggazdagabb embere 2020 óta a kétszeresére emelte vagyonát – állapította meg az Oxfam jelentése, amely azt is közli, hogy mindeközben 5 milliárd ember vagyis az emberiség mintegy 60%-a nemcsak, hogy szegény maradt, de még csökkent is az életszínvonala, így az olló egyre csak nő a világban.

Az öt szupergazdag vagyona 2020-ban 405 milliárd dollár volt, tavaly már elérte a 869 milliárd dollárt. A globális infláció szinte mindenki másnak az életszínvonalát csökkentette, de a szupergazdagok vagyona háromszor olyan gyorsan növekedett mint az infláció!

Kik a szupergazdagok? Első helyen Elon Musk áll, a Tesla, a SpaceX és az X, az egykori Twitter fura ura, a második helyen Bernard Arnault, Európa leggazdagabb embere, az LVMH luxuscég tulajdonosa, harmadik Jeff Bezos, az Amazon alapító atyja, aki már nyugdíjba ment, de részvényeit megőrizte. Larry Ellison és Mark Zuckerberg van még benne a szupergazdagok elitjébe. Az Oxfam jóslata szerint ha minden így megy tovább, akkor köszönthetjük a világ első 1000 milliárd dolláros vagyonának tulajdonosát már 2030-ban.

Magyar példa: a rekord infláció évében Mészáros Lőrinc újra a leggazdagabb magyar lett, mert 150 milliárd forinttal növelte vagyonát. Mégis miből? Ezt a kérdést nem illik feltenni a nemzeti együttműködés rendszerében,

ezért is alakult meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek legfőbb feladata Orbán Viktor és hű oligarchái védelme.

Donald Trump 500 millió dollárral növelte vagyonát azóta, hogy elveszítette a választásokat, és távoznia kellett a Fehér Házból. Trump vissza akar térni épp azért, hogy a gazdagok még gazdagabbak legyenek. Trump elnökségének első intézkedése jelentős adócsökkentés volt. Maga Trump azzal dicsekedett az elnökválasztási kampányban, hogy 16 éve nem fizet adót!

Az Oxfam azt javasolja a kormányoknak, hogy nézzenek jobban a körmére a szupergazdagoknak, akiknek a megadóztatásával lehetőség nyílna a többi társadalmi réteg támogatására.

A munkavállalókat sújtotta az infláció

Míg a tőketulajdonosok jórésze még gyarapította is vagyonát az inflációs időszakban addig 800 millió munkavállalónak csökkent a reáljövedelme, mert a bérek lassabban nőttek mint az árak. A kivétel ebben Kína és Japán, ahol nem az infláció hanem a defláció okoz gondot. A munkavállalók az infláció két éve alatt 1500 milliárd dolláros veszteséget szenvedtek el, mert a bérek lassabban nőttek mint az infláció.

Magyarországon is pontosan ez történt 2023-ban.

Még a kormány is elismerte, hogy csökkentek a reálbérek a rekord infláció miatt.

Ha minden így megy tovább, akkor a világnak 230 évre lenne szüksége ahhoz, hogy a szegénység mindenütt megszűnjön. A szegények között sokkal több a nő mint a férfi, a tőke tulajdonosok között viszont épp ellenkezőleg több a férfi mint a szebbik nem képviselője – állapította meg a brit Oxfam globális jelentése, melyet a davosi világgazdasági fórumra készített.

Biden: az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét

A San Franciscoban kötött megállapodást megtartva az Egyesült Államok a tajvani választási eredménytől függetlenül megismételte nem támogatja Tajvan függetlenségét, függetlenül attól, hogy elszakadás párti győztes nyerte a választást Tajvan szigetén.

Biden elnök így próbálja megnyugtatni Pekinget a tajvani választások után, ahol egy olyan politikust választottak meg elnöknek, aki célul tűzte ki a sziget elszakadását kommunista Kínától. Ez Hszi Csin-ping elnök rémálma hiszen hogyha ez bekövetkezne, akkor végzetes dilemma elé kerülne: vagy katonai akciót indít Tajvan függetlenségének megakadályozására vagy pedig elveszíti az arcát és valószínűleg a hatalmát is Pekingben.

Amikor az Egyesült Államok nevében Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter lepaktált Mao elnökkel és Csou Enlaj miniszterelnökkel 1972-ben Pekingben, akkor az USA elismerte az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kína része.

Ehhez különben nemcsak a kommunisták ragaszkodtak, de a velük harcoló Csang Kaj-sek tábornok is, aki egész Kína urának tekintette magát Tajvan szigetén, ahova kénytelen volt visszavonulni az elveszített polgárháború után. Furcsa módon ezért Csang Kaj-sek hívei ma Peking szövetségesei, és a függetlenség támogatói szemben állnak mind a hagyományos kínai jobboldallal mind pedig a kommunistákkal. Miután Hszi Csin-ping hatalmának eszmei alapját immár nem a kommunizmus hanem Kína nagyhatalmi álmainak valóra váltása alkotja, ezért Pekingben senki sem járulhat hozzá Tajvan függetlenségéhez.

Miben állapodott meg Biden és Hszi Csin-ping San Franciscóban?

A két világhatalom vezetője személyesen legutóbb San Francisco mellett találkozott egymással. Joe Biden és Hszi Csin-ping régi ismerősök hiszem mindketten sokáig hazájuk alelnökei voltak, és ebben a minőségben gyakran találkoztak mind Pekingben mind pedig Washingtonban.

A CIA támogatta Hszi Csin-pinget a hatalmi harcban, melyet a tízes évek elején folytatott azért, hogy a kommunista párt vezére és az ország elnöke legyen.

Épp ezért Joe Biden figyelmeztette Hszi Csin-ping akkori alelnököt, hogy veszélyes ellenfele akadt a kínai kommunista párt elitjében Po Hszilaj személyében. A legnépesebb kínai város, Csungking kommunista párttitkára egyfajta visszatérést hirdetett Mao elnök kommunista módszereihez, és erőteljes nemzeti kommunista politikát követelt, egyfajta konfrontációt az Egyesült Államokkal és a nyugati világgal. Po Hszilaj apja, Po Jipo, a kommunista párt egyik veteránja volt, aki korábban Mao elnök kedvencei közé tartozott. Honnan tudott erről a CIA és Joe Biden? A brit hírszerzés egyik ügynöke Po Hszilaj nejének szeretője lett, és így belelátott a házaspár titkaiba. A kémkedést az asszony észrevette, és megmérgezte a brit kémet. Ez is szerepelt a vádpontok között amikor Pekingbe hazatérve Hszi Csin-ping leszámolt vetélytársával, aki nejével együtt eltűnt a börtönben.

A Nikkei japán hírügynökség szerint Joe Biden és Hszi Csin-ping abban állapodott meg San Franciscóban múlt szeptemberben, hogy az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét, cserében viszont Hszi Csin-ping megígérte:

”Amíg én vagyok hatalmon Pekingben addig nem indul fegyveres támadás Tajvan ellen!”

Biden elnök ezért érezhette úgy a tajvani választás után, hogy meg kell nyugtatnia Hszi Csin-ping elnököt hiszen sem az Egyesült Államoknak sem a világnak nem hiányzik Ukrajna és a gázai háború után egy harmadik konfliktus ezúttal Tajvan körül.

Kína közel keleti békekonferenciát javasol

0

A Vörös tengeren nyíltan háborúznak az Irán által támogatott huszik és a kereskedelmi hajókat védelmező nyugati flotta, melynek fő erejét az Egyesült Államok képviseli. A Vörös tenger és a Szuezi csatorna elsősorban Európának és a távolkeleti országoknak fontos, ezért javasol Hszi Csin-ping elnök nemzetközi békekonferenciát a helyzet rendezésére.

Vang Ji, Kína első számú diplomatája körútra indult a térségben, ahol felkereste a Dzsibutiban található Kína egyetlen külföldi katonai támaszpontját.

“A gázai konfliktus tovagyűrűző hatása az a veszélyes helyzet, mely a Vörös tengeren kialakult”

– hangsúlyozta Vang Ji külügyminiszter Egyiptomban.

A gázai övezet korábban Egyiptomhoz tartozott, és Benjamin Netanjahu valamint szélsőjobboldali szövetségesei azt szeretnék elérni, hogy a csaknem három millió palesztin jórésze Egyiptomba meneküljön a háború elől. Egyiptom viszont nem hajlandó a menekültáradat fogadására.

Irán nyíltan támogatja a Hamászt, amely terrortámadást indított Izrael ellen 102 nappal ezelőtt. Ebből az alkalomból Benjamin Netanjahu megerősítette, hogy addig folytatják a válasz csapást amíg el nem érnek három fő célt: a Hamász megsemmisítését, a túszok kiszabadítását, és a gázai helyzet rendezését. 100 nap alatt egyik célt sem sikerült Izraelnek elérnie. Macron francia elnök arra figyelmeztette Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy akár tíz évig is eltarthat a háború a Hamász ellen. Az USA hadügyminisztere is politikai megoldást sürgetett. Eddig négyszer járt a térségben Blinken amerikai külügyminiszter, hogy ezt elérje, de nem ért el eredményt.

Netanjahu kormánya ugyanis nem fogadja el egy palesztin állam megalakítását, melyet a nyugati világ éppúgy javasol mint az iszlám országok.

A kínai békejavaslat is erre épít, de jelenleg erre nincs fogadókészség Izraelben. Mindinkább erősödik a meggyőződés, hogy Putyin orosz elnök ösztönözte Iránt és a Hamászt a terrortámadásra október hetedikén, hogy ily módon elterelje a figyelmet Ukrajnáról, ahol az orosz agressziót csakis nyugati támogatással tudja kivédeni Zelenszkij elnök.

Kína is kell egy ukrajnai rendezéshez

Ezt hangsúlyozta Davosban Zelenszkij elnök kabinetfőnöke. A svájci városban a világgazdasági fórum két legfőbb témája Ukrajna és a gázai háború. Emiatt több mint 120 országból érkeznek a biztonságpolitika irányítói, hogy megvitassák: mit lehet tenni a háborús helyzetek megoldására. Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke hangsúlyozta, hogy Kína Oroszország olyan szövetségese, aki az adott helyzetben képes nyomást gyakorolni Putyin elnökre.

Oroszország képviselőjét nem hívták meg Davosba.

Ukrajna elsősorban pénzt akar szerezni Davosban hiszen a háború szörnyű károkat okozott az országnak, amely mind nehezebben viseli a csaknem két éve tartó orosz agresszió következményeit. Az EBRD becslése szerint egyharmaddal csökkent az ukrán GDP egy év alatt. Szeptemberben az ukrán kormány, a brüsszeli bizottság és a Világbank közzétett egy közös jelentést arról, hogy mennyi pénz kellene Ukrajna újjáépítésére, és ez 349 milliárd dolláros végösszeget mutatott. Julia Szvirigyenko, ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a szükséges összeg ma már közelebb áll az ezermilliárd dollárhoz!

Egyelőre persze a háború folytatásához kell a nyugati segítség, de ez is a levegőben van, mert Brüsszelben Orbán Viktor akadályozza az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomag megszavazását, Washingtonban pedig a republikánusok késleltetik a 60 milliárd dolláros ukrán segélyt. Putyin a Nyugat és persze Ukrajna kifárasztására játszik, és ebben pompás partner számára Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Trump híveivel szinkronban cselekszik. Orbán Viktor minden bizonnyal arra számít, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást novemberben, és ennek alapján a jövő év elején megállapodik Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött a rendezésről.

Hideg van Európában mégsincs pánik a földgáz piacon

Az újév lehűlést hozott Európában, ahol a fűtés emiatt több földgázt igényelt mint korábban, de a hollandiai gáztőzsdén nem tört ki pánik: 30 euró körül jár egy megawattóra ára.

Izgalomra pedig lenne ok, és nemcsak a hideg miatt. Európa cseppfolyósított földgáz ellátása jelentős részben a Szuezi csatornán keresztül érkezik a Közel Keletről főként Katarból. A Vörös tengeren viszont háború dúl: az Irán által támogatott huszi lázadók rakétákkal és drónokkal támadják a kereskedelmi hajókat, melyeket az USA által irányított nemzetközi hadi flotta védelmez. Sok kereskedelmi hajó immár elkerüli a Szuezi csatornát, mert túlságosan nagy a kockázat és a biztosítási felár. Afrika megkerülésével jutnak el Európába, ez viszont szintén jócskán megemeli a költségeket. Katar cseppfolyósított földgázt szállító hajói vígan kelnek át a Vörös tengeren. Miért?

Katar kiváló kapcsolatot ápol az iszlamista terroristákkal

A Hamász politikai központja Katarban van, ott élnek a legfőbb vezetők. A háború előtt Katar volt a gázai övezet legfőbb szponzora. Az izraeli túszok kiszabadításáról és a fegyverszünetről Katarban tárgyaltak. Ott járt a Moszad főnöke, de megfordult Katarban a CIA igazgatója is. Katar jó kapcsolatban áll Iránnal, amellyel közösen birtokolják a világ legnagyobb földgázmezőjét. Ugyanakkor Irán legfőbb ellenfele, az Egyesült Államok a legnagyobb közel-keleti támaszpontját épp Katarban tartja fenn. A dúsgazdag emírség, melynek legfőbb exportcikke a cseppfolyósított földgáz, joggal számít arra, hogy az Irán által támogatott huszi lázadók az ő kereskedelmi flottáját megkímélik. Eddig ez így is történt.

Ha alacsony a nemzetközi ár, akkor a magyar fogyasztók miért fizetnek érte olyan sokat?

Azok, akiknek a fogyasztása meghaladja a rezsivédelmi szintet, méregdrágán kapják a földgázt Magyarországon. A kormány indoklása a rendszer bevezetésekor a magas nemzetközi földgázár volt, de ez időközben jelentősen csökkent. Érdekes, hogy a statisztikai hivatal szerint bár a földgáz ára hétszeresére emelkedett 2023-ban, ez mégiscsak 0,7%-kal mérsékelte az árindexet miközben a fogyasztói árak nem változtak. Így jött ki az 5,5%-os inflációs eredmény decemberre, amelyre oly büszke a kormány.  Csakhogy másfél éve változatlan a földgáz ára Magyarországon: a rezsi védelmi rendszeren belül 102 forint egy köbméter afölött 767 forint. Hogy lett ebből infláció csökkentő tényező? Úgy, hogy a statisztikai hivatal átlagosan 147 forintot becsült tavaly decemberre a lakossági fogyasztásban! Miért?

Mert a lakosság az áremelés miatt elkezdett spórolni: míg kezdetben a háztartások 22%-a fogyasztott a kijelölt szint fölött, 2023 decemberre ez lement 10%-ra.

A 767 forintos ár így is hihetetlenül magas, és ezt ma már semmi sem indokolja. A kormány mégsem csökkenti, mert az államkassza nem áll jól, minden bevételre szüksége van hiszen a rezsi csökkentés rendszere igencsak drága. Júniusban lesznek az önkormányzati és európai választások, az Orbán kormány a hírek szerint azt fontolgatja, hogy erre időzítve bejelent majd valamiféle földgázár csökkentést. Akkorra

már véget ér a fűtési szezon vagyis a fogyasztók nemigen profitálnak belőle,

de propagandának jó hiszen az átlagpolgár költségvetésében a rezsi jelentős tétel. Magyarország persze nem Katarból hanem Oroszországból importálja a földgáz nagy részét, de augusztus huszadikán a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén itt járt a katari emír is, az iszlamista terrorizmus egyik fő támogatója. Az Orbán kormány diverzifikálni akarja a földgáz importját, mert a függés Oroszországtól semmiképp sem előnyös. Putyin az ígérete ellenére nem adja olcsóbban a földgázt Orbán Viktornak. Igaz viszont, hogy meg nem erősített hírek szerint a magyar miniszterelnök személyesen profitál az orosz gázüzletből. Ezt a világot a katari emír is jól ismeri hiszen ő vásárolta meg a 2022-es futball világbajnokságot lefizetve a FIFA egész vezérkarát, és megvéve Sarkozy akkori francia elnök kedvenc futball csapatát, a Paris Saint Germaint.

Kolozsvár az Európa tizedik legélhetőbb városa

Erdély fővárosában a lakosság 94%-a mondta azt a brüsszeli Bizottság kérdésére válaszolva, hogy jó ott élni. Románia második legnépesebb városában gyorsan fejlődik a high tech szektor, sok az egyetem és más felsőoktatási intézmény.

A lakosság 73%-a ezért azt állítja, hogy könnyű jó állást találni Kolozsváron, amely a trianoni béke előtt három nyelvű város volt: magyarul, románul és németül is beszéltek a piacon. Már Ceausescu megkezdte a németek kiárusítását, és a diktátor bukása után tömegesen hagyták el Erdélyt a szászok és a svábok. A magyar kisebbség is jelentősen meggyengült a kivándorlás miatt. Mégis itt működik a magyar és román nyelvű Babes- Bolyai egyetem, és itt a magyar nyelvű Sapientia egyetem központja is. Ez utóbbit a magyar állam tartja fenn Romániában.

Kolozsvár nem az egyetlen város a tízes listán, amely egykori szocialista államban van, szerepel még Rostock, az egykori NDK-ból a nyolcadik helyen, és Gdansk, az egykori Danzig Lengyelországból az ötödik helyen. A legjobb helyezést Lipcse érte el a “keleti” csoportban: a negyedik helyen végzett az egykori NDK vásárvárosa.

Zürich a bajnok

Svájc legnépesebb városa már tavaly is bajnok volt, most megerősítette ezt a helyezését: a lakosság 97%-a volt megelégedve Zürich életkörülményeivel. Még egy svájci város került fel a tízes listára: a francia nyelvű Genf, amely a hetedik helyen végzett. A tízes listáról nyolc viszonylag kisváros, a lakosság létszáma nem éri el az egymilliót. A nagyvárosok közül csak két skandináv fővárosnak: Koppenhágának és Stockholmnak sikerült bekerülnie az elitbe. A dán főváros a harmadik, a svéd a hatodik helyen végzett a brüsszeli bizottság  listáján.

És mi van Brüsszellel? Az Európai Unió fővárosa mindössze az ötvenharmadik helyet érte el a városok vetélkedésében.

83 várost vizsgált meg a brüsszeli bizottság az élhetőség szempontjából, az Európai Unión kívül szerepelt még Albánia, Észak Macedónia, Izland, Montenegro, Nagy Britannia, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország is.

Putyin rendszerében az újságíró fogyóeszköz: újabb gyanús halál Oroszországban

Valószínűleg megmérgezték Zoja Konovalovát és férjét, akiket holtan találtak Krasznodarban. Zoja Konovalova egy állami televíziós csatorna internetes részlegének főnökasszonya volt, és Putyin hűséges hívének látszott. Néhány napja egy másik orosz újságíró holttestét találták meg egy autópálya mellett. Alekszandr Rübin halálának okát nem közölték.

Anna Csareva furcsa tüneteket produkált a halála előtt majd hirtelen meg is halt – valószínűleg őt is megmérgezték. Sztálin idejében az állambiztonsági szolgálat vegykonyhát hozott létre, melyet azóta sem szüntettek meg. A Novicsok idegméreggel próbálta meg eltenni láb alól Nagy Britanniában az orosz hírszerzés híres árulóját, aki 100 ezer dollárért eladta az egész hálózatot a briteknek és az amerikaiaknak. Az ezredest és a lányát nem sikerült eltenni láb alól Nagy Britanniában, de ők azóta is védőőrizet alatt állnak.

Amióta megindult Putyin agressziója Ukrajna ellen megsokasodtak a furcsa halálesetek Oroszországban.

Putyin példát statuál

Az orosz elnök rendszere távolról sem sebezhetetlen, jól megmutatta ezt a Prigozsin lázadás amikor Moszkva felé meneteltek a Wagner zsoldos hadsereg katonái, akiket senki sem sietett megállítani. Putyin eltűnt a nyilvánosság elől, és csak azután került elő, hogy Nyikolaj Patrusev tábornok megállapodott Prigozsinnal a lázadás lezárásáról. Nyikolaj Patrusev tábornok volt Putyin utóda az FSZB élén, és jelenleg a majd mindenható Nemzetvédelmi Tanács titkára. Az FSZB ma is közvetlenül az ő ellenőrzése alatt áll. A gyilkosságokat Putyin rendeli el, de Patrusev a végrehajtói, aki mindig gondoskodik arról, hogy a gyilkosságok megfélemlítőek legyenek. Emiatt van az, hogy családtagokat is ölnek: az újságírónő férje is a hullaházba került. Korábban még gyerekek is voltak az áldozatok között, ezeket a rémes akciókat családirtásnak állította be a szigorúan ellenőrzött orosz sajtó: “a családfő lemészárolta családját!“ Miért? Ezt éppúgy nem illet megkérdezni mint 1951-ben amikor Magyarországon Zöld Sándor belügyminiszter végzett saját családjával és saját magával is.

Moszkvában állítólag Patrusev tábornok találta ki az orosz Windows programot: az áldozatok kiesnek az ablakon. A főpróba a Covid járvány idején volt amikor a káoszt kritizáló orvosok estek ki az ablakon. Putyin Ukrajna elleni agressziója óta elsősorban a hatalom emberei távoznak ily furcsa módon az élők sorából. A leghíresebb eset ebből a szempontból a Lukoil olaj óriás igazgató tanácsának elnöke volt, aki egy kórház hatodik emeleti ablakából zuhant ki. Az angol lapok meg is írták, hogy miért. A brit hírszerzés tőle szerzett meg egy listát arról, hogy Putyin kiket finanszíroz Nyugaton. A brit hírszerzés átadta a listát az amerikaiaknak, akik meg is kezdték Putyin embereinek levadászását. Orbán Viktor megbízásából a washingtoni magyar nagykövetség is érdeklődött a listáról, de állítólag azt a választ kapták: egyelőre magyar nevet nem találtunk Putyin listáján…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK