Hasznos

Átjárható határokat kér Pintértől egy vajdasági magyar ellenzéki párt

0

Arra kérik a magyar belügyminisztert, hogy hasson oda: gyorsítsák fel a vám- és adatkezelést. A körülményes eljárás miatt hatalmas sorok keletkeznek a magyar-szerb határon, több órás várakozással, ami az ingázó vajdaságiakat érinti a legérzékenyebben.

A Magyar Mozgalom 2017. november 3-án levelet intézett Magyarország belügyminiszteréhez, belgrádi nagykövetéhez és szabadkai főkonzuljához, amelyben arra kéri őket, vessék latba tekintélyüket a magyar-szerb határátkelőkön tapasztalt áldatlan állapotok rendezése érdekében.

“Az elmúlt egy év során látványosan megnőtt azon személyek száma, akik nem szándékoznak elhagyni szülőföldjüket, azon határmenti településeken keresnek munkát, ahonnan hetente hazajárhatnak a család többi tagjához, gyermekeikhez, akik továbbra is itthon járnak magyar óvodába, iskolába. Tudván, hogy a magyar kormányzat fontos célkitűzése a határon túli magyarok szülőföldön történő megmaradása, boldogulása, rá kell mutatnunk arra, hogy a határátkelőhelyeken tapasztalható torlódások, több órás várakozások eredményeként ezek a családok vagy szétszakadnak, vagy pedig véglegesen áttelepülnek Magyarországra, feladva őseik földjét. Ezért is fordulunk Önhöz, kérve közbenjárását, hogy az áldatlan állapotok a határainkon megszűnjenek, a hétvégi hazalátogatások rendszeresek maradhassanak és a harag és düh helyett, örömmel, feltöltődéssel járjanak.

Kérjük Önt, hogy a lehető legrövidebb időn belül, tekintélyével járuljon hozzá a határátkelés felgyorsításához. Jelentsen ez hatékonyabb, gyorsabb vám- és adatkezelést, ha szükséges az ott dolgozó hivatalnokok átcsoportosításával, vagy létszámuknak megnövelésével. A két ország közötti jó kapcsolatok mentén lehetővé kellene tenni, hogy a meglévő határátkelőhelyek mindegyike 0-24 órán át működjön és, hogy belátható időn belül akár új átkelőhelyek is nyíljanak, mindez a vajdasági magyar nemzeti közösség megmaradása, a családok és közösségek együtt maradása, nemzetünk erősödése érdekében.”

Viccelődik a szakma a Matolcsy-terven

Többen elhárították, hogy véleményezzék az MNB versenyképességet növelni hivatott dolgozatot. Akik vállalták, azok helyenként „tanúi” magasságba emelkedve kommentáltak: „a nép ellensége”, másnál a kognitív disszonancia példáját látják.

Féltucat ismert közgazdászt, egyetemi oktatót, rendszeresen nyilatkozó befektetési szakembert, kutatót kerestünk, hogy véleményt kérjünk a Magyar Nemzeti Bankban jegyzett, kedden napvilágot látott száz oldalas dolgozatról. Ez Magyarország versenyképességi fordulatának feltételeit és a javasolt intézkedéseket veszi sorra 180 pontban, több nagy területre (például adózás, oktatás, egészségügy, demográfia, közigazgatás) bontva.

A miniszterelnök által életre hívott Versenyképességi Tanács számára készült jelentés lényege, hogy vagy végrehajtja az ország a javasolt reformokat, és akkor tartósan magas növekedéssel 2030-ra eléri Ausztria akkori fejlettségének 80 százalékát, vagy marad a jelenlegi pályán alacsony növekedéssel, és beszorul mostani helyzetébe. Ismertetőnk az MNB-tanulmányról itt olvasható, véleményírásunk pedig itt.

Az eddig megjelent kommentárok többsége arra a következtetésre jutott, hogy a célok és főleg a felvázolt javaslatok

homlokegyenest szemben állnak a nyolc éve látott kormányzati politikával,

főleg az oktatásban és az egészségügyben. Amely politika megalapozásában miniszterként, majd formálásában MNB-elnökként Matolcsy György mélyen részt vállalt.

A felkért szakemberek többsége szabadságára hivatkozva hárította el a véleményezést, akadt, aki éreztette, hogy örül, amiért még nem olvasta, s volt, aki közölte: a megjelent híradásokat megismerve nem is érdekli.

Ketten álltak kötélnek, a beszélgetések helyenként kisiklottak a szakma komoly pályájáról. Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint a Matolcsy jegyezte anyag szép álmok gyűjteménye. Ausztria jelzett „befogása” nem reménytelen, de kéne hozzá a sógorok némi közreműködése, például „egy kis válság” náluk – mondta.

A kutató szerint is szöges ellentétben áll a jelenleg is folytatott gazdaság- és társadalompolitikával az MNB-s feladathalmaz. Egyébként pedig az oktatásban 10-15 év, az egészségügyben ennél is hosszabb a mély reformok „kifutása”,

a 2030-ig szóló kitekintés nem értelmezhető

– mondta.

Egy harmadik kutató, aki – mint mondta, nem olvasta a művet – egyedül a többedszer előkerült “utoléréses” célt kommentálta: “nettó marhaság”.

Ha mára ennyit tudtak kihozni a gazdaságból, ami pár év múlva – reformok nélkül – 1,4 százalékos éves növekedésre elég – ahogyan az MNB-ben írják -, akkor

a kormányt el kell csapni, mert az ilyen kormány vezetőjével együtt rossz

– fordította le a maga értelmezésére Matolcsy állítását a GKI vezérigazgatója. Ez a kormány és a miniszterelnök tehát

„a nép ellensége”

– fűzte hozzá Molnár László a régi frazeológiát idézve.

Osztja ezt a gondolatmenetet Felcsuti Péter, volt bankvezető. Elképzelte azt a jelenetet, amikor Orbán Viktor elolvassa és megérti a matolcsyi kritikát. Szerinte azonban ez egyikükben se fog törést okozni. Ez maga a kognitív disszonancia: eddig a „hazát mentettük”, most következhet a dinamizálás, a versenyképesség feljavítása – mondta a bankszövetséget is évekig vezető bankár.

Matolcsy időről időre előáll ilyen nagy szabású programmal (két éve az MNB már készített egy rövidebb áttekintést),

ami Orbánnak nagyon tetszik, aztán nem történik semmi

– így Felcsuti Péter. Szerinte Orbán politikája, felfogása tökéletesen alkalmatlan a felvázoltak végrehajtására, de kétséges, hogy egyáltalán lenne benne szándék erre.

Mindent centralizáltan, az érintettek (tanárok, egészségügyiek, vállalkozások érdekképviseletei) nélkül, velük nem egyeztetve, de erőszakosan átnyomva nem lehet eredményesen átalakítani ilyen nagy rendszereket – mondta még.

Molnár László jól érzékelhető iróniával értelmezte azt a javaslatot, hogy lényegében a teljes közoktatást legalább két nyelvűvé tegyék, noha egyre kevesebb a nyelvtanár. Szerinte ez nem azt jelenti, hogy a magyar gyerekek fognak angolul felvételizni a középiskolába, majd ott érettségizni, hanem azok,

akik az összeomló Nyugatról ebbe a csodálatos, prosperáló országba menekülnek.

Amúgy a GKI vezérigazgatója szerint ez a javaslatcsomag arról szól, hogy Magyarország ellen egy sor kötelességszegési eljárást indított az unió a felzárkózást szolgáló támogatások elszórása miatt. Például mert a 16 évre leszállított tankötelezettség és a szakképzés „reformja” következtében felszökött a mindenféle tudás nélküli, sőt, félanalfabéta fiatalok idő előtti kiáramlása az iskolákból. Matolcsy javaslata, hogy ezt az arányt a felére kell csökkenteni, ugyan szembe megy a kormányzati felfogással, de legalább bemutatható Brüsszelben, hogy „ezt tervezzük”. Legfeljebb nem teljesül ez se, és ha több ilyen lesz, rá lehet fogni erre a program kudarcát – mondta Molnár László.

Felcsuti Péter egyetlen pozitívumot fedezett fel a munkában. Azt, hogy a döntéshozók környékén

felismerték: baj van.

Közeleg az idő, amikor az uniós támogatásoknak ebben a bőségben és a mostani feltételekkel végük lesz, és akkor leáll a növekedés legerősebb motorja.

Turisztikai országmárkát épít a kormány

0

Magyarország turisztikai országmárkájának felépítését rendelte el a kormány. Ennek keretében egy – a jövő év közepéig tartó – intenzív nemzetközi marketingkampányba kezdenek. Összegről nem szól a kormányhatározat.

Rövid távú, intenzív, Magyarországot bemutató és népszerűsítő, kiterjedt nemzetközi marketingkampány lefolytatására utasítja a kormány Soltész Miklós fejlesztési minisztert – derül ki a Magyar Közlöny legutóbbi számából.

A jövő év közepéig tartó nemzetközi reklámhadjárat célja, hogy megújítsák Magyarország turisztikai országmárka-építését és növeljék vonzerejét, „átstrukturálják” az országos turisztikai szolgáltatásokat.

Pénzről nem esik szó a kormányhatározatban, a kampány lefolytatását a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-t bízták meg.

Csökkentik az e-vasútjegy árát

0

Olcsóbbak lesznek a magyarországi vasúttársaságok e-vonatjegyei december 10-től: az automatás vásárlásoknál öt százalékkal, az otthon nyomtatott vagy mobilon bemutatott jegyeké pedig tíz százalékra nő. A MÁV-START egyes járataira 20 százalékkal csökkentheti az e-jegyek árát – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

A vasúttársaságok 2013 óta kínálják három százalékkal olcsóbban az otthon nyomtatott vonatjegyeket, most újabb, 10 százalékig terjedő kedvezményeket vezethetnek be az elektronikus csatornákon értékesített menetjegyekre.

Az utasok a menetrendváltástól – december 10-től – öt százalékkal olcsóbban vásárolhatják meg vagy vehetik át jegyeiket jegykiadó automatából. A díjcsökkenés nemcsak az alaptarifában,

hanem az egyéb kedvezményekre, felárakra is érvényesíthető.

Az alacsonyabb kihasználtságú járatokra húsz százalékkal olcsóbban kínálhatják az e-vonatjegyeket. A kedvezményes körbe elsősorban az utazási csúcsidőn kívüli, jellemzően hajnalban, késő este, szombaton délután vagy vasárnap délelőtt közlekedő vonatok kerülhetnek be.

A nagyarányú kedvezménnyel várhatóan a Budapest-Szombathely-Zalaegerszeg, Budapest-Tapolca, Budapest-Nagykanizsa-Keszthely, Budapest-Pécs, Budapest-Sátoraljaújhely-Eger, Budapest-Záhony, Budapest-Lökösháza, Budapest-Szeged vonalakon legalább 100 kilométer távolságra közlekedő egyes vonatok utasai élhetnek.

A kedvezmények kizárólag jegyekre szólnak, bérletvásárlásra nem vehetők igénybe, de a GYSEV szolgáltatásaira is érvényesek.

MTI/FüHü

Karácsonyi munkaszünet: 60-80 milliárd tét

A munkaadók tiltakoztak a december 24-e munkaszünetté nyilvánítása ellen, a kormány nem foglalt állást a konzultáción – mondta fuhu.hu-nak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A tét: 60-80 milliárd forint kiesés a gazdaságban. A munkáltatók terheik gyorsabb csökkentését kérték a kormánytól. Itt 90 milliárdról van szó.

A munkáltatók tiltakoztak a Versenyszféra és Kormány Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítsák december 24-ikét – mondta el a fuhu.hu-nak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc közölte, hogy az unió tagállamai közül mindössze hatban nem dolgoznak Karácsony első napján.

Tiltakoznak az ötletszerűen előhúzott újabb munkaszünetek bevezetése ellen, mert hol lesz a határ: később

bemondja valaki vízkeresztet, hamvazó szerdát, Nagyboldogasszony napját?

– kérdezte a VOSZ-főtitkár. Ha bevezetnék 24-ikét, jó eséllyel állna össze négy egybefüggő nap, akkor meg 23-át akarná valaki pihenőnappá tenni – mondta el.

Hatvan-nyolcvan milliárd forint termeléskiesésről van szó naponta – szögezte le Dávid Ferenc. A kormány nem foglalt állást a már népszavazáson lévő kezdeményezésről.

A munkáltatók azt kérték a VKF-en, hogy a foglalkoztatókat terhelő járulék gyorsabban, lehetőleg három év alatt csökkenjen – mondta el Dávid Ferenc. Erre akkor van lehetőség, ha bírja a költségvetés, márpedig minden egy százalékpont 90 milliárd forintot „ér” – mondta el. Erről bővebben itt írtunk.

Beszéltek a minimálbér emelésének tapasztalatairól, bár, mint az korábban már tudható volt, részletes és megbízható adatok nincsenek arról, hogy a körülbelül 12 százalékos emelkedés a minimálbér (15 százalék) és szakmunkás bérminimum (25 százalék) átlagában ágazatonként, területenként, vállalati méret szerint.

Így a munkáltatók is csak abból az általános tapasztalatból indulhatnak ki, hogy a hazai tulajdonú, vidéki és kicsi (főként 10 fő alatti) cégek vannak általában is a legnehezebb helyzetben, ezért körükben várható, hogy ezt a pénzt nem tudják kigazdálkodni a jó esetben 3 százalékos bevétel-gyarapodásból. Elsősorban a kereskedelmi és ipari “kicsik”, amelyek külföldi bérmunkáik é s hazai multi-beszállítói áraiban nem tudják elismertetni a béremelés miatti többletköltséget.

Az ideit jövőre újabb, 8, illetve 12 százalékos kötelező emelés következik.

Az elemzők egy része sokezer vállalkozás csődjét vizionálja a tehernövekedés miatt.

A január elseje óta élő minimálisbér-emelés első tapasztalatairól készültek felmérések tavasszal kérdőíves megkereséssel, ezekből azonban még nem lehet messzemenő következtetést levonni. Jelenleg azt sem tudja senki pontosan, mi az oka annak, hogy a belső fogyasztás a keresetek nagy arányú bővülésétől komolyan elmaradva, alig 4-5 százalékkal futott fel eddig.

A felméréseket korábban készítő kutatóintézetek a fuhu.hu-nak egyaránt azt válaszolták, hogy az elmúlt hónapokban nem indult újabb vizsgálat. (Ötezer cégre kiterjedő kérdezés tízmillió forintba is belekerülhet.) A VOSZ pedig azért nem tud többet, mert tagjaik nem válaszolnak az ilyen kényesnek tartott tudakozódásra.

Az idei alapadatokból, például a mérlegbeszámolókból jövő nyáron fog tudni valamilyen első elemzést készíteni a NAV. Ebből azonban nem derül ki, hány embert érintenek a változások, a bérekre vonatkozó adatok feldolgozására két évre lesz szükség, a cégbezárások hátterének feldolgozása pedig három évig is eltarthat – mondták el az egyik kutatóintézetben.

A legfrissebb rövid vizsgálatot a Kopint-Tárki készítette nemrégiben. Ebből is mindössze az derül ki, hogy Magyarországon a feldolgozóiparban az összes alágazat kilátása igen jó, bár a termelési prognózisok folyamatosan, trendszerűen rosszabbodnak, de még így is jóval a sok évi átlag felett vannak. A magyar feldolgozóipar legnagyobb problémája jelenleg a polarizáltság. „Statisztikailag jól megfogható, szignifikáns különbség van a kis- és a nagyvállalatok között, ez utóbbiak javára. A 10 fő alatt foglalkoztató vállalatok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mind a szubjektív, mind az objektív mutatók alapján. Az ágazat legkomolyabb akadályozó tényezője a munkaerőhiány, amellyel a kisebb cégek vélhetően nem tudnak megküzdeni.”

Ami bizonyosnak látszik, az a munkáltatói és alkalmazotti adók egy részének mérséklődése 2018-tól. A törvényjavaslatot szerdán nyújtották be az Országgyűlésnek. A munkaadók tiltakoztak a december 24-e munkaszünetté nyilvánítása ellen, a kormány nem foglalt állást a konzultáción – mondta fuhu.hu-nak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A tét: 60-80 milliárd forint kiesés a gazdaságban. A munkáltatók terheik gyorsabb csökkentését kérték a kormánytól. Itt 90 milliárdról van szó.

Budapesti informatikusnak legjobb lenni

Az idén az első félévben 12,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az országban. De hogyan állnak az egyes megyék? Mekkorák a különbségek? A Központi Statisztikai Hivatal adatai erre is választ adnak.

Nemzetgazdasági szinten a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 193 100 forint volt az idén az első félévben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Ez 12,5 százalékkal haladja meg a tavalyi esztendő első hat hónapjának az összegét. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő kereset­rendezések voltak hatással. A családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, azt is figyelembe véve a nettó átlagkeresetet 201 000 forintra teszi a ma kiadott gyorstájékoztató.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,3%-os növekedése mellett a reálkereset 10,0%-kal emelkedett.

Forrás: KSH

Eltérések vannak, de…

Szokás már-már közhelyszerűen emlegetni a jövedelmi viszonyok jelentős eltérését az ország egyes térségei között. Ennek ugyan van alapja, de megvizsgálva a tényleges számokat

az eltérés kisebbnek tűnik, mint ami közszájon forog.

Ugyanakkor persze, ha szakmákra vetítjük le, s egy-egy hasonló munkakörben végzett munka utáni keresetet hasonlítjuk össze több megyében, akkor sokkal jobban átérezhető a jelentős különbség. Érdemes tehát a Központi Statisztikai Hivatal megyei statisztikái között bogarászni. Az idén eddig az első negyedéves számok jelentek meg.

Az átlagkeresetek

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 282 ezer forint volt, az adókedvezmények nélküli nettó átlagkereset – s ezt használjuk összehasonlításként –  187 ezer forintot tett ki. Az adatok alátámasztják a vélekedést, hogy Budapesten kifejezetten jók a viszonyok, hiszen az országos átlagnál 31 százalékkal többet vihetnek haza a dolgozók. Ugyanakkor a fővárost leszámítva a többi megyében kiegyensúlyozottabb a helyzet –

bár persze a viszonylagosságot azért nem árt hangsúlyozni.

Mert ugyan a legalacsonyabb adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresetért dolgozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek az országos átlagnak csak a mintegy hetven százalékát, a budapestiekének pedig még a negyven százalékát sem kapják, a főváros nélkül számított – mintegy 160 ezer forintos – összeghez képest már  több mint 80 százalékát. Pedig a megyék között ott vannak az erős iparral, ezen belül is autóiparral és a rá csatlakozó beszállítói háttérrel rendelkező olyan megyék, mint Győr-Moson-Sopron vagy Komárom-Esztergom.

Forrás: KSH

Az átlagkeresetek területenkénti különbségeiről Keletről Nyugatra haladva fogy az ország című cikkünkben írtunk.

Szakmák lehetőségei

Nem meglepő módon a szellemi foglalkozásúak aránya (61%) és nettó átlagkeresete is a fővárosban volt a legmagasabb (291 ezer forint), utóbbi pedig Békés megyében a legkisebb (183 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két nettó kereseti szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (160 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (98 ezer forint) képviselték.

Vegyünk egy ennél konkrétabb, nemzetgazdasági ágakra leontott példát. Mondjuk az – egyébként mindenütt kiugróan magasan díjazott – informatika-kommunikációban dolgozók átlagkeresetét az egyes megyékben.

Érdekes képet kapunk.

Budapesten az idén az első negyedévben a teljes munkaidőben az informatika és kommunikáció terén foglalkoztatottak átlagkeresete 364 ezer forint volt, több mint 70 százalékkal meghaladva az országos 211 ezer forintos átlagot. Ugyanebben a nemzetgazdasági ágban – a korábbi példában már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 202 ezer forintos átlagkereset „csak” alig maradt el az országos átlagtól. Igaz, annyiban feltétlenül sántít a példánk, hogy az egyes megyékben az egyes nemzetgazdasági alágakban, azon belül szakmákban kínált összeget a leginkább a kereslet mozgatja.

Munkához, illetve munkaerőhöz jutás

A KSH munkaerő-felmérése alapján 2017 I. negyedévében az ország 15–74 éves népességének 61,1%-a, közel 4,6 millió fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé – írja a statisztikai hivatal.  A foglalkoztatási ráta 58,4%-ra nőtt, s valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedett, a legjelentősebben – legalább 3,0 százalékponttal – az alacsony foglalkoztatottságú, a fentiek alapján láthatóan a munkavállalók szempontjából „gyenge” Szabolcs-Szatmár-Beregben (továbbá Békés és Zala megyékben).

A munkanélküliségi ráta 0,8 és 11,8% között szóródott. A legalacsonyabb (2% alatt) Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben, a legmagasabb (8% felett) Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt.

Munkanélküliségi ráta 2017. I. negyedév

Forrás: KSH

Akit érdekelnek a foglalkoztatás és az aktivitás megyei mutató, az alábbi grafikonok böngésszenek!

Foglalkoztatási ráta alakulása 2017. I. negyedév

FORRÁS: KSH

Aktivitási arány alakulása 2017. I. negyedév

Forrás: KSH 

Idén is gondol a kormány a nyugdíjasokra

Ebben az évben is kapnak karácsonyi Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok. A kormány először fizet nyugdíjprémiumot, amit még a Bajnai-kabinet rendelt el.

A kormány javasolja, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is kapjanak karácsony előtt 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok – mondta Orbán Viktor az Idősek Tanácsa ülésen, az Országházban.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy először Magyarország történetében nyugdíjprémiumot fizet a kormány novemberben, ilyen még nem volt, ez előrelépés – mondta.

A nyugdíjprémiumot még a Bajnai-kormány idején rendelte el jogszabály – amikor az egyensúlyjavító intézkedések miatt megszüntették a 13-ik havi ellátás megszüntetését. Ennek első rendű feltétele az, hogy

a gazdasági növekedés érje el a 3,5 százalékot.

Ezt egészíti ki idén az év elején tervezett és a valóságos infláció közti különbözet miatti korrekció, januárig visszamenően.

Év eleji gyorsulás után lassulhat a gazdaság

Felfelé módosította növekedési prognózisát a GKI, azzal, hogy a felettünk gyülekező fellegek jelentősen lassuló iramot jeleznek a második félévre. Az infláció változatlanul magas, ami jobban megeszi a kevésbé gyarapodó jövedelmeket.

A magyar gazdaság növekedése az április-májusi adatok szerint a második negyedévben lassulni kezdett a rekordsebességű első negyedévhez képest, a fékeződés mértéke azonban a vártnál kisebb – írja friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az időjárás is a korábbinál jobban segíti a mezőgazdaságot, ezért a GKI 4-ről 4,3 százalékra emelte idei GDP-növekedési előrejelzését.

Kisebb az EU-pénz serkentő hatása, óvatosabb ipar

Ezen belül azonban a második félévben markáns, 3,5 százalék körülire lassulást valószínűsít a GKI. Ennek fontos oka, hogy a már tavaly is magas szint miatt csökken az EU-támogatások beruházás-serkentő hatása, s mérséklődik a lakosság vásárlóerejének emelkedése is. Mindezek mellett az EU konjunktúra-indexe csaknem három éves, a magyar két és fél éves, a hazai szempontból fontos német ipari bizalmi index pedig ötéves mélypontján van.

Április-májusban az ipari termelés bővülése csak minimálisan lassult, 6 százalék volt. Az év egészében azonban

az EU-ban és Magyarországon is érezhetően romló várakozások,

különösen a járműipar egyre bizonytalanabb közeljövője miatt csak 4 százalék körüli termelésbővülés várható.

Folyamatosan lassul az építőipar

Az építőipar elképesztő, az első öt hónapban 40 százalékos szárnyalásában a GKI szerint szerepe lehet az alábecsült drágulásnak, különösen a közbeszerzések esetében a túlszámlázásnak is. Ugyanakkor a lassulás egyértelmű, az előző hónaphoz képest

az építőipar termelése már harmadik hónapja csökken,

a május végi építőipari szerződésállomány 8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

A kiskereskedelmi forgalom idei első hónapokban 5-7 százalékos bővülése májusban 2,6 százalékra esett, ennél azonban gyorsabb, éves átlagban 5 százalék körüli bővülés várható.

Kisebb a reálkereset gyarapodása

A bérek növekedési üteme a 2017. évi csúcs óta fokozatosan, évi 1,5 százalékponttal lassul, az infláció pedig nagyjából 0,5 százalékponttal gyorsul. Ezzel a reálkeresetek a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek, idén pedig 6-6, százalékos, még mindig nagyon magas dinamika várható.

Teljesülni fognak a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli nyugdíjemelésre is sor kerül.

A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja a még erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. Ugyanakkor a lassuló reálbér-emelkedés mellett a lakhatási költségek magas és emelkedő szintje, valamint az állampapír-piacon júniustól elérhető magasabb hozam fékezi a bővülést.

Az infláció alig lohad

Március–május átlagában a foglalkoztatottak száma 1 százalékkal emelkedett. Eközben jelentősen (közel 50 ezer fővel) csökkent a közmunkások száma, s az egy évvel korábbihoz képest némileg nőtt a külföldön dolgozóké. A 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta a negyedik legalacsonyabb az EU-ban, de a közmunkásokkal együtt számított 5,8 százalék is kisebb az EU 6,3 százalékos átlagánál.

Az infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban,

több, mint kétszerese az EU-átlagnak. Az áremelkedés üteme az áprilisi és májusi 3,9 százalékról júniusra 3,4 százaléka csökkent, a maginfláció azonban 3,8 százalékon maradt. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol.

Kamatot emelt Amerika – mekkora kockázat ez ránk nézve?

Az amerikai jegybank a várakozásnak megfelelően megemelte az alapkamatot, s az év végére még magasabbra hághat. Ez komoly kockázati tényező a magyar gazdaságra nézve is: gyorsuló iramban vándorolhat át a tőke a tengeren túlra. Ezek is állhatnak a magyar kormány válságot vizionáló véleménye mögött.

Ahogyan az várható volt, európai idő szerint késő este a Federal Reserve (Fed), az ottani jegybank megemelte az alapkamatot, amely így már az 1,75-2 százalékos szinten áll. Arról is döntöttek, hogy idén még (három helyett) négy alkalommal tolják felfelé a rátát, amely az év végére a 2,25-2,5 százalékra érhet.

Ezek a száraz és unalmasnak tűnő tények azonban komoly következményekkel járhatnak az úgynevezett feltörekvő országokra nézve. Ezek azok a gazdaságok, amelyek jelentősen érzékenyek a világban zajló folyamatoknak, és növekedésükhöz nélkülözhetetlenek a külföldi befektetések.

Ezek az országok elsők között érzik meg a széljárás megváltozását. Magyarország ebben a sorban van.

Három hete foglalkoztunk azzal, hogy helyes-e a Magyar Nemzeti Bank hosszú távú ragaszkodása a történelmi mélypontú 0,9 százalékos alapkamathoz, miközben az infláció akár már idén elérheti a célként kitűzött 3 százalékot. A forint azokban a napokban jelentős gyengülésbe került, átlépte a 320-as szintet az euróval szemben (azóta volt már 322 felett is).

Ez önmagában is előrevetíti azt, hogy az infláció plusz árfolyamgyengülés kikényszeríti a beavatkozást, megelőzendő a nagyobb arányú tőkekivonást.

Ennek veszélye megítélésünk szerint erősödött. Nem elsősorban a Fed döntésével, mert ez – ahogyan szakzsargonnal mondják – be volt árazva a pénzpiacon. Fontos azonban, hogy a Fed elnökének, Jerome Powellnek értékelése szerint az amerikai gazdaság igen jó állapotban van, a jegybank felfelé tolta várakozását, és idén már 2,8 százalék lehet a növekedés, jövőre is két és fél százalék körül alakulhat. További béremelkedésre számítanak Amerikában, ami a tapasztalatok szerint azonnal megjelenik a belső fogyasztásban.

A bejelentés hírére azonnal felfelé indult az amerikai állampapírok hozama, a tíz éveseké 3 százalék fölé ugrott. Ezek a tényezők pedig

felpörgethetik a tőke átáramlását az országba, például Európából.

Ennek messzeható következménye lehet, ha például az MNB-nek is a kamatemelés eszközéhez kell nyúlnia. Számítások szerint egy százalékpontnyi emelés 8 százalék körüli mértékben nyomja fel a banki kamatokat. Ez hosszabb távon a hitelek törlesztést drágítja jelentősen, rövid távon azonban fékezi a gazdasági növekedést.

A magyar kormány, pontosabban Orbán Viktor a közelmúltban (először Kötcsén, zárt körben) váratlanul szakított a minden elöntő optimizmusról tanúskodó előrejelzésről, és hirtelenjében közelgő válságról kezdett beszélni. Ezt illesztette mondandójába Varga Mihály pénzügyminiszter is, amikor szerdán ismertette a 2019-es költségvetés főbb vonalait.

A forint a bejelentés hírére – annak ellenére, hogy semmi meglepő se történt – gyengüléssel reagált. Jelenleg a 321 felett jár az euró.

Közben az MNB Monetáris Tanácsának tagja nyilatkozott a Reutersnek a fejleményekről. Pleschinger Gyula azt mondta, hogy nincs okuk arra, hogy eltérjenek a laza monetáris politikától, vagyis az alacsony kamat marad.

FRISS: Pleschinger nyilatkozatára a forint meredek esésnek indult, és átlépte a 322-es határt.

Szegények Magyarországa

0

Az LMP törvényjavaslatot nyújtott be a bérválság megoldása érdekében, lépésének a helyességét igazolja a Központi Statisztikai Hivatal által a magyar háztartások életszínvonaláról most közzétett kiadvány. 2011 és 2016 között a kétszeresére nőtt a dolgozó szegények száma Magyarországon.

Tavaly már megközelítette a félmillió főt azoknak a száma, akik annak ellenére, hogy dolgoznak, nem tudnak kitörni a szegénységből.

Az adatokból világosan látszik, hogy az orbáni munkaalapú társadalom a dolgozó szegények társadalma

– mutat rá az LMP közleménye. Hozzáteszi: az Orbán-kormány legfőbb ígérete az volt, hogy a vállalkozások tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoznak létre. Ehhez képest 2011 és 2016 között a duplájára nőtt a dolgozó szegények száma, vagyis megélhetést nem adó munkahelyek jöttek létre nagy számban.

Az Orbán-kormány hetedik évében sem éri el a minimálbér a létminimumot, a közmunkabér pedig mélyen a szegénységi küszöb alatt van.

Az LMP a bérválság megoldása és a dolgozói szegénység felszámolása érdekében törvényjavaslatot nyújtott be, ami adó-és járulékcsökkentést, közalkalmazotti béremelést, a családi pótlék emelését és kiterjesztését, az egygyermekesek családi adókedvezményének megduplázását és az alapvető élelmiszerek ÁFA-csökkentését tartalmazza.

Ami a KSH kiadványát illeti: abból az is kiderül, hogy a magyarok több mint negyede él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, és közel 1,3 millióan vannak, akiknek a jövedelme még a havi 77 600 forintot sem éri el. A gyermekvállalás továbbra is az egyik legnagyobb szegénységi kockázat, és a legrosszabb helyzetben továbbra is az egyszülős családok vannak. Minden második egyszülős család él szegénységben vagy nélkülözésben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK