Észak-Magyarország áramellátója lesz Mészáros Lőrinc. A gigaüzletben németek adnak-vesznek egymás közt, de ebbe bevonják az állami MVM-et is. Mészáros közpénzt is kap az üzlethez.
Mészáros Lőrinc az Opus Global nevű tőzsdei céggel újabb stratégiai érdekeltségben veti meg lábát. Megveszi a Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t a német E.ON-tól. Ez egy nagy európai energetikai felvásárlás része, de szerepet kap benne a kisebbségi állami érdekeltségű MVM is.
A Titász megvételével 100 milliárd forint eszközértékű céghez jut az Opus. Ezzel Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerül az áramhálózat. Ellátási területe 18 728 négyzetkilométer, amelyen 25 436 km hosszúságú hálózatot üzemeltet, és amelyen közel 400 településen több, mint 760 ezer fogyasztót lát el árammal.
Ez nagyjából az ország ötöde.
Az üzlet közvetlen előzménye, hogy az E.ON keretmegállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel és az Opus Global Nyrt.-vel.
Európai óriások násza
Ami pedig egy uniós kötelezettséget teljesít. A két német energetikai óriás, az E.ON és az MVM-ben részes RWE megegyezett egymással, hogy az E.ON megveszi az RWE elosztói és szolgáltatói üzletágát, az Innogyt. Ezt azonban az EU – az erőfölény megakadályozása érdekében – bizonyos eszközök eladásához kötötte. Ennek része a Titász eladása, amelyre
a legalkalmasabb vevőnek az Opus bizonyult.
A csoportos ügylet azonban felforgatja a hazai árampiacot. Amellett, hogy az Opus megvásárolja az E.ON-tól a Titászt, az E.onhoz kerülhet az MVM-től az Elmű és az Émász részesedése. Az MVM pedig az E.ON magyar leányvállalatában szerez 25 százalék részesedést. Az anyacégek ügyletében részes Innogy az ELMŰ-ÉMÁSZ többségi tulajdonosa.
Közpénzzel megtolva
Az Opus – némi saját pénz mozgósítása mellett – elsősorban a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjának pénzéből tervezi finanszírozni az ügyletet. A jegybank korábban 300 milliárdos keretet nyitott hazai cégek kötvényeinek megvásárlására. Ebből
mintegy 28 milliárdot az Opus számára nyílt meg a nyár végén.
Ugyanebből a forrásból várhatók tízmilliárdok a Mészáros holdudvarában tervezett ugyancsak német-magyar gigaüzlet finanszírozásához. Ahhoz, hogy a 4iG megvegye a Magyar Telekomtól a T-Systems informatikai üzletágat.
Az élő közvetítések a COVID előtt is közkedveltek voltak, de az utóbbi időszak az egekbe lőtte ki ezt a tevékenységet. Vajon mindenkinek, aki élő közvetítésen keresztül szeretné a tartalmát terjeszteni, mélyen a zsebébe kell nyúlnia? A válasz NEM. Mutatjuk a megoldást.
A RECnGO névre keresztelt startup 2017 óta foglalkozik élő közvetítésekkel, és 2019 óta dolgozik okoskészülékeken használható élő közvetítéseket segítő alkalmazásán, amely megkönnyítheti az életét számos szereplőnek a piacon. Az alkalmazásban játszi könnyedséggel tud bárki megvalósítani egy sokkamerás élő közvetítést profi minőségben.
RECnGO_3
Az alapgondolat Schwarz Gábor (ex Ustream) és Szél Gergely fejéből pattant ki, a csapathoz pedig külső marketing és kommunikációs tanácsadóként később Fazekas László is csatlakozott.
A RECnGO csapata az elmúlt évek során több komolyabb élő közvetítést is bonyolított már (pl. a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központnak vagy a Central European Startup Awardsnak is), de a fókusz mindvégig az ötletes saját app fejlesztésén volt. A csapatban és a termékben 2019-ben meglátta a fantáziát a Hiventures, akik befektetőként megadták azt az anyagi hátteret a cégnek, ami ahhoz volt szükséges, hogy a most októberben elérhetővé vált alkalmazást a csapat életre tudja hívni.
„2019 második fele óta dolgoztunk a most útnak indított appon, és az első visszajelzések alapján nagyon jó úton indultunk el. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a világ minden tájáról már most.”
– meséli Szél Gergely, a cég ügyvezetője.
De mi is ez az alkalmazás pontosan, és kiknek képes segíteni?
Az alkalmazás 2 fő célcsoportot céloz. Egyrészt azokat segíti, akiknek üzleti tevékenységét erősen korlátozta az elmúlt időben kialakult helyzet. Számos eseményt (koncertek, webináriumok, konferenciák, workshopok, interjúk, oktatás stb.) online formában tudtak csak megoldani, ahol ezeknek a történéseknek az élő közvetítése jelentős költségeket jelenthet. Másrészt azok számára adhat egy kiugrási lehetőséget az app használata, akik különleges módon szeretnének témájukról, gondolataikról vagy termékükről kommunikálni az online térben (legyen az nagy márka vagy akár influenszer).
Az app képessé tesz 1 személyt arra, hogy egymagában levezényeljen egy akár 6 kamerás élő közvetítést is, úgy, hogy okoskészülékeit, melyek ugyanazon a hálózaton üzemelnek, egy élő kameralánccá köti össze.
RECnGO_2
A közvetítés lebonyolítójának elég a fő készülék előtt ülnie, és távolról képes lesz a többi készülék kameráinak nézeteit kiválasztani, és bevágni az élő streambe. Mindemellett akár előre bekészített vágóképeket vagy videó betéteket is használhat (akár Google Drive-ról is beemelve). Az élő közvetítések Facebookra vagy YouTube-ra (nyílt és zárt formában egyaránt) is streamelhetők, de az alkalmazás arra is lehetőséget ad, hogy a videós tartalom, a készüléken tárolva, egy későbbi időpontban kerüljön felhasználásra.
Az alkalmazás segítségével könnyedén megoldható oktatók (pl. hangszeres, jóga stb.) számára egy online közvetítésen keresztül a digitális képzés. Akár több szereplővel és izgalmas képi megjelenéssel is lehetőség van interjút készíteni vagy webinariumot tartani, egy szakmai konferenciát több nézőpontból játszva lehet streamelni, podcastokat, vlog bejegyzéseket vagy akár termékbemutatókat is pillanatok alatt lehet professzionális módon élőben közvetíteni. De ne felejtsük el azt sem, ha csak egyszerűen szeretnénk egy vagy több kameranézetből élőben közvetíteni valamit személyes ismerőseink számára. A lehetőségek szinte határtalanok, kizárólag a kreativitás szabhat határt.
„A koronavírus okozta helyzet miatt az élő közvetítések piaca szárnyal, és az elkövetkező években a technológiai fejlesztések jelentősen érintik és növelik is majd a benne rejlő lehetőségeket. Ezek közül számos olyan trend és várható piaci igény már most szépen körvonalazódik, amire a termékfejlesztésünk során természetesen építeni fogunk.
A célunk az, hogy egy olyan, kizárólag okoskészülékek használatát igénylő, élő közvetítéseket kezelő rendszert alakítsunk ki, ami a nagystábos, stúdió minőségű közvetítéseknek megfelelő élő tartalomgyártást teszi lehetővé, kiegészítve újgenerációs funkcionalitással.
– nyilatkozott a RECnGO jövőbeli terveiről Schwarz Gábor, a cég egyik alapítója.
Hatalmas kő esett le mindenki szívéről, miután Magyarország az utolsó uniós tagállamként, az utolsó pillanatban, de végül aláírhatta azokat a megállapodásokat, amelyek biztosíthatják a következő években az uniós támogatások felhasználhatóságát.
Dicséret illeti Navracsics Tibort és azokat a kormányzati szakembereket, akik végig tárgyalták a sikeres megállapodást. Ugyanakkor Navracsics miniszter és kollégáinak – akiket a sajtóvideóban cirkuszi kötéltáncoshoz hasonlított – munkáját a „főbohóc” Orbán Viktor akarva vagy akaratlanul, de mindvégig érdemben akadályozta. A szociáldemokrata képviselő hangsúlyozta: az egyeztetések idején olyan EU-ellenes politikai kommunikáció, illetve Putyin-párti vétózás jellemezte a Fidesz-kormány hozzáállását, amely szinte ellehetetlenítette a tárgyalások nyugodt, szakmai mederben tartását.
Jó hír, hogy Magyarország végül nem veszített el uniós forrást, azok kifizetését ezzel együtt komoly feltételekhez kötötték.
Rossz hír ugyanakkor, hogy ha az Orbán-kormány nem tér vissza a jogállamisághoz, az európai értékekhez és benne a magyar emberek érdekeinek védelmében meghozott európai szabályokhoz, akkor ezek a források befagyva maradnak.
„Csodálkoztam is, hogy tegnap a kormány tagjai örömmel jelentették be a közösségi oldalaikon, hogy Magyarország elérte a céljait. Nem pontosan értem, hogy melyik Magyarországról beszélnek. Mert mi, akik aggódunk a magyar demokráciáért, akik felháborodva figyeljük és kritizáljuk a kormány pénzherdálását és oligarcháinak uniós és hazai forrásokból történő kitömését, valamint a rendszerszintű állami korrupciót,
mi valóban elértük a célunkat: forrásokat nem veszítve, de az orbáni autokratikus rendszerből visszalépve kell folytatódjon Magyarország történelme”
– fogalmazott Ujhelyi István.
Az elmúlt hónapokban Orbán Viktor legszűkebb környezete a Perzsa-öböl egyes gazdag államai mellett közép-ázsiai diktatúrák oligarcháit és vezetőit, illetve Kína állami vezetését is felkereste, hogy amennyiben nem sikerül az Európai Unióval megegyezni, akkor jelentős mennyiségű hitelt akarnak felvenni tőlük a rezsim további finanszírozásához. Ezek a hitel-lehetőségeket kifejezetten drágák, valamint a nemzeti vagyonelemek kényszerű kiárusításával járó és ezért hosszútávú stratégiai érdekből csakis zsákutcának tekinthető megoldások.
„Olyan partnerek felé mozdult a kormány, akikről nem gondolhatjuk, hogy
pusztán szolidaritásból, a magyar nemzet megsegítése érdekében adnának komoly forrásokat,
hanem sokkal inkább geostratégiai vagy egyszerűen – és ebből a szempontból még logikusnak is mondható – anyagi haszon céljából.”
Magyarország ápoljon érdemi kapcsolatokat többek között a keleti világgal is, az azonban, hogy a magyar kormány olyan helyekről vegyen fel drága hitelt, amelyek bár nem kérnek jogállami garanciákat cserébe, de tudhatóan generációkra eladósítják a Magyarországot.
„Nem lehet tehát érdemi alternatívája az ország finanszírozása kapcsán az uniós forrásoknak. Ezt kockáztatja Orbán Viktor, ha a mostani megállapodásnak megfelelően nem hajtja végre az elvárt reformokat”
– tette hozzá az EP-képviselő. Ha elmaradnak a változtatások és befagyva maradnak a források, az történelmi katasztrófához vezethet.
A vártnál nagyobb mértékben minden szegmensében 3 százalék felett jár az infláció. Az élelmiszerek átlagot messze felülmúló drágulása a kis pénzűeket sújtja. Küszöbön az alapkamat emelése, ami nagy hiteleseknek rossz hír.
Februárban az átlagos infláció jelentősen, egy hónap alatt mintegy fél százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett, ami némileg meghaladja az előzetes várakozást. Ennél rosszabb hír, hogy a kevés pénzből gazdálkodók – pénzük nagyobb hányadát élelmiszerre költők – mindennapjait érzékenyen érintő feldolgozott élelmiszerek sokkal nagyobb mértékben, 5,2 százalékkal drágultak.
Idényáras élelmiszerek: az ég felé
Ezen belül azonban
az idényáras élelmiszerek (burgonya, zöldség, gyümölcs) majdnem negyedével,
23,3 százalékkal kerültek többe egy év alatt. A liszt 10,1, a péksütemények 9,7, a kenyér 6,7 százalékkal drágult. A korábbi igen magas szintről mérséklődött a tojás ára 17,4 százalékkal, a tej 8,4, a cukor 6,5 százalékkal volt olcsóbb.
A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4 százalékkal fizettek többet. A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, ezen belül
a vidéki szegényeket sújtva a palackos gáz 12,4, a tűzifa 8,1-del drágult.
Az üzemanyagok 1,6 százalékkal olcsóbbodtak.
Az infláció felbontását mutatja az ábra.
Forrás: MNB
inflacio graf
Tartós árnyomás
Az áremelkedés trendjét mutató úgynevezett maginfláció (nincs benne például a hatósági ár, az energiahordozók ára) több, mint öt éves rekordot döntött meg 3,5 százalékkal.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy általános, erős árnyomás nehezedik a magyar gazdaságra és a lakosságra. Ebben bizonyára szerepük van a folyamatos béremelkedéseknek is, amelyek fokozatosan beépül az árakba. Erre utal, hogy például a piaci szolgáltatások is drágultak februárban.
Valószínűleg nem csak egyes termékkörök tíz éves rekorddrágulásával lépett át küszöböt az ország, hanem az úgynevezett adószűrt maginflációval is (ebben kiszűrik az olyan nem közvetlen adókat, mint például az áfa). Ez ugyanis az az indikátor, amit a Magyar Nemzeti Bank figyel a jegybanki alapkamat alakításakor. Mai inflációs jelentésében ez a ráta komolyan ugorva 3-ról 3,2 százalék lett februárban. Márpedig korábbi közlésük szerint a 3 százalék tartós átlépése alapot adhat az alapkamat (évek óta 0,9 százalék) emelésére.
Ez pedig várhatóan végigsöpör a teljes hitelezési rendszeren, és megdrágítja a pénzintézeti kamatokat. Ahogyan a felvett hitelekét is, bár az újonnan felvett kölcsönök (főleg a lakásoké) zöme már egy éven túli időre rögzített konstrukció. Ezekbe a kamatperiódus leteltekor számolják be az előtte bekövetkezett drágulást.
Újabb uniós forrásokról és támogatási eszközökről számolt be Ujhelyi István európai parlamenti képviselő a közösségi oldalán tartott rendhagyó sajtótájékoztatóján, amelyeket Magyarország a koronavírus elleni védekezésben használhat, de a kormány letagadja őket.
Ezzel az MSZP politikusa ismét cáfolta azokat a kormányzati állításokat, miszerint az Európai Uniótól hazánk semmilyen segítséget nem kap. „Jól érzékelhetően az ország jelentős része kételkedik Orbán Viktor és kormánya szavahihetőségében, erre az uniós támogatások kapcsán elhangzó súlyos hazugságok alapot is adnak – fogalmazott Ujhelyi, emlékeztetve arra, hogy a kormány hivatalos közlései szerint hazánk egyedül Kínától és a Türk Tanácstól kapott segítséget a koronavírus elleni felkészüléshez. Ujhelyi szerint ehhez képest tényszerűen bizonyítható, hogy az európai közösség közel kétezer-milliárd forintnyi forrás felhasználást teszi lehetővé Magyarország esetében. Ez egyébként, mutatott rá a szocialista EP-képviselő, annak a 37 milliárd eurós európai mentőcsomagnak a része, amelyről a fideszes EP-képviselők is szavaztak az Európai Parlament csütörtöki rendkívüli ülésén.
Ujhelyi korábban már bemutatta azt a levelet, amelyet Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős biztos, valamint Nicolas Schmit munkahelyteremtésért felelős uniós biztos küldött még március elején Kásler Miklós és Palkovics László minisztereknek.
Ebben a levélben értesítették ki az Orbán-kormányt arról, hogy az első mentőcsomag részeként a magyar kormánynak nem kell visszafizetnie az európai strukturális és beruházási alapokból származó előfinanszírozások összegét, ami Magyarország esetében 861 millió euró. Sőt, a Bizottság döntése értelmében ez az összeg kiegészül a 2020-ra vonatkozó előfinanszírozási kerettel is, amely további 607 millió euró; vagyis nagyjából 520 milliárd forintnyi uniós forrás máris az Orbán-kormány rendelkezésére áll.
Ujhelyi István rámutatott arra is, hogy miközben Magyarország közel kétezer-milliárd forintnyi támogatásra (5,6 milliárd euró) számíthat a koronavírus kapcsán megnyitott európai mentőcsomagból, addig más tagországok ennél szerényebben kerettel számolhatnak. Csehország és Horvátország például „csak” 1,1 milliárd eurót kap, de nálunk kevesebb forrásra számíthat Románia (3 milliárd euró) és a súlyos krízisben lévő Olaszország (4,1 milliárd euró) is, egyedül Lengyelországnak jut a miénknél nagyobb uniós támogatási keret.
Az MSZP EP-képviselője szerint hazugság a kormány azon érvelése is, miszerint ezeket a pénzeket már előre lekötötték, ezért nem lehet átcsoportosítani. Ujhelyi az Európai Bizottság levelére hivatkozva cáfolta a Fidesz érveit, mondván egyértelmű, hogy a felszabadított összegről Magyarország még nem küldte el Brüsszelnek a számláit, vagyis ezeket a forrásokat igenis át lehet csoportosítani most a koronavírus elleni védekezésre, az Unió erre a lehetőséget megadta. „Felszólítom a kormányt, hogy számoljon el tételesen a nyilvánosság számára, hogy mire akarta elkölteni ezt az irdatlan mennyiségű pénzt!
Melyek azok a halaszthatatlan projektek, amelyek miatt a kormány nem akarja ezt az összeget a koronavírus elleni védekezésre fordítani!
Csak nem olyan pályázatokról van szó, amelyeket már a haveri körnek ígértek oda? Ha csak egy ilyen is van, akkor világossá válik, hogy a Fidesznek megint fontosabb volt Mészáros Lőrinc valamelyik cégét kitömni, mint kezelni a magyar családok helyzetét a járvány idején!” – fogalmazott közösségi oldalán Ujhelyi István.
Az MSZP európai politikusa a szombati sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy tizenkét különböző uniós eszköz és program áll rendelkezésre, amelyet a kormány használhatna a védekezésben, például az egészségügyi intézmények fejlesztésére vagy a munkahelyek védelmére. Ujhelyi megemlítette, hogy
a Miniszterelnökségnél például van egy olyan 13 milliárd forintos uniós keret, amelyet lakossági kommunikációra kötöttünk le, de most az EU döntése értelmében a koronavírus elleni védekezéshez is felhasználhatnánk.
Ujhelyi szerint hasonlóképp mozgósítható uniós összegek vannak például a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál (10 milliárd forint) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (64 milliárd forint) kasszájában is. A szocialista EP-képviselő hozzátette, hogy a Széchenyi2020-programban jelenleg 47 nyitott pályázat van, amelyeknek szinte mindegyikét a védekezésre is fel lehetne használni, ha erről a kormány meghozná a szükséges döntést. Ujhelyi István szerint a kormányzat ehelyett hazudik a magyar társadalomnak, hazudik az Európai Uniónak és hazudik az európai parlamenti képviselőknek is, pedig inkább a bizalmat kellene építenie az európai partnerek és a magyar emberek felé is ebben a súlyos válsághelyzetben.
Bizonyos munkákban a magyar beszállítói arány jelentősen meghaladhatja a 40 százalékot a Paks II. beruházása során – nyilatkozta Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese. Korábban a teljes beruházásban 40 százalék magyar arányt vállaltak.
Jövő év végéig 15 jelentős beszerzés kiírása várható mintegy 2 milliárd euró értékben – nyilatkozta Komarov az MTI-nek. Nemcsak építési-szerelési munkákra keresnek beszállítókat, hanem berendezések szállítására és szolgáltatások nyújtására is.
A Roszatom vezér-helyettese elmondta, hogy bizonyos munkákban, példaképp említve az építő-szerelő bázis létesítését, a magyar beszállítói arány jelentősen meghaladhatja a 40 százalékot. A magyar cégeknek sok tapasztalatuk van az energetikai gépgyártásban is – tette hozzá.
Kirill Komarov beszámolt arról is, hogy az év végén kihirdetik a Paks II. atomerőmű egyik fontos részegységének, turbinaszigetének berendezéseire júliusban kiírt tender eredményét. Jelenleg második szakaszában tart az eljárás, amelyben
nincs magyar résztvevő:
két vállalat, a General Electric magyarországi leányvállalata az Alstom Power Systems vállalattal konzorciumban és az orosz Szilavije Masini cég indult.
A paksi szerződés bejelentésekor és később is a teljes beruházás 40 százalékára ígérték a magyar beszállítói arányt.
A paksi beruházás pénzügy hátteréről bőségesen itt írtunk.
Az önkormányzat saját forrásból költött 800 millió forintot a diagnosztikai centrumra. Ilyen korszerű CT és MR berendezés nincs máshol az országban, egész Európában is csak néhány van belőlük. A kerületi lakosoknak ezután legfeljebb két hetet kell várniuk az ilyen vizsgálatokra, amelyet ingyen vehetnek igénybe, szakorvosi javaslat alapján.
Az önkormányzat közleménye szerint a kerületi betegek CT vizsgálatainak több mint 90 százalékát legalább 13 egészségügyi intézményben végezték. A fennmaradó 10 százalékon majdnem félszáz egészségügyi intézmény CT laborja osztozott, gyakran vidéki kórházak is. Ugyanez volt a helyzet az MR kapcsán.
Mostantól viszont elég a Visegrád utcai Szakrendelőbe menni.
Az új CT berendezés a legkorszerűbbek közé tartozó, úgynevezett Revolution HD CT. Szakemberek szerint ez biztosítja a ma elérhető legmagasabb felbontást a CT diagnosztikában. A berendezéssel bármilyen CT vizsgálat – a legegyszerűbbektől egészen a legnagyobb kihívást jelentő kardiológiai vizsgálatokig – gyorsan, nagy felbontásban elvégezhető.
Az új CT Fotó: 13. kerületi önkormányzat
Az MR készülék is csúcstechnológiájú, japán gyártmányú SIGNA Voyager 1.5T MRI. Nem csak az országban, de a régióban is ez az első belőle.
Ez az egyetlen MRI-készülék Magyarországon, ami teljesen digitális.
A gépen elvégezhető az összes olyan klinikai képalkotó vizsgálat, amely a nemzetközi irányelvek alapján a klinikai gyakorlatban szükséges.
Az új MR Fotó: 13. kerületi önkormányzat
A kerületi lakosok ingyen vehetik igénybe a vizsgálatot, amennyiben a szakorvos ezt szükségesnek látja.
A várólista legfeljebb két hét.
A további vizsgálatok számát és díját a koncessziós cég szabadon és önállóan állapítja meg. Az ezekből származó bevétel teljes egészében őt illeti. A szerződés öt évre szól.
A Diagnosztikai Centrum létrehozásának előkészítésébe a kerület magyar radiológiai szakembereket is bevont, az ő javaslataik alapján állították össze a közbeszerzési tendert. A pályázatot a VMD Kórházi Technológiai Zrt. nyerte.
Az OEP operatív szerveként működő Többlet-kapacitás Befogadási Bizottság 2015 áprilisában és 2015 szeptemberében is elutasította a létrehozandó centrum közfinanszírozásának kérelmét, ezért
a beruházás mellett az üzemeltetést is kerületi közbeszerzési tendert követően kell megvalósítani.
Ezt a pályázatot a Sonogram Orvosi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., valamint a Medi-Host Prevenció Foglalkozás-egészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. konzorciuma nyerte meg.
Tóth József, a kerület szocialista polgármestere azt mondta: „Az eltelt húsz évben a kerületünkben 1 millió négyzetméter, vagyis nagyjából 20 ezer lakás, illetve 1 millió négyzetméter kereskedelmi szolgáltatóegység épült.
Ma minden negyedik-ötödik lakásvásárló a 13. kerületben szeretne letelepedni.
Az elmúlt években mintegy 70 ezer munkahelyet teremtettünk. Mindehhez az önkormányzat minden szolgáltatásának magas szinten kell lennie.”
Arról is beszélt, hogy ennek fontos eleme az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátás. Szerinte utóbbit az önkormányzat öt szempontból tudja befolyásolni:
Az épületek szempontjából a tízéves korszerűsítési program második ciklusában járnak.
A műszerfejlesztés területén támogatják a cseréket, a modernizációt.
Humán erőforrás szempontjából jól állnak, bár évente 500-800 orvos hagyja el az országot, a kerületi orvosi hálózatban csak időszakos hiányok vannak.
A primer prevenció területén finanszírozzák például a fiúknak szóló HPV elleni oltást, csecsemőknél pedig a rotavírus ellenit.
A szekunder prevenció területén főleg a stroke-szűrésre helyezik a hangsúlyt.
Tóth József azt is mondta: az egészségügyi koncepciójuk fontos eleme az emberközpontúság, vagyis az, hogy a szolgáltatások személyre szabottan, ne gépiesen működjenek.
Tóth József Fotó: 13. kerületi önkormányzat
Arról is beszélt, hogy igazságtalannak tartja, hogy bár a CT és MR készülékek többségükben a járóbeteg-ellátásban dolgoznak – amely elsősorban önkormányzati terület –, mégis a magáncégek, olykor magánorvosok óraszámait, vagyis a gépek üzemeltetési idejét finanszírozza az állam. A tervezett önkormányzati óraszámokat viszont nem, ezért kellett az új központ üzemeltetésébe külső céget bevonni.
Azt mondta:
kerületi szinten, éves átlagban 10 ezer fő érintett CT és MR vizsgálatban,
amelyek sokba kerültek, ráadásul hónapok kellett várni rájuk, pedig sokszor kulcskérdés a gyors diagnózis. Ezért döntöttek az új centrum létrehozásáról, amely 800 millió forintba került.
A CBA alapítója, Baldauf László a Lidllel kötött tavalyi ügylet után újabb három üzletét adta át, ezúttal a Sparnak. A külföldi láncok térnyerése elkerülhetetlennek tűnik, kivéve, ha a kormány megpróbál beavatkozni.
Három CBA-üzlet kerül multikézbe: a cégcsoport alapítója, visszavonulása óta tiszteletbeli elnöke, Baldauf László a Spar javára megválik erdőkertesi, budapesti Andrássy úti és egy ugyancsak pesti egységétől – írta ma a Portfólió.
A Fideszhez igen közel álló, annak gazdasági felfogását támogató CBA és annak alapítója, Baldauf másodjára hoz nyilvánosan hirdetett nézetével ellentétes üzleti döntést. Tavaly decemberben hét boltját adta el a Lidlnek. Azt is sajátos körítésben tette, mert első reakciójaként a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy „részletekbe nem szeretnék bocsátkozni, de azt muszáj leszögeznem, hogy semmit nem kívánok eladni, nem volt és nincs is ilyen tervem.”
Olyannyira közel áll egymáshoz a CBA és személy szerint Baldauf, hogy a lánc a 2010-es választási kampányban emlékezetes módon Ítéletidő feliratú óriásplakátokkal szállt be a Fidesz mellett.
Forrás: feherenfeketen.blog.hu
Üzletileg persze érthető a döntés. Minden adat arra vall, hogy
a hazai tulajdonú láncok és a külföldi nagy cégek közti eredményességben szakadéknyi különbség van.
Amint arról októberben írtunk az eddigi utolsó, 2016-os nyilvános számok alapján: közel nyolcszor annyi CBA-, Coop-, Reál-egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát. Mindemellett a például a Tesco és a Spar évek óta úgy növeli árbevételét dinamikusan, hogy egyre-másra nyitja a szupermarket alatti méretosztályba tartozó települési belterületi boltjait (Tesco Expressz és a benzinkutakon lévő Sparok), vagyis közelebb kerülnek a hazaiak jellemző méretéhez.
A kormány és személyesen Orbán Viktor többször helyezett kilátásba intézkedéseket a multik megállítására, pár éve a plázastopnak nevezett jogszabállyal egyenesen megakadályozni igyekezett elsősorban a két nagy német diszkont új boltjainak megnyitását az építési engedélyek megvonásával (amit a cégek meglévő épületek megvásárlásával és átalakításával játszottak ki).
Pár napja írtunk arról, hogy a következő kormány ismét előveheti a multiellenes kártyát, amit Lázár János alig két hónapja már meglengetett.
A fekete kontinens évszázadok óta a gyarmatosítók kedvenc vadászterülete volt. A függetlenedési hullám után pedig a befektetők, a vállalkozók, a kereskedők fedezték fel az ottani aranybányát. Magyarország is próbálkozott állami szinten és magánvállalkozásban is. Ez utóbbi bizonyult sikeresebbnek. Talán ezt lehetne erősíteni.
Az Átlátszó írta valamikor tavaly októberben: „a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) szerződést bontott valamennyi afrikai partnerével. Azokkal is, akikkel mindössze pár hónapja szerződött. A hivatalos indokot egyelőre nem ismerjük, forrásaink a nem elég hatékony ügymenettel, az állami ráfordítást igazoló eredmények hiányával, és a zavaros kapcsolatrendszerrel magyarázzák az állami export-élénkítő cég lépését. Balogh Sándor, a vizes vb gazdasági igazgatója ugyanakkor ’informális’ kereskedőház-üzemeltető maradhatott Botswanában”.
A Független Hírügynökség tudomása szerint nemcsak Botswanában van, nem veszteségesen működő érdekeltségük, hanem több más afrikai helyen is. Az általuk irányított HTCC (Hungarian Trade and Cultural Center) honlapján a legutóbb arról értesülhettünk, hogy májusban Nigéria is csatlakozott a HTCC hálózatához: „Nigéria nem csak Afrika legnépesebb országa, de egyben – ma már Dél-Afrikát megelőzve – Afrika legnagyobb gazdasága is. Az olaj mellett- ami máig a bevételek jelentős részét alkotja -egyre jelentősebb a helyi feldolgozóipar, és izmosodik az a középosztály, amelyik fogyasztásában már az európai trendeket követi… Így Nigériában megjelenni bármely külföldi cég számára kívánatos – hiszen nem csak az ország több mint 100 milliós piacára, hanem a teljes nyugat-afrikai térségbe belépőt jelent egy lagosi iroda”. A HTCC honlapjáról azt is megtudhatjuk, hogy a vállalatnak az afrikai hálózata kiterjed Botswanára, Etiópiára, Gambiára, Ghanára, Marokkóra és Ugandára. Tegyük hozzá, hogy a HTCC nem veszteséges, hanem nyereséges, még ha ez a profit szerény is.
Nos, a Külgazdasági- és külügyminisztérium által felügyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., amely folyamatosan évről-évre veszteségeket termelt és afrikai „kirándulása” is kudarcnak bizonyult, megszűnik és egy újabb vállalattá alakul (HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt.).
Ilyen előzmények után megindult „az afrikai piac újrafelosztása”, legalábbis ennek a piacnak az a része, amely Magyarország számára is elérhető.
Egyes hírforrások már megírták, hogy az exportfejlesztési ügynökség élére történő kinevezésével nagyjából egy időben Ligetfalvi Gábor a Mészáros Lőrinc milliárdos felcsúti gázszerelő birtokába került MKB Bank leányvállalatának, az MKB Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nek is vezető tisztségviselője lett. Ebből többen arra a következtetésre jutottak, hogy Mészárosék ki szeretnék terjeszteni tevékenységüket Afrikára is.
Most már csak az a kérdés, hogy a „déli nyitásban” leszerepelt állami utódvállalat ezentúl felhasználja-e a magáncég (HTCC) eddig sikeresnek bizonyult tapasztalatait, infrastruktúráját vagy folytatja a milliárdos veszteségeket termelő afrikai kalandját?
Előnyben a versenyképességet és fenntarthatóságot szem előtt tartó pályázók! Ezzel az üzenettel zárult az Agrisol Beruházás és Pályázat Menedzsment Kft. és a Portfolio közös, Új agrárpályázatok a vírusválságban elnevezésű online konferenciája.
Az Agrisol Kft. pályázatíró tanácsadói az előadásukban kiemelték, hogy a pályázat elkészítése és benyújtása során ma már azért elengedhetetlen felkészült pályázatírók alkalmazása, mert alapfeltétel, hogy a beérkezett pályázatok jó költségvetéssel rendelkezzenek, megvalósíthatóak és a későbbiekben számon kérhetőek legyenek az illetékes ellenőrző szervek által.
A lassan egy éves múltra visszatekintő koronavírus pandémia, ami, ha nem is egyforma intenzitással, de jelentős mértékben érintette a hazai mezőgazdasági ágazat szereplőit. Ma már tisztán látható, hogy a vírus nem csak visszavetette a belföldi fogyasztást (és azzal a hazai termékek vásárlását), de kimondottan hátrányosan érintette a piac olyan szereplőit, amelyek elsősorban a HORECA szektor beszállítóiként működtek.
Agrisol
A hazai termelők és gazdák azonban nem maradtak magukra a kialakult helyzetben, hiszen a kormány egy egyszeri három lépésben megvalósuló 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített a mezőgazdasági és élelmiszeripari résztvevők számára, amellyel a vírus okozta károkat kívánják enyhíteni. A kárenyhítés mellett azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a hazai gazdaságok megerősítése is ugyan olyan fontos része ennek az időszaknak – amihez régóta nem látott mértékű forrást nyújtanak az októberben megjelenő Vidékfejlesztési Program keretén belüli Állattartó telepek korszerűsítése, valamint a kertészeti ágazatra vonatkozó lehetőségek.
A pályázat kapcsán Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy rendkívül nagy az érdeklődés a mostani, az állattartókat és kertészeti ágazat szereplőit célzó pályázati kiírás iránt, így az állattartási pályázatokra akár 200 milliárd forintnyi támogatási igény is várható. A pályázat első szakasza a hetekben (október elsejével) kezdődött és egészen november 2-áig tart majd. A szakpolitikus szerint szinte egészen biztos, egyik felhívásban sem lesz felfüggesztve az első szakasz, ezért arra biztat mindenkit, hogy lehetőleg minél korábban nyújtsa be a pályázatát. Valamint azt is hozzátette, hogy
a Vidékfejlesztési Program eredeti célkitűzéseiben 80%-20%-os volt az arány az ágazat kis és nagy szereplői támogatása kapcsán, ez a mostani, nagyobb szereplőket érintő pályázati kiírást nem fenyegeti, és szinte egészen biztosan lesznek jövőre kisüzemek számára kiírásra kerülő források is.
Az elmúlt időszakban nem csak a pályázható összegek nagysága, de az ügyintézés, válaszadás, és az értékelési folyamat is felgyorsult – tette ehhez hozzá előadásában Szabó Adrienn az Agrisol Kft. pályázatíró-szaktanácsadója, aki kiemelte, hogy tapasztalatai szerint elsősorban az olyan jó költségvetésű pályázatok indulnak sikerrel az elbírálási folyamatban, amelyek figyelembe veszik az elszámolhatósági korlátokat és reálisan és számon kérhetően terveznek a megvalósítás során. A pályázati tanácsadó beszélt arról is, hogy az októberben megnyílt pályázatban viszonylag nagy projekteket kell számításba venni, hiszen a minimális igényelhető támogatási összegek a tenyésztett állatfajtól függően 5, 50 és 100 millió forint lehetnek, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisüzemek fejlesztésének támogatása jogcím nem összekeverendő a kis állattartó telepek korszerűsítésének támogatásával.
A pályázatok banki finanszírozását illetően Szabó Adrienn elmondta, hogy a bankoknak vannak már olyan termékei amelyek szintén segíthetik a gazdákat, és ennek kapcsán a pályázóknak érdemes lehet felkeresniük a pénzintézeteket, amennyiben további kedvező finanszírozási lehetőség iránt érdeklődnek.
Agrisol
A beszélgetés során Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy amikor egy ilyen pályázati lehetőség megnyílik, az mindig megbolygatja a teljes agrártársadalmat, és ez így van rendjén.
Egyúttal hozzátette, hogy a gazdáknak elsősorban olyan fejlesztések kapcsán tanácsolja a pályázást, amelyek modern technológiák bevezetését, a robotizációt, és a gépesítés fejlesztését tűzik ki célul, mert csak így tudják majd hosszú távon is biztosítani a versenyelőnyt maguk számára a versenytársaikkal szemben. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk, egészen kis megoldások is sikeresek lehetnek és már egészen kicsi, 3-4 százalékos költségmegtakarítás is sokat jelenthet a piaci versenyben– fogalmazott előadásában. A szakember szerint nagyon fontos, hogy ezek a források minél hamarabb „forinttá” és tényleges fejlesztésekké váljanak.
„Önmagában az, hogy lesz egy szép állattartó telepem, vagy még szebb, mint ami eddig volt, az lehet esztétikailag érték, de gazdaságilag nem az.”
– fogalmazott Győrffy Balázs.
A tervezett beruházások banki előfinanszírozási, finanszírozási megoldásai kapcsán Győrffy Balázs az Agrár Széchenyi Kártya átalakítását emelte ki, mint nagyon fontos lehetőséget és eszközt a gazdák számára. A szakember szerint az elkövetkező pályázatok során a feldolgozottság irányában kellene előrelépni, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű termékekkel tudjanak megjelenni a szereplők a piacokon, valamint szükséges lenne a kisebb vállalkozások stabilitásának erősítésére kiegészítő tevékenységekkel, hogy diverzifikálják a működésüket.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
