Hoppá ... 404 Hiba
Sajnáljuk, de az oldal amit keres, nem létezik.
Mehetsz a KEZDŐLAPRA

A LEGÚJABB CIKKEK

Vitézy I.

A főpolgármester választáson az ő neve is szóba került. Ahogy ismeretes, Tarlós azt mondta róla, hogy jó közlekedési szakember, de máshoz nem ért.

Emlékszem a közlekedési projektekre is, melyek Tarlós kampányához így Vitézyhez is köthetők, a kampányt a kormány jelentős erőkkel támogatta, mert fontosnak tartotta Budapestet (persze csak politikailag). Nagy volt az önbizalom akkoron (2019-et írtunk), Orbán jelentette be a népnek, hogy a kormány által a főváros részére előirányzott fejlesztési összeg 1000 milliárd, amiről ma már nagy a csönd, olyannyira nagy, hogy az eltelt évek során nemhogy adtak volna pénzt a fővárosnak, de 212 milliárdot sikerült elvonni Karácsonyéktól. A Lánchíd 6 milliárdján túlmenően természetesen. Azt sem utalták át azóta se.

Mondanom sem kell, hogy az mindig hatásos, ha virtigli szakember irányítja a projekteket.

Lássunk hát pár ilyet Tarlós idejéből:

  1. A Nyugati és a Déli pályaudvar összekötése föld alatti vasútvonallal

A „fejpályaudvar megszüntetése és átmenő pályaudvarrá való átalakítása” igen divatos mondás mostanában. A divaton túlmenően ott van értelme egyáltalán, ahol nagy az átmenő forgalom, célforgalom viszont alig van. Ilyen pályaudvar például a celldömölki vagy a dabasi (és ezek valóban átmenő pályaudvarok is – nagyon helyesen).

Budapestről ez nem mondható el. Kis átmenő, és hatalmas célforgalom, a legtöbb ember ide igyekszik, és nem utazik tovább, vagy innen indul haza, illetve ha budapesti, egy másik városba, azaz a magyar fővárosban ezen divat követése nem biztos, hogy célszerű. A döntően célforgalomnak az az oka, hogy nem csak az ország  lakosságának 18 %-a, de a hivatalos, a gazdasági és a kereskedelmi tevékenységek nagy többsége is itt található. A fenti tény történelmi adottság, és a helyzet igen nagy valószínűséggel még nagyon sokáig nem fog megváltozni. A fővárosnál tehát az alapvető indok hiányzik, mert csak nagyon kevesen utaznak Budapestről tovább, illetve nagyon sokan Budapestről indulnak más városokba.

Az átmenő pályaudvarok ilyetén módon tervezett budapesti kialakítása, azaz a Nyugati meg a Déli pályaudvar összekötése nagyon drága. Ez egyrészt a szükséges alagút hosszából következik, másrészt abból, hogy a nehéz és felső áramszedős mozdonyokkal működtetett vasút sokkal teherbíróbb pályaszerkezetet és nagyobb alagút átmérőt igényel, mint a nála könnyebb, alsó áramszedős metró.

A terv hasznosságát vizsgálva a következő kiindulási adatokat lehet rögzíteni:

  • A Déli pályaudvar a vonatforgalmat tekintve a Kelenföldi pályaudvar északi irányú meghosszabbítása (azaz gyakorlatilag azonos vele), mert ide csak a Kelenföldi pályaudvarról jöhet, és innen csak oda mehet vonat.
  • A Kelenföldi pályaudvar viszont (anélkül, hogy bármit bármivel összekötöttünk volna!) már most is egy átmenő pályaudvar, ahová a Déli összekötő vasúti hídon keresztül Kelet-Magyarország összes nagyobb városából (Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Kecskemét, Szeged) érkezhet vonat, és mehet tovább nyugatra a Balaton, Győr és Pécs irányába, valamint visszafelé ugyanúgy. Ehhez nem kell a Nyugatit és a Délit összekötni!

A kiindulási adatok alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

  • A MÁV már most is indíthat közvetlen, például Nyíregyháza-Sopron vagy Miskolc-Nagykanizsa vagy Szeged-Győr, stb. vonatokat a Déli összekötő vasúti híd igénybe vételével a Kelenföldi pályaudvaron át, ha kedve tartja, annak semmi akadálya nincs. Ez tehát nem indokolja a tervezett projekt megvalósítását.
  • A projekt elmaradásának vesztesei:
    • akik Esztergom, Dorog, Vác térségéből vonattal közvetlenül akarnak a Balatonra, Érdre, Szombathelyre vagy Pécsre utazni, és nincs kedvük a Nyugatinál átszállni a vonatról a 3. metróra, aztán a Deák térnél átszállni a 2. metróra, a Délinél pedig felülni egy újabb vonatra,
    • akik Esztergom, Dorog, Vác térségéből nem Pestre, hanem Budára igyekeznek, és szintén nem szeretnének a Déliig leszállni a vonatról.

Összefoglalva: a Délit és a Nyugatit vasúti alagúttal összekötő projekt eredménye rengeteg pénz elköltése néhány speciális lakóhelyű honfitársunk kényelmének kismértékű javítása érdekében, illetve azok érdekében, akik jobb szeretnek Budapesten vonatozni, mint metrózni. Leginkább elbaltázottnak mondható, így aztán nehéz felfedezni benne a szakemberséget.

A projekt elmaradásából adódó kétségtelen hátrány, hogy az egyetlen Budapesten lévő átmenő pályaudvar, a Kelenföldi, sokkal távolabb van a városközponttól, mint a Nyugati vagy a Déli. A Kelenföldi pályaudvart jelenleg csak egy metróvonal érinti, mégpedig a 4. metró, amelynek itt van a végállomása. Érdemes tehát megfontolni a Kelenföldi pályaudvar megközelítésének további javítását.

Ha a Déli pályaudvar valóban a Kelenföldi pályaudvar északi irányban történő meghosszabbítása (márpedig az, mert semmi mással nincs közvetlen kapcsolatban), akkor a Déli létezésének értelme csak annyi, hogy közelebb van a városközponthoz a Kelenföldinél. Amennyiben tehát a Kelenföldi pályaudvar megközelítését a Déli pályaudvar irányából megjavítjuk, a Déli egyszerűen megszüntethető, és az értékes telek eladható (összesen kb. 80.000 m2 = 11 futballpálya).

A megközelítés megjavítása értelemszerűen a 2. metró meghosszabbítását jelenti a Délitől a Kelenföldiig. Így nem a vonatok mennének be a Délibe, hanem a 2. metró menne ki Kelenföldre, azaz ennek révén a Kelenföldi pályaudvar közlekedési szempontból ugyanolyan közel lesz a Belvároshoz, mint most a Déli.

A javaslat megvalósítása esetén a 2. metró a jelenlegi végállomástól (amelynek végállomás jellege így megszűnik) déli irányban a Déli pályaudvar telke alatt futna tovább egy emelkedő, új alagútban (kb. 600 m), majd a Márvány utca keresztezése után bukkanna a felszínre, és onnan végig a meglévő vasúti sínpárokon és a meglévő vasúti alagúton át jutna el a Kelenföldi pályaudvarig (3,7 km).  A meglévő, és a Déli pályaudvar megszüntetésével feleslegessé váló, kétvágányos vasúti pálya felhasználása drasztikusan csökkentheti a 2. metró meghosszabbítási költségeit. Nem kell pályát építeni, mert már rendelkezésre áll, lényegi költség csak a metróalagút fúrás + pályaépítés lenne a jelenlegi végállomástól a Márvány utcáig, a meglévő vasúti pálya zártságának a biztosítása a Márvány utcától a Kelenföldi pályaudvarig (alsó áramszedő, áramütés veszély), a végállomás kialakítás a Kelenföldi pályaudvarnál, valamint a plusz három metrószerelvény a meghosszabbítás miatt.

A fentiek alapján a városvezetésnek feltétlenül célszerű egy tanulmányterv készíttetése, hogy a körülbelüli költségek összehasonlíthatók legyenek a Déli és a Nyugati vasúti összekötését célzó terv és az itt leírt, a 2. metró meghosszabbításos ellenjavaslat esetében, valamint egy MÁV tanulmány, hogy mivel járna ez a vasúti rend változását illetően.

Budapest tömegközlekedésének rendkívül nagy hátránya, hogy a Liszt Ferenc repülőtérnek nincs gyors, nagy tömeget szállítani képes kötöttpályás közlekedési kapcsolata a várossal, holott a 3 metró egyvágányos meghosszabbítása a terminálok előtt lévő autóparkoló alatt kialakított végállomásig a tervezett vasúti összekötés helyett lényegesen olcsóbban, és ennek megfelelően sokkal gyorsabban is megvalósítható.

Ugyancsak nagy hátrány, hogy a 4 metró a Keleti pályaudvarnál befejeződik, pedig minél hamarabb folytatni kellene a Bosnyák térig, majd az újpalotai lakótelepig, végül a Pólus mellett vezetve a Szilas pihenőhelyig, ahol jól megközelíthető, nagyméretű P&R parkoló alakítható ki.

A fentiekből úgy tűnik, hogy Vitézy nem találta el a projektek sorrendjét, mert egy értelmetlen és drága, a pénzt más, sokkal fontosabb beruházások elől elvivő megoldást preferál, ami nem nagyon támasztja alá közlekedési szakértelmét. És ha ez az egyetlen dolog, amihez „ért”, hát…. az ember ilyenkor inkább nem ír semmit. Nehogy baj legyen belőle.

(folyt köv.)

Épül a NATO legnagyobb támaszpontja Romániában

A NATO bővítésével  az egyes tagállamok biztonsága jelentősen megnőtt, ezzel egyidejűleg a tagállamok egysége határozottabbá vált, ezért került válaszút elé Orbán Viktor, aki teljesen egyedül maradt kétkulacsos politikájával.

Konstanca mellett a Mihai Kogalniceanu repülőtér környékén már most is működik egy NATO támaszpont, de ezt olyan nagyra bővítik, hogy be tudjon fogadni 10 ezer NATO katonát valamint a családtagokat is. Vagyis egész kis város épül Románia legfontosabb tengeri kikötője mellett, ahol régen a római birodalom határa húzódott. Ide száműzte Augustus császár Ovidiust, aki gúny verseket írt róla Rómában.

Románia Lengyelország mellett az USA számára legfontosabb állam ebben a térségben. Az ukrajnai háború miatt Románia jelentősége fel is értékelődött. A román elit – ellentétben a magyar kormány politikájával – elítélte Putyin Ukrajna elleni agresszióját. A román államfő a NATO főtitkára szeretne lenni, de erre vajmi kevés esélye van, mert fiatalabb korában a Securitate tisztje volt.

A NATO figyelmeztette Orbánt

A Reuters beszámolt arról, hogy a magyar miniszterelnök figyelmét felhívták arra, hogy egy NATO szövetséges számára az ukrajnai háború idején veszélyes az a jó viszony, melyet Orbán Viktor Putyinnal ápol. A Reuters idézi ezzel kapcsolatban David Pressman amerikai nagykövetet, aki szerint :

”Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a veszélyeket, melyek a magyar kormány viselkedése miatt kialakultak.”

A budapesti NATO nagykövetek már figyelmeztették Orbán Viktort azt követően, hogy a magyar miniszterelnök vígan parolázott Putyin orosz elnökkel Pekingben az ukrajnai háború kellős közepén.

Mit akar elérni Putyin Ukrajnában?

Az újjáválasztott elnök azt hangsúlyozta:

“A győzelem” után, hogy a következő hatéves periódusának fő célja az ukrajnai “különleges hadművelet” céljainak elérése.

Kezdetben Putyin háromnapos villámháborúval el akarta foglalni egész Ukrajnát, de ez a próbálkozása szánalmasan megbukott. Kiderült, hogy sem az orosz hírszerzés sem a hadsereg nem képes ilyen akcióra. Azóta Putyin rögtönöz, és a NATO tagállamok szintúgy. Oroszország átállította gazdaságát, már a GDP több mint 7%-át fordítják katonai célokra. A NATO-ban 2% a norma, de sok tagállam például Németország és Franciaország ezt sem tartják be. Ettől függetlenül Macron elnök azt javasolja, hogy a NATO küldjön csapatokat Ukrajnába. Ezt Moszkva világháborús fenyegetésnek tekinthetné, ezért Németország és az Egyesült Államok is elutasítja.

Mi a NATO álláspontja Ukrajnával kapcsolatban?

Mindaddig támogatni Ukrajnát amíg az ki nem űzi az orosz csapatokat a saját területéről. Ukrajna erre képtelen: sem elég katonája sem elég fegyvere sincs ehhez, ráadásul akadozik a nyugati pénzügyi támogatás is. Donald Trump hívei – köztük Orbán Viktor – mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy Ukrajna ne jusson kellő támogatáshoz. Ugyanakkor a két éve tartó háború bebizonyította, hogy Ukrajna nyugati támogatással sem képes legyőzni Oroszországot. Csakis diplomáciai megoldás lehetséges, de erre jelenleg egyik fél sem áll készen.

Orbán Viktor veje után Trump veje is az ingatlanszektorban nyomul Belgrádban

Jared Kushner, aki 2009 óta a férje Ivanka Trumpnak, és nejével együtt az elnök tanácsadói voltak 2017 és 2020 között, X-en jelentette be nagyszabású ingatlan terveit, melyben az első helyen Belgrád áll, de szerepel rajta Albánia és Montenegro is.

Belgrádban a jugoszláv néphadsereg egykori központja Jared Kushner célpontja. Ezt az amerikai légierő szétbombázta, de most Trump veje akarja újjáépíteni. Lehet, hogy Trump toronyépül Belgrádban a jugoszláv dicsőség egykori helyszínén? Hivatalosan egyelőre cáfolják a szerb fővárosban, hogy befejezett tényről lenne szó, de azt elismerték, hogy folynak a tárgyalások Donald Trump vejével, aki minden bizonnyal vissza akar térni a hatalomba Washingtonban, ha híres apósa megnyeri az elnökválasztást idén novemberben.

Tiborcz nyomában

Orbán Viktor veje is több fontos ingatlan tulajdonosa Belgrád belvárosában. Milyen pénzből vásárolta ezt meg a 37 éves törekvő fiatalember? Minden bizonnyal bankhitelből hiszen ki ne hitelezne szívesen a majd mindenható miniszterelnök vejének Magyarországon? Persze a legutóbbi választás előtt kissé megrendült a bizalom: akkor Tiborcz István és Orbán Ráhel Orbán Viktor három unokájával együtt Marbellán, a hírhedt gengszter korzón kezdett új életet 2021 őszén. Ám 2022-ben Orbán Viktor újra nagy fölénnyel nyert, és a vitéz vő családostól visszatért. A Balkán Orbán Viktor nyomulásának kedvenc útvonala, ezért is érte el, hogy a térség uniós belépéséért felelős brüsszeli biztosa magyar legyen. Orbán menekülő útja Szerbia felé vezet. Ha minden kötél szakad, és az USA budapesti nagykövete nemigen hagyott kétséget afelől, hogy megpróbálják levadászni  Orbán Viktort, ha megnyerik a választást novemberben. Ezért is teszi minden tétjét Trumpra a magyar miniszterelnök, aki nemrég készített családi fotót Floridában Donald Trumppal.

Szerbia azért jó menekülő út a magyar miniszterelnöknek, mert közel van. Ráadásul jó kapcsolat fűzi Oroszországhoz vagyis nem akarja elveszejteni Putyin “kedves magyar barátját”.

Orbánt és Tiborczot tehát lehet érteni, de mi haszna van ebből a magyar választópolgárnak? Orbán, ha őszinte lenne egy pillanatra, akkor így válaszolna: kit érdekel?!…

Miniszterelnökünk

Olvasom az újságban, hogy fél órát beszélt. Hát abba sok minden belefér, gondolja az ember, és imádkozik, hogy kifejezetten nagy hülyeség ne legyen benne, elvégre a miniszterelnök mégiscsak az én országom legfőbb képviselője, és annyiszor röhöghettek ki már miatta a többi magyarral együtt engem is a szerencsésebb nemzetek fiai, hogy az embernek már csak a Remény marad. De mindhiába. Ahogy a költő írja: Földiekkel játszó Égi tünemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény… Csak maradj magadnak! Biztatóm valál; Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalál.

Hát igen. Sajnos. Ahogy azt az újság írja:

Az elmúlt 500 évben Orbán Viktor szerint minden birodalom belátta, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal nem megy velünk semmire, „elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma, és elvásott a vörös csillag is”. – Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt – sorolta a kormányfő. – A kiegyezéssel pedig megmutattuk, ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár.

Nem tudom, ki volt a történelemtanára, de én az enyémektől úgy hallottam, a félhold úgy 150 évig csak beszedte tőlünk a harácsot, az távozásukat illetően pedig a törököt nem mi vertük ki innen, hanem a Szent Liga, és a Bécs elleni támadáskor Thököly és Apafi a török oldalán küzdött a keresztény csapatok ellen, azaz a török gépezetben inkább olaj voltunk, mit homok.

A kétfejű sas karomelkopását tekintve a Rákóczi szabadságharc elbukott, a negyvennyolcas szabadságharc elbukott, kiegyezés meg azért lett kötelező ferencjóskáéknak, mert a Habsburg birodalom 1859-ben háborút vesztett a franciák ellen, aztán nyolc évre rá háborút vesztett a poroszok ellen is, így aztán nem tehetett mást, megadta nekünk „a kellő tiszteletet”. Kényszerből, természetesen. Ami a röhej, hogy végül az I. világháborút agresszorként együtt kirobbantva, majd együtt is harcolva együtt vesztettük el, mégpedig úgy elvesztettük, hogy csak úgy porzott, vagyis ha a kétfejű sasnak belekopott a körme az évszázadokba, ahhoz mi legfeljebb annyiban járulhattunk hozzá, hogy nem segítettük a sógorokat kellő hatékonysággal a körömélezésben. Itt sem jön össze a küllők közé dugott bot.

Vörös csillag elvásási ügyben csak a 18 napig tartó ’56 jut eszembe, de annyi idő az elvásáshoz állítólag kevés, és bár igaz, hogy alig egy harmad évszázad múlva, huss, máris összeomlott a Szovjetunió, ahhoz tudomásom szerint nagyobb tüske kellett a körme alatt, mint a mi ötvenhatunk. Teszem föl egy csillagháborús fegyverkezési verseny, amelyet a Vörös csillag nem bírt se technikailag, se gazdaságilag.

Na, tessék! Hát kellett ez nekem? Most itt tüsszentgethetek, mikor a Háry nevű, kifejezetten és hatványozottan magyar egér meséli, hogy az ősei hogy dübörögtek a hídon. Ám az önmarcangoló kedv nem hagy nyugodni, tovább olvasok:

1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak. Mit csináltak a magyarok? Verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára, az volt az első Békemenetünk. Puskalövés nélkül kiszabadítottuk a politikai foglyokat, színházba mentünk, estére győztünk. Kilenc hónapra rá pedig megszületett Petőfi Zoltán. A magyar forradalom nem romboló – folytatta – hanem építő, nem tagadó, hanem alkotó, igaz, és szép. És a végén nem halál, hanem élet sarjad belőle – ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják – fogalmazott. Majd kiemelte, nem az a kérdés, milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra. Valójában ezen múlik minden – szögezte le.

Aha. Puskalövés nélkül. Ha jobban belegondol az ember, nincs ezen akkora csodálkozni való, hiszen a negyvennyolcas nem polgári, hanem nemzeti forradalom volt, így a gyarmattartóink, akik ellen fölkelt a nép, nem is voltak itt. A városban gyakorlatilag mindenki magyar volt, aki meg érzelmileg vagy születésileg nem, az látván a hatalmas túlerőt, meghunyászkodott. Bajos ám harcolni ellenség nélkül. Ez a különbség a negyvennyolcas Bécs és Budapest között, és aki bármiféle példabeszédre használná a nap vértelenségét és a balhénélküliségét, azt inkább nem minősíteném. Mármint észbelileg. Igaz, kicsit irigykedem is, mivel a szónok többes szám első személyben szónokol. Én nem voltam ott, ő meg ezek szerint igen („…estére győztünk. Kilenc hónapra rá pedig megszületett Petőfi Zoltán. – Aha).

A gyerek- és világhagyást illetően mondható, hogy a liberális változat az, ha jó világot hagyunk a gyerekeinkre, amelyben jól érzik magukat, az illiberális meg az, ha kötelességtudó gyerekeket nevelünk sokfajta kötelességet előírva nekik, hogy az általunk preferált rendszer (NER) jól érezze magát, mégpedig derék vezetőivel, egyben pénzbesöprőivel együtt, és a jól idomított utódok még tapsoljanak is. Hogy a nem brancsbeli gyerekek hogyan érzik magukat, az érdekli a francot, legfönnebb öngyilkosok lesznek, oszt annyi. Egy a lényeg. Illetve nyolc: Isten, Haza, Család, Örökös Miniszterelnök, FIDESZ, Klérus, Olimpia, Punktum. Mehetünk tovább.

Ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt. Mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban. Tudjuk, hogyan rendezzük át az EU-t, itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék. Nem tűrjük el, hogy tönkretegyék a gazdákat, kisemmizzék a középosztályt, adósrabszolgává tegyék a gyerekeinket, és ráadásul háborúba vigyék egész Európát – szögezte le a kormányfő. Szerinte béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát, jólét helyett pénzügyi zsarolást kaptunk. Orbán Viktor úgy összegzett, „becsaptak bennünket, ideje, hogy fellázadjunk”, hogy helyreállítsuk az európai emberek önérzetét és önbecsülését.

Szerintem, ha meg akarjuk őrizni Magyarország Orbán szerinti nemzetállami szabadságát és szuverenitását, akkor ki kell lépnünk az EU-ból, mert a derék ember Magyarországot elfoglalta ugyan, de Brüsszel elfoglalását illetően vannak kétségeim (még Melonit, Ficot és Trumpot belekalkulálva is). Az nem újdonság, hogy ő tudja, hogy kell Brüsszelt átrendezni, hiszen Magyarország a példa: mindent lenyúlt, hogy senki másnak ne maradjon semmije.

A további ökörségekből főleg a „…jólét helyett pénzügyi zsarolást kaptunk.” kitétel tetszett, melyből látható, a derék szónok Brüsszel esetében filmnyelven szólva csak az „Add a pénzt, és kuss!” működést fogadja el, hogy ő is tegyen a pénzért cserébe valamit, az egyrészt nonszensz, másrészt kizárt. Az, hogy becsapva érzi magát, könnyen lehetséges, ugyanis a „Mindig nekem kell győzni!” elvárása néha nem teljesül, mert kizavarják a folyosóra.

„A nyugati világban – közölte a miniszterelnök – azt is képzelik, hogy az ember csak úgy van, magában, kizárólag az ő szabad választásán múlik, melyik államnak lesz a polgára, ő dönti el, fiú lesz vagy lány, a család az, amit csak kitalál magának, a haza pedig csak működési terület. Mi magyarok ebben nem hiszünk, tudjuk, ha egyedül állsz a világban, nem szabad vagy, hanem magányos. A március 15-ei fiatalok azt kiáltották világgá, hogy mi, magyarok társak vagyunk, nem csak a barátságban és a családban, hanem a hazában is.”

Igen, kérem, ilyen a Nyugat. Azt képzeli, hogy az ember csak úgy van. Ezek a nyomorultak szekularizált társadalomban élnek, és úgy gondolják, ne szabályozzák az emberek mindennapi életét se társadalmi, se jogi, se vallási szabályok, akármilyen nemhez tartoznának is, azaz szerintük „No gender!” (a miniszterelnök úr is pont ezt mondja, mert neki fogalma sincs arról, hogy mi a gender – azt hiszi valami melegizés átoperálós gyerekgyőzködés). A miniszterelnök úr a Nyugattal szemben úgy gondolja, az ember nem választhatja meg, hogy melyik állam polgára akar lenni, nem döntheti el, hogy fiúként élhessen vagy lányként, „Az apa férfi, az anya nő” családmodellen kívül semmi más nem fogadható el, a hazáért pedig mindenkinek élnie-halnia kell, ha már oda született. Ez rendkívül fennkölt hit tartja össze 2,8 milliós csapatát.

Az, hogy hogyan következik a magányosság a nyugati normák szerint élés miatt, nekem rejtély, azaz valószínűleg csak a miniszterelnök úr mások által követhetetlen észjárásából vezethető le. Ha ugyan egyáltalán. A márciusi ifjak világgá kiáltása stimmel, mivel akkor gyarmat voltunk, azaz azért is bántottak valakit, mert magyar, valamint a magyarokat összességükben szintúgy, ezért akkor valóban szükséges volt a nemzeti összefogás, de ma már ilyen bántások nincsenek, azaz logikailag vizsgálva a dolgot a jelen Magyarországán senkivel sem kötelező társnak lennem, csak azért, mert ő is magyar. A miniszterelnök úr szerint viszont de.

Egyébként azt, hogy valaki fiú-e vagy lány, esetleg valami más, tényleg ő dönti el, csak sajnos nem tudatosan. Ráadásul a születéskor már el van döntve. Ezért érzi úgy a szivárvány kisebbség, hogy hiába néz ki külsőleg bárminek, csak akkor jó neki, ha úgy él, és úgy szeret, ahogy azt az agya diktálja neki. Az illiberális társadalmak az ilyen viselkedésért büntetnek (ma már hálisten csak társadalmilag, azaz gúnnyal, megvetéssel, ahol lehet gáncsolással, de az sem valami kellemes), a nyugatiak demokráciák viszont elfogadják, mivel nem tehet róla. Ilyennek született.

Összefoglalásként mondható, hogy az egész beszéd arra van felépítve: miniszterelnök úr oroszlánként küzd egyrészt a hazáért, amelyet nem fenyeget senki, így aztán fölöslegesen, másrészt a rendes családi és szexuális létért és életért, amelytől való eltérés (ha nincs erőszak) nem árt ugyan senkinek, de ő akkor is, harmadrészt pedig a békéért, ami viszont teljesen érthetetlen, hiszen ő akar mindig győzni, béke meg csak akkor lesz, ha Ukrajna megadja magát (aztán Moldova, aztán Lengyelország, azután a baltiak, aztán mi, és így tovább, és így tovább). A két fő kapaszkodója továbbra is a nemzet meg a szex.

Megnevezte az ellenségeket (anélkül nincsen hősi küzdelem). Ezek: a Nyugat, a hazai ellenzék, meg az öreg filantróp. Az ő áskálódásuk miatt kezeltük rosszul a COVID járványt, állunk igencsak rosszul gazdaságilag, ők az okai a magas inflációnak, az egészségügy és az oktatásügy szorult helyzetének, az energiaügy vergődésének, sok nyugdíjas nyomorának, azaz minden szép és jó lenne nélkülük. Igaz, egy hárommilliós, EU-n kívüli Magyarországgal végképp lecsúszna a térképről. Főleg személyesen.

Mit tetszik morogni? Hogy az egész beszéd láthatóan tele van zöldségekkel? Na és? Nem nekünk mondja.

Magyar futball tehetség a Manchester Cityben

Szoboszlai Dominik után újabb magyar futballista szerepelhet egy élvonalbeli klubban a Premier League- ben bár a neve alapján kevesen gondolnak Magyarországra: a 18 éves Michael Okeke az U21-es magyar válogatott erőssége.

A magyar anyától és nigériai apától származó fiú már szombaton bemutatkozhat egy FA kupa mérkőzésen az angol bajnokcsapatban. Az nem valószínű, hogy abban a csapatban is helyet kapna, amely a Real Madrid ellen küzd a Bajnokok Ligájában.

Ki is Michael Okeke?

A középpályást tavaly igazolta le a Manchester City, és tavaly játszott először az U21-es magyar válogatottban, ahova maga jelentkezett.

“Nagy büszkeség a számomra, hogy a Manchester Cityben játszhatok” – nyilatkozta a fiatal középpályás, aki nemcsak magyar, de brit állampolgár is.

Szoboszlai Dominik, aki a magyar válogatott kapitánya, jelenleg a Liverpoolban játszik, amely elszántan küzd, hogy a Manchester City után bajnok legyen a Premier League- ben. Kérdés, hogy tétmérkőzéseken mikor kap lehetőséget az első csapatban a Manchester Citynél Michael Okeke. Éppúgy kérdés az is, hogy a magyar válogatottban is kap-e lehetőséget hiszen a Premier League mindenütt a világon kitűnő referenciának számít.

Kínai békegalamb Ukrajna fölött?

0

Li Huj kínai diplomata, Hszi Csin-ping elnök különmegbízottja körutat tett a két háborúskodó országban, Brüsszelben és néhány uniós állam fővárosában, hogy felmérje egy fegyverszünet esélyeit, és nem sok jót tapasztalt.

A politikai megoldás egyre távolodni látszik miközben Macron francia elnök már azt javasolta, hogy a NATO tagállamok küldjenek csapatokat Ukrajnába. Ettől Biden amerikai elnök és Scholz német kancellár ugyan elhatárolta magát, de Putyin szóvivője, Peszkov szerint ez háborút jelenthetne Oroszország és a NATO között. Putyin közölte: bevetné az atomfegyvert is “Oroszország védelmében”. Az orosz elnök Oroszország részének tekinti a meghódított ukrán tartományokat is.

Weimari háromszög: ne hagyjuk Oroszországot győzni!

Berlinben a német kancellár, a francia elnök és a lengyel miniszterelnök vitatta meg Ukrajna helyzetét, amely mind drámaibb hiszen egyre nagyobb a hiány katonákban és fegyverekben, és a külföldi segítség is akadozik. Scholz kancellár hangsúlyozta: hogyha kell, akkor a világpiacról vásárolnak fegyvereket Ukrajna támogatására. Csehország már közölte: 800 ezer tüzérségi lövedéket vásárol a világpiacon, hogy ily módon támogassa Ukrajnát.

Olaszország viszont attól tart, hogy a NATO csapatok jelenléte a harmadik világháborúhoz vezethetne:

“Segíteni kell Ukrajnát abban, hogy védekezzen az orosz agresszió ellen, de a NATO belépése az Oroszország elleni háborúba a harmadik világháborúval fenyeget”

– hangsúlyozta Antonio Tajani olasz külügyminiszter.

Zelenszkij ukrán elnök szerint

“Már folyamatban is van a harmadik világháború, és Putyin nem áll le addig ameddig le nem győzik.”

Csakhogy Ukrajna katonai győzelmét Oroszország fölött egyre kevesebb katonai szakértő tekinti realitásnak hiszen az erőviszonyok Putyinnak kedveznek.

Ferenc pápa ezért is jelentette ki néhány nappal ezelőtt, hogy “nem szégyen felmutatni a fehér zászlót”, és hogy “mindenképp tárgyalni kellene a béke érdekében.”

Jelenleg erre Ukrajna vezetői és az Európai Unió nem áll készen, de a döntést az Egyesült Államokban hozzák meg. Biden elnök leváltotta Victoria Nulandot, azt a külügyi államtitkárt, aki a háborús politikát képviselte Ukrajnában. Victoria Nuland volt az, aki egy gyenge pillanatában elárulta, hogy az Egyesült Államok 5 milliárd dollárt költött arra, hogy megbuktassa az oroszbarát rendszert Kijevben.

“Trump egy centet sem adna Ukrajnának”

Ezt mondta Orbán Viktor, aki Floridában tárgyalt az Egyesült Államok ex elnökével. Trump az ukránok feje fölött tárgyalna Putyinnal, és ily módon vetne véget a háborúnak. John Bolton Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az ex elnök hogyha visszakerülne a Fehér Házba, akkor közvetlenül tárgyalna az USA ellenfeleivel: Putyin orosz elnökkel, Hszi Csin- ping kínai államfővel, az iráni vezetőkkel és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral.

Az USA 2021-ben nyilvánította stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot, Biden kezdettől fogva hidegháborús politikát folytat.

Ezt a republikánusok elvetik, és megpróbálnak valamiféle modus vivendit találni Kínával és Oroszországgal. Kissinger ex külügyminiszter, aki tető alá hozta az USA – kínai együttműködést 1972-ben, még százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja helyrehozni az amerikai-kínai kapcsolatokat. Az együttműködésnek hála Kína a világ második számú nagyhatalma lett, és Hszi Csin-ping elnök emiatt jelentette be, hogy Peking G2- es világot akar vagyis olyat, melyet az Egyesült Államok és Kína együtt irányít. Washingtonban erről egyelőre hallani sem akarnak, de az 1,4 milliárd lakosú Kína GDP-je még mindig kétszer olyan gyorsan növekszik mint a 330 milliós Egyesült Államoké.