Állami tisztviselők védelmére kért hitelt a kormány?
Tizenöt pontos kérelmet nyújtott be az Orbán-kormány az Európai Bizottsághoz a munkahelyvédelem érdekében létrehozott brüsszeli hitelprogram kapcsán – ez derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Ujhelyi István szocialista EP-képviselő ismertetett vasárnapi online sajtótájékoztatóján.
Az MSZP európai politikusa emlékeztetett: már a koronavírus-járvány kezdetekor felhívta a kormány figyelmét arra, hogy számtalan konkrét uniós program és támogatás nyílt meg az egészségügyi- és a gazdaságvédelmi intézkedések támogatására, ezeket azonban a Fidesz-kormány eleinte elutasította, sőt – emlékeztetett Ujhelyi – nagyrészüket a kormányzat le is tagadta.
A Fidesz propagandájával szemben számos ágazat sokszázezer munkavállalójának megélhetése került veszélybe a járványhelyzet miatt, a kormány azonban eleddig csak részben valósított meg olyan munkahelyvédelmi programokat, amelyek más tagállamokban már sikerrel működnek.
Ujhelyi a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, hogy a most nyilvánosságra hozott dokumentum egyértelműsíti, hogy az Orbán-kabinet a gazdaságvédelmi programjának legtöbb intézkedését brüsszeli hitelből kívánja utólag finanszírozni. A politikusa rámutatott, hogy a százmilliárdos eurós keretösszegű SURE-program célja kedvezményes hitelkeretből segíteni a válság miatti rész- vagy csökkentett munkaidős alkalmazásra kényszerült dolgozók bértámogatását.
Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a magyar kormány pályázatát másfél hónapos csúszással és csak módosításokkal tudta elfogadni az Európai Bizottság, ráadásul
jóval kisebb keretösszeget kapunk, mint más tagállamok: Csehország például a négyszeresét, Románia a nyolcszorosát kapja hitelkeretként a Magyarországnak várhatóan megítélt összegnek, ami 504 millió euró, vagyis nagyságrendileg 180 milliárd forint lesz.
Az MSZP EP-képviselője egy héttel ezelőtt kért tájékoztatást Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől arról, hogy pontosan mekkora összeget kértünk Brüsszeltől, mi volt az oka a késlekedésnek és a kényszerű módosításnak, illetve mely ágazatokat és miként kívánnak ebből az összegből megsegíteni; válasz azonban a Miniszterelnökségtől egyelőre nem érkezett.
„Támogatom a programot és örülök annak, hogy a kormány végre benyújtotta az igényét, de fontos a mélyére nézni annak, hogy mire fogják költeni ezt az összeget”
– fogalmazott Ujhelyi, hozzátéve: a rendelkezésre álló dokumentumok szerint vannak kérdéseket felvető tételek.
Az európai parlamenti képviselő a tizenöt intézkedést ismertetve elmondta: a magyar kormány igényei között szerepel például egy olyan pont, amely „az állami tisztviselők személyes egészségének védelmére irányuló különleges intézkedésekkel kapcsolatos költségek” megtérítését kéri, de szerepel olyan tétel is, amely a kórházak és az egészségügyi dolgozók védőfelszerelésének megfizetését kéri. Ez utóbbi pedig élesen szemben áll a kormány korábbi kijelentéseivel, miszerint az Európai Unió semmilyen segítséget nem nyújt Magyarországnak a védekezésben.
A SURE-programhoz benyújtott kormányzati igények között szerepel az a korábban épp az MSZP által szorgalmazott, majd a Fidesz-kormány által az egészségügyi dolgozóknak végül megadott egyszeri pénzügyi juttatás is, amelyet most ezek szerint a brüsszeli hitelből kívánnak utófinanszírozni.
A szocialista politikus szerint az Orbán-kormány a KATA-sok adómentességét, de a rehabilitációs hozzájárulási adó csökkentését és a szociális-, valamint a szakképzési hozzájárulási adó felfüggesztését is ebből a hitelkeretből kívánja elszámolni.
A sajtótájékoztatóján elhangzott az is, hogy szintén a SURE-programhoz beadott kormányzati igények között szerepel számos gazdasági szektor, többek között a turisztikai ágazat megsegítése is, azonban utóbbi olyan szűkítő kitétellel („turisztikai térségekben található szálláshelyek korszerűsítéséhez a meglévő munkaerő megtartása céljából”), amely
egyértelműsíti, hogy elsősorban a turizmusban érdekelt „fideszes csókos körök” kapnak majd ebből az uniós hitelből, nem pedig például azok a budapesti érintett kis- és középvállalkozások, akik érdemi segítség nélkül maradtak a válságban.
„Kevés pénzt kértünk és nem minden olyan munkavállalót akar a kormány megsegíteni belőle, akik valóban rászorulnak. A kormány ráadásul ezek szerint végighazudta az elmúlt hónapokat, hiszen a nagy hévvel bejelentett gazdaságvédelmi csomagot brüsszeli hitelből kívánják kifizetni, amelytől korábban hangosan elzárkóztak!” – fogalmazott Ujhelyi István.
Miért sikerült vezér-demokráciát kiépítenie Orbánnak?
Paul Lendvai szerint azért, mert az előző kormányok hozzá nem értőek és korruptak voltak. A közvélemény elveszítette a bizalmát az elitben. Az egyszemélyi vezetés ezt az időszakot haladja meg Magyarországon.
Paul Lendvai, aki Rákosi Magyarországán kezdte el az újságírást, majd Bécsben az osztrák sajtó megbecsült embere lett – még a közszolgálati média vezetését is rábízták egy időre, feszegeti a nyugati nagyhatalmak felelősségét is.
A nagyhatalmakat valójában nem érdekli a magyar demokrácia Paul Lendvai szerint
a nyugati hatalmak nem állították meg Orbán nyomulását pedig a magyar miniszterelnök nagyon is figyelembe veszi Washington, Brüsszel vagy Berlin álláspontját.
Több mint harminc éves politikai pályafutása alatt a magyar miniszterelnök rájött arra, hogy a nagyhatalmak valójában stratégiai kategóriákban gondolkodnak, és a szóbanforgó államok belső rendje csak akkor érdekli őket, ha úgy érzik érdekeiket veszély fenyegeti.
Az amerikai nagykövetség ezért játszott döntő szerepet abban a korrupcióellenes kampányban, mely a román elit megtisztítására irányult. Egyáltalán nem a korrupció érdekelte az amerikaikat hanem a korábban orosz elkötelezettségű elitet akarták lecserélni Amerika és nyugatbarát politikusokra. Magyarország stratégiai szempontból nem fontos állam az USA számára, ezért csakis akkor válhat érdekessé az ország belső rendje, ha fennáll a gyanú: Magyarország túlságosan kötődik az USA ellenfeleihez, Oroszországhoz és Kínához.
Ebből a szempontból
Washingtont leginkább az zavarja, hogy az orosz titkosszolgálat szinte ellenőrzés nélkül működhet Magyarországon
– Budapestre telepítve bankját, amely pénzügyi hátteret jelenthet az egész európai hálózat működtetésére.
Pintér Sándor belügyminiszter, aki jó kapcsolatokat ápol Washingtonnal és Izraellel, ezért hangoztatja, hogy ő nem Oroszországban folytatta tanulmányait és sohasem járt Moszkvában.
Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke viszont gyakori vendég Kínában, melyet az USA első számú ellenfelének tekint. Matolcsy részben a múltja miatt (kipaterolta az IMF-et Magyarországról), részben túlságosan szoros kínai kapcsolatai miatt nemigen vesz részt azokon a nemzetközi pénzügyi tanácskozásokon , melyeken a jegybank elnökök megvitatják a globális gazdaság helyzetét.
Búcsút mond-e Orbán 7 milliárd eurónak?
A magyar miniszterelnök és csapata lenyúlja az európai pénzeket, ezért ezzel meg lehet fogni Orbán Viktort – állítja az Európai Parlament alelnöke. A német szociáldemokrata politikus korábban úgy nyilatkozott, hogy ki kell éheztetni Magyarország korrupt vezetőit.
Orbán vétó fenyegetése blöff hiszen ebben az esetben 7 milliárd eurónak inthetne búcsút – hangsúlyozza Katarina Barley. A baj sokkal inkább az, hogy az európai pénzeket a miniszterelnök oligarchái nyúlják le – sokszor pedig épp a saját veje, Tiborcz István. Egyáltalán nem véletlen, hogy Magyarország nem lépett be az Európai Ügyészség tagjainak sorába hiszen az ellenőrizhetné az uniós pénzek elköltését.
A szociáldemokrata politikus ugyanakkor bírálja az Európai Néppártot, mely megtűri tagjai sorában a Fideszt, és nem tesz semmit a jogállami normák megvédése érdekében Magyarországon.
Katarina Barley tisztában van azzal, hogy a hatalom bírálja őt Magyarországon hiszen épp a korrupcióra és a jogállami normák be nem tartására figyelmeztet.
Ez utóbbit jól illusztrálja az Európai Bíróság keddi döntése, amely teljes mértékben elutasítja a CEU-val kapcsolatos magyar törvényt.
A brüsszeli bizottság azonnal lépett
Amint a magyar parlament sürgősséggel megszavazta a CEU törvényt, amely megpróbálta ellehetetleníteni az amerikai egyetemet, mely Soros György támogatásával Budapesten működik, az Európai Bizottság a Luxemburgban működő Európai Bírósághoz fordult. A bíróság megállapította: mind az uniós mind pedig a nemzetközi jogszabályokkal ellenkezik a CEU törvény, melynek egyetlenegy célja volt: megalapozni a Soros György elleni kampányt.
A magyar miniszterelnök maga is jogász, és jól ismeri az európai joggyakorlatot. Pontosan tudta, hogy az Európai Bíróság elveti majd a magyar CEU törvényt , de ő viszont bezsebelheti a gyors politikai hasznot a 2018-as választáson. Orbán számítása bevált, a CEU kénytelen volt részben Bécsbe költözni, a Fidesz pedig megszerezte a kétharmadot, amellyel tetszése szerint fogadtathat el új törvényeket a magyar parlamentben.
Európa nemet mondott a lex CEU-ra!
Az Európai Bíróság a mai napon helyt adott az Európai Bizottság kifogásainak, és határozatában kimondta: az uniós joggal összeegyeztethetetlen a magyar felsőoktatási törvény „lex CEU”-ként elhíresült 2017-es módosítása, hiszen ez a módosítás alkalmas arra, hogy veszélyeztesse az egyetem magyarországi tudományos tevékenységét és a kutatásvégzést.
Magyarul tehát, ha tehát Orbánék nem hajlandóak változtatni a törvényen, annak az uniós jog szerint pénzbüntetés lehet a vége.
Nem meglepő az Európai Bíróság döntése, hiszen a tanuláshoz és a tudományos kutatáshoz való jog minden európai állampolgár alapjoga!
Nincs jobb- és baloldali tudomány, csak független tudomány létezik, ami kritikus, progresszív, és a tényeken alapszik!
Ez a döntés minden magyar ember számára világosabbá teheti: ha a magyar kormány az EU alapszabályát képtelen elfogadni, akkor nem az egyetemeket kell elűzni, hanem a kormányt!
A béremelés csapdája
A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) felháborítónak tartja és elutasítja, hogy az EMMI a kiemelt jelentőségű és sok egészségügyi dolgozó életében sorsfordító jelentőségű törvénytervezet véleményezésére mindössze 4 órát adott az érdekvédelmi szervezeteknek.
Követeljük, hogy széleskörű egyeztetés során, konszenzusos alapon történjen egy ilyen horderejű változás megtervezése és megvalósítása. A törvénytervezet az egészségügyi dolgozók számára jelentős érdeksérelemmel jár, mert megtiltja a másodállás vállalását.
Ez csorbítja az orvosok szabad vállalkozáshoz való jogait.
A másodállások korlátozása ellátási hiányosságokhoz, vagy vidéki kórházak ellehetetlenüléséhez, esetleg bezárásához fog vezetni.
A tervezet szerint az egészségügyi dolgozók akár 2 évre is kirendelhetőek lehetnek másik munkáltatóhoz – akár az ország másik felébe is – különösebb indok, bárminemű kontroll és megfelelő garanciák nélkül.
Jelenleg a COVID-19 járvány súlya alatt roskadozó egészségügyi ellátó rendszert nyilvánvalóan a másodállásokban és önként vállalt túlmunka tarja működőképesen.
Ezzel a törvényjavaslattal a jogalkotó a megfelelő ellátás puszta létét veszélyezteti.
A nyilvánvaló szabadságjogok csorbulása nem hogy vonzani fogja külföldről vagy a magánszektorból a kollégákat, a munkaerőáramlás iránya megjósolhatóan ezzel ellentétes lesz.
Továbbra is teljességgel tisztázatlan az alapellátás helyzete, annak finanszírozása, miközben folyamatosan nő a tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek száma, és az alapellátásban van legtávolabb az orvosok és ápolók bére a közalkalmazotti bértáblától.
A MOSZ úgy véli, hogy
a Kormány a Magyar Orvosi Kamara bértábláját használta fel arra, hogy csapdába csalja az orvostársadalmat.
Jelen formájában a törvénytervezetet a Magyar Orvosok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja, és egyeztetést kezdeményez az illetékes szakminisztériummal – olvasható a MOK közleményé
12500 halottja lehet a járványnak Magyarországon
Katasztrofális következményei lehetnek a vírusjárvány második hullámának az év végéig Magyarországon – ezt jósolja egy amerikai kutatóintézet, melyet Bill Gates finanszíroz.
A Microsoft alapító atyja és felesége évek óta dollár milliárdokat költ a különböző vírus járványok elleni harcra. Alapítványuk döntő szerepet játszott az AIDS járvány megfékezésében Afrikában. A Bill és a Melinda Gates alapítvány a kínaiakkal is együttműködik. Programokat finanszíroztak abban a vuhani kutató intézetben, ahol a Covid-19 vírust először azonosították. Washingtonban az Institute for Health Metrics and Evaluation is az ő támogatásukkal működik. Ők a járványok matematikai modellezésével foglalkoznak és Közép Európának, benne Magyarországnak súlyos következményeket jósolnak.
12 500 halottja lehet a járványnak
Magyarországon novemberben várható a második hullám csúcsa: ebben az időszakban rendkívüli mértékben megnövekedne a fertőzöttek száma. A magyar egészségügyi intézmények aligha tudnának megbirkózni ezzel, és emiatt a halálozási mutató is nagyon magas lehet.
Trump kórházban
A 74 éves elnököt kórházba kellett szállítani nem sokkal azután, hogy pozitívnak bizonyult a vírus tesztje. A CNN szerint vírusölő szereket kap az Egyesült Államok elnöke, akinek a betegségét súlyosbítja az, hogy veszélyeztetett korban van, túlsúlyos és érelmeszesedéssel küszködik.
Trump Twitteren azt üzente: „jól vagyok, legalábbis azt hiszem.” Az USA elnöke nem adta át a hatalmat Mike Pence alelnöknek pedig súlyos betegség esetében ez kötelező Washingtonban.
Az Európai Bizottság szerint sem jogállam Orbán rendszere
Ügyészség, média, civilek, igazságszolgáltatás: ezt a négy szót kell végre meghallania a Fidesznek, amikor azt kérdi, mi a baj a jogállammal Magyarországon – írja Donáth Anna, a Momentum EP képviselője Facebook bejegyzésében.
Az Európai Bizottság első jogállamisági jelentését évente fogják követni az újabb vizsgálatok. Az első részletes beszámoló alapján egyértelmű, hogy az Orbán-kormány jogállamot roncsoló tevékenysége már az uniós intézmények számára is elfogadhatatlan szintet ért el.
A jogállam kérdései kapcsán kiemelten fontos, hogy érvényesülnek-e az írott jogszabályok. A Bizottság megállapítása alapján Magyarországon ez több szempontból sem biztosított.
Polt Péter ügyészsége alatt “korlátozottan zajlanak” egyes korrupciós ügyekben folytatott büntetőeljárások – ez az óvatos megfogalmazása annak, hogy Rogán, Szijjártó, Tiborcz és társaik következmények nélkül követhetnek el bármilyen korrupciós cselekményt. Ha fideszes vagy, bármit megtehetsz – ezt üzeni mindannyiunknak a rendszer. De ha véletlenül bírósági szakaszba jutna egy ügy, arról is gondoskodnak: a miniszterelnökhöz való lojalitás alapján választott alkotmánybírák mandátumuk lejárta után a Kúria bíráiként folytathatják a munkájukat.
Különösen káros a magyar demokráciára és közéletre a kormánypropaganda, ami a jelentés egyik legfontosabb pontja: a média szabadságát, sokszínűségét tudatosan rombolja a kormány, például úgy, hogy állami hirdetéseket főleg kormányközeli médiumok kapnak. Külön nevesítik a KESMA létrejöttét, melyben 470 propagandamédium olvadt össze anélkül, hogy a versenyhatóság megvizsgálta volna. A cél egyértelmű: hazug propagandából egy igazságtalan és embertelen, mindenki mást megfélemlítő rendszert építeni, ami a Fidesz hatalmi céljait szolgálja.
A civilek helyzetét vizsgálva a Bizottság megállapította, hogy instabil környezetben végzik a tevékenységüket, és a kormány ezt fokozza megbélyegzéssel, listázással, bizalmatlanságot keltő dezinformációval.
Azért, mert ők a jogállamiság védelmének fontos szereplői. A jelentés alapján pedig indokoltabb az a törekvésünk, mellyel a jogállamiságot lebontó Fidesz-kormányt kikerülve, közvetlenül juttatnánk uniós forrásokat a civilek számára is.
A jelentésben persze semmi meglepő nincs – mindenki tudja, hogy mi zajlott Magyarországon az elmúlt tíz évben.
Mégis fontos rögzíteni: az Orbán-kormány lelepleződött és elbukott, már európai szövetségeseit sem tudja megvezetni. Közös felelősségünk, hogy ez a kudarc ne hulljon vissza a magyar emberekre, hanem
az európai értékek érvényesüljenek, és egy igazságos és emberséges jogállamot építsünk.
A kormány az elmúlt években sorra foglalta el a szabad média állásait. Bezárták a Népszabadságot, elfoglalták a Magyar Nemzetet, az Origót és most legutoljára az Indexet is. Ezért ránk, állampolgárokra egyre nagyobb felelősség hárul, hogy segítsük a szabad médiát és eljuttassuk a valódi híreket mindenkinek.
A brüsszeli bizottság elnökasszonya továbbra is bízik az Orbán által bírált alelnökben
Hazai kommunikációs használatra a brüsszeli térfélen csatázik Orbán Viktor kormányfő és hű fegyverhordozója Varga Judit igazságügyminiszter.
Sajtóértekezletén közölte a brüsszeli bizottság szóvivője. Akit amiatt faggattak erről, mert Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan az alelnök leváltását kezdeményezte mondván:
„megsértette Magyarországot!” Vera Jourova cseh biztos a brüsszeli bizottság egyik legkényesebb posztján teljesít jól: hozzátartoznak a jogállammal és a korrupcióval kapcsolatos ügyek, melyek ugyancsak nyugtalanítják a magyar miniszterelnököt. Korábban Vera Jourova úgy fogalmazott, hogy, amennyiben
„Magyarország nem hallgatja meg a józan ész szavát, akkor a pénz szavát biztos megérti majd!”
Az OLAF vizsgálatai szerint messze Magyarország a legelső azon a szomorú listán, melyen az európai pénzek problematikus elköltését tartják nyilván. Sok uniós tagállam vezetőinek az a véleménye, hogy korlátozzák az EU pénzek kifizetését azoknak a tagállamoknak, ahol a kormány nem tartja be az uniós előírásokat.
Német kompromisszum
Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegetőzik, ezért a német elnökség olyan javaslatot terjesztett elő, mely nem köti a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését. Ez zavarja a legjobban Orbán Viktor miniszterelnököt.
Vera Jourova biztos asszony más kérdésekben is kihúzta a gyufát: már az Index botrány idején közölte, hogy permanens kapcsolatban áll a kormányzat által fenyegetett szerkesztőséggel. Többször bírálta a magyar kormányt a sajtószabadság korlátozása miatt. A cseh biztos leváltását ezért is kezdeményezte a magyar miniszterelnök, aki az uniós jog pompás ismerőjeként pontosan tudja: akciójának csekély esélye van a sikerre! Viszont hazai használatra hatásos PR akciót folytathat, és elvonhatja a figyelmet arról a kínos problémáról, hogy amennyiben Magyarország nem kapja meg a várva várt euró milliárdokat Brüsszelből, akkor a magyar gazdaság is meginoghat. Akkor pedig képtelen lenne tartani az életszínvonalat, és ez nem lenne a legjobb előjel a 2022-es választások előtt.
Nyilvános oltóstratégiát várunk az Orbán-kormánytól!
Itt az ideje, hogy az Orbán-kormány nyilvános és világos oltási stratégiával álljon elő a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban és többek között garanciát vállaljon arra, hogy ingyenesen hozzáférhetővé teszi majd a biztonságos és hatásos oltóanyagot azoknak a magyaroknak, akik igényt tartanak rá.
Egyértelmű nemzeti érdek a kormány ezzel kapcsolatos lépései a lehető legnagyobb transzparenciát és ezzel járó hitelességet követelnek meg, ennek azonban a Fidesz-kabinet egyelőre nem tud és mintha nem is akarna megfelelni. Ami komoly probléma.
Az Orbán-kormány minisztere még augusztus elején jelentette be egy kormányinfón, hogy a magyar állam ötmillió koronavírus elleni oltásra kötött le kapacitást, ezt később Orbán Viktor egy rádióinterjúban is megerősítette. Igaz, a kormányfő csak annyit közölt, hogy az
„Európai Uniónak van egy kísérlete arra, hogy összehangolja a tagállamok beszerzési szándékait, és itt Magyarország bejelentkezett”.
Dicséretes az előrelátás, de ennél jóval több kell, főleg átláthatóságban és hitelességben. Azt tudjuk, hogy az Európai Bizottság több százmillió vakcinát foglalt be különböző fejlesztő cégeknél. De, hogy a magyar kormány melyikből és milyen feltételek szerint kaphat majd, a fideszes gyakorlatnak megfelelően természetesen nem tudjuk. Mert nem mondják, mert folyton sunyítanak. Miután a járványhelyzet bizonytalansága számtalan szkeptikust és kamuhír-propagandistát termel ki, ezért elengedhetetlen, hogy a kormány vezetői ne sumákoljanak, ne titkolózzanak, hanem tárják a nyilvánosság elé, hogy a világban zajló oltóanyag-fejlesztésekhez hogyan viszonyul a magyar állam, mely cégekkel kötött és milyen tartalmú szerződéseket az adófizetői pénzek terhére, illetve milyen oltási stratégia alapján akarja vagy tudja majd biztosítani a vakcinát a magyar állampolgároknak.
Egyszerűen nem tartható, hogy egy ilyen súlyos járványhelyzetben a kormány nem ad világos és egyértelmű tájékoztatást.
Tarthatatlan, hogy az egészségügyi kormányzat szinte elbújik a nyilvánosság elől és fontos közérdekű adatokat is jószerivel csak jogi fenyegetésre adnak ki. Ez aláássa a Fidesz-kabinet egyébként sem túl szilárd hitelességét, ami egy ilyen globális fenyegetettség esetén több mint probléma. Elvárjuk tehát az Orbán-kormánytól, hogy a lehető legrövidebb időn belül álljon a nyilvánosság elé és mutassa be oltási stratégiáját, valamint vállaljon nyilvánosan garanciát a leendő – és biztonságos – vakcina ingyenes elérhetőségére. Ezek olyan minimumok, amelyek elvárhatóak egy olyan kormánytól, amely nemzetinek mondja magát.
