Önkormányzati választás 2019

Megtorpedózná valaki Baranyi Krisztina polgármesterségét

Egy magánszemély az utolsó pillanatban megtámadta Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármesteri győzelmét. A politikus nagy fölénnyel verte a fideszes kerületvezetőt.

„Ma 16:00 órakor léptem volna hivatalba. 10 perccel a jogerőre emelkedés előtt megtámadták a polgármester-választás eredményét. Nyertek 3 napot. Ez két dolgot jelenthet. Vagy ennyire pitiáner, kisstílű a banda, vagy kell még idő, hogy eltüntessenek mindent, amiért börtönbe mehetnek. Rettegnek. Van miért” – tette közzé a Facebookon Baranyi Krisztina.

Az ellenzéki politikus óriási fölénnyel nyerte a polgármester-választást: 57,53-39,54 arányban verte meg a fideszes Bácskai Jánost. Emellett elsöprő fölénnyel vette be az ellenzék a képviselő-testületet is.

Tarlós István nem veszi át fővárosi képviselői mandátumát

Tarlós István nem lesz fővárosi képviselő. Indoklást nem közölt.

A világ egyik legrövidebb közleményét bocsátotta közre a Főpolgármesteri Hivatal. Eszerint „Tarlós István közleményben tudatja, hogy a listavezetésből származó fővárosi képviselői mandátumát nem kívánja átvenni.

Főpolgármesteri Hivatal

Kommunikációs Igazgatóság

Ez nyilván összefüggésben áll azzal, hogy vasárnap jelentősnek mondható különbségű vereséget szenvedett a választáson Karácsony Gergellyel szemben.

Gratulálok!

Mint annyian, én is meg vagyok lepve. Abban reménykedtem, hogy Karácsony Gergely talán nyer – ezt alátámasztották a független közvélemény-kutatók, a Medián és Závecz, hiszen ők fej-fej melletti eredményt vártak a főpolgármester-választáson, tehát nem igaz, hogy a közvélemény-kutatók mind megbuktak, csak a Nézőpont és a Századvég bukott meg –, és abban, hogy azok a vidéki nagyvárosok, Miskolc, Pécs és Szombathely, ahol a Fidesz nem a korábbi polgármestert indítja, megnyerhetők.

Az eredmény ennél sokkal jobb: biztos többség áll a főpolgármester mögött a fővárosi közgyűlésben, hiszen sikerült többséget szerezni négy budai kerületben, az I., II., III. és XI. kerületben, továbbá a pesti oldalon a korábban is ellenzéki XIII., XIV., XV., XIX. kerület mellé a IV., VI., VII., VIII., IX., XVIII. kerületet. A XX. kerületben, ahol az egykor MSZP-s polgármester átállt a Fideszhez, őt magát ugyan újjáválasztották, de a testületben baloldali többség van.
Vidéken hatalmas sikert aratott Márki-Zay Péter, aki mögött immár biztos közgyűlési többség áll, Botka László is nagy sikert ért el Szegeden, baloldali maradt Salgótarján is, és az ellenzék Miskolc, Pécs és Szombathely mellett megszerezte Dunaújvárost, Egert, Érdet és Tatabányát is. A kisebb városok közül Baját, Jászberényt, Szentendrét, Vácot is is (bár Jászberényben nincs testületi többsége, viszont Komlón, ahol a fideszes polgármester nyert, ellenzéki a többség a testületben).

Elfogadtam sok-sok elemzőnek azt a véleményét, hogy olyan hivatalban levő polgármesterrel szemben, akinek nincsenek különösebb botrányai, nem lehet nyerni, és kiderült, hogy lehet:

ezt mutatta sok budapesti kerület, valamint Baja, Dunaújváros, Eger, Érd, Jászberény és Tatabánya példája. Ugyanakkor persze Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Veszprém és Zalaegerszeg fideszes polgármestereit újjáválasztották, és – Nagykanizsát, Szekszárdot és Szolnokot kivéve – többségük is van a közgyűlésben. Ez egy fontos mozzanat:

míg a polgármester személyét tekintve a 23 megyei jogú városból 13 a Fideszé, a közgyűlési többséget tekintve csak 10!

Ez, valamint számos budapesti kerület példája azt mutatja, hogy a hivatalban levő polgármester előnye azért fontos tényező.
Mint annyian, én is nagyon örülök. Örülök annak, hogy sok-sok személyes jó barátom ért el sikert. Gratulálok mindenekelőtt Karácsony Gergőnek, régi politikai barátomnak, gratulálok DK-s barátaimnak Erzsébetvárostól Újbudán át Szegedig, és gratulálok nyertes momentumos barátaimnak Budapest-szerte.

Az EP-választás után ez a választás is megmutatta, hogy a Momentum az ellenzéki politika egyik főszereplője lett.

Nemcsak azzal, hogy Budapesten három polgármesterük is nyert (negyedik polgármester-jelöltjük pedig bekerült a fővárosi közgyűlésbe), hanem az is, hogy valamennyi megyében állítottak listát, illetve részesei voltak egy közös listának, és minden megyei közgyűlésben szereztek mandátumot.
A gratulációt eddig is összekötöttem az eredmények elemzésével, most azt folytatom, bár a javát későbbre hagyom. Érdekes, hogy az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik, a DK és a Momentum van jelen minden megyei közgyűlésben, míg az MSZP négy olyan megyében is, ahol önálló listát állított, nem szerzett mandátumot. Igaz, a fővárosi közgyűlésben az MSZP-nek van a Fidesz után a legtöbb, hét mandátuma (a Párbeszédet is hozzáadva kilenc), míg a DK-nak és a Momentumnak négy-négy. A Jobbik és az LMP nincs jelen a fővárosi közgyűlésben, az LMP a megyei közgyűlésekben sem, hiszen nem is állított megyei listákat.

Az eredmények első rátekintésre megerősítik azt, amit az EP-választás is mutatott: a DK és a Momentum a két erős ellenzéki párt, vidéken most – városi polgármesteri pozícióit is tekintve – felzárkózott a Jobbik, lemaradt az MSZP és teljesen eltűnt az LMP.

Hét megyei közgyűlésben szerzett mandátumot a Mi Hazánk (Csongrádban kettőt is), de ez messze elmarad a Jobbiktól, tehát Toroczkaiéknak nem sikerült átvenniük a Jobbik szerepét.
Tordai Bence első mondata az volt ma reggel az ATV-ben, hogy persze nagyon örül, de kicsit meg is van ijedve a felelősségtől. Igaza van. Erről is írok majd, amikor mindannyian túl leszünk az első örömön.

Tovább mélyült a szakadék az országon belül

Mind inkább kisvidék-nagyváros metszi ketté az országot. Egyre több nagy népességű település utasította el a Fideszt. Ennek csúcsán Budapesten sok kerületben földcsuszamlásként vitték el a körzeteket is az ellenzék indulói. Az elemző szerint kimerült a migránskampány ereje, és a továbbiakban inkább keménykedés várható a Fidesztől.

Ha a választási eredmények mélyére nézünk, azt látjuk, hogy a látványos ellenzéki előretörés árnyékában tovább szélesedett a szakadék a nagy és kisebb települések lakosainak preferenciáiban. Mind a 19 megyei közgyűlésben megerősítette többségi pozícióját a Fidesz-KDNP. Sőt, képviselőinek száma 20-szal nőtt (225-ről 245-re). Mivel megyei listákra Budapesten és a megyei jogú városokban nem szavaznak, ez az eredmény elsősorban azt jelzi, hogy a kormányoldal továbbra is a kisebb településeken jóval erősebb, míg az ellenzék épp ellenkezőleg – írja elemzésében a Political Capital (PC).

Alig többségben a nagyvárosokban a Fidesz

A 23 megyei jogú város közül tízben az összellenzéki polgármesterjelölt tudott nyerni (Dunaújváros, Eger, Érd, Hódmezővásárhely, Miskolc, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szombathely, Tatabánya). Ez jelentős javulás az öt évvel ezelőtti eredményhez képest, amikor csak háromban (Békéscsaba, Salgótarján, Szeged) győzött ellenzéki jelölt. Ehhez zárkózott fel negyedikként Hódmezővásárhely a 2018. februári időközi választáson.

A Fidesz a következő ciklusban 12 megyei jogú városnak ad polgármestert (Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Veszprém, Zalaegerszeg), ami

éppen csak a többségüket fedi le, de jelentős visszaesés a korábbi 19-hez képest.

Sőt, Nagykanizsán, Szekszárdon és Szolnokon a polgármester mögött nincs fideszes többség.

Budapesten sorra taroltak a közgyűlésekben

Azt már megírtuk, hogy az egyesített ellenzék sokkal nagyobb győzelmet aratott, mint azt a számok elsőre mutatták. Budapesten a főpolgármesteri széken túl a 23 kerületből 14-ben az összellenzéki jelölt győzött, akik mindegyike mögött stabil, sőt, általában kényelmes többségű képviselő-testület állhat.

A Fidesz jelöltjei közül csak heten nyertek, és, ami a legfigyelemreméltóbb, alig négy mögött van közgyűlési többség.

Még további két független, általuk (is) támogatott kerületi polgármester szerzett mandátumot.

A fővárosban az ellenzék ahol nyert, ott szinte mindent vitt.

A „rendszerváltó” kerületek egyikében, az I. kerületben tízből nyolc körzetet az ellenzék nyert meg, Óbudán viszont felfordult a világ: nem csak, hogy 1990 után szintén először választottak baloldali polgármestert, a tizenhat körzet mindegyikét elvitték az összefogás jelöltjei. Újpesten az alig ismert momentumos Déri Tibor vezetheti a kerületet, az összes körzetben az ellenzék győzött.

Ugyanez történt a VI. és a VII. kerületben. Józsefvárosban az ellenzék a tizenkettőből tíz kerületben nyert, Ferencvárosban a tizenkettőből egy híján az összesben. A XI. kerületben a Fidesz a 17 körzetből csak egyet tudott megnyerni, Zuglóban pedig mind a 15 egyéni választókerületet besöpörte a baloldali induló, ahogyan a XV. kerületben. A XVIII. kerületben a győztes összellenzéki jelölt mellett a kerületekben is 12:2 arányban nyert a baloldal. A XIX. kerületben egy kivétellel az összes baloldali jelölt befutott.

Az se örülhet a Fideszben, aki nyert

Ahogyan írtuk, Kőbányán a fideszes polgármesternek nincs többsége a közgyűlésben. A XX. kerületben a színt váltott Szabados Ákos ugyan nyert a Fidesz támogatásával, de nem csak kisebbségben van a testületben, hanem

az összes körzetben az ellenzéki szövetség győzött.

Budafokon is kisebbségbe került a fideszes Karsay Ferenc, de a tizenkét választókerületből tízben az ellenzéki jelölt nyert.

Felborult a centrális erőtér logikája

A PC úgy látja, az eredményben fontos szerepe van annak, hogy most először valósult meg az átfogó ellenzéki együttműködés, legalábbis a politikailag legjelentősebb településeken. Az „egy az egy elleni” küzdelem eredményeképp felborult a centrális erőtér logikája, a kormányellenes szavazatok nem aprózódtak szét, ami a korábbiaknál jóval több győzelmet hozott az ellenzéknek. Ezt a kamujelöltek sem tudták megakadályozni.

Országos hatása volt a Borkai-botránynak, amely kihúzta a kormánypárt kereszténységre és hagyományos családi értékekre építő kampánya alól a talajt.

Az sem mellékes, hogy az ügy korrupciós szála a szexbotrány keltette hatalmas közérdeklődés révén olyan emberekhez is eljutott, akik egyébként nem foglalkoznak politikával. Bár Borkai szűken nyert Győrben, az ő és a legtöbb fideszes jelölt korábbiaknál lényegesen gyengébb eredményéből látható, hogy a kormánypárti szavazókat sem hagyta hidegen a botrány. A választók megbüntették a Fideszt.

Kiüresedett a kormánykampány

Részben csődöt mondott a brüsszelezésre, Soros Györgyre és migránsokkal való riogatásra építő kormánypárti ellenségképzés, illetve dezinformációs kampány.

Hatalmas szakadék alakult ki a nem fideszes közvélemény és a kormánypárti média tematikája között.

Utóbbi elsősorban a fideszes tábor mobilizálására volt alkalmas, az ellenzéki, független szavazók pedig éppen ezzel szemben aktivizálódtak.

(Dez)információs szakadék

Minél nagyobb egy település, annál kevésbé működött a kormánypárti dezinformációs kampány, és fordítva – vonja le a következtetést az elemzőcég.

A kisebb településeken továbbra is jelentős az elköteleződés a kormányoldal irányában,

aminek részben az értékválasztás, részben a kiszolgáltatottság, részben az ellenzéki beágyazottság hiánya az oka. A kormánypárti fenyegetésekre ezeken a településeken jobban rezonálnak, a városokban viszont ez visszaütött.

A kampányban hiába fogalmazta meg maga a miniszterelnök is, hogy csak azok a települések járnak jól, amelyek kormánypárti politikust választanak, ez inkább kontraproduktívnak bizonyult. Sem Gödöllőn, sem Miskolcon nem volt elég a fordulathoz a miniszterelnöki látogatás.

Fontos megállapítás, hogy az önkormányzati választáson

érvényesülhetett a városok és a falvak közötti egyre nagyobb különbség.

Míg egy országgyűlési választókerület eredményét alapvetően meghatározzák azok a kisebb települések, ahol a kormánypárt rendre fölényben van, addig az önkormányzati választáson megmutatkozott, hogy a városokban jóval kiegyenlítettebbek az erőviszonyok. Budapesten pedig most egyértelműen érvényesült az ellenzéki többség, ami már az 2018-as országgyűlési és a 2019-es EP-választáson is látható volt az adatokból.

De mi lesz ezután?

Első reakciójában Orbán együttműködést ajánlott a győztes ellenzéki önkormányzatoknak, elsősorban Budapestnek, mondván tudomásul veszik a választók döntését. A PC elemzői szerint azonban

a Fidesz aligha lesz képes felülírni saját offenzív politikai logikáját.

A másnapi fideszes nyilatkozatok már arról szóltak, hogy a fővárosban a főpolgármester-választást a Budapesten élő külföldiek döntötték el. Ez azt mutatja, hogy a Fidesz nem értette meg, hogy épp ez a valóságtól való teljes elrugaszkodás, ez a stílus az, amit büntettek a választók vasárnap. Az előttünk álló két és fél éves választásmentes időszakban a valószínűbb, hogy még keményebb fokozatba kapcsol a kormány, ami a saját holdudvarában is felerősítheti a rivalizációt.

A fél országot nem tudja a kormány büntetni, a most záruló ciklusban négy megyei jogú várost még tudott.

Eldőlt: Borkai Zsolt marad tisztségében, de kilép a Fideszből

Borkai Zsolt marad győri polgármester, de kilép a pártból – derül ki Hollik István kormányszóvivőnek a HírTV-ben lezajlott beszélgetéséből. Merthogy demokráciában élünk – mondta.

Eldőlt Borkai sorsa – ezzel a címmel közli a HírTV honlapja a Hollik Istvánnal este sugárzott beszélgetést. A kormánytévé kérdezője szerint „bizonyos fővárosi kerületek elvesztése” (valójában inkább földcsuszamlásszerű fordulat) érzékeny pont lehet. A kormányszóvivő erről azt mondta: a Borkai-faktornak jelentős hatása volt az önkormányzati választások kimenetelére. Hollik úgy gondolja,

a győri polgármester ügyének erkölcsi vonatkozásai mellett nem lehet elmenni szó nélkül.

A KDNP-s politikus emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnöknek volt egy nagyon komoly ígérete a választás napján, azt mondta, vasárnap elmondják a véleményüket a győriek Borkai Zsoltról, aztán pedig ő is (amit hétfőre ígért, de ez elmaradt). Orbán megkérte Kövér László választmányi elnököt, valamint Kubatov Gábort, a Fidesz alelnökét, illetve Kósa Lajos Fidesz-alelnököt, hogy beszéljenek Borkai Zsolttal. Ez a találkozó megtörtént és ennek eredményéről Borkai Zsolt holnap sajtótájékoztató keretében be fog számolni

– tette hozzá.

Hollik elmondta, a Magyar Nemzet jól értesült arról, hogy mi fog történni, vagyis Borkai várhatóan marad Győr polgármestere, viszont a személyével kapcsolatos döntés „a pártbeli státuszát érinti”. Vagyis – tegyük hozzá – kilép a Fideszből.

Hollik arról is beszélt, hogy

„mégiscsak demokráciában élünk”,

az nem állítható, hogy a győriek nem voltak minden ismeret birtokában, így tehát nem tehetnek mást, mint a győri választópolgárok véleményét tiszteletben tartják.

Az alig hatszáz körüli szavazatkülönbség miatt az ellenjelölt Glázer Tímea (összellenzéki támogatású DK-s) a cédulák újraszámolását kezdeményezte. A sok érvénytelen szavazat láttán tehát még az se vehető biztosra, hogy Borkai a nyertes.

Dr. Gémesi orvosi táskája

Gödöllőn sokadszor is Dr. Gémesi György nyerte a polgármester választást. Öt százalékot vert a Fidesz jelöltjére, negyvenkettőt az ellenzéki összefogáséra. Imponáló fölény. Mégsem boldog.

Az eddigi kényelmes többséget biztosító képviselő-testület mára maximum paritásos alapon, tehát kompromisszumos kényszerben fogja végezni munkáját, már ha a Fidesz képviselő-testületi tagjaiban erre meglesz a készség. Ha az elmúlt kilenc év tapasztalataiból indul ki Gémesi, hát nem csodálkozhatunk azon, hogy a testületbeli fölény semmissé válásával kapcsolatban homlokát ráncolja és időt kért, viszont figyelmünkbe ajánlotta Facebook bejegyzését.

“Ez nyáron készült kép, egy közel száz éves orvosi táskával a bolhapiacon. Nem azért tettem fel, mert készülnék vissza a hivatásomhoz. Nem is tehetném, mert tegnap újra bizalmat kaptam Önöktől a város vezetésére, ami ebben a helyzetben mérhetetlenül jólesett, megtisztelő és amit nagyon szépen köszönök Mindenkinek.” – kezdi a polgármester bejegyzését.

“Az eredeti hivatásom a gyógyítás, arra esküdtem fel és most szükség lesz rá, ezt is jelképezi a táska. Rajtam nem fog múlni.” – majd így folytatja: “…nem vesztettünk, igaz nem is nyertük meg a választást.”

Dr. Gémesi úgy gondolja együttműködési kényszer van amit szakmai alapon bárkivel el tud képzelni. Mindezt annak ellenére mondja, hogy a kampány során “sok a seb, a sérülés, de minden begyógyítható. Még akkor is, ha a sebek heggel gyógyulnak, de hogy gyorsabban gyógyuljanak, segít ennek a táskának a 100 éves “tapasztalata, gyógyító bölcsessége ”

A sebeket gyógyító bölcsesség ügyében kerestük a polgármester választás vesztesét, aki ugyanakkor a képviselő-testületben sikerre vezette jelöltjeit, akiket sajnos jelen pillanatig nem sikerült elérnünk.

Itt a valószínű pontos budapesti végeredmény

Megállapította a Fővárosi Választási Bizottság a főpolgármester-választás eredményét. Karácsony Gergely ellenzéki jelöltet 353 593 szavazattal választották főpolgármesterré. Negyvenhétezret vert Tarlósra.

A testület összesítette a 1408 szavazóköri eredményt, eszerint a névjegyzékben 1 367 945 választó szerepelt, közülük a vasárnapi szavazáson 704 073-an jelentek meg. Az urnákban 703 606 lebélyegzett szavazólap volt, érvénytelen közülük 8388, érvényes 695 218.

A jelöltek közül Tarlós István 306 608 szavazatot kapott, Berki Krisztián (független) 4045-öt, Puzsér Róbert (Állampolgárok a Centrumban Egyesület) 30 972-t, Karácsony Gergely (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 353 593-at.

Karácsony tehát 46 985 szavazattal verte meg Tarlóst.

Ez alapján az FVB megállapította, hogy Karácsony Gergelyt választották főpolgármesterré. Az FVB határozata nem jogerős, három napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani ellene. Az FVB döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, illetve a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva lehet fellebbezni. A választási eredmény elleni jogorvoslatnak alapvető követelménye a törvénysértés pontos megjelölése és a vélelmezett jogsértés bizonyítása.

Valójában nagyobb az ellenzéki előretörés Budapesten

Nem csak a 14 budapesti kerület polgármesteri székét és magát a Fővárosi Közgyűlést vitte el az egyesült ellenzék. Ezen túl akadnak olyan kerületek, amelyekben eltűnt a Fidesz többsége, és olyanok is, ahol a kormánypárti polgármesternek kisebbsége van, vagy egyenlő az arány a testületben.

Budapest magabiztosan lett az összefogott centrista-baloldali ellenzéké. A Fővárosi Közgyűlésben 18-13 a Fidesszel szemben és még két, kormánypárti támogatású független foglal helyet.

A budapesti kerületek közül történelminek nevezhető a fordulat az I. kerületben (ahol csak a szűk Várnegyed maradt masszívan fideszes), a II. kerületben, Óbuda-Békásmegyerben. Ráadásul ezekben a képviselő-testületekben igen kényelmes többsége lesz V. Naszályi Mártának, Őrsi Gergelynek és Kiss Lászlónak. Vagyis

ezekben a budai kerületekben mindent bukott a kormánypárt.

Ehhez hasonlóan, a belső kerületekben, amelyekben nyert az összefogásos polgármester-jelölt, jellemzően a képviselői helyekben is komoly többséget tudhat maga mellett. Az egyik legszorosabb a VII. kerületi felállás. Itt Niedermüller Péternek (DK-jelölt összellenzéki) 8 képviselője lesz, a Fidesznek csak 3, és ugyancsak 3 független.

A XV. kerületben, amelyben tavaly időközi választáson lett polgármester Németh Angéla (DK-jelölt összellenzéki), most

eltűnt vele szemben a fideszes blokkoló többség a testületben.

Ez eddig például a költségvetés elutasításával okozott napi működési zavarokat. Németh Angéla mostantól 14-5 arányban kényelmesen dolgozhat a Fidesztől nem zavartatva (egy helyet a Két Farkú Kutya Párt is nyert).

Nem lehet felhőtlen a kőbányai D. Kovács Péter (Fidesz-KDNP) öröme. A testületben ugyanis pártja 8-8-ra végzett az ellenzékkel és egy LMP-sel. Vagyis az ő szavazatával együtt az LMP lesz a mérleg nyelve kiélezett szavazásokon. Pont ugyanez a helyzet Csepelen, ahol Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) és társai néznek farkasszemet ugyanannyi baloldali és egy civil képviselővel.

Ezekben a kerületekben biztosan nem folytatható a megszokott gőzhenger-szerű fideszes politika.

Az MSZP-től a Fideszhez átpártolt Szabados Ákos (formailag független) a XX. kerületben ugyan nyert, de

simán alulmaradhat a szavazásokon, mert

hat fideszessel szemben 10 ellenzéki és egy jobbikos ülhet a testületben. Ebben a sorsban osztozhat Karsay Ferenc (XXII. kerület) és Bese Ferenc (XXIII.). Utóbbi kerületben a 3 civil döntheti el, hogy a 3-5 arányú kisebbségből lesz-e többsége a fideszes polgármesternek.

Tarlós: az eredményen el kell gondolkodni

Az eredmény országosan szép, Budapesten el kell gondolkodni – mondta Tarlós István a vereség bejelentésekor. Orbán szerint országosan a Fidesz a legerősebb.

Tarlós István eddigi főpolgármester gratulált és sok szerencsét kívánt Karácsony Gergelynek a főpolgármester-választáson az ellenzék közös jelöltjeként elért győzelméhez vasárnap este Budapesten, a Fidesz-KDNP eredményváróján. Elsőként azoknak mondott köszönetet, akik rá szavaztak, “az egész közösségnek”. Ezután megköszönte Budapestnek a 13 évet és Óbudának a 29 évet.

“Országosan az eredmény szép, Budapesten el kell gondolkodni” – értékelte az önkormányzati választást a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje. Nincs mit mondani, Budapest ma így döntött, Karácsony Gergelyt választotta meg a főváros, éjféltől ő Budapest főpolgármestere – jelentette ki Tarlós István, majd úgy fogalmazott: “köszönöm, hogy köztetek lehettem, szép volt ez a 29-30 év számomra, nem feledem. Van ilyen, hetvenéves korban előfordul az emberrel, lesz még szebb is”.

A mai önkormányzati választáson bebizonyosodott, hogy továbbra is a Fidesz-KDNP a legerősebb Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap késő este a Fidesz eredményváróján. A kormányfő kiemelte: nehéz választási kampány, nagy és nyílt politikai csata volt, ahogyan annak egy pártok közötti versenyre épülő demokráciában lennie kell. Hangsúlyozta: az elmúlt kilenc évben eddig szokás volt, hogy a kormánytöbbséget adó politikai erő adta Budapest vezetését is, de ezúttal a fővárosiak úgy döntöttek, hogy most “valami más következik”. Ezt tudomásul vesszük, és az ország és a Budapesten élők érdekében készen állunk az együttműködésre – közölte.

Orbán Viktor megköszönte a vidéki Magyarország bizalmát, és azt mondta: a jövőben is “számíthatnak ránk”.

Szeged megtartotta Botka Lászlót

Botka László nagy fölénnyel nyerte a szegedi polgármester-választást. Második a Fidesz támogatású független milliárdos, Nemesi Pál.

Ismét Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület) lett Szeged polgármestere a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékának összesítése után.

A jelöltek sorrendje:

1. Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület) – 60,56 százalék (40 858 szavazat)
2. Nemesi Pál (Független) – 36,41 százalék (24 568 szavazat)
3. Dr. Szabó Bálint (Független) – 1,76 százalék (1186 szavazat)
4. Lauer István (Független) – 1,27 százalék (857 szavazat)
5. Dr. Bartha László (Tisza Koalíció) – Visszalépett/visszavonva

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK