Fontos

Üdvözlet a fideszes kerületeknek is

“Mi demokraták elítéljük a politikai diszkriminációt. Ezért a Feltámadás Ünnepének közeledtével úgy döntöttem, hogy a kormánypárti vezetésű kerületekben is lesznek a következő években útfelújítások és fővárosi fejlesztések” – írta Karácsony Gergely húsvéti üdvözletében.

A főpolgármester a következő sorokban kitért arra, hogy az ellenzéki vezetésű kerületekben már 2027-ig terjedően bejelentették a fővárosi önkormányzati fejlesztéseket. Ilyen körülmények között szerinte nem lenne sem hiteles, sem védhető álláspont, hogy a fővárosnak a kormány miatt nincs fejlesztési forrása. Karácsony Gergely a Facebook-bejegyzésében írt a 2019 novemberétől leállított útfelújításokról is:

Nincs kormánypárti vagy ellenzéki út. Ezért volt rossz döntés leállítani a kormánypári vezetésű kerületekben az útfelújításokat, és rossz döntés volt a már aláírt szerződéseket felbontani.

A néhány hete bejelentett, és a napokban lezárásra kerülő fővárosi Integrált Településfejlesztési Stratégiáról kijelentette:

A 2027-ig megfogalmazott ITS része az Élhető Belváros Akcióterület, de az anyag nem foglalkozott élhető külvárosokkal. Vettük és elfogadjuk Budapest polgárainak ezzel kapcsolatos kritikáját. Ígérem, hogy a jövőben nem csak a belvárossal és annak fejlesztésével, hanem a külvárosi kerületek fejlesztésével is foglalkozunk. Hiszen nincs élhető belváros élhető külvárosok és agglomeráció nélkül

– emelte ki.

Karácsony Gergely kitért a Csepelen és Soroksáron leállított fejlesztésekre is:

Húsvét a feltámadás ünnepe. Ezért döntöttem úgy, hogy

mégis elindítjuk a HÉV kormányzati felújításához kapcsolódó P+R parkolók építését. Ezt a főváros vállalta magára, és én ebben folytatni fogom Tarlós István törekvéseit.

Szükség van parkolókra a külvárosi kerületekben. Csepelen és Soroksáron a belvárosi hajléktalanok beköltöztetése helyett a jövőben inkább az infrastrukturális fejlesztésekre fogunk koncentrálni. Támogatni fogom a korábban leállított kerékpárút megépítését is, mert összeköti a dél-pesti kerületeket, ami hiánypótló és jó dolog. – fogalmazott a Főpolgármester.

Gulyás mellesleg hazaárulóz egyet

A miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján szinte csak a járványkezelésről volt szó, ami természetes. Ugyanakkor az Azonnali véleményt kér tőle arról, hogy három szlovákiai magyar párt egyesül. Arra jutottak, hogy      csak így van esély arra, hogy a szlovákiai magyaroknak újra legyen képviselete a Szlovák Nemzeti Tanácsban (így hívják a szlovák parlamentet).

Merthogy a Fidesz és az Orbán-kormány megalakulása óta semmilyen kapcsolatot nem tartott a Most/Híd párttal, melyet csak, mint „köröm alatti tüskét” emlegettek.

Gulyás válaszában azt mondta, hogy a Híd azért volt tüske a kormány szemében, mert „elárulta azt a határon túli magyar képviseleti elvet, (…) hogy nemzeti alapon szerveződjenek pártok, de a Híd vegyes pártot hozott létre.” Szerinte azzal, hogy most három szlovákiai magyar párt egyesül, a Híd „igyekszik visszacsinálni azt a történelmi tévedést”, amit az MKP-ból való kiszakadásával okozott. Azzal, hogy a Híd 2009-ben kivált az MKP-ból, Gulyás szerint „kiszakította a magyarság egy részét és megosztotta a szavazatokat”, és ezzel elárulta azt a rendszerváltás utáni határon túli magyar képviseleti elvet, hogy nemzeti alapon szerveződjenek pártok. Szerinte a Híd kilépése az oka annak, hogy ma a szlovák törvényhozásban egy magyar párt sincs – a független Szlovákia történelmében először.

Kétségtelen tény, hogy az egy évvel ezelőtti szlovákiai választáson a Magyar Összefogás és a Híd összesen majdnem 6 százalékot kapott, és ha valaki azt hiszi, hogy egy pártként elérték volna ugyanezt a szavazatarányt, akkor gondolhatja azt, hogy a tizenkét évvel ezelőtti szakadás miatt nem jutott be magyar párt a szlovák parlamentbe.

Csakhogy a 2009-es szakadást az okozta, hogy a 2006-os választás után, amikor a két cikluson át Mikuláš Dzurinda vezetésével, a Magyar Koalíció Pártja részvételével működő demokrata kormánykoalíció megbukott, a Bugár Bélával szembenállók Csáky Pál vezetésével megbuktatták őt és a szlovák demokratákkal való együttműködés helyett a minden szlovák politikai erővel való szembefordulás politikáját választották.

