A nemzetközi doppingellenes bizottság még mindig nincs megelégedve azzal, ahogy Oroszországban a doppingellenőrzés működik a 2018-ban téli olimpiai játékok megrendezése előtt.
Hiába érkezett Szöulba az orosz doppingellenőrzés főnöke, Alkeszandr Zsukov és az orosz sportminiszter, Pavel Kolobkov. A nemzetközi doppingellenőrző bizottság (WADA) teljes kapitulációt vár az oroszoktól, vagyis annak beismerését, hogy a 2014-es téli olimpiára úgy készültek fel, hogy szisztematikusan becsapták a doppingellenőrző rendszert.
A WADA által felkért független szakértő, Richard McLaren jelentése kimondta: rendszerszintű doppingolás történt, az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között
30 sportágban mintegy 1000 sportoló vizsgálati mintáját manipulálták,
illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el. A fő cél az volt, hogy az orosz csapat jól szerepeljen a hazai földön, Szocsiban tartott téli olimpián 2014-ben.
Az oroszok jól is szerepeltek, de azután lebuktak: maga az orosz doppingellenőrzés szakmai főnöke leplezte le a rendszert. Grigorij Rodcsenkov az USA-ba menekült. Az oroszok a kiadatását kérik, a világ viszont azt várja Moszkvától, hogy ismerje el, hogy rendszerszintű csalás történt. Erre Alekszandr Zsukov, az orosz doppingellenőrzés főnöke most sem volt hajlandó Szöulban. A sportminiszter, Pavel Kolobkov pedig kijelentette, hgy politikai machináció áll a háttérben.
Kérdés, hogy ezek után részt vehetnek-e az oroszok a 2018 februárjában a téli olimpián Dél-Koreában. A végső szót a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak kell kimondania, a testület december 5-7 között ülésezik legközelebb.
Valóságos földrengést idézett elő a hazai „gamer” közösségben, amikor a magyar kormány közölte, hogy legfeljebb két milliárd forinttal támogatná a E-sportot. Vajon ez ismét „ablakon kidobott pénz”, ami egyben tökéletes lehetőséget teremt az újabb „lenyúlásokra”, vagy inkább egy sikeres és többszörösen visszatérülő befektetést jelent a „jövő sportágába”?
A Magyar Közlöny pénteki számából kiderült, hogy a magyar kormány egy elég különleges területre összpontosítana nagyobb figyelmet és több erőforrást: az elektronikus sport világába. A 1839/2017 (XI. 10.) Korm. határozat szerint
“… A magyarországi elektronikus sport (a továbbiakban: E-sport) sportágként történő elismerése, illetve az E-sport-világ támogatása, továbbá a visegrádi együttműködés elmélyítése érdekében a Kormány egyetért a visegrádi négyek országai közötti E-sport bajnokság és konferencia megrendezésével”
Ennél sokkal érdekesebb, hogy egy nappal később korrigálták a támogatás összegét is. Miközben először 2 milliárd forintos támogatást ígértek, addig a szombati számban már azt írták, hogy a magyar kormány dönthet egy
„legfeljebb majdnem kétmilliárd forint összegű támogatási szerződés megkötéséről”
Esportmilla emblémája. A kép forrása: Facebook.
Ezzel együtt a kabinet elrendelte az „azonnali”, illetve „soron kívül intézkedést”, vagyis a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Miniszterelnökségnek lehetőleg már a 2017-es és 2018-as forrásokat kell felhasználnia egy bajnokság költségeinek fedezésére. A szervezési feladattal Magyarország vezető E-sport weboldalának és fő szervezőjének tartott Esport1 Kft-t bízták meg, amely már évek óta azért lobbizik, hogy Magyarországon nagyobb hangsúlyt fektessenek a „jövő sportágának” tartott E-sportba. A mostani döntés előtt pedig a Facebookon indítottak egy kampányt, Egymillióan a Magyar Esportért Egyesület (Esportmilla) nevű kampányt.
Mi is az az E-sport?
„Fog of War”
Kétségtelen, hogy egyelőre ezzel kapcsolatban még sok a bizonytalan elem: a határozat szövegéből ugyanis csak annyi derül ki, hogy közel két milliárd forint lehet a maximum támogatási összeg, így nem elképzelhetetlen, hogy a kabinet részéről végül csak pár tízmillióval járulnak hozzá az elektronikus sportág fejlődéséhez. Itt szükséges megjegyezni: a fórumok és a közösségi oldalak kommentjeit olvasva sokan úgy látják, hogy a maximálisan felajánlott összeg harmadából is meg lehetne rendezni sok versenyzővel tartott, regionális szintű bajnokságot. Sőt, a rossz nyelvek szerint – a magyarországi futballhoz hasonlóan – „lenyúlási lehetőséget”, „felesleges pénzkidobást” és „egy új korrupciós módszer megjelenését” látják a kormány támogatása mögött.
A másik nagy kérdőjelet a visegrádi négyek számára rendezett bajnokság jelenti, amelyről egyelőre nem tudni, hogy hol és mikor lesz. Kétségtelen, hogy egy ilyen rendezvény megtartására elsősorban amiatt kerülne sor, mert Magyarország most tölti be a V4-ek elnöki tisztségét és ezt egy nagyon fontos médiaeseményként és közép-európai országok által elért teljesítményként lehetne propagálni. Ezzel párhuzamosan a térség országai szintén befektetnének egy-két „helyi liga” felállításába, ráadásul ehhez akár az Európai Unió egyes alapjaiból is részesülhetnének, ami csak újabb eurómilliókat jelentenének Budapestnek.
Ugyanakkor a visegrádi négyekkel való összefogás korántsem hamvában holt elképzelés. A magyar piac illetve esportoló közösség túl kicsi (legalábbis a „hivatásosan, pénzért játszók” száma kb. 200 fő), ezért a kormány által elképzelt méretű rendezvény megtartásához mindenképp szükséges más szereplők bevonása. Az Esportmilla elnöke, Bíró „Drang” Balázs cikkében szintén azt hangsúlyozta, hogy
„ha komoly e-sportot szeretnénk, régiós szinten kell gondolkodnunk” és erre a szerepre a visegrádi négyek tökéletesek
A csehek vagy a lengyelek már komoly tapasztalatokkal, illetve nemzetközi versenyreferenciákkal rendelkeznek, így nagyon sok tanácsot adhatnak az E-sport bajnokságrendezés terén a (még) „kezdőnek” számító magyaroknak. Ugyanis bár vannak kiemelt tehetségű játékosaink, akik nemzetközi szinten is képviseltetik magukat („nickneveiken”: bluerzorra, Vizicsacsira, Deadfox, tomzeY), csapatszinten nem olyan jó a helyzet, elsősorban az infrastruktúrában lévő hiányok, az anyagi gondok és profi(bb) szintű versenyzés rendkívül körülményes megszervezése miatt. Végül amennyiben sikeres lenne a rendezvény és a gyümölcsözővé válna együttműködés, akkor azt ki lehetne terjeszteni a balkáni, balti, de akár a kelet-európai régióra is. Így pedig Magyarország ténylegesen is felkerülne a E-sport világtérképére.
Egy „átlagos” Esport-bajnoki meccs Dél-Koreában, óriási kivetítőkkel, szakkommentátorokkal, élő közvetítéssel, na és egy stadionnyi szurkolóval. A kép forrása: Flickr.
Ez pedig komoly anyagi bevételekkel is járhat, hiszen a világunk egyik leggyorsabban fejlődő piacát a számítógépes és konzoljátékok jelentik. Egyes becslések szerint 2016-ban a világ PC-s és konzolipara közel 500 millió dollárnyi bevételt hozott és ennek több mint a fele az E-sport rendezvényekből és a reklámokból származott. Ugyanúgy kialakult az elektronikus sport globális közege és közönsége. Évenként millióan követik az interneten vagy az E-sportra szakaszosodott több száz (!) kábeles csatornán a legfontosabb döntőket, ahol a versenyek melletti műsoridőt – ahogy azt a sportcsatornáktól megszokhattuk – szakkommentátorokkal elemzésekkel, játékbemutatókkal, reklámokkal és „gamerekkel készített interjúkkal töltik ki.
Sőt, ebben az elektronikus sportban szintúgy megtalálhatóak a „sztárjátékosok”, akik lényegében abból élnek, hogy a versenyekre készülnek fel. Ez azt jelenti, hogy ők napi 10-12 órát gyakorolnak, megfelelően felszerelt „edzőtáborokban” képezik magukat. Nem szokatlan, hogy több százezer dollárt költenek el, hiszen minden számítógépes hardware eszközük vagy perifériájuk speciális, elbírva a nagy terhelést és szinte folyamatos használatot. A bajnokságokon részvevő személyeket vagy csapatokat (játéktól függően 4-7 főről beszülünk) sportegyesületek karolnak fel, és gyakran egyfajta „reklámozó felületként” használja őket (saját mez, italok, ételek és számítógépes eszközök).
Ahol az E-sport, több mint játék
Női rajongók között. Természetesen ma már nők is szép számmal képviseltetik magukat az elektronikus sportok terén, akik szintén profi szinten űzik a sportot. Róluk bővebben lásd ezt a listát.
Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a világ E-sportjában óriási pénzek mozognak. 2001-ben megrendezték az első „E-sport Olimpiát” (World Cyber Games – WCG) a dél-koreai Szoülban. A helyszínválasztás korántsem volt véletlen: Dél-Korea az elektronikus sport hazája, ahol az egész sportág „nemzeti sporttá vált”, elsősorban az 1998-ban kiadott valós idejű stratégiai játéknak (RTS), a Starcraftnak köszönhetően. Azóta pedig több tízmillióan követték a legnagyobb bajnokságokat, amelyeket évekig fő műsoridőben, élőben közvetítettek és a legjobb játékosok körül valóságos kultusz alakult ki. Ez nemcsak azt jelenti, hogy több százezer dollárnyi összeget visznek haza egy megnyert bajnokság után, hanem széleskörű női rajongótáborral is büszkélkedhetnek.
Csakhogy az elmúlt években jelentős átalakulások történek ebben a szektorban is. A legutóbbi WCG-t 2013-ban rendezték meg, mivel a felhasználói, a jogdíjak körüli és a közvetítőkkel kapcsolatos viták miatt nem tartották meg, bár úgy tűnik, hogy 2018-ban Bangkokban folytatni foglyák a korábbi „elektronikus olimpiákat”. Ennél sokkal hangsúlyosabb, hogy az egész ipar-és sportág nem maradt meg Dél-Koreán belül. 2014-től az Egyesült Államok és Kína fokozatosan átvette a kelet-ázsiai állam szerepét, egyre több versenyt rendeznek ebben a két országban, illetve több száz millió dollárral támogatják a megfelelő infrastruktúra kiépítését, a csapatok felkészítését, a közvetítést, de még külön egyetemi képzéseket és kutatásokat (!) is indítanak a témában.
Az E-sportok népszerűsége pedig megállíthatatlanul kúszik felfelé. Ahogyan növekszik a nézők száma (lásd az alábbi grafikont) úgy emelkedik a bevétel is.
Az E-sportrendezvényeket rendszeresen és alkalmakként követők számának változása 2015 óta, valamint az előrejelzés. A statisztika forrása: Newzoo.
Az előrejelzések szerint 2017-ben az E-sportból származó bevétel egy év alatt a közel 42 százalékkal emelkedhet, ami azt jelenti, hogy elérheti
700 millió dollárt is, de 2020-ra ez az összeg akár 1,5 milliárd is lehet!
Sőt, ez a becslés még azelőtt készült, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) sportként ismerte el az E-sportot.
Igen, jól olvasta: október végén a svájci csúcson napirendre tűzték a videojátékok kérdését. Végül az a döntés született, hogy hivatalosan is sportnak minősítették az egész E-sportot, amelyet a jövő egyik fő, fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő és „megmozgató” sportágának tartanak.
“A kompetitív E-sport egy sporttevékenységnek tekinthető, mert a résztvevő játékosok felkészülésének és gyakorlásának intenzitása összemérhető más, tradicionális sportok képviselőivel”
-olvasható a hivatalos magyarázatban.
Kétségtelen, hogy azóta rendszeresen folyik a vita a sportolók és a sportszövetségek, de még a NOB-ban belül is, hogy vajon mennyire számít sportnak a bírálók szerint „seggen való ülés, billentyűzet és egér nyomogatása és a képernyő órákon keresztül történő bámulása”. (Ennek „cáfolására” lásd az alábbi videót, ami egyike a leggyakrabban hangoztatott ellenérvnek)
Ezen a videón látható a gamer számára az egyik legfontosabb tulajdonság: a magas APM (action per minute). Ez azt jelenti, hogy egy perc alatt mennyi parancsot ad ki valaki a billentyűzeten és az egeren keresztül. Az „átlagos” esportolók percenként 400-500 utasítást adnak ki . A világrekord rekord 818 APM!
Ugyanúgy sokan rámutatnak arra, hogy a határozat még nem jelenti azt, hogy közeljövőben a (nyári, téli?) olimpiai játékokon is felbukkannának a videojátékok. Még akkor is, ha 2019-től nyilvános vitát fognak folytatni arról, hogy a 2024-es párizsi olimpiai játékokon már esportolók is legyenek. Ám mások erre azt válaszolják, hogy korántsem reménytelen ezen a téren bizakodni: ugyanis 2022-es Ázsiai Játékokon az elektronikus sportban is megmérettethetik tudásukat és képességeiket a földrész játékosai.
Az E-sport sötét oldala
Csakhogy a „sportáavatással” párhuzamosan komoly kötelezettségek hárulnak a versenyek szervezőire, mivel ezentúl ugyanúgy vonatoznak rájuk a NOB szigorú előírásai: vagyis ki kell szűrniük a csalásokat, meg kell akadályozniuk az eladott meccseket, az online fogadásokkal való visszaéléseket, illetve be kell vezetni a doppingvizsgálatokat is. Habár nincsenek a nemzetközi médiumok fő középpontjában, szinte minden évben óriási botrányok robbannak ki az elektronikus sportágban.
Az 2015-ös év volt az egyik kritikus esztendő, amikor – nemcsak Dél-Koreát – behálózták az illegális fogadások és emiatt egész bajnokságok eredményeit kellett törölni. (További botrányokról lásd ezt a cikket.) Sőt, 2016-ban a kelet-ázsiai országban még profi és díjat nyert játékosokat 20 hónapos börtönbüntetésre és több millió dolláros bírság kifizetésére ítéltek „bundázás” miatt. Ezzel párhuzamosan nem ritka a teljesítménynövelő (például Adderall nevű, koncentrációkészséget javító és ébren tartó gyógyszerek) tömeges szintű használta, a haláleset (túlhajszolás, kialvatlanság, kiszáradás) vagy a „hackeknek” nevezett segédprogramok használata, amelyekkel egy játékot tisztességtelen előnyökre (falon át lövés, több életerő, ellenfél mozgásának látása) tehet szert.
Tehát a magyar kormány lépése korántsem véletlen műve. Azonkívül, hogy most ebben a félévben Magyarország tölti be a visegrádi négyek soros elnökségét, a NOB döntése szintén hozzájárulhatott az elektronikus sportok nagyobb szponzorálásához.
Végére maradt a legfontosabb érv a hazai E-sport fejlesztés mellett: egy 2017-es kutatás szerint a megkérdezettek magyar fiatalok 16 százaléka versenyszerűen játszik, de további 28-an jelezték, hogy szívesen megmérettetnék magukat a bajnokságokon, ha ehhez megkapnák a szükséges anyagi és egyéb keretet. Ennél még érdekesebb, hogy a hivatásos esportolók harmada 18 év alatt, illetve 25 év felettiek döntő többsége már „nyugdíjba vonul”, ami tényleg azt az érzetet kelti, hogy valóban ez a „jövő sportága”, amelyet ügyesen kihasználva Magyarország komoly nemzetközi hírnévre és anyagi bevételre tehetne szert.
UI: A Fühü a felmerült kérdésekkel megkereste az Esportmilla-t is, de a cikk megírásáig nem reagáltak.
Soha többé nem indulhat olimpián az a négy orosz sífutó, akinél a 2014-es szocsi téli játékokon levett doppingmintájának újraelemzése pozitív eredményt hozott. Velük együtt hat oroszt tiltottak el Szocsi után.
Makszim Viljegzsanyinnak, Alekszej Petuhovnak, Julija Ivanovának és Jevgenyij Sapovalovnak egyúttal törölte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a három évvel ezelőtti olimpián elért összes eredményét – adta hírül a TASZSZ csütörtökön olyan, meg nem nevezett forrásra hivatkozva, aki ismeri a szocsi minták újratesztelésének végkimenetelét.
Az orosz hírügynökség emlékeztetett rá, hogy
hasonló büntetést kapott korábban két másik orosz sífutó,
Alekszandr Legkov és Jevgenyija Bjelova is. Legkov Szocsiban egyéniben nyert az 50 kilométeres távon, s ezüstérmesként zárt a 4×10 kilométeres váltó tagjaként, továbbá csapatsprintben is.
A most eltiltott Viljegzsanyin a 2014-es olimpián második volt a maratoni versenyen Legkov mögött, és szerepelt a Nyikita Krjukovval alkotott, csapatsprintben második duóban is.
Szocsiban Petuhov nyolcadik, Sapovalova pedig 28. volt a sprintszámban, Ivanovának eredetileg a 17. hely jutott a 10 kilométeres, klasszikus stílusú viadalon, 30. a tömegrajtos 30 kilométeren, a csapatsprintben pedig, akárcsak a 4×5 kilométeres orosz stafétával, hatodikként ért célba.
„Game, set, match… Tiszteletünk az első magyar tenisz világbajnoknak, szép volt, Tímea.” Ezt írta ma Facebook oldalán a miniszterelnök, ezzel is jelezve, hogy őt nem csupán a futball érdekli, hanem minden magyar sikernek örül, szülessen az bármely sportágban.
Orbán nem először tesz megjegyzést a magyar sportolók sikereire. Amikor két évvel ezelőtt kiderült, hogy a magyar labdarúgó válogatott kijutott a franciaországi Európa-bajnokságra. A miniszterelnök így fogalmazott: Na ugye!
Ez az utóbb szállóigévé vált két szó azoknak a kételkedőknek szólt, akik, szemben Orbán és a kormány álláspontjával, nem bíztak a magyar labdarúgás felemelkedésében és abban, hogy a stadionok számának növekedésével a rúgott gólok száma is egyenes arányban nő.
Azóta már messze vannak a párizsi szép napok, a magyar futball jelenleg sokadik mélyrepülését éli. De legalább Babos Tímeának tapsolhatunk.
Babos Tímea és a cseh Andrea Hlavackova nyerte meg a hétmillió dollár összdíjazású szingapúri tenisz WTA-világbajnokság páros versenyét. A magyar-cseh páros a vasárnapi fináléban döntő rövidítésben 4:6, 6:4, 10-5-re legyőzte a Kiki Bertens, Johanna Larsson holland, svéd duót.
A harmadik helyen kiemelt magyar, cseh kettős – amely idén előzőleg már négy tornát nyert – bő fél óra alatt elvesztette az első szettet, aztán a folytatásban feljavult, és Babos adogatásaival, illetve Hlavackova röptéivel kiegyenlített. A döntő rövidítés már egyértelműen az ő fölényüket hozta, s végül 1 óra 31 perc elteltével ők emelhették a magasba a Martina Navratilova Kupát.
A 24 esztendős Babos harmadszor szerepelt a vb-n, és első magyarként jutott be már az elődöntőbe is. Két éve egy győzelem és két vereség volt a mérlege a vb-csoportkörben a francia Kristina Mladenovic oldalán, míg tavaly a negyeddöntőben búcsúzott a kazah Jaroszlava Svedovával.
Idén újra egyenes kieséses rendszerben bonyolították le a párosversenyt Szingapúrban.
Babos: Remélem, jövőre is itt leszek
„A sírból hoztuk vissza a meccset, nagyon elégedett vagyok a játékunkkal. A szuper tie-breakben is megmutattuk, hogy milyen jók voltunk az egész évben” – mondta a közvetlenül a meccs után adott nyilatkozatában a magyar játékos, hozzátéve, alig várja, hogy a magasba emelhesse a Martina Navratilova Kupát, amelyet aztán a névadó csehszlovák-amerikai sztártól vehetett át.
Babos kiemelte, hogy az ellenfél kiválóan játszott a mérkőzés elején, és a legjobbjukat kellett nyújtaniuk ahhoz, hogy legyőzzék Bertenséket.
„Köszönöm az edzőmnek és a családomnak is, és remélem, jövőre is itt leszek” – tette hozzá a magyar teniszező.
Később a saját honlapján úgy fogalmazott: hihetetlen, elképesztő élmény számára a világbajnoki cím. „Büszke vagyok és örülök, remélem, hogy még sok ilyen csúcspont lesz a pályafutásom során.
A WTA-világbajnokság páros küzdelmeiben Babos Tímea a cseh Andrea Hlavckovával a svájci Martina Hingis és a tajvani Csan Jung Dzsan kettősével játszott a szingapúri verseny elődöntőjében. A mérkőzést Babosék nyerték, és ezzel vissza is vonultatták Martina Hingist.
A tizennyolcszoros Grand Slam-győztes, 37 esztendős teniszező ugyanis a verseny elptt ezt nyilatkozta:
„Bárhogyan is alakul a szereplésem ezen a tornán, már nem változtat a döntésemen. Elhatároztam, hogy itt a vége. Nagyon szép szakasza ez az életemnek, de lezárom. Persze jó lenne győzelemmel visszavonulni”.
Ha úgy tetszik, Babos Tímea cseh páros partnerével történelmi győzelmet aratott.
A mérkőzés
A felek 1:1-ig haladtak csak egymás mellett, ekkor Babosék elvették az egyesben ötszörös, összesen pedig 25-szörös Grand Slam-bajnok Hingis adogatását, majd nemsokára Csanét is, így dupla brékelőnybe kerültek (4:1).
A 24 éves magyar játékos azonban – aki harmadszor szerepel a vb-n – ekkor elvesztette az adogatójátékát, egy brék azonban így is megmaradt, és 34 perc elteltével Babos könnyedén kiszerválta az első szettet.
A folytatásban az idén négy tornán győztes magyar, cseh páros remekül tartotta az ellenfél tempóját, pedig Hingis többször is igazolta klasszisát. A két duó 5:5-ig kiegyenlített küzdelmet vívott, ekkor egy labdamenetet követően Babos fájdalmas arccal a földre rogyott, és könnyeivel küszködve a bokáját fogta. Ötperces ápolást követően a soproni teniszező visszatért a pályára, 6:6-nál pedig jöhetett a rövidítés. Ebben Babos adogatása után meccslabdához jutott a magyar, cseh duó, a diadalt pedig Babos remek szervafogadása hozta meg. A találkozó 1 óra 43 percig tartott.
Babosék ezzel visszavágtak ellenfelüknek, akitől idén Madridban, Pekingben és Cincinnatiben is kikaptak.
Babos nyilatkozata
„Nehéz bármit mondani most, még nem hittük el ezt a győzelmet. Örülök, hogy a jó fonák returnömmel sikerült befejezni a meccset” – mondta a pályán adott nyilatkozatában a magyar játékos, hozzátéve, az elköszönő Hingis helyett is elérzékenyült egy kicsit, elvégre a svájci sztár a tenisztörténelem része.
Babosnak 2015-ben egy győzelem és két vereség volt a mérlege a vb-csoportkörben a francia Kristina Mladenovic oldalán, míg tavaly a negyeddöntőben búcsúzott a kazah Jaroszlava Svedovával. Idén újra egyenes kieséses rendszerben bonyolítják le a párosversenyt Szingapúrban.
A vasárnapi fináléban a címvédő orosz Jekatyerina Makarova és Jelena Vesznyina vagy a holland Kiki Bertens és a svéd Johanna Larsson lesz Babosék ellenfele. A második elődöntő 15 órakor kezdődik.
Babos Tímea, Andrea Hlavackova (magyar, cseh, 3.) – Martina Hingis, Csan Jung-dzsan (svájci, tajvani, 1.) 6:4, 7:6 (7-5)
Milyen ajándékot fogadhat el a nemzetközi olimpiai bizottság egy tagja? A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem szeretné ezt a véletlenre bízni: egy kis etikai kódexet állított össze és küldött el tagjainak. Nem véletlenül, hiszen a testületet megviselték a korrupciós vádak.
Két olimpia odaítélését is gyanúsnak tartják számos országban, olykor ott is, ahol az olimpiát végül is megrendezték.
Ez a helyzet Brazíliában is, ahol a korrupciós vádak miatt az egész olimipai bizottság lemondott. Az ex-elnök, Carlos Nuzman a korrupciót vizsgáló ügyészség célkeresztjében van, többéves börtönbüntetés várhat rá, miután egyértelműen kiderült: megvesztegetéssel szerezte meg az olimpiát Brazíliának.
Gyanúba keveredett a következő olimpia, a tokiói is. Négy tag már nem is vett részt a NOB legutóbbi – Limában tartott – ülésén. Azok, akiket korrupcióval vádolnak. A legismertebb közülük Frankie Fredericks, Namíbiából. Az egykori kiváló atléta állítólag kulcsszerepet játszott abban az ügyben, hogy az afrikai államok küldöttei „hasznosan szavazzanak”.
És mi van Párizzsal, ahol a 2024-es olimpiát rendezik majd? A francia főváros vetélytárs nélkül nyerte el a nyári játékok rendezési jogát. Budapest visszalépése után Los Angeles maradt még talpon, s a NOB úgy ítélte meg, hogy mindkét város pályázata remekül sikerült, ezért ők kaptak jogot a két következő olimpia megrendezésére. Los Angeles előre engedte Párizst, amely már többször pályázott eredménytelenül.
Így a francia főváros nem kényszerült a szavazatok megvásárlására, mint Brazília. Ahol nemcsak a korrupciós vádak borzolják a közvéleményt hanem a pénzügyi csőd is: az olimpia – éppúgy mint a korábban drága pénzen megvett labdarúgó világbajnokság – teljes anyagi kudarcnak bizonyult. 6 milliárd dolláros lyukat ütöttek Brazília költségvetésén, amely ezért kínos megszorító politikára kényszerült, amelybe szinte az egész politikai osztály belebukott.
Tizenöt százalékkal nőtt a három nagy budapesti futóversenyre nevező külföldiek száma, akik több mint hárommilliárd forintot költöttek el a városban, ebből kétmilliárdot a múlt hét végén.
Kocsis Árpád, a Budapest Sportiroda (BSI) ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: hetvenötezer fős nevezési rekorddal zárta a 2017-es évet a három óriási budapesti futóverseny.
Kocsis Árpád saját bevallása szerint maga is meglepődött, hogy mekkora növekedési potenciál rejlik még mindig a három nemzetközi hírű futóversenyben. Sőt, egyre nagyobb, mert nemcsak a versenyek, hanem a résztvevők is egyre többen lesznek.
Budapest jó híre gyorsan terjed a maratonisták és félmaratonisták körében világszerte, méghozzá a leghitelesebb úton, a szájpropaganda révén – írja a napilap. Friss példaként azt a brazil futóbloggert említi, akit tavaly hívtak meg a rendezők, és aki később számtalan elragadtatott posztban tudósított budapesti élményeiről; ennek hatására az akkori tíz brazil nevező után az idén már kilencven érkezett a hét végére.
Közülük hetvenhatan kifejezetten emiatt repültek át Európába – tudta meg a Világgazdaság a BSI nyilvántartásából.
Mivel foglalatoskodik mostanság Dr.Bienerth Gusztáv, a Magyar Úszó Szövetség szeptember elején megbuktatott elnöke – nos ezt próbálta kideríteni a Független Hírügynökség, nem sok eredménnyel. A meglehetősen viharos körülmények között érkezett és hasonló módon távozott, tiszavirág éltű elnökösködéssel dicsekedhető Bienerth ugyanis leginkább külföldön tartózkodik, és – a jelek szerint – nem is szívesen tér haza, még akkor sem, ha a kötelessége Budapestre szólítaná.
A megállapodás szerint ugyanis október 12-ig kellett volna átadnia az eddig feladatköréhez tartozó dokumentumokat, ismereteket utódjának, Wladár Sándornak, ám ez nem történt meg, hanem – mint ahogy ezt a hírekből hallhattuk, helyette csak egy levél érkezett, amelyben arról értesít mindenkit, hogy két héttel meghosszabbította utazgatásait, ezért majd csak ezt követően tud a szövetség rendelkezésére állni.
Dr.Bienerth eljárását sokan több, mint furcsának tartják, főként azért, mert az átadás-átvétel elmaradása miatt az új vezetés nem tud teljes erőbedobással dolgozni. Wladár elmondta portálunknak, hogy nagyjából hetven százalékosan tudnak működni, márpedig a történtek után épp arra lenne szükség, hogy gyorsan a normál kerékvágásba kerüljenek.
A százszázalékos intenzitást azonban lassítja az is, hogy
több nyomozás is folyik a szövetségben, egyszerre két feljelentés is fut párhuzamosan.
Az egyiket még Bienerth tette, az előző időszakban, szerinte, elkövetett szabálytalanságok miatt – egy faház és egy drágállott kertépítés miatt tett feljelentést amellyel feltehetően Gyárfás Tamáson akarna bosszút állni – a másikat a szentendrei úszó egyesületének vezetője, Tóth István, a Bienerth működés alatti visszaélésekre hivatkozva.
Wladár Sándortól megtudtuk, hogy a rendőrség több iratot, dokumentumot lefoglalt már a szövetség székházában járva, de hogy pontosan hol tart a nyomozás, akár az egyik, akár a másik ügyben, arról nem tudott információval szolgálni.
A két világsztár a sanghaji torna vasárnapi döntőjében csapott össze egymással, és a svájci játékos könnyed győzelmet aratott, így a rangsorban a múlt hét eleji 2370 pontos különbség 1960-ra csökkent.
A legjobb magyar, Fucsovics Márton jelenleg a 103., míg Balázs Attila a 163. pozícióban áll.
Férfi tenisz-világranglista (az ATP honlapja alapján, zárójelben a legutóbbi helyezés):
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
