A hazai védelmek domináltak az éjszakai meccseken, de Denverben majdnem visszajött 17 pontos hátrányból a Chargers.
Minnesota Vikings – New Orleans Saints 29-19
Két kérdés foglalkoztatta leginkább a szurkolókat a meccs előtt: hogyan tér vissza a Vikings legendás futója, a Saintshez igazolt Adrian Peterson Minnesotába, és hogy képes lesz-e a valamennyire megerősített New Orleans-i védelem kevesebb ponton tartani a Vikings támadóit, mint amennyit a saját támadói elérnek.
Peterson végül, bár kezdett, de a másik két futó, Ingram és az újonc Kamara mellett kevés szerephez jutott – ahogy ezt már beharangozónkban is feltételeztük. 18 yarddal zárta a meccset, láthatóan
dühös is volt emiatt.
De a Saints teljes támadósora elmaradt a várakozásoktól: ötször is eljutottak ugyan a redzone-ba, vagyis a gólvonaltól számított 20 yardos területre, de csak egy touchdownt sikerült szerezniük, azt is a végén, amikor már minden eldőlt.
A védelmük pedig átjáróház volt: a Vikings újonca, Dalvin Cook 127 yardot futott, a nagyszerűen játszó Sam Bradford pedig 346 yardot és 3 TD-t passzolt. Az elkapók közül Adam Thielen 157 yardot, Stefon Diggs pedig két TD-t hozott össze.
A másik meccsen is sokáig dominált a hazai védelem. Az első félidőben ugyan Melvin Gordon látványos vetődéssel touchdownt szerzett, de ezen kívül egészen
a negyedik negyedig rendszeresen megállították a Chargers támadóit,
Philip Rivers összesen 192 yardig jutott és egyszer el is adta a labdát, ami után jött is a tőle megszokott hiszti és reklamálás.
Eközben a másik irányító, Trevor Siemian magabiztosan passzolt, ha kellett, akkor pedig futott – így is szerzett egy touchdownt. Az elkapók is sokszor megverték a védőket:
https://twitter.com/NFL/status/907458661655572481
Ráadásul a futásokkal se nagyon tudtak mit kezdeni, C.J. Anderson és Jamaal Charles együtt 121 yardig jutott.
A negyedik negyedben aztán magára a talált a Chargers, labdát is szereztek, és sorra hozták a pontokat, és a végén a győzelemért támadhattak. Végül az újonc, dél-koreai származású rúgójuk, Younghoe Koo egyenlíthetett volna 44 yardról (ehhez az is kellett, hogy a Broncos rúgója elhibázzon egy mezőnygól-kísérletet), de
Hét csoportmeccset is rendeztek az NFL első játéknapján, és ezek mellett is voltak rangadók – szokás szerint kisebb és nagyobb meglepetésekkel, és persze látványos jelenetekkel.
A nap meccse: Green Bay Packers – Seattle Seahawks
Az egyik legjobb védelem látogatott az egyik legjobb támadósorhoz – ahogy a szezon beharangozójában is írtuk, nem lenne meglepetés, ha a végén ez a két csapat játszaná a főcsoportdöntőt.
A meccsnek külön érdekességet adott, hogy a Seahawks új futója, Eddie Lacy pályafutása eddigi részét a Packersnél töltötte, és most lépett először pályára új csapatában, épp a régi ellen. Emellett
a Bennett-testvérek egymás ellen játszottak:
Martellus a Packers (újonnan igazolt) tight endje, Michael a Seahawks defensive endje.
Hiányzott viszont sérülés miatt Bryan Bulaga, a Green Bay falembere, és Thomas Rawls, a Seattle futója.
Az első negyedben a Packers védői hamar véget vetettek a seattle-i támadásnak. Jött a Packers, egy ideig szépen is haladtak, aztán viszont Aaron Rodgers olyat tett, amit nem nagyon szokott: eladta a labdát (252 passzkísérlet után először), az újonc Nazair Jones szerezte meg. A Seahawks megint nem tudott first downt szerezni, de a Green Bay támadóit is megállították. A Seattle 5 támadóyarddal zárta az első negyedet.
Hasonlóan kezdődött a második negyed is, de a Seattle végre megszerezte első first downját.
A Seahawks védelménél nem volt akkora meglepetés, hogy mind a futás, mind a passzok ellen jól dolgoztak, a Packers védőitől annál inkább:
nem csak a futást állították meg, de Russell Wilsonhoz is rendszeresen odaértek. Folyamatosan nyomás alatt játszott Aaron Rodgers is.
Az utolsó drive-ban aztán Wilsonnak sikerült egy hosszú passza, majd futásból hozott majdnem 30 yardot. Az endzone-ban végül jól védekezett a Packers, egy mezőnygóllal 0-3 lett a félidő. 13 év után először történt meg, hogy a Packers pont nélkül zárta az első félidőt hazai pályán.
A második félidő úgy folytatódott, ahogy az első abbamaradt: a támadófal továbbra sem tudta megvédeni Aaron Rodgerst, így a Packers támadói továbbra sem tudtak haladni. A Seahawks támadói még ennél is rosszabbul jártak:
Mike Daniels kiverte Wilson kezéből a labdát,
hat yardról támadhatott a Packers – Ty Montgomery be is futott a célterületre (7-3).
Kezdett magára találni a Seahawks is: az újonc Chris Carsonnal beindult a futás, Wilson pedig menekülés közben is jól passzolt, a hosszú drive-ot mezőnygóllal zárták (7-6). De a Packers védői is kihasználták, hogy fárad az ellenfél, ráadásul
Rodgers remekül vette észre a védők gyakorlatilag első hibáját:
A Seahawks támadását hamar megállították a védők, a Packersnél viszont egyre kreatívabb lett a játékhívás, Montgomery és Randall Cobb is egyre jobban belelendült, lassan, de biztosan haladtak előre – mezőnygólig jutottak (17-6). Ezután viszont villámgyorsan végigment a Seattle a pályán – szintén egy mezőnygólig (17-9). A
Packers ezután jól menedzselte az órát,
lassan, rövid játékokkal haladtak előre, amikor kellett, maga Rodgers futotta meg a first downt – a végén már vissza se kapta a labdát a Seattle.
Rodgers végül 300 passzolt yard fölé jutott. Ennél keményebb védelemmel a Packers egy darabig biztosan nem találkozik majd, a Seahawksnál viszont rendbe kell tenni a támadófalat, ha komoly céljaik vannak a szezonban.
Cleveland Browns – Pittsburgh Steelers 18-21
Csoportmeccsel kezdett a Super Bowlra is esélyes Steelers, méghozzá az újjáépítés közepén járó Cleveland Browns otthonában. Volt egy-egy nagy hiányzó mindkét csapatnál: a Steelerstől a külső linebacker Bud Dupree, a Brownstól pedig a draft 1/1-ese, Myles Garrett defensive end, aki bokasérülés miatt hetekre kidőlt.
A meccs aztán a vártnál talán szorosabb lett, de döntő volt, hogy DeShone Kizert, a Browns újonc irányítóját összesen hétszer sackelték – kétszer az újonc T.J. Watt, aki egy interceptiont is szerzett. Kizer ennek ellenére bíztatóan játszott. A Steelersnél Antonio Brown összehozott 182 elkapott yardot, LeVeon Bell viszont csak 32 futott yarddal zárt.
Cincinnati Bengals – Baltimore Ravens 0-20
Egymással játszott a csoport két másik tagja is. A nagyobb nevek közül egyedül a hazaiak újonc elkapója, John Ross hiányzott – nem számítva persze azokat, akik eltiltás miatt nem léphettek pályára, vagy már sérültlistán vannak.
A Ravens védelme igazolta félelmetes hírét,
Andy Dalton az első félidőben háromszor is eladta a labdát, volt, hogy a célterületen belül:
Aztán egy sack után is elvesztette a labdát, majd dobott még egy interceptiont, nem csoda, hogy a végén pontot sem szerzett a Bengals. Ki is fütyülte a játékosokat a közönség.
Detroit Lions – Arizona Cardinals 35-23
Már most fontos meccset játszott a rájátszás szempontjából a Cardinals a Lions otthonában. A vendégeknek volt komolyabb hiányzója, a legfontosabb a védelem egyik oszlopa, Deone Bucannon, de Robert Nkemdiche sem játszhatott.
Szoros meccs volt egy ideig, a harmadik negyedben aztán megfagyott a vér a Cardinals-szurkolók ereiben,
David Johnsont ugyanis sérülés miatt le kellett cserélni.
Ezután elhúzott a Lions és meg is nyerte a meccset. Carson Palmer három interceptionnel zárt. Matthew Stafford is eladta egyszer a labdát, de ő adott négy TD-passzt is.
Houston Texans – Jacksonville Jaguars 7-29
Újabb csoportmeccs, méghozzá az egyik legkiegyensúlyozottabb divízióban, az AFC Délben. A legfontosabb játékosok mindkét csapatban ott voltak, talán csak a Jaguars cserefutója, T.J. Yeldon, és a Texans elkapója, Will Fuller hiányzott valamennyire.
Előzetesen azt lehetett várni, hogy a meccs a védelmekről szól majd. Igazán azonban csak a Jaguars egyre félelmetesebbé váló egysége villogott,
10 sacket értek el,
ebből a most érkezett Calais Campbell egymaga 4-et, sőt, még pontot is szereztek:
Ezután a jelenet után a Texans irányítót is cserélt, jött az újonc Deshaun Watson – első drive-jában egy szabálytalanság megmentette egy interceptiontől, utána rögtön adott is egy TD-passzt:
Ekkorra azonban a meccs már gyakorlatilag eldőlt, annak ellenére, már az első negyedben megsérült a Jaguars legjobb elkapója, Allen Robinson, aki valószínűleg az egész szezonra kidőlt. Viszont megszerezte első TD-jét a rendkívüli tehetségű újonc futó, Leonard Fournette:
A három irányító együtt sem érte el a 300 passzolt yardot, Leonard Fournette viszont első meccsén futott 100 yardot.
Tennessee Titans – Oakland Raiders 16-26
Ez a meccs is fontos lehet a rájátszás szempontjából, a vendégek szempontjából rossz előjel volt, hogy a megbízható rúgót, Sebastian Janikowskit sérültlistára kellett tenni. Rajta kívül az újonc cornerback, Gareon Conley sem léphetett pályára. Janikowskit aztán a tegnap leszerződtetett, első NFL-meccsén pályára lépő Giorgio Tavecchio kitűnően pótolta,
négy mezőnygólt is berúgott, köztük két 52 yardosat.
Az első félidőben a támadók villogtak (az Raidersben bemutatkozott Marshawn Lynch, a Titansben pedig az újonc, nagy jövő előtt álló elkapó, Corey Davis), fej-fej mellett haladt a két csapat, aztán a szünet után a védelmek erősítettek – ezen a téren a Raiders volt a jobb, a tavalyi év legjobb védője, Khalil Mack többször is megvillant.
Az NFC legkiegyensúlyozottabb csoportjában is rendeztek egy rangadót, komolyabb hiányzók nélkül, a Redskins passzjátékának egyik legfontosabb eleme, Jordan Reed is pályára tudott lépni, kisebb sérülése ellenére. Az Eagles újonnan megszerzett cornerbackje, Ronald Darby meccs közben sérült meg.
Az elején 13-0-ra vezetett az Eagles, többek között egy ilyen TD-vel:
Ezután szorosabb lett a meccs, a végén azonban a változatosabb támadójátékot bemutató és kevesebbet hibázó Eagles ismét elhúzott, miközben a philadelphiai védők rendszeresen megzavarták blitzekkel Kirk Cousinst.
Chicago Bears – Atlanta Falcons 17-23
Az előző Super Bowl vesztese Chicagóban kezdte a szezont, gyakorlatilag teljes létszámban, a Bearsnél viszont a legjobb támadófalember, Kyle Long, és Prince Amukamara cornerback sem léphetett pályára.
Meglepően jól tartotta magát a Bears, az újonc Tarik Cohen nagyszerű futást mutatott be:
de néhány yardra a célterülettől az Atlanta védői megállították őket. Mindenesetre a Falcons támadósora nem igazán hasonlított a tavaly szárnyaló egységre, a futók például csak 2,65 yardos átlagot hoztak össze.
Matt Ryan viszont adott egy 88 yardos TD-passzt is, amiért a Bears safetyjét sem dicsérték meg:
Tulajdonképp ez a meccs is rangadó – a mezőny leggyengébb csapatai közül találkozott kettő, de mégis csak csoportmeccsről van szó, amelyet végül a hazaiak nyertek meg. LeSean McCoy 110 futóyardja mellé még el is kapott 49-et.
Los Angeles Rams – Indianapolis Colts 46-9
A Ramsnél mindenképp jó hír volt, hogy a csapat legjobbja, Aaron Donald a héten befejezte a sztrájkot, amit a jobb szerződésért folytatott. A Colts legjobbja, Andrew Luck irányító viszont még hetekig hiányozni fog, ahogy a center, Ryan Kelly. Sőt, ezen a meccsen a legjobb cornerback, Vontae Davis sem játszhatott.
Ez meg is látszott a meccsen: a Colts-csereirányító Scott Tolzien kétszer is eladta a labdát (mindkettőt touchdownra vitték vissza a védők), Jared Goff viszont 300 yard fölé jutott és TD-passzt is adott, az újonc Cooper Kuppnak:
A 49ers támadói viszont nem sokat tudtak hozzátenni a meccshez, fokozatosan elhúzott a Panthers, és végül nagyon simán győzött.
Dallas Cowboys – New York Giants 19-3
Az újabb csoportrangadón
a Giantsből hiányzott a legnagyobb sztár, Odell Beckham,
a Cowboysnál viszont játszhatott Ezekiel Elliott, akinek egyelőre nem lépett érvénybe a hatmeccses eltiltása.
Beckham nélkül a Giants támadójátéka egyáltalán nem működött, Eli Manning ugyan eljutott 220 yardig, de TD nélkül és egyszer el is adta a labdát, és futásokból is csak 35 yardot hoztak össze. Elliott viszont 104 futott yardja mellé még elkapásokkal is jelentkezett. A Giants védelem sem volt rossz, egyetlen touchdownon tartották a Dallast, de ez és a négy mezőnygól bőven elég volt a győzelemhez.
Cole Beasley-nek pedig volt egy valószínűtlen elkapása:
https://twitter.com/NFL/status/907073773400088576
A szezon első meccsén, péntek hajnalban a Kansas City Chiefs meglepetésre nyert a New England Patriots otthonában. A Miami Dolphins – Tampa Bay Buccaneers meccset az Irma hurrikán miatt elhalasztották. A maradék két találkozót magyar idő szerint kedd hajnalban rendezik.
Idegenben győzött a Kansas City Chiefs az előző év bajnoka, a New England Patriots ellen. Alex Smith lejátszotta a pályáról Tom Bradyt, a Chiefs újonc futója pedig egy hatalmas hiba után három touchdownnal és majdnem 250 yarddal zárt. Három touchdownt ért el a Patriots új futója, Mike Gillislee is, de ez sem tudta ellensúlyozni Brady nagyon gyenge játékát. Ha a Chiefs kevesebbet szabálytalankodik, nagyon sima lett volna a meccs.
https://www.instagram.com/p/BYxBG2VDKLU/
Rangadóval indult az NFL új szezonja: a címvédő New England Patriots egy másik rájátszásrésztvevőt, a Kansas City Chiefset fogadta. Mindkét csapatnál van egy-egy nagy hiányzó: a Chiefsnél az első számú futó, Spencer Ware, a Patriotsnál pedig a legfontosabb elkapó, Julian Edelman dőlt ki sérülés miatt egész szezonra. Ennek ellenére, ahogy szezonbeharangozónkban is írtuk, mindkét csapat esélyes idén is a rájátszásra.
Az első akciónál mindjárt kisebb meglepetést láthattunk: hiába maradt teljesen üresen a Patriots újonnan érkezett tight endje, Dwayne Allen, Tom Brady túl hosszan dobta oda neki a labdát. Ezután viszont futásokkal és passzokkal is jól és gyorsan haladtak a hazaiak, végül a Billstől igazolt futó, Mike Gillislee vitte be a labdát a célterületre: 7-0.
A másik oldalon viszont rosszul indult az újonc futó, Kareem Hunt NFL-karrierje:
Furcsa volt látni, hogy Brady többször is pontatlanul passzolt Gronkowski felé (bár a tight end így is majdnem bemutatott egy bravúros elkapást, csak a visszanézésnél dőlt el, hogy földet ért a labda). Így is eljutottak a Chiefs 10 yardos vonaláig, ott viszont 4. kísérletre is megpróbálták tovább vinni a labdát mezőnygól helyett – a védelem azonban állta a sarat.
A Chiefs ezután elsősorban Hunt futásaival és Tyreek Hill elkapásaival haladt előre, végül Alex Smith passzát Demetrious Harris kapta el a célterületen belül: 7-7. A következő támadásnál Brady rendre megtalálta az üresen maradt elkapókat, megint
nagyon gyorsan haladt a Patriots,
a Chiefs védelme azonban végül meg tudta őket állítani, gyakorlatilag ugyanott, ahol az előző drive-ban.
A második negyed így egy mezőnygóllal indult: 10-7. A Patriots jól védekezett, hamar megállították a Chiefs támadóit, megint jöhettek Bradyék. Jól védte a támadófal, így meg tudta találni elkapóit, a futások is jól mentek, végül megint Gillislee vitte be a labdát: 17-7.
A Chiefs támadói megint nem nagyon tudtak haladni, de Brady pontatlan passzai miatt a Patriots támadói is hamar visszaültek a kispadra. Az utolsó két percben Smith passzaival ment előre a Chiefs (köztük Kelce bravúros elkapásával), végül Hunt elkapásával lett 17-14.
A második félidőben a Kansas támadhatott először, de nem sokat tudtak haladni.
Tom Brady passzai viszont továbbra is pontatlanok voltak, volt, hogy méterekkel túldobta elkapóját,
Marcus Peters és Eric Berry pedig jól védekezett. A New England is puntolt. Ezután Alex Smith remek labdát adott az üresen maradt Tyreek Hillnek –
75 yardos touchdownnal vette át a vezetést a Chiefs,
17-21.
https://twitter.com/NFL/status/905985784271880192
Brady végre megtalálta Gronkowskit, de Justin Houston remek védekezése megállította a támadást. Jól védekezett a Patriots is, hamar puntolnia kellett a Chiefsnek. A következő drive jobban sikerült a New Englandnek, de ehhez kellett a rengeteg kansasi szabálytalanság is. Megint
Gillislee vitte be a labdát, ez volt a harmadik touchdownja már a meccsen,
fordított a Patriots, 24-21.
https://twitter.com/NFL/status/905990464561491968
Egy gyenge visszahordás és Kelce buta szabálytalansága megakasztotta a Chiefs támadását, a puntnál pedig furcsa dolgot láthattunk: egymás után kétszer is szabálytalankodtak a rúgóval szemben, de a kétszer öt yard büntetés nem volt elég a first downhoz.
Bradynek végre összejött egy hosszú passz, Cooks kapta el, de a Chiefsnek sikerült mezőnygólon tartani a Patriots támadóit: 27-21.
A negyedik negyedet ismét egy gyönyörű játékkal indították a kansasiek: a remekül játszó
Alex Smith ezúttal Kareem Huntnak adott egy 78 yardos touchdown-passzt:
Próbált visszavágni a New England, a Chiefs védelme azonban ismét remekelt, megint megállították negyedik kísérletnél a támadókat. Smithék most nem tudtak haladni, megint jöhetett Brady. Futásokkal tudtak haladni, az irányító viszont továbbra is pontatlan volt – újra punt következett.
Jöhetett az, amiben a Chiefs nagyon jó: futások és rövid passzok kombinálásával biztosan haladtak előre –
Kareem Hunt harmadik touchdownját futással szerezte,
gyorsan feledtette meccs eleji hibáját, 27-35.
A Patriots támadói továbbra sem tudtak haladni: vagy a gyengén játszó Brady passzolt rosszul, vagy a védők ütötték el a labdát. Kareem Hunt viszont remekelt: majdnem 50 yardos futást mutatott be. A következő futással pedig Charcandrick West újabb TD-t ért el az összeomló Patriots védelem ellen: 27-42.
https://twitter.com/NFL/status/906006421010915328
Brady úgy tűnt, a hitét is elvesztette, egymás után kétszer is sackelték, mínusz 14 yardot hozott ki a drive-ból a Patriots, a punt még a félpályáig sem ment el. Az utolsó három percben már inkább pörgette az órát a Chiefs.
Alex Smith 368 passzolt yarddal és 4 TD-vel zárt, Kareem Hunt 148 futott, 98 elkapott yarddal. Bradynek 36 passzából csak 16 volt jó. Edelman nagyon hiányzik ebből a csapatból. De a Chiefs öröme sem teljes: Eric Berry megsérült, lehet, hogy hosszú időt ki kell hagynia.
Magyarországon is egyre népszerűbb az NFL, a profi amerikai futball, amelyet sokan a világ legizgalmasabb bajnokságának, és egyik legösszetettebb sportjának tartanak. Most kezdődik a bajnokság, beharangozónkban áttekintjük az összes csapatot, és azt is, mely játékosokra érdemes figyelni.
A bajnokság, amelynek előző szezonjában a meccsek közel harmadában a későbbi győztes hátrányban volt az utolsó negyedben. A bajnokság, ahol a meccsek több mint felében maximum nyolcpontos, tehát egy labdabirtokláson belüli volt a különbség a végén. Ez a profi amerikaifutball-liga, vagyis az NFL.
Itt valóban teljes a kiszámíthatatlanság:
egyik meccsen sem lehet biztosra menni, a ligautolsó is bármikor megverheti a legerősebb csapatok egyikét.
Minden évben vannak filmekbe illő történetek is (némelyiket valóban meg is filmesítették már), amelyek legtöbbször a nincstelenségből feltörő, vagy épp betegséget, családi tragédiát legyőző fiúról szólnak.
Az NFL döntője, a Super Bowl mára a legnépszerűbb amerikai sportesemény lett, ez évek óta a legnézettebb tévéműsor. Ha az egész világon mért nézettséget tekintjük, akkor is többen nézik, mint például az Oscar-díjkiosztót.
Fotó: Flickr
A Super Bowlt a két konferencia, az NFC és az AFC bajnoka játssza – a mostani NFL ugyanis két különálló bajnokság, a Nemzeti és az Amerikai Futball Liga egyesülésével jött létre. A két konferencián belül négy-négy csoport van. Ezek győztese jut be a rájátszásba, valamint konferenciánként a két legjobb mérleggel rendelkező csapat.
Mindegyik csapat 16 meccset játszik az alapszakaszban:
hatot a csoporttársak, négyet a konferencia egy másik csoportjának csapatai ellen, szintén négyet a másik konferencia egy csoportja ellen (minden évben más csoportok játszanak egymás ellen), a maradék kettőt pedig a saját konferencia két másik csapata ellen.
Nézzük tehát csoportonként, hogy az egyes csapatok mire is számíthatnak idén, és hogy kik azok, akikre érdemes odafigyelni.
NFC Észak
Chicago Bears
A csoport leggyengébb csapata komoly változásokon megy keresztül. Megváltak a sokat bírált irányítótól, Jay Cutlertől, és mindjárt két utódot is hoztak. Egyrészt leigazolták, komoly pénzért, Mike Glennont, aztán a drafton, három pickért cserébe,
egy hellyel feljebb cseréltek, hogy elvigyék a San Francisco elől azt a Mitchell Trubiskyt, akit amúgy a kaliforniaiak nem is akartak kiválasztani.
Trubisky viszont még nincs kész az NFL-re, így Glennon lesz a kezdő, de nem lesz könnyű dolga. Igazán jó elkapó ugyanis gyakorlatilag nincs a keretben, így a támadójáték nagyban múlik majd a másodéves futón, Jordan Howardon. A védelem sem számít elitnek (bár Leonard Floydtól retteghetnek az ellenfelek irányítói), de azért ennél az egységnél vannak gyengébbek a ligában.
Detroit Lions
A liga legtöbbet kereső irányítója Fotó: Wikimedia Commons
A Lions még a szezon előtt a liga legjobban fizetett irányítójává tette Matthew Staffordot. Az ugyan nem kérdés, hogy messze nem ő posztja legjobb játékosa, de
már többször bizonyította, hogy képes meccseket nyerni.
Célpontjai is vannak (Marwin Lewis és Golden Tate az elkapók, Eric Ebron a tight endek között), itt inkább a futójáték nagy kérdés. Ha Ameer Abdullah egészséges tud maradni, akkor tavalyhoz képest itt is előreléphetnek. Már csak azért is, mert a támadófal azzal együtt is erősödött, hogy a legjobb tackle, Taylor Decker hetekre kidőlt. Érkezett viszont Ricky Wagner és T.J. Lang.
A drafton elsősorban a védelmet erősítették, ha az újoncok, elsősorban Jarrad Davis, gyorsan beépülnek, akkor a Lions eséllyel pályázik a rájátszásra. Ebben segíthet a liga egyik legjobb speciális csapategysége is (a puntokért, kirúgásokért, visszahordásokért felelős csapatrész).
Green Bay Packers
A rekordbajnok Packers mindaddig nemcsak rájátszás-, hanem
Super Bowl-esélyesnek számít, amíg játszik a liga (egyik) legjobb irányítója, Aaron Rodgers.
Ő két éve megmutatta, hogy elkapók és tight endek sem kellenek neki ahhoz, hogy versenyben tartsa a csapatát, tavaly pedig futójáték és védelem nélkül, gyakorlatilag egyedül vitte el a Packerst a főcsoport döntőjébe.
Ilyen passzokra képes:
Idén viszont a Packers épp a kérdéses posztokon erősödött. A korábbi évekkel ellentétben több szabadügynök is érkezett, és bár a csoportriválishoz távozó T.J. Lang hiányozni fog a támadófalból, Martellus Bennett tight enddel Rodgers újabb célpontot kapott az eddig is félelmetes trió, Jordy Nelson, Davante Adams és Randall Cobb mellé. A futásoknál az elkapóból átképzett Ty Montgomery mellett több ígéretes újoncra is lehet számítani.
A kérdés a védelem:
Mike Daniels igazi sztár a falban, de a linebackerek közül többektől jobb teljesítményt várnak el, mint tavaly – elsősorban persze Clay Matthewstól. A safety sor az egyik legjobb a ligában, a cornerbackek viszont tavaly az egyik leggyengébbek voltak. Ha a visszatérő Davon House és az újonc Kevin King beválik, Damarious Randall pedig egészséges marad, akkor a Packersnek minden esélye megvan, hogy sorozatban kilencedszer is bejusson a rájátszásba.
Minnesota Vikings
Tavaly ilyenkor szinte minden Vikings-szurkoló temette a szezont Teddy Bridgewater irányító súlyos sérülése után – aztán a Philadelphiából pánikszerűen elhozott Sam Bradford a rájátszásba vezette a csapatot. Elkapóposzton nem tűnik túl acélosnak a Vikings, de megfelelő sémában Adam Thielen és Stefon Diggs is hasznos lehet.
Az sem okozhat nagy gondot, hogy
távozott az elmúlt 10 év egyik legjobb futója, Adrian Peterson,
a drafton megszerzett Dalvin Cook ugyanis évekre megoldást jelenthet ezen a poszton.
A védelem már tavaly is a liga egyik legjobbja volt, Everson Griffen, Anthony Barr és Harrison Smith bármelyik csapatba beférne. Ha a meghatározó emberek egészségesek tudnak maradni, a rájátszás ismét összejöhet.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: Green Bay Packers.
NFC Nyugat
Arizona Cardinals
Valószínűleg ez az utolsó esély, hogy Carson Palmer és Larry Fitzgerald Super Bowlt nyerjen – de ez az esély nem túl nagy. Hiába a liga egyik legjobb edzője Bruce Arians, a riválisok közül szinte mindenki erősödött.
A Cardinals fő fegyvere a támadóoldalon idén is az elkapásoknál is remeklő futó, David Johnson lehet, aki pályafutása harmadik profi évében igazolhatja, hogy valóban
a liga egyik legjobbja a posztján.
Persze ehhez arra is szükség van, hogy a támadófal egészséges maradjon.
Komoly szerep hárul a védelemre is. A csapat elvesztette Calais Campbellt és Tony Jeffersont, főleg előbbi távozása fájhat, a statisztikák alapján tavaly a liga egyik legjobb falembere volt. A linebacker-sor viszont Chandler Jones-szal és Deone Bucannonnal félelmetesnek számít, Patrick Peterson cornerback és Tyrann Mathieu safety pedig bárkit képes levenni a pályáról. Ha hozzájuk felnőnek a fiatalok, akkor a Cardinalsszel számolni kell a rájátszásban.
Los Angeles Rams
Mi lesz Goff-fal? Forrás: Wikimedia Commons
A nagy kérdés: mi lesz a tavalyi draft első választottjával, Jared Goff-fal? Tavaly elég elveszettnek tűnt a pályán, hamar kiderül majd, hogy liga legfiatalabb vezetőedzője, az újonnan kinevezett Sean McVay tud-e ezen változtatni.
Ebben segíthet a Buffalótól megszerzett elkapó, Sammy Watkins, aki egyértelműen előrelépést jelent a poszton. Andrew Whitworthszel és John Sullivannel a támadófal is erősödött, ha pedig a futó Todd Gurley teljesítménye a két évvel ezelőttit idézi, akkor Goffról levehetnek némi terhet.
A győzelmekhez persze a védelemre is szükség van,
ebben a védőkoordinátor Wade Phillips hatalmas tapasztalata segíthet. Meg az is, ha a kezdők, főleg Robert Quinn és Connor Barwin nem sérülnek meg, mert mögöttük nem igazán van megfelelő csere. Az se ártana, ha a liga egyik legjobb védőfalemberével, Aaron Donalddal végre meg tudnának egyezni a fizetéséről, és újra játszana.
A rájátszás mondjuk így is kisebb csoda lenne egyelőre annak a csapatnak, amelyik 13 éve nem zárt pozitív mérleggel szezont.
San Francisco 49ers
Egy újabb, komoly átalakulás alatt lévő csapat.
A legnagyobb reménység az új vezetőedző, Kyle Shanahan,
aki az elmúlt években a liga egyik legjobb támadó-koordinátora volt. A kezdőirányító azonban az a Brian Hoyer lesz, aki ugyan le tud menedzselni egy-egy meccset, de az nem várható tőle, hogy a csapatot hátára véve szállítja a győzelmeket. De legalább dolgozott már együtt Shanahannel.
A sztárokat amúgy is nagyítóval kell keresni a támadósorban, talán a tackle Joe Staley nevezhető annak, a futó Carlos Hyde-ban ugyan van lehetőség, de neki még bizonyítania kell – amihez nem árt, ha egészséges marad.
A védelem tavaly még a támadósornál is rosszabb volt.
Ennek megfelelően a drafton főleg ide hoztak játékosokat, jött Solomon Thomas és Reuben Foster, és persze még mindig itt van NaVorro Bowman és Eric Reid is. Ahmad Brooks ugyan elment Green Baybe, de az egység mindenképp erősödött.
A 49ers-nél azonban a legvalószínűbb, hogy a legtöbbet egy olyan játékosról beszélnek majd, aki már nincs is a csapatnál: Colin Kaepernickről, akinek még mindig nincs új klubja.
Seattle Seahawks
A Seahawks védelmének tulajdonképp egyetlen sebezhető pontja volt: hiányzott egy olyan védőfalember, aki belülről képes nyomást gyakorolni az ellenfél irányítójára. Erre a szezon előtt elhozták a Jetstől Sheldon Richardsont. Így most már ki lehet jelenteni:
a játékosokat tekintve Seattle-ben van a legjobb védelem.
A félelmetes secondary Fotó: Wikimedia Commons
Szinte minden poszton van legalább egy sztár: a fal szélén Michael Bennett és Cliff Avril, a liga egyik legjobb középső linebackere, Bobby Wagner, a félelmetes safety páros, Kam Chancellor és Earl Thomas, és persze a cornerback Richard Sherman, akiről legalább annyit lehet beszélni a nyilatkozatai, mint a játéka miatt.
Ha hozzátesszük, hogy a támadósorban az elit irányító, Russell Wilson mellett ott van Doug Baldwin, Jimmy Graham és a villámgyors Tyler Lockett, akkor ki is jelenthetjük, hogy
a csoportban nincs igazán ellenfele a Seahawksnak.
Ugyanakkor vannak kérdések is. A támadófal a gyengébbek közé tartozik, ha nem szedik össze magukat, Wilsonnak folyamatosan nyomás alatt kell majd játszania. A futójáték is kérdéses: érkezett ugyan a Packerstől Eddie Lacy, de nem tudni, mennyire van túl a sérüléseken és a súlyproblémákon.
A Seahawks az első fordulóban Green Baybe látogat – könnyen lehet, hogy a párosítás megismétlődik a főcsoportdöntőben is.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: Seattle Seahawks.
NFC Kelet
Dallas Cowboys
Ritka az, hogy egy csapatnál olyan könnyen túl tudnak lenni egy klasszis irányító, nem lehet finomabban fogalmazni, kiöregedésén, mint a Cowboysnál. Tony Romo rengeteg sérülés után vissza is vonult, Dak Prescott azonban már tavaly bizonyította, hogy méltó örököse.
Prescott is hiányolni fogja Elliottot Forrás: Wikimedia Commons
Mellette ráadásul ott van a sztárelkapó Dez Bryant és Ezekiel Elliott, a fantasztikus tehetségű futó – akit azonban hat meccsre eltiltottak, mert korábban megverte a barátnőjét. A liga egyik legjobb támadófala, Zack Martinnal, Tyron Smithszel, Travis Frederickkel, La’el Collinsszal segíthet abban, hogy a cserefutók jól tudják pótolni, bár Doug Free visszavonulása azért okozhat gondot.
A nagyobb gondok a védelemmel vannak.
A secondaryben (azaz a safetyk és cornerbackek között) több újonc is van, a linebackerek közül Sean Lee sérülékeny, Anthony Hitchens pedig már hetekre kidőlt, így Jaylon Smithnek kell majd igazolni, hogy teljesen felépül a horrorsérüléséből.
A csoport annyira kiegyensúlyozott, hogy jósolni szinte lehetetlen, mindenesetre meglepetés lenne, ha a Cowboys lemaradna a rájátszásról.
New York Giants
A Dallasszal ellentétben New Yorkban a védelemmel nincs gond. Az NYPD rövidítés itt nem a rendőrséget, hanem a New York Pass Defense-t, vagyis a passz elleni védelmet takarja, ahol olyan klasszisok vadásszák a labdákat, mint Janoris Jenkins vagy Landon Collins. Előttük a linebacker-sor kicsit gyengébb, de a fal közepén ott van Damon Harrison, a két szélén pedig Olivier Vernon és Jason Pierre-Paul.
A támadósor is erősödött tavalyhoz képest.
A liga egyik legnagyobb sztárja, Odell Beckham természetesen maradt, így biztosan láthatunk majd tőle ilyen látványos elkapásokat:
Mellé érkezett Brandon Marshall, ott van a másodéves Sterling Shepard, és idővel az újonc tight end, Evan Engram is sok labdát kaphat majd. Ilyen célpontokkal pedig talán Eli Manning is kevesebbszer adja majd el a labdát.
A kérdés inkább az, ki fog futni. Paul Perkinsnek ugyan tavaly voltak jó meccsei, de azért sokan kételkednek benne, hogy ő lehet a hosszú távú megoldás. A komoly eredményekhez a támadófalnak is sokat kell javulnia.
Philadelphia Eagles
Az Eaglesnél lassan sikerül teljesen túl lenni a Chip Kelly-féle ámokfutáson. Már tavaly is voltak erre utaló jelek, de nagyon sok szoros meccset elvesztettek. Második évében Carson Wentz irányító
képes lehet arra, hogy megnyerje az ilyeneket.
Ebben segíthet, hogy érkezett Chicagóból Alshon Jeffery, aki klasszisokkal jobb, mint a többi itteni elkapó, a futóknál pedig több stílusú játékos is rendelkezésre áll: a Patriotstól érkező LeGarrette Blount igazi erőfutó, Darren Sproles még mindig villámgyors – mindezek ellenére nem lenne meglepetés, ha végül Wendell Smallwood kapná a legtöbb labdát.
A védelem a Buffalóból érkező Ronald Darbyval erősödött sokat, a védőfal Fletcher Coxszal és Brandon Grahammel már eddig is a legjobbak közé tartozott, Bennie Logan ugyan távozott, de a draftról érkezett Derek Barnett, és a linebackerek is megbízhatóak, bár Connor Barwin azért hiányozni fog.
Washington Redskins
Elment DeSean Jackson, de érkezett Terrelle Pryor. Távozott Matt Jones, de jött a draftról Samaje Perine. Vagyis a Redskins támadósora nem igazán gyengült, ha pedig hozzátesszük, hogy Jamison Crowder folyamatosan fejlődik, Jordan Reed pedig a liga egyik legjobb tight endje, akkor Kirk Cousins igazán nem panaszkodhat a célpontok miatt. Amiatt viszont a szurkolók igen, hogy
az irányító továbbra sem írt alá hosszú távú szerződést.
Cousins és Reed Forrás: Flickr
A támadóknál a legnagyobb gondot tavaly az jelentette, hogy a vörös zónában (a gólvonaltól számított 20 yardon belül) kevés touchdownt szereztek, az erőteljesebb játékosok érkezése ebben segíthet.
A védelem is erősödött: kezdőnek érkezett többek között Zach Brown és a draftról Jonathan Allen. Ha Ryan Kerrigan mellett más is képes lesz nyomást gyakorolni az ellenfél irányítójára, és még egy cornerback felnő Josh Norman mellé, akkor nehéz lesz megállítani a Redskinst.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: New York Giants.
NFC Dél
Atlanta Falcons
Tavaly a Falconsé volt a liga egyik legjobb támadósora, de ehhez kellett Kyle Shanahan is. Kérdés, hogy nélküle mire lesz képes a csapat. Az biztos, hogy Matt Ryan továbbra is elit irányító,
Julio Jones a liga egyik legjobb elkapója,
Devonte Freeman és Tevin Coleman pedig félelmetes futópárost alkot. Ha a támadófal egészséges marad, a játékhívás és az összhang az új támadókoordinátor és Ryan között problémamentes lesz, akkor a támadósor ismét szárnyalhat.
Julio Jones ilyen elkapásokra képes Fotó: MTI/EPA/Andrew Gombert
A fiatal védelemtől pedig mindenki fejlődést vár tavalyhoz képest – pedig a Falcons akkor is Super Bowlt játszott, amit
drámai körülmények között, nyert helyzetből veszített el.
Végre megtalálták Vic Beasley valódi helyét, érkezett a fal közepére Dontari Poe, Deion Jones és Keanu Neal pedig már tavaly is meggyőző volt. A Falcons-szurkolóknak minden oka megvan az optimizmusra.
Carolina Panthers
Két éve Super Bowlt játszottak, tavaly viszont szenvedtek – a sok sérülés mellett többek között azért, mert a támadófal nem tudta megvédeni Cam Newtont. Túlzottan sokat nem erősítettek rajta, de legalább Matt Kalil érkezett, ez számíthat valamit.
Sokkal többet jelenthet Christian McCaffrey érkezése.
A frissen draftolt futó tökéletesen illik a Panthers rendszerébe, passzokkal is bátran lehet keresni, várhatóan az egyik legjobb lesz az újoncok között. Ez elvonhatja a figyelmet Kelvin Benjamintól, valamint a még mindig klasszis tight endtől, Greg Olsentől is.
A védelemben az a kérdés, egészségesek tudnak-e maradni. Ha igen, akkor a támadófal közepén Kawann Short és Star Lotulelei félelmetes párost alkothat, a Luke Kuechly-Thomas Davis-Shaq Thompson linebacker-sor pedig bárkivel felveszi a versenyt. A gyenge pont a cornerback-sor lehet.
New Orleans Saints
Évről évre az a kérdés New Orleansban, hogy elkezdik-e keresni végre Drew Brees utódját. Meg persze az, hogy sikerül-e összehozni egy legalább elfogadható védelmet, mert ez az utóbbi években nem nagyon ment. Ezért
hiába termelt rengeteg pontot a Saints, még annál is többet kapott.
Idén viszont teljesen átalakult a linebacker-sor, meglepetésre még az eddigi legjobb Stephon Anthony is elvesztheti a kezdőhelyét Manti Te’óval szemben. Ezzel együtt a védelem messze van a félelmetestől, igazán jó játékosok a fal két szélén vannak Cameron Jordan és Alex Okafor személyében, illetve az újonc cornerback Marshon Lattimore válhat még idővel klasszissá.
A támadóoldalon jobb a helyzet, még akkor is, ha Brandin Cooks elkapót elcserélték. Maradt a másodéves Michael Thomas, jött a Pantherstől Ted Ginn, de a legnagyobb név a futókhoz érkezett: Adrian Peterson. Az mondjuk kérdés, hogy miért jött. Mark Ingram személyében eleve volt egy megbízható futó a csapatban, ráadásul a drafton kiválasztották Alvin Kamarát is.
Tampa Bay Buccaneers
Winston és Evans Forrás: Flickr
A Tampa a bizonyíték arra, hogy
szisztematikus munkával jó csapatot lehet építeni.
A harmadik évét kezdő Jameis Winston irányító egyre jobb, ráadásul az eddig is remeklő Mike Evans elkapó mellé érkezett DeSean Jackson is, a drafton pedig kiválasztották a legígéretesebb tight endet, O.J. Howardot.
Némi gondot okozhat, hogy a csapat első számú futóját, Doug Martint négy meccsre eltiltották, de ezt úgy is fel lehet fogni, hogy pihentebb lesz a szezon második felében.
A Buccaneers 10 éve nem játszott rájátszás-meccset, de idén könnyen lehetnek a liga meglepetéscsapata. Főleg, ha a védelem felnő a támadósor mellé. Gerald McCoy, Lavonte David, Vernon Hargreaves, Brent Grimes és a Denverből frissen érkezett T.J. Ward – minden csapatrészben van legalább egy klasszis, már csak a megfelelő rendszert kell kitalálni.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: Tampa Bay Buccaneers.
AFC Észak
Baltimore Ravens
Joe Flaccóról nem tudni, mennyire épült fel a sérüléséből, Steve Smith visszavonult, a helyére érkezett Jeremy Maclin képes egész meccsekre eltűnni, a használható tight endek sérültek, az első számú futó Terrance West inkább jó iparos, mint olyan, aki meccseket nyer – vagyis
a támadóoldalon nincs túl sok ok a bizakodásra.
A védelemben viszont annál inkább: Brandon Williams a falban, C.J. Mosley a linebackerek között, Eric Waddle pedig a safetyknél vezéregyéniség, utóbbi mellé érkezett Tony Jefferson is Arizonából, Terrell Suggs pedig még mindig képes nyomást gyakorolni az irányítóra.
Tehát a Ravens alkalmazkodik a hagyományaihoz: bivalyerős védelem, tele fiatal tehetséggel, kérdés, hogy
képesek lesznek-e még annál is kevesebb ponton tartani az ellenfeleket, mint amennyit a támadósor össze tud hozni.
De legalább itt van a liga legjobb rúgója, Justin Tucker.
Cincinnati Bengals
A Bengals éveken keresztül mindig bejutott a rájátszásba, hogy ott aztán az első meccset mindig elveszítse. Tavaly változott a helyzet: be sem jutottak.
Andy Dalton Forrás: Wikimedia Commons
Idén sem lesz könnyű dolguk.
Andy Dalton irányító az alapszakaszban általában jól játszik, és számíthat arra is, hogy A.J. Green és (ha egészséges) Tyler Eifert elkapja a passzait, ráadásul a drafton érkezett a villámgyors John Ross – de ő már ki is dőlt néhány hétre. Futóposztra hozták a balhés, de hatalmas tehetség Joe Mixont, nála az a kérdés, mennyire koncentrál majd a játékra. Őt sem segíti, hogy a támadófal sokat gyengült.
A védelemből pedig Domata Peko, Karlos Dansby és Rey Maualuga fog hiányozni (bár utóbbit Kevin Minter pótolhatja), Vontaze Burfictet meg ismét eltiltották. Geno Atkins és Carlos Dunlap maradt, de velük sem lesz egyszerű bejutni a rájátszásba.
Cleveland Browns
A csapat, amelyen két évig kis túlzással mindenki nevetett, úgy tűnik, jó útra lépett. Remekül használták ki, hogy háromszor is választhattak a draft első körében. A legelső választással jött a védelembe
Myles Garrett, akitől sokáig retteghetnek majd az ellenfelek támadói,
aztán David Njoku tight end és Jabrill Peppers safety. Az persze nem jön jól, hogy a legfrissebb hírek szerint Garrettnek több hetet ki kell hagynia sérülés miatt.
A második körben pedig DeShone Kizer irányító, aki annyira jó teljesítményt nyújtott az előszezonban, hogy Brock Osweilert el is küldte a csapat. Ha Corey Coleman elkapóval megtalálja a hangot, akkor a támadósorral nem lesz gond, Isaiah Crowell futó megbízható, ráadásul remek támadófal van előtte, Joe Thomasszal, valamint a frissen érkezett Kevin Zeitlerrel és JC Tretterrel.
A védelem vezére Jamie Collins lehet, de ide még kéne jó játékos, pláne, hogy Joe Hadent elengedték – majd talán jövőre, amikor is
a Browns ötször választhat a draft első két körében.
Pittsburgh Steelers
Ben Roethlisberger, LeVeon Bell, Antonio Brown – nincs még egy csapat, amelyiknél ennyire jó lenne az irányító-futó-elkapó hármas. Ha a támadófal jól működik, akkor
biztosan sok pontot termelnek majd idén is,
és erre minden esély megvan, amennyiben persze a falemberek, köztük elsősorban Maurkice Pouncey, egészségesek tudnak maradni.
Ketten a félelmetes trióból: Brown és Roethlisberger Forrás: Wikimedia Commons
Ha a támadók folyamatosan elérik a 30 pontot, akkor a védelemnek is könnyebb dolga lesz, ráadásul itt is erősödött a csapat. A front seven (védőfal és linebackerek) eddig is rendben volt, Cameron Haywarddal, Stephon Tuitt-tal, Ryan Shazierrel, az újonc T.J. Watt pedig nagyszerű előszezonon van túl, és sokat tanulhat a közel 40 évesen is félelmetes James Harrisontól. A secondary volt gyengébb – a Clevelandből érkező Joe Haden viszont sok pronlémát megoldhat.
Némi szerencsével, vagyis főleg a sérülések elkerülésével,
a Steelers idén a Super Bowlig is eljuthat.
Valószínűleg azért is mindent bele fognak adni, mert Roethlisberger a szezon után lehet, hogy visszavonul.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: Pittsburgh Steelers.
AFC Nyugat
Denver Broncos
Mint több más csapatnál, az előszezonban itt is az volt a kérdés,
ki lesz a kezdő irányító?
A megbízható, de közel sem elit Trevor Siemian? A jövő embere, Paxton Lynch? Végül egyelőre Siemian a nyerő, hogy könnyebb dolga legyen, érezett az elég gyenge támadófalba Ronald Leary Dallasból és Garrett Bolles a draftról.
Miller így nem is tűnik annyira félelmetesnek Fotó: Wikimedia Commons
Az elkapókat, Demaryius Thomast és Emmanuel Sanderst sok más csapat irigyelheti, a futókhoz C.J. Anderson mellé jött Jamaal Charles, de kérdés, hogy sérülései után ő mire lesz képes.
A védelem két éve Super Bowlt nyert a csapatnak, tavaly azonban gyengébben teljesített. DeMarcus Ware visszavonult, de Shane Ray átveheti a szerepét, és persze ott van a zseniális Von Miller. A cornerbackek, Aqib Talib és Chris Harris bárkit le tudnak venni a pályáról, T.J. Ward viszont hiányozhat a safetyk közül. Az erős csoportban mindenesetre nem lesz könnyű dolguk.
Kansas City Chiefs
A Chiefsnél sokan bírálják Alex Smith irányítót, pedig ő a jobbak közé tartozik a ligában. A drafton már kiválasztották az utódját, Patrick Mahomes személyében, de idén őt nem valószínű, hogy látni fogjuk a pályán – hacsak Smith nem sérül meg. Jeremy Maclint elengedték, így a villámgyors Tyreek Hill lesz az első számú elkapó, mellette Smith továbbra is Travis Kelce tight endet fogja labdákkal keresni.
A Chiefs támadásai a futásokra épülnek,
így gondot jelenthet, hogy Spencer Ware sérülés miatt az egész szezonra kidőlt – a másik oldalról nézve ez alkalmat ad az újonc Kareem Huntnak, hogy bizonyítson.
A Chiefsnél is a védelem a fő erősség. A falból ugyan távozott Dontari Poe, akit támadásoknál is bevetettek, de jött Bennie Logan. Az irányítók Justin Houston mellett egyre inkább retteghetnek Dee Fordtól is, Marcus Peters továbbra is vadászni fog a passzokra, Eric Berry safety pedig a rákból felépülve jobb, mint valaha.
Ahogy sok másik csapatnál, itt is igaz: ha elkerülik a sérülések, sokra vihetik, bár egy jó elkapó azért még elférne.
Los Angeles Chargers
A San Diegóból Los Angelesbe költöző Chargersnél
minden szurkoló abban reménykedik, hogy idén végre elkerülik őket a sérülések.
Philip Rivers irányító eddig mindig megúszta, most az elkapókhoz Keenan Allen mellé jött a draftról Mike Williams, az Antonio Gates-Hunter Henry tight end páros sok csapatba beférne, Melvin Gordon futó pedig a csalódást keltő első éve után tavaly igazolta, miért vártak tőle sokat. Újjáépült a támadófal is, de az majd csak a meccseken derül ki, hogy jobbak is lesznek-e, mint tavaly.
A védelemben az irányítósiettetéssel nem lesz gond, erről Joey Bosa és Melvin Ingram gondoskodik, de mellettük inkább csak a cornerbackek kiemelkedőek: Jason Verrett és a sémába remekül illeszkedő Casey Hayward. Bizonyítania kell az új főedzőnek, Anhony Lynn-nek is.
Oakland Raiders
A Raiders is arra bizonyíték, hogy tudatos építkezéssel a liga hátsó felébe tartozók viszonylag rövid idő alatt a legjobbak közé kerülhetnek.
Derek Carr, az egyik legígéretesebb fiatal irányító
felépült tavalyi lábtöréséből, a passzait továbbra is Amari Cooper és Michael Crabtree várja, de jött Jared Cook tight end is, aki tavaly Green Bayben megmutatta, mire képes egy jó irányítóval. A fal bal oldala Donald Penn-nel és Kelechi Osemelével nagyon jó, a jobb oldalon viszont lehetnek gondok.
A jó fal ahhoz is kell, hogy az egy év kihagyás után visszatérő és szülővárosába igazoló sztárfutó, Marshawn Lynch, becenevén
a „Szörnyeteg” régi formáját idézze.
Azt is kíváncsian várhatjuk, itt is dobálnak-e neki majd cukorkát touchdownjai után, mint Seattle-ben, ahol 2011-ben a szurkolók úgy ünnepelték a touchdownját, hogy még a földrengést mérő műszerek is jeleztek:
A védelemben is van egy nagy sztár, Khalil Mack, a többieknek viszont fejlődni kell, hogy ne engedjenek annyi pontot az ellenfeleknek, mint tavaly. Itt azért nem ártana még némi erősítés, nem véletlen, hogy a drafton az első három picket ide áldoztak, de közülük nem mindenki lesz még kezdő. Az biztos, hogy a Las Vegas-i költözés előtt a játékosok mindent megtesznek majd, hogy szépen búcsúzzanak Oaklandtől.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: Oakland Raiders.
AFC Kelet
Buffalo Bills
Egy újabb csapat a teljes újjáépítés elején. Tyrod Taylor irányító nem biztos, hogy marad jövőre, a legjobbjaikat, Sammy Watkinst, Ronald Darbyt és Stephon Gilmore-t vagy elcserélték, vagy elengedték –
a vezetőség gyakorlatilag feladta az idei szezont.
Kérdés, hogy ezt mennyire viseli jó az egyik legnagyobb sztár, a futó LeSean McCoy, akit, elég meglepő módon, két remek fullback is támogat, Patrick DiMarco és Mike Tolbert személyében. A védelemben ott van még Marcell Dareus, Lorenzo Alexander és Jerry Hughes, de a Billstől a pozitív mérleggel zárt szezon is meglepetés lenne.
Miami Dolphins
A Dolphinsnál komoly reményekkel várták a szezont: van két nagyszerű fiatal elkapójuk, Jarvis Landry és DeVante Parker, jött Julius Thomas tight end, Jay Ajayi futó a hátára tudja venni a csapatot, a fal is nagyjából rendben van. A szurkolók abban bíztak, hogy a Patriots végre kap egy komoly ellenfelet a csoportban.
Aztán megsérült a kezdő irányító, Ryan Tannehill.
Helyette Jay Cutlert győzték meg, hogy mégse vonuljon vissza egyelőre, ő legalább ismeri a főedző, Adam Gase rendszerét. Kérdés, hogy melyik arcát mutatja: meccseket nyer, vagy inkább az ellenfél védőinek dobálja a labdákat. Az segítheti, hogy itt most inkább megváltóként, mint kerékkötőként tekintenek rá.
A védelemben a front sevenben vannak inkább nagy nevek: Ndamukong Suh, Cameron Wake, Kiko Alonso, és még Lawrence Timmons is jött, a secondaryben azért vannak gondok.
New England Patriots
Tom Brady Forrás: Flickr
Tom Brady betöltötte a 40-et, mindenki azt akarja tudni,
mennyi ideig képes még ezen a szinten játszani.
A címvédőnél komoly változások voltak, de ezek közül több épp Bradyt segíti: régóta nem volt a Saintstől érkező Brandin Cookshoz hasonló célpontja, mellette még ott van Rob Gronkowski is – félelmetes lehet a támadóegység.
Amennyiben sikerül átlendülni Julian Edelman kiesésén. Ő volt ugyanis Brady kedvenc elkapója, nélküle sokkal gyengébben játszott, és Edelman most az egész szezonra kidőlt. Elment Martellus Bennett is, a helyére hozott Dwayne Allen nem biztos, hogy ugyanaz a kategória. Az is kérdés, hogy ki és hogyan fog futni a csapatnál. A támadófal Sebastian Vollmer visszavonulása ellenére jó lehet, erre a liga legjobb pozíciós edzője, Dante Scarnecchia a garancia.
A védelemben a szintén visszavonuló Rob Ninkovichot Kony Ealyvel akarták pótolni, de ez nem jött össze, már nincs is a csapatnál. Jött viszont Stephon Gilmore, aki Malcolm Butlerrel nagyon jó cornerback-párost alkothat, Dont’a Hightower pedig igazi vezér a linebackerek között.
A Patriots másik nagy erőssége pedig az oldalvonal mellett van: Bill Bellichick főedző.
A gyenge csoportellenfelek miatt nekik van a legkönnyebb sorsolásuk,
a rájátszás a minimum, több szakértő szerint a Super Bowl nem elérhetetlen idén sem.
New York Jets
Itt is teljes újjáépítés zajlik, ennek fényében mondjuk érdekes, hogy a 38 éves Josh McCown lesz a kezdőirányító, de szinte biztos, hogy idén Christian Hackenberget is látjuk majd a pályán. Nem lesz könnyű dolguk, mert
normális elkapó gyakorlatilag nem maradt a csapatnál,
nincs már Brandon Marshall és Eric Decker sem, a futók közül Matt Fortét pedig el akarták cserélni, ráadásul 32 lesz, ami ezen a poszton soknak számít.
A védelemben még vannak olyanok, akikre lehet építeni Sheldon Richardson távozása után is, leginkább Leonard Williams és Muhammad Wilkerson, de rajtuk kívül ott is inkább csak az újonc Jamal Adams az, aki a jobb safetyk közé tartozhat. Itt is meglepetés lenne a pozitív mérleg a szezon végén.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: New England Patriots.
AFC Dél
Houston Texans
A Texans sokra viihetné, ha a liga egyik legjobb védelme mellé fel tudna nőni a támadósor is. Már-már igazságtalan, hogy
a védők között két olyan játékos is ott van, mint J.J. Watt és Jadeveon Clowney,
akik szinte teljesen elhomályosítják a többieket, pedig olyanok vannak még a csapatban, mint Whitney Mercilus, Benardrick McKinney és Brian Cushing linebackerek és Johnathan Joseph cornerback. Némi gyengülést jelent ugyanakkor, hogy A.J. Buoye elment Jacksonville-be, a hatalmas termetű védőfalember, Vince Wilfork pedig visszavonult.
A támadósorban több a kérdőjel.
Egyelőre Tom Savage a kezdő irányító, de csak idő kérdése, hogy az idén draftolt Deshaun Watson kiszorítsa csapatból. Ha ő töretlenül fejlődik, akkor hosszú évekre megoldja a posztot Houstonban. Első számú célpontja DeAndre Hopkins lesz, futni pedig főleg Lamar Miller fog.
A csapatnál főleg abban bízhatnak, hogy a védelem olyan kevés pontot enged az ellenfélnek, hogy annyit még a gyengébb támadósor is össze tud hozni.
Indianapolis Colts
Mikor épül fel Andrew Luck? Forrás: Wikimedia Commons
Andrew Luck sérült.
Ez az a mondat, amelyet egy Colts-szurkoló sem akar hallani, a szezon azonban úgy kezdődik, hogy a sztárirányítóra egyelőre nem számíthatnak. Így aztán vagy Scott Tolzien, vagy a Patriotstól pár napja elhozott Jacoby Brissett lesz a kezdő – egyik esetben sem rémüldöznek az ellenfél védői.
Az elég gyenge támadófal sem erősödött, sőt, a legjobb ember, Ryan Kelly center lehet, hogy egész szezonban nem játszhat sérülés miatt. Az első számú futó, Frank Gore 34 éves, bármikor jöhet nála rohamos teljesítmény-visszaesés, így pedig T.Y. Hilton nagyon egyedül maradna a támadók között.
A védelem valamelyest erősödött, a fal jónak számít, főleg Johnathan Hankins érkezése miatt. Robert Mathis ugyan visszavonult, de az érkező Jabaal Sheard talán tudja annyira siettetni az irányítókat, hogy a Vontae Davis vezette secondary megállja a helyét.
A Colts-szurkolók leginkább abban bízhatnak, hogy Luck hamar felépül, ő ugyanis egyedül is képes a rájátszásba vinni a csapatot.
Jacksonville Jaguars
A Jaguarsnál is egyre több elem kerül a helyére.
A védelem már abszolút rájátszás kaliberű:
a falban már eddig is ott volt Malik Jackson, Dante Fowler és Yannick Ngakoue, melléjük még érkezett Calais Campbell is. A linebackerek között a fiatal Myles Jack és Telvin Smith mellett a megbízható Paul Posluszny képviseli a rutint. A secondarybe tavaly berobbant Jalen Ramsey, mellé ideigazolt A.J. Buoye és Barry Church.
A támadóknál a fal lehetne ugyan erősebb, de az elkapók között ott egy Allen Robinson, a draftról érkezett a szupertehetség Leonard Fournette futó – már
csak az a kérdés, hogy játszik az irányító.
Aki egyelőre még Blake Bortles, de csak azért, mert a cseréje, Chad Henne még nála is gyengébb. Pedig a legfontosabb posztot leszámítva minden adott ahhoz, hogy hosszú évek után végre újra rájátszásba jusson a Jaguars.
Tennessee Titans
A Titans a tudatos újjáépítés újabb jó példája. Tavaly Marcus Mariota irányító még jobban játszott, mint újoncévében, és lehet abban bízni, hogy tovább fejlődik. Pláne azért, mert
egyre jobb elkapói vannak:
az erősen alulértékelt Rishard Matthews mellé érkezett Eric Decker, valamint Corey Davis a draftról, és itt van a megbízható tight end, Delanie Walker. DeMarco Murray futó újjáéledt Tennessee-ben, ráadásul a támadófal is jó, főleg a két tackle, Taylor Lewan és Jack Conklin.
A neveket nézve a védelem is rendben van, a falba jött Sylvester Williams, a cornerbackek közé pedig Logan Ryan, de a többi poszton is vannak jó játékosok, mint például Brian Orakpo.
A Titansnek évek óta nem volt ilyen jó esélye, hogy akár megnyerje a csoportját, amennyiben ki tudja használni a többiek problémáit.
A FüHü tippje a csoportgyőztesre: Tennessee Titans.
A szezon magyar idő szerint péntek hajnalban a New England Patriots és a Kansas City Chiefs meccsével kezdődik.
Cikkünkhöz az NFL.com, az ESPN és az SB Nation összeállításait is felhasználtuk.
Két évvel, 2020 nyaráig meghosszabbította szerződését az Atlético Madrid labdarúgócsapatával Diego Simeone vezetőedző.
A második számú spanyol fővárosi együttes keddi bejelentése szerint a csapatot 2011 óta irányító argentin szakembernek korábban már volt egy 2020-ig szóló kontraktusa, ám tavaly arra kérte a klubvezetést, hogy rövidítsék le azt 2018-ig.
A 47 éves Simeone – aki játékosként 1994 és 1997 között, valamint a 2003/2004-es szezonban erősítette a „matracosoknak” becézett Atleticót – kinevezése óta Európa Ligát, spanyol bajnokságot, valamint spanyol Király Kupát nyert az együttessel, s kétszer a Bajnokok Ligája döntőjébe is bejutott a madridiakkal.
Most került fel az Internetre az a pár másodperces kis videó arról, hogyan reagáltak a szurkolók arra, amikor a felcsúti Pancho Arénában a Vieoton-FTC labdarúgó mérkőzésen elment az áram.
A magyar labdarúgó-válogatott vasárnap hazai pályán 1-0-ra kikapott az Európa-bajnok portugál csapattól a 2018-as világbajnokság európai selejtezősorozatában, ezzel eldőlt, hogy nem lehet ott az oroszországi tornán.
Groupama Aréna, Játékvezető: Danny Makkelie (holland)
Magyarország – Portugália 0-1 (0-0)
Magyarország: Gulácsi – Fiola, Guzmics, Kádár, Korhut – Lovrencsics (Varga R., 78.), Elek (Pintér, 67.), Pátkai, Dzsudzsák – Priskin, Eppel (Böde, 60.) Szövetségi kapitány: Bernd Storck
Portugália: Rui Patrício – Coentrao (Eliseu, 28.), Pepe, B. Alves, Cédric – Moutinho, J. Mário, Danilo, Martins (B. Silva, 63.) – A. Silva (Quaresma, 86.), C. Ronaldo Szövetségi kapitány: Fernando Santos
Gólszerző: A. Silva (48.)
Sárga lap: Pátkai (20.), Elek (45+2.), Dzsudzsák (82.), Fiola (89.) illetve Cédric (26.), Ronaldo (89.)
Tegnap a FüHü is megemlékezett az Aranycsapat húsz évvel ezelőtt elhunyt legendás balszélsőjéről, a kiismerhetetlen cseleiről Rongylábúnak becézett Czibor Zoltánról. Megírtuk azt is, hogy miután Czibor 1956-ban disszidált, a kor szocialista szelleméből következett, hogy idehaza a nevét sem lehetett leírni.
Nem ő az egyetlen, aki disszidált, és akit ezért a hivatalos Magyarország megpróbált kitörölni a magyar futball történetéből.
Hasonlóképpen járt az Aranycsapat talán legjobb, de mindenképpen legismertebb játékosa, Puskás Ferenc is.
Puskást mindenki szerette, még a szűk ötvenes években is elismerték különleges képességeit, tudását. Bejáratos volt a nagyfőnökökhöz, ha valamelyik csapattársa bajba került, ő mindent el tudott intézni.
1956-ban, több csapattársával együtt nem jött haza, Spanyolországban telepedett le. A Real Madridban, több mint tizenöt kilónyi túlsúlya miatt, először nem akarták alkalmazni, ám ő néhány hét alatt ledobta magáról a fölösleget, és azt követően tíz éven át focizott a királyi gárdában.
Hatszor volt spanyol bajnok, kétszer gólkirály, és a világ talán legpatinásabb klubjánál minden idők legjobb játékosának választották.
A szocializmus diszkrét bája: miközben a legismertebb magyar, az egykori Száguldó Őrnagy, a nagyvilágban sikert sikerre halmozott, idehaza még a nevét sem lehetett leírni. Amikor a Real Madrid egy barátságos meccsen a Vasas ellen futballozott, a spanyolok, legalábbis a magyar újságok összeállításai szerint, mindössze tíz emberrel léptek a pályára – a Puskás nevű, tízes számú mezt viselő játékost ugyanis, valamiért elfelejtették megemlíteni az akkori magyar lapokban.
1961-ben szüleimet sikerült végre sikerült rávennem, hogy vegyék meg nekem a Real Madridot. Ma már nem divat a srácok körében gombfocizni, sőt, úgy gondolom, a legtöbben azt sem tudják, mi fán terem ez a játék, ám a hatvanas években – különösen az első felében – a gombfocizás még nagyon népszerű elfoglaltságnak számított. Amikor rossz idő volt, és nem a Klauzál téren fociztunk a barátaimmal, akkor gombfoci bajnokságokat rendeztünk – gólokkal, kiállításokkal, izgalmakkal, veszekedésekkel.
Mint a többi fiúnak, nekem is számos csapatom volt.
Jó szívvel emlékszem vissza a valamikori MTK-ra – Szimcsákkal a balszélen, Lanczkor állt a kapuban, a jobbhátvédet Palicskónak, a bal bekket Lantosnak hívták. A középcsatár Kuti, valamint a jobbösszekötő Bödör is igen ismert játékosnak számított. Nem is szólva persze Sándor Csikarról, akiről ma egy jó nevű, válogatottakat is adó futballakadémiát neveztek el.
Az általam vezényelt „istállóba” tartozott az FTC is. Itt játszott a többi között Dékány Doktor, Vilezsál Oszkár, Dalnoki Puhavagyjenő, és az idővel állatorvossá, majd kisgazda képviselővé avanzsált Dr. Fenyvesi Máté is. És megvolt persze a brazil válogatott is, a két Santossal, Didivel, Vavával és Pelével súlyosbítva, valamint Kádár János kedvenc együttese, a Vasas, a Bundzsák, Kékesi, Raduly és más jelesek által fémjelezett alakulat.
Ebbe az istállóba szerettem volna megvásárolni a Real Madridot. A magyar csapatok mellett ugyanis ők voltak a kedvenceim.
Szüleim, akik máskülönben viszonylagos szimpátiával kezelték gombfociőrületemet, valamiért nem rajongtak különösebben az ötletért.
Direktben nem beszéltek le róla, ám nem is nagyon erőltették, hogy megvásároljam a csapatot. Egyszer azután már nem lehetett tovább halogatni, szeretett felmenőim minden ésszerű kifogásból kifogytak, így magamhoz vettem a tőlük kapott pénzt, és lerongyoltam a sarokra, a trafikba. (A fiatalabbak kedvéért: a trafik egy olyan bolt volt, amelyben elsősorban dohányárukat lehetett vásárolni. Meg persze minden mást, amit a trafikos fontosnak tartott.).
A trafikos régi ismerősként fogadott, gombfocimániám miatt törzsvásárlónak számítottam. Azt megelőzően már vagy tízszer megnéztem a Realt, kézbe fogtam és csodálattal bámultam a „fiúkat” szimbolizáló gombokat. Ezúttal azonban nem egyszerű érdeklődőként vettem részt a kiskereskedelmi folyamatban, hanem végfelhasználóként, azaz vevőként.
Nem ragoznám tovább a Real Madrid megvásárlását: hamar túlestünk az üzleten. Mindegyik játékost ismertem természetesen, az újságok jóvoltából kívülről fújtam a csapat összeállítását.
Egyedül a Marsall nevű gombot nem tudtam hová tenni.
Illetve tudtam, merthogy a többinek mind meg volt a helyük: az isteni Di Stefano volt a középcsatár, a balszélen egy Gento nevű fiatalember száguldozott, kizárásos alapon közéjük kellett elhelyeznem a titokzatos Marsall nevű játékost. Akinek, ráadásul, még a fotója is ismerősnek tűnt. A szüleim ugyanis, bár nem verték nagydobra, néhány 1956 előtti magyar sportújságot megőriztek – ott láthattam régebben a Marsall nevű balösszekötőt.
Kérdeztem a trafikost, hogy kerül ide ez a futballista, ám ő diszkréten odasúgta: most mások is vannak a boltban, majd ha a többi vevő elment, elmondja. És valóban, amikor az ismeretlen vásárlók becsukták maguk mögött az ajtót, s végre egyedül maradtunk, beszédesebbnek bizonyult. Közölte velem, hogy
a Marsall nevű játékos valójában Puskás Ferenc, aki a Real Madrid egyik legnagyobb sztárja.
De, tette hozzá, miután disszidált, s hivatalosan hazaárulónak tekintik, Magyarországon nem létezik – a nevét nem szabad sem leírni, sem kimondani. Meg is kért, ne mondjam el senkinek, hogy a csapatomban Marsall néven Puskás játszik. Majd valamivel engedékenyebben hozzátette: ha mégis eldicsekednék vele a barátaimnak, azt semmiképpen se áruljam el, hogy tőle tudom.
Ez volt az én nagy találkozásom Puskással, akit a csapatomban Marsallnak hívtak. A Real Madrid egyébként valóban jó befektetésnek bizonyult. Sikert sikerre halmoztak a fiúk, szinte számolatlanul rúgták a gólokat mindenkinek – ki tudja miért, egyedül az MTK-t nem tudták soha legyőzni.
Ma húsz éve, 1997. szeptember 1-én halt meg Czibor Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat legendás balszélsője.
1929. augusztus 23-án született Kaposváron. Apja vasutas volt, a család később Komáromba költözött, ahol két bátyjával a harmadosztályú MÁV Komáromi AC-ben rúgta a labdát, de mellette mozdonyvezetőként dolgozott. 1948-ban egy győri mérkőzésen figyelt fel rá Mézes Sándor, az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, és tíz nap múlva már ifjúsági válogatott volt. 1948 őszén a Ferencvároshoz (a következő évtől már ÉDOSZ) került, ahol összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végére bajnok, a következő évben ezüstérmes lett a zöld-fehér csapattal, amelyben 70 bajnoki mérkőzésen 33 gólt szerzett
A kommunista rendszer a sportéletet is központosította, megkezdődött a sportegyesületek átszervezése.
A néphadsereg „kirakatklubja” a Budapesti Honvéd névre átkeresztelt Kispesti AC lett, amelyet a legkiválóbb játékosokkal erősítettek meg. Katonai behívóval került a Fradiból a Honvédhoz Budai és Kocsis is. Czibor azonban inkább a munkásosztály csapatának számító Csepeli Vasashoz igazolt, ahol két évet játszott. Ám ekkor ő is megkapta a katonai behívót, s hiába kísérelte meg, hogy az akkor Bástya néven szereplő (az ÁVH csapatának számító) MTK-ba igazoljon, hatalmi szóval a Honvédhoz került. A Bolond becenéven emlegetett Czibor Kispesten 80 bajnoki mérkőzésen 58 gólt ért el, két bajnoki aranyat és egy ezüstöt szerzett, 1955-ben 20 góljával – holtversenyben Machos Ferenccel – gólkirály lett.
A válogatottban 1949. május 8-án az Ausztria elleni 6-1-es győzelemmel mutatkozott be. Az 1950 és 1954 között veretlen Aranycsapat tagjaként 1952-ben olimpiai bajnok lett, rá egy évre megnyerte az Európa Kupát.
Szerepelt az évszázad mérkőzésén Londonban, ahol a magyar válogatott 6-3-ra győzte le a hazai pályán addig veretlen angolokat,
és ott volt a rendkívüli csalódást okozó 1954-es világbajnokságon is, amikor a válogatott a berni döntőben vereséget szenvedett a Német Szövetségi Köztársaságtól. A címeres mezt 1956. október 14-én, az Ausztria ellen 2-0-ra végződött mérkőzésen húzta fel utoljára. Az Aranycsapat balszélsőjeként 43 mérkőzésen 17 gólt szerzett, és csak háromszor hagyta el vesztesen a pályát.
A zseniális és öntörvényű Czibor minden idők legnagyobb magyar balszélsője volt. Rendkívül gyors és gólveszélyes játékosként gyakran változtatta helyét a pályán, jobb lábával is kitűnően vezette a labdát, ami igencsak összezavarta az ellenfél védelmét. A kiismerhetetlen és ördöngös cselei miatt a pályán Rongylábúnak nevezett szélső az 1954-es svájci világbajnokság után összeállított álomválogatottba is bekerült (öt másik magyar játékos mellett).
Ő volt az Aranycsapat egyetlen tagja, aki az 1956-os forradalom idején felvette a kapcsolatot a fegyveres ellenállókkal, s egyértelmű volt, hogy amikor novemberben a Honvéd BEK-mérkőzésre készülő keretével Bécsbe utazott, már nem fog hazatérni. A dél-amerikai illegális turné után az AS Romához akart szerződni, de mivel akkoriban Olaszországba nem igazolhatott külföldi játékos, és érvénybe lépett a FIFA eltiltása is, ez kútba esett.
Kubala László segítségével
1958-tól az FC Barcelona játékosa lett, ahol Kocsissal is együtt játszhatott,
akkoriban itt szerepelt Európa talán legjobb csatársora: Kubala, Kocsis, Evaristo, Luis Suarez, Czibor. A katalánokkal 1959-ben és 1960-ban spanyol bajnok, 1959-ben kupagyőztes, 1958-ban és 1960-ban Vásárvárosok Kupája-győztes is lett. 1961-ben bejutottak a BEK-döntőbe, amelyet 3-2-re vesztettek el az Eusebióval felálló Benfica ellen. A két katalán gólt Kocsis és Czibor szerezte, utóbbi egészen káprázatos bombával. Minderről a hazai közönség semmit sem tudhatott, Czibor (és az Aranycsapat többi nyugatra távozott tagjának) nevét sem leírni, sem kiejteni nem lehetett. 1961-től egy évet játszott az Espanol csapatában, rövid időre egy svájci csapatnál játékos-edző volt, 1962-ben egyetlen mérkőzés erejéig az Austria Wienben szerepelt, és egy kanadai meccsen is pályára lépett, amikor élménybeszámolón járt a kinn élő magyaroknál.
Visszavonulása után Kék Duna néven kávézót nyitott Barcelonában, amelyet fiával vezetett. 1990-ben hazatelepült, Komáromban megalakította anyaegyesülete jogutódját, a Komáromi Football Clubot, amelynek elnöke volt. Focisulit szervezett a gyerekeknek, részt vett az Aranycsapat összejövetelein. 1997. szeptember elsején gyógyíthatatlan betegség következtében hunyt el.
A nagyszerű labdarúgóról több könyvet írtak, 2014-ben mutatták be a Magyarok a Barcáért dokumentumfilmet. Czibor ars poeticáját így foglalta össze: „Nem magamnak futballoztam, hanem a magyar közönségnek, a magyar népnek. Hogy a mi zászlónk menjen följebb, mint a másiké, tisztelve ugyanakkor a másodikat és a harmadikat is.”
Világbajnoki selejtező mérkőzésen a magyar labdarugó válogatott elég simán megverte a lett tizenegyet. Ezzel együtt a magyar csapatnak csak elméleti esélyei vannak arra, hogy kijusson az oroszországi világbajnokságra.
A két nagy rivális, Svájc és Portugália szintén győzött. Következik vasárnap a portugálok elleni meccs, ugyancsak Budapesten. Szakértők szerint inkább pszichológiai (jótékony) hatása volt a mai esti győzelemnek, az Andorra elleni katasztrófa után.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A szocializmus diszkrét bája: miközben a legismertebb magyar, az egykori Száguldó Őrnagy, a nagyvilágban sikert sikerre halmozott, idehaza még a nevét sem lehetett leírni. Amikor a Real Madrid egy barátságos meccsen a Vasas ellen futballozott, a spanyolok, legalábbis a magyar újságok összeállításai szerint, mindössze tíz emberrel léptek a pályára – a Puskás nevű, tízes számú mezt viselő játékost ugyanis, valamiért elfelejtették megemlíteni az akkori magyar lapokban.
1929. augusztus 23-án született Kaposváron. Apja vasutas volt, a család később Komáromba költözött, ahol két bátyjával a harmadosztályú MÁV Komáromi AC-ben rúgta a labdát, de mellette mozdonyvezetőként dolgozott. 1948-ban egy győri mérkőzésen figyelt fel rá Mézes Sándor, az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, és tíz nap múlva már ifjúsági válogatott volt. 1948 őszén a Ferencvároshoz (a következő évtől már ÉDOSZ) került, ahol összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végére bajnok, a következő évben ezüstérmes lett a zöld-fehér csapattal, amelyben 70 bajnoki mérkőzésen 33 gólt szerzett