Míg 2006-ban a magyar párt a magyar kisebbség számarányának megfelelő 12 százalékot ért el, a szakadás utáni, 2010-es választáson (amelyen a demokratikus pártok legyőzték Ficót és a mögötte álló baloldali-nacionalista koalíciót), a Híd 8 százalékos eredménnyel jutott be a parlamentbe, és része lett az új kormánykoalíciónak, az MKP viszont 4,3 százalékkal kiesett.

A következő előrehozott választáson, 2012-ben (amikor újra Fico Smerje nyerte a választást és egyedül alakíthatott kormány, megint a Híd jutott be a parlamentbe közel 7 százalékkal, az MKP pedig 4 százalékkal megint kiesett. A magyar pártok tekintetében hasonló eredményt hozott a következő, 2016-os választás is, a Híd 6,5 százalékkal újra bejutott, az MKP pedig 4 százalékkal újra kiesett.

Csakhogy a választás egészében más történt: a Smer visszaesett, viszont megerősödött a szélsőjobboldali L’SNS, és a Híd arra kényszerült, hogy – az L’SNS további erősödésétől tartva, a többi demokratikus párttól eltérően – belépjen egy Robert Fico vezette kormányba, és ezt a kormányt a 2018-as újságíró-gyilkosság miatti politikai válságban sem hagyta el. Ennek volt köszönhető a Híd totális bukása a 2020-as választáson, ahol az MKP hozta a maga 4 (pontosabban 3,9) százalékát, viszont a Híd csak 2 százalékot (egészen pontosan 2,2-t) ért el. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy a szlovákiai magyarok (számuk a 2011-es népszámláláskor még a lakosság 8,5 százaléka volt, ma valamivel 8 százalék alatt lehet) mintegy fele az MKP politikáját követi, viszont

a szakítást követő három korábbi választáson a Híd támogatottsága volt nagyobb,

és ez csökkent most 2 százalékra. A Hídtól elfordult választók 2020-ban alighanem szlovák demokratikus pártokra szavaztak. Ezt a feltételezést erősítheti meg, hogy – a magyar lakta területek választási adatait vizsgálva – úgy tűnik, hogy a 2019-es köztársasági elnökválasztáson a szlovákiai magyarok nagyobb része szavazhatott Zuzana Čaputovára, a demokrata jelöltre, mint Bugár Bélára.

Talán megengedhetjük magunknak azt a feltételezést, hogy a szlovákiai magyaroknak legfeljebb a fele képviseli azt a Gulyás miniszter által kizárólag helyesnek tartott normát, hogy a magyarokat csak a szlovákokkal szemben álló magyar párt képviselheti. Másik, talán valamivel nagyobb részük a nemzeti kisebbség sajátos érdekeinek képviseleténél még fontosabbnak is tartja választói döntésekor a szlovákiai demokrácia védelmét a nacionalista maffiapolitikával szemben.

Gulyás és általában a Fideszben tömörülő magyar nacionalisták számára ez a politikai magatartás – amely megalakulása óta a Híd képviselt – nem elfogadható, sőt árulás.

Szerintem pedig időtől és tértől, a magyar kisebbségnek az egyes országokban kialakult helyzetétől függ, hogy helyes-e kitartani a politikai szerveződés etnikai alapja mellett, miként ez 1989-et követően valamennyi szomszédos országban magától értetődő volt, vagy eljött már az ideje annak, hogy a kisebbségben élő magyarok politikai meggyőződés alapján válasszanak a többségi népességben és a kisebbségek körében egyaránt támogatókat kereső pártok között. (Ez utóbbi megfontolás vezette a Momentumot, amikor a többségi és kisebbségi szavazatokat egyaránt gyűjtő romániai és szlovákiai pártokat támogatott választási kampányukban.)

A rendszerváltás első éveiben a magyarság egészének képviseletére törekvő RMDSZ és MKP igyekezett politikai hazát kínálni a különböző politikai irányokat képviselő kisebbségi politikusok és választók számára.

Ahogy azonban 2006-ban Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártjában hirtelen, Romániában az RMDSZ-ben pedig a Markó/Kelemen váltást követően fokozatosan a Fideszhez közelálló nacionalista irány vált dominánssá, a kisebbségi politikusok és választók egy része távolabb került ezektől a pártoktól, ami Szlovákiában pártszakadáshoz vezetett, Romániában pedig a kisebbségi értelmiség liberális részének elfordulásához az RMDSZ-től.

A Fidesz mint magyarországi állampárt számára a nemzeti alapon szerveződő kisebbségi pártok a kívánatosak, ezeket tudja a maga szatellitpártjaként működtetni.

Ez magyarázza Gulyás árulózását

Világos beszéd: megérkezett a válasz az Európai Bizottságtól!

Határozott és gyors választ küldött az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arra a megkeresésre, amelyet néhány nappal ezelőtt Karácsony Gergely főpolgármester és Ujhelyi István az Mszp EP képviselője közöse küldött az uniós testület vezetőjének. Arra hívták fel Budapest első emberével közösen a Bizottság elnökének figyelmét, hogy a magyar kormány nyomokban sem tesz eleget azon kötelességének, hogy széleskörű társadalmi vitát folytasson a hazánknak járó újjáépítési csomag mintegy 5472 milliárd forintnyi támogatásának sorsáról.

Rámutattak arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács nemrég fogadta el azt a rendeletet, amely konkrétan a társadalmi partnerekkel (önkormányzatokkal, civil- és szakszervezetekkel, egyéb fórumokkal) megvitatott nemzeti reformterv benyújtására kötelezi a tagállami kormányokat. A Fidesz azonban egyelőre csak elbábozza ezt a társadalmi konzultációt, ez a magatartás pedig végső soron veszélyezteti ezeknek a (következő hétéves uniós költségvetésen felül rendelkezésre álló) újjáépítési forrásoknak a lehívását.

Megérkezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének a válasza, amely világos és egyértelmű.

Az uniós vezető többek között leszögezi: uniós rendelet kötelezi a tagállamokat a megfelelő konzultáció lefolytatására.

„A folyamatot az egyes tagállamok jogi keretrendszerével összhangban, a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, civil szervezetek, ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával kell lefolytatni és az érdekeltek véleményének figyelembevételével a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben. A Bizottság ezt a kérdést a tagállamokkal folytatott kétoldalú találkozókon is aktívan és rendszeresen felveti” – írja levelében Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke arra a felvetésre is kitért, hogy bár sem a konzultáció nem zajlott még le érdemben, sem a részletes nemzeti reformtervet nem fogadták még el, a magyar kormány máris 1500 milliárdot ígér az egyetemeknek ebből a költségvetésből. Von der Leyen erre azt írta, hogy tudomásul veszi az ezzel kapcsolatos aggályokat, hozzátéve: a tagállami kormányoknak

„biztosítaniuk kell az uniós és nemzeti jogszabályok betartását, és helyreállítási és rugalmassági tervükben pedig indokolniuk kell a vonatkozó intézkedéseket”,

az Európai Bizottság ezután mérlegelni fogja, hogy kellő biztosítékot nyújtanak-e az abban megfogalmazott tételek vagy sem. Sokatmondó a bizottsági elnök válaszlevelének utolsó mondata is, eszerint:

„az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Európai Számvevőszék és maga az Európai Bizottság is hozzáférést kérhet a releváns adatokhoz, és szükség esetén felülvizsgálhatja a pénzeszközök felhasználását.”

Ez világos beszéd. A magyar kormány tehát ha nem akarja veszélyeztetni vagy épp elveszíteni a Magyarországnak, a magyar embereknek és a magyar vállalkozásoknak járó újjáépítési források időbeni lehívását, akkor ideje összekapnia magát és április végéig nem kamu-konzultációt, hanem érdemi és átfogó társadalmi párbeszédet folytatni a források felhasználásáról.

A Fidesz hűbérurai abban a tévhitben élnek, hogy ez az összeg az övék, minden centje nekik jár, de legalábbis ők dönthetnek arról, hogy mire és hogyan jusson. Hát, nem.

Ez a pénz Magyarországé, a magyar embereké.

Ha a fideszes uraknak valóban Magyarország az első, ahogyan hirdetik, akkor most végre valós tartalommal is megtöltik ezt az üres propaganda-szöveget.

Budapestre látogat a kínai hadügyminiszter

Az Új Selyemúton érkezik Vej Feng Ho tábornok, aki Magyarországon kivül Görögországot és Szerbiát keresi fel. Az Új Selyemút a kínaiak által megvásárolt pireuszi kikötőből indul és a Belgrád-Budapest útvonalon halad Európa szíve felé.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere – megelőzve az Egyesült Államokat.

A hadügyminiszter katona- diplomata

Mao elnök idejében a hadügyminiszter a hadsereg parancsnoka volt, akinek óriási hatalom összpontosult a kezében. Peng Töhuaj marsall még magát Mao elnököt is megpróbálta megbuktatni az ötvenes évek végén. Egyik utóda, Lin Piao marsall Mao Cetung kinevezett örököse volt mindaddig amíg kegyvesztett nem lett. Ellenezte az USA-Kína szövetséget, a Szovjetunióba próbált menekülni, de repülőgépét lelőtték.

Ma már egyertelműen a kommunista párt főtitkára a hadsereg parancsnoka, aki a központi védelmi tanácson keresztül irányítja azt.

A hadügyminiszter tagja ugyan a Politikai Bizottságnak, és a központi védelmi tanácsnak, de a feladata az, hogy tartsa a kapcsolatot más államok katonai vezetőivel.

Mit szól ehhez Washington?

Az USA Kínát első számú stratégiai ellenfelének tekinti hangsúlyozta Tony Blinken külügyminiszter Alaszkában, ahol kínai külügyi vezetőkkel találkozott.

Elődje Mike Pompeo külügyminiszter Trump megbízásából korábban arra kapacitálta a magyar miniszterelnököt, hogy Magyarország ne vezesse be a Huawei 5G rendszerét. Orbán Viktor másként döntött: Magyarországon a kínaiak építhetik ki az 5G rendszert.

A kínai hadügyminiszter látogatás ismét figyelmet kelthet Washingtonban, ahol azt szeretnék, hogy a NATO szövetségesek hozzájuk igazodjanak.

Magyarország és Kína között katonai együttműködés nem nagyon lehetséges, de a titkosszolgálatok között igen.

Az amerikai kémelhárítás már korábban jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke igen szoros együttműködést hozott létre a kínaiakkal. Ennek eredményeképp a kínaiak betekinthetnek a Magyar Nemzeti Bank ügyeibe, és ott stratégiai információkat szerezhetnek. Ezenkívül Matolcsy György gyakran látogat el Pekingbe – gyakran anélkül, hogy ezt hivatalosan jeleznék.

Matolcsy Györgyöt nem fogadják az IMF washingtoni központjában. Ennek oka részben az, hogy ő paterolta ki a Nemzetközi Valutaalapot Magyarországról, másrészt pedig túlságosan is együttműködik a kínaiakkal, akiket az USA veszélyes vetélytársnak tekint.

Orbán kockajátékot játszik velünk

„Isten nem játszik dobókockával.” – mondta Einstein. Orbán igen, pedig ő abban a szerepben is szívesen tetszelegne, de ha tetszik azt is mondhatom, hogy tizenkilencre simán lapot húz, és nem azért mert olyan kemény, belevaló srác, hanem mert a mi életünkkel játszik, és hazug kommunikációján keresztül ő akkor is nyer, ha mi abba közben beledöglünk.

Két hete is van már annak, hogy morgolódásaim közepette  leírtam:

„…néha el lehetne engedni egy-egy ilyen üzletet mint a Sinopharm, néha meg kellene elégedni olyannal, ahol nem csöppen-csurran egyéb bankszámlákra némi alkotmányos költség.”

Akkor még csak megérzésemre alapozva írtam le ezeket a sorokat, pusztán azért, mert van némi fogalmam a Szijjártó privát üzleti alapján működő cégek hátteréről, azokról a fürkészekről akiket korábban Orbán is pozitív kontextusban említett.

A héten szinte minden létező ellenzékinek mondható portál és újság foglalkozott azzal, hogy mennyivel drágábban vásároltuk a bevizsgálatlan kínai vakcinát, mint az Unió által jóváhagyott és korszerűbb technológiával gyártott oltószereket.

Erre hívta fel a figyelmet a New York Times is. A most nyilvánosságra hozott szerződésből az derül ki, hogy a Sinopharm oltóanyag 30 euróba vagyis 36 dollárba kerül! Közben pedig az Orbán kormány azzal indokolta az amerikai Moderna vakcina elutasítását, hogy az túlságosan drága. Az Európai Unió szerződése szerint a Biontech-Pfizer vakcina 15,50 euróba kerül. Magyarország az orosz vakcinát, a Szputnyik V-öt 9,95 euróért kapja. Vagyis jóval olcsóbban mint a kínai oltást, amellyel a miniszterelnököt is „beoltották”.

A vészhelyzetre hivatkozva nem tartottak versenytárgyalást, és egy olyan kormányközeli céget bíztak meg a vásárlással, amely Bicske közelében már eléggé lejáratta magát. Ráadásul a tulajdonosi szerkezetben villámgyors változások voltak – nyilatkozta a New York Timesnak a Transparency International vezetőmunkatársa. Ligeti Miklós azt is elmondta, hogy a szerződés szerint Magyarország 5 millió Sinopharm vakcinát kap, a méregdrága egységárral beszorozva mely egészen láthatóan csinos összeget tesz ki.

Mindeközben a cég, amely nyilvánvalóan csak fedő szerepet játszik, mindössze 9 ezer eurós tőkével rendelkezik!

Ki köt üzletet ilyen céggel? Csakis az, aki tudja, hogy a cég mögött Orbán Viktor miniszterelnök és természetesen a Főfürkész Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter áll.

A Transparency International magyar szakértője szerint ez felveti a korrupció gyanúját.

Előbb szokásos módon „nem hazudtak” csak egy szó sem volt igaz abból amit mondtak. Végül a sajtó emberei csak kikényszerítették, hogy tegyék nyilvánossá az orosz és főképpen a kínai oltóanyag beszerzés okmányait. Közzétették.

Meglepetés senkit nem ért, valóban drága áron vették a bevizsgálatlan – de higgyük el – valószínűleg hatékony, ámde korszerűtlen technológiával készített oltóanyagot, mint a korszerű, bevizsgált és az Unióban is engedélyezett vakcinákat.

Itt aztán véget is érhetne  a dolog, senki nem lepődik meg a kormány és kormányfője újabb hazugságain.

Ismételten megállapíthattam „magyar életek megmentésénél” alighanem voltak fontosabb szempontok, pontosan úgy ahogyan az a lélegeztetőgépek beszerzésénél is történtek.

Esküszöm, nem is akartam tovább lovagolni a dolgon, még akkor sem, ha már alig fér el a sok hasonló eset a sufniban, ahol az utóbbi tíz év hazugságait őrzöm.

Csak hát az a kisördög… A Telex jól végigkövette  az ügyletet lebonyolító cég hátterét, de azért én még meg szerettem volna nézni a cég hátteréről  néhány adatot, és be is ütöttem az e cégjegyzék keresőjébe: Danubia Gyógyszerkereskedelmi és Szolgáltató Kft. nevét, sőt cégjegyzékszámát is, amire ez az Igazságügyminisztérium tulajdonában lévő adatbázis a következő keresési eredményt adta ki:

„2021. március 14. napján 13 óra 06 perckor a megadott feltételekkel a cégnyilvántartásban nincs nyilvántartott adat.”

Tony Blinken amerikai külügyminiszter nemrég kijelentette: külföldön is utána mennek a nagy korrupciós ügyeknek. Különösen így van ez, ha azok egy szövetséges állam és a stratégiai ellenfél Kína között megkötött üzlet.

A New York Times végül azt is megírja, hogy a kínaiak még mindig nem tették közzé a vakcina harmadik teszt fázisának eredményeit pedig lényegében ettől függ az, hogy mennyire hatékonynak ismerik el a Sinopharm oltóanyagát.

Történelmünk során immáron másodszor hadat kellene üzennünk az Egyesült Államoknak, mivel azok ott mind Soros György kottájából játszanak, pont úgy ahogyan a libsi Unió Gyurcsány Ferencéből!

p.s.: Már szóltak Heinrich Pecina-nak a New York Times felvásárlásáról, úgyhogy az ügylet más folyamatban.

A DK reagálása a Kormányinfón elhangzottakra

Gulyás Gergely miniszter a mai Kormányinfón azt mondta, hogy már több mint egymillió kínai vakcina érkezett hazánkba, és így húsvétig megtörténhet az idősek beoltása – mondta  Varga Zoltán, a DK országgyűlési képviselője.

„Apró” szépséghiba, hogy a kormány korábban még arról beszélt, húsvétig minden regisztráltat beoltanak legalább az első adaggal. Ehhez képest tegnap kiderült, hogy az
EU-n belül Magyarország az utolsó a vakcinák beadásában – hiába

van elegendő nyugati vakcinánk, a kormány valamiért nem tudja, vagy nem akarja megszervezni a tömeges oltást.

A Demokratikus Koalíció elképesztőnek tartja, hogy miközben a megbízható vakcina a raktárakban áll, a kormány politikai alapon válogat az oltóanyagok között, tovább gyengítve ezzel az ő bénaságuk miatt egyébként is alacsonyan lévő oltási kedvet. Miközben az egészségügy az összeomlás szélén táncolt, miközben kórházaink már beteltek, és miközben több mint ötezer orvos és ápoló mondott fel a járvány közepén, a Fidesznek még most is csak gyurcsányozásra telik. Legyen világos: pont emiatt a teszetoszáskodás, bénázás és felelősséghárítás miatt hunyt el mára több mint 16 ezer magyar ember.

Gulyásinfó

A szokásos csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely a tegnapi kormányülés döntéseit ismertette. Többek között a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra is kiterjesztik a 10 millió forintos újraindítási gyorskölcsönt valamint elmondta, hogy Magyarország óvatos lesz az év második felében érkező vakcinákkal, mert a jelenleg rendelkezésre álló mennyiséggel minden 18 év feletti magyart másfélszer be lehetne oltani.

Gulyás Gergely elmondta:

• A harmadik hullám számai azt mutatják, hogy a járvány egyértelműen felfutó szakaszban van
• Kínából újabb oltóanyag szállítmány érkezett ma Magyarországra, 450 ezer vakcina.
• 1,1 millió magyar már megkapta az első adag oltást

• 3,1 millióan regisztráltak eddig az utolsó adatok szerint, ez még a magyar lakosság 50%-át sem éri el

• Nyilvánossá teszik kínai és orosz vakcinákra kötött szerződéseket
• Azt tervezik, hogy az év első felében beoltanak mindenkit ezért a második félévben csak szükség esetén rendelnek újabb vakcinát
• Mivel a kormány szerint állítólag a Moderna vakcinából csak az év utolsó negyedévében szállítottak volna, ezért a kormány ezekből nem rendelt

• Az orosz vakcinából a két oltás ára 19,90 dollár, tehát mintegy 17 euró. A kínai vakcina pedig egy oltás ára 31,5 euró, tehát két oltás 63 euróba kerül. Az uniós vakcinák olcsóbbak

• A nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak is jár a 10 milliós újraindítási gyorskölcsön
• az eddig kifizetett bértámogatások összege eléri az 50,618 milliárd forintot
• A szakértők szerint a nyájimmunitást a teljes lakosság beoltásának 70%-a után érhető el, ehhez nagyjából 5 millió embert kellene beoltani
• Nem tudják hogy húsvétra lehet e enyhíteni a szabályokon, erről a jövő heti kormányülésen döntenek figyelembe véve a fertőzöttségi számokat és vírushelyzetet.
• 727 orvos nem írta alá az új szerződést, de állítólag 420 új belépő orvost alkalmaztak, úgyhogy az orvosok összlétszáma mintegy 300-zal fővel csökkent

A Klubrádió elkaszálva

Pár perccel ezelőtt Média1 portál közölte elsőként, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a mai napon, a Médiatanács  megvizsgálta a Klubrádió pályázati ajánlatát, és megállapította, hogy az több szempontból sem felel meg a pályázati előírásoknak.

“Rendkívül erőltetett, végtelenül aljas, gyáva” – kommentálta a Klubrádió elnöke, Arató András a Médiahatóság csütörtökön nyilvánosságra hozott döntését.

A pályázati kiírás alapján vizsgálni kellett a pályázó gazdasági megfelelőségét. A nyilvános cégadatok vizsgálata alapján

az NMHH szerint a Klubrádió több éven át tartó törvénysértő gazdálkodása miatt a hatályos cégjogi szabályok értelmében kényszertörlési eljárás indítható ellene.

A hazai és európai médiaszolgáltatási pályáztatási gyakorlat alapvető és általános elvei szerint a korlátosan rendelkezésre álló rádiós frekvencia működtetésére egy bizonytalan és törvénysértő gazdasági helyzetben lévő vállalkozás nem megfelelő – írja a Média1 a Médiatanács döntésének indoklásáról.

Megállapította a Médiatanács azt is, hogy a pályázat lényegi műsortervi hibákat tartalmaz. A benyújtott műsorterv a Médiatanács szerint nem felelt meg a rádiózás alapvető követelményeinek, ellentmondásokat tartalmazott, melyek az eddigi bírósági döntések alapján nem mérlegelhető, objektív hibák, így egyetlen pályázat esetében sem fogadhatók el.

A hazai következetes bírósági joggyakorlat, a médiatörvényben megfogalmazottak és az egyenlő elbánás kötelező elvei alapján a Médiatanács nem tekinthetett el a pályázati anyagban ejtett hibák megállapításától.

A fentiek alapján a Médiatanács nem látta biztosítottnak a közösségi célra kiadott frekvencia jogszerű és hatékony hasznosulását, ezért megállapította a pályázati ajánlat érvénytelenségét és a pályázati eljárás eredménytelenségét.

A Klubrádió a döntés ellen tizenöt napon belül jogorvoslati kérelemmel élhet.

A Klubrádiót 2021. február 15-én némította el a médiahatóság, azóta csak az interneten tudják eljuttatni műsoraikat hallgatóikhoz. A rádió elnémítása téma volt tegnap az Európai Parlamentben, korábban az amerikai és a francia kormány, valamint az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki -olvasható a portálon.

Unió, ahol a hibákat nem „kommunikációval” javítják

Milliós tételben érkezik uniós vakcina a következő időszakban, az Európai Gyógyszerügynökség pedig holnap ideiglenes engedélyt ad a Johnson&Johnson vakcinának, ezzel is bővül tehát az elérhető oltóanyagok választéka.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament közötti vakcinaügyi egyeztető csoport első, zártkörű ülésén, – erről Ujhelyi István EP-képviselő számolt be szerdai online sajtótájékoztatóján, ahol az EP közlekedési és turisztikai bizottságát képviselte alelnökként a tárgyalóasztalnál. Ez a testület a jövőben rendszeresen ülésezni fog, hogy elősegítse az uniós intézmények közötti koordinációt.

A tanácskozást követően az Európai Bizottság jelenlévő biztosainak tájékoztatása szerint az uniós gyógyszerügynökség (EMA) holnap megadja az amerikai Johnson&Johnson oltóanyag ideiglenes engedélyét, így ez a vakcina is része lehet a tagállami oltási kampányoknak. A Johnson&Johnson 55 millió vakcina szállítását vállalta a következő három hónapra.

Az amerikai gyártó, Magyarországnak ebből 1,2 millió oltóanyag ad, vagyis – mivel egydózisú oltásról van szó – egészen pontosan 1,2 millió magyar ember beoltását teszi majd lehetővé.

Ujhelyi István megerősítette azt a hírt, hogy az Európai Bizottság tárgyalásainak köszönhetően a Pfizer mintegy négymillió extra adag vakcinát ajánlott fel az európai gócpontok számára.

„Én egyelőre nem hallottam, hogy Magyarországot felsorolták-e volna ezen gócpontok között, ezt nyilván a magyar kormánynak kellene kezdeményeznie.

A magyar kormánynak muszáj lenne minden egyes adag oltóanyagért lehajolnia, ezért tisztáznia kell, hogy kértünk-e ebből a négymillió adagból, vagy kezdeményezzük-e hasonló plusz adagok lehívását a jövőben.

Tudom, hogy az orbáni kommunikációba nem fér bele, hogy Magyarországon nagy a baj, hiszen ez ellentétes lenne a kormányzati propagandával, de ha elismerné, hogy szükségünk van további vakcinákra, akkor ezek szerint mi is kaphatnánk extra adagokat az Európai Uniótól” – fogalmazott Ujhelyi István.

Az  oltási igazolványok kapcsán megismételte, hogy megnyugtatóbb lenne, ha az uniós tagállamok mindegyikében csak uniós engedéllyel rendelkező oltóanyagokat használnának, de – tette hozzá – ha már úgy alakult, hogy EMA-engedély nélküli vakcinákat is beadnak például Magyarországon, akkor az ilyen oltással rendelkező állampolgárokat nem érheti hátrány az egységes európai vakcina-igazolvány rendszerének elfogadása során.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy azt várja el az Európai Bizottságtól: ne tegyen különbséget a tagállamok és az EMA által engedélyezett oltások között az uniós igazolvány kiállításakor.

Hozzátette, hogy ez a kérdés még nem dőlt el, ezért szükséges még lobbizni ezzel kapcsolatban; az egyeztető testület mai ülésén – Ujhelyi szerint – az érintett uniós biztosok egyelőre látványosan kerülték az ezzel kapcsolatos kérdéseket.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az uniós vakcinák leszállítása felgyorsul a következő időszakban: januárban 14 millió, februárban 28 millió, márciusban 60,7 millió uniós vakcinát osztottak, illetve osztanak szét az Unióban, ehhez képest

áprilistól már havi 100 millió felett lesz ez a mennyiség.

Az uniós támogatással létrejött gyártói kapacitások sikeres megnövelésének köszönhető, jelenleg ugyanis már harmincöt gyárban zajlik az uniós oltóanyagok készítése.

„Számomra továbbra is érthetetlen, hogy az Orbán-kormány miért állt el a Magyarországnak még rendelkezésre álló, utolsó negyedéves Moderna-szállítmány lehívásától, hiszen vakcinákra a későbbiekben is szükség lesz, az oltási folyamat nem áll meg. Minden adag vakcinát, amit az Európai Unió ad nekünk, azt be kell hozni!”

– hangsúlyozta Ujhelyi.

A szocialista politikus elmondta azt is, hogy az illetékes uniós biztos tájékoztatása szerint bár már zajlik az orosz Szputnyik V vakcina hatósági ellenőrzése, a későbbi szállítással itt is bajok lehetnek, hiszen az oroszok azt jelezték Brüsszelnek: uniós segítséget kell kérniük a gyártókapacitás növeléséhez.

„Ezt az is jelenti, hogy az Európában gyártott orosz vakcinával akarják majd oltani az orosz lakosságot is. Vagyis ellentétben a kormányzat kommunikációjával, a valóság az, hogy az oroszok kérték az Európai Unió segítségét”

– tette hozzá.

Magyarországnak 600 ezer orosz vakcinát ígértek az elmúlt hónapban, ehhez képest az adatok szerint eddig csak 350 ezer érkezett, ezért szerinte a szállítási kritikák az orosz fél irányába is jogosak. A megnövekedett uniós szállítmányok segítségével hazánkban is hamarosan elérhető lesz a nyájimmunitás, ehhez azonban – tette hozzá – az is szükséges, hogy a magyar kormány hatékonyan meg tudja szervezni a gyors beoltást.

Kecskére a káposztát

A kérdés egyszerű: hogyan tölthet a nemzetbiztonság szempontjából fontos és felettébb kényes alelnöki posztot az a személy, akit az ügyészség súlyos bűncselekménnyel vádolt meg, akit a Fidesz a mentelmi jog ernyője alatt bújtat több, mint egy évtizede? Akinek megbízhatósága nem csak emiatt kérdéses, ehhez csak körül kellene nézni szűkebb pátriája környékén. 

Dr. Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő, aki a nagy tiszteletnek örvendő Mr.20% vezette bizottság, alias  Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke. Róla tudni lehet, korábban elkövetett bűncselekményei ügyében – melyekben a főkolompos szerepét játszotta –  az ügyészség meg is vádolta egy olyannyira bizonyított tényállítással, hogy  bűntársait mind bűnösnek is találta a bíróság. Közülük egy személyt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a többiek felfüggesztett börtönbüntetést vagy pénzbüntetést kaptak. Az már csak hab Simon tortáján, hogy azóta is jó néhány finoman szólva kétes ügy szereplőjeként írtak róla. Sosem mellékszereplőként. Csakhogy Simon doktort védi a mentelmi joga, az országgyűlés azóta sem járult hozzá ezen jogának felfüggesztéséhez. Szóval doktor Simont az isten is védi, mármint a Fidesz istene.

Nálunk a demokrácia európai fellegvárában, ahol a jognak asztalánál mind egyaránt foglalunk helyet (talán megbocsát nekem Petőfi), mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények, és egyformán óv bennünket a keresztény szabadság mindenható istene…

de talán egy kicsit még egyenlőbben, ha ez a Mindenható a Fidesz (menny)országából néz le ránk.

Szerencse gyermeke ez a Simon

Nem is akármilyen szerencse, ha valakire nem vonatkoznak a jogszabályok. A Dr. Simonhoz közelállók szerint sérthetetlenségével még dicsekszik is néhanapján.

Tudniillik Fortuna kegyeltje nem csak egyszerű képviselő a Házban, de a nagyhatalmú és kiemelt fontosságú Honvédelmi és Rendészeti bizottság alelnökeként

feladatkörébe tartozik a törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kísérő albizottság vezetése is.

Fontos, sokszor nem nyilvános ügyeket tárgyal a bizottság.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Mint az ilyen fontos és a nemzetbiztonság szempontjából kényes döntéseket hozó bizottsági tagoknak, főleg, ha alelnöke is ennek a bizottságnak messzemenően megbízható, csak minden gyanún felül álló tagjai lehetnek.

Erről a hatályos törvény a következőképpen rendelkezik:

17. §  (2) A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést.

Kockázati tényező felmerülése esetén további biztonsági lépések válnak szükségessé.

Tehát elvileg és gyakorlatilag Dr. Simon Miklós bizottsági tagságához nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzése kötelező volt.

Továbbmenve az egyik melléklet taxatíve felsorolja azon bűncselekményi kategóriákat, amelyek súlyos bűncselekménynek minősülnek. Ez a melléklet nevesíti a költségvetési csalást mint súlyos bűncselekményt. (Ezt a bűncselekményi kategóriát korábban jogosulatlan gazdasági előnyként nevezte a korábbi Büntető Törvénykönyv.)

Az NBT. 2. számú melléklete határozza meg azon biztonsági kérdőív szerkezetét, amelyet a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személynek büntetőjogi felelőssége teljes tudatában ki kell kitöltenie és amelyben az alábbi kérdés szerepel:

3. Jelenleg Önnek vagy házastársának (élettársának) van-e függőben lévő büntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési ügye („igen” válasz esetén – a közlekedési szabálysértések kivételével – részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):

Az előzményben szereplő adatok alapján dr. Simon Miklósnak a kérdőív ezen pontjához be kellett volna írnia, hogy vele szemben függőben van büntetőeljárás.

Miért is?

  • Simon Miklós bizottsági tagságához mindenképpen szükség volt a nemzetbiztonsági ellenőrzésre.
  • Simon Miklós olyan büntetőeljárásban érintett, ahol minden vádlottat elítéltek jogerősen jogosulatlan gazdasági előny miatt.
  • Simon Miklós vonatkozásában a mentelmi joga megszűnését követően le kell folytatni a büntetőeljárást, vagyis esetében felfüggesztett büntetőeljárásról van szó.
  • Ha beírta a kérdőívbe ezen információt, akkor a nemzetbiztonsági ellenőrzés volt felületes, hiszen a bűncselekményi kategória mindenképpen a törvényben nevesített súlyos bűncselekményként értékelhető.
  • Ha nem írta be ezen információt a kérdőívbe, akkor megtévesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzést végzőket.
  • De ha nem is írta be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző személyeknek erről az eljárás megszüntetéséről, illetve a jövőben – a mentelmi jog megszűnését követő – eljárás megindításáról tudniuk kell és ez az igazi nemzetbiztonsági kockázat. Ugyanis a zsarolhatóságot fel kell ismerni akkor, amikor egy személy büntetőjogi sorsa több más tanú vallomásától függ.
  • Zsarolhatósága szempontjából több, mint figyelemre méltó tény, hogy dr. Simon személyesen járt el az elsőrendű vádlott érdekében, sőt, az elsőrendű vádlott lánya lett Simon úr feleségének asszisztense az uniós források odaítélésénél Nyírbogáton.

Azaz zsarolhatósága miatt tagja sem lehetne a bizottságnak, nemhogy alelnöke!

Azt azért gyorsan hozzá kell tenni ehhez, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményét annak megrendelője nem köteles figyelembe venni. Ahogyan a Questor-botrány oldalvizén a moszkvai vízumos ügyekben derékig elmerült Kiss Szilárdot is annak ellenére nevezték ki mezőgazdasági attasénak Moszkvába, hogy kétszer is megbukott a C-típusú átvilágításon orosz titkosszolgálati kapcsolatok miatt. Ilyenkor a kinevezőé a politikai felelősség.

Csakhogy nálunk a demokrácia európai fellegvárában, ahol a jognak asztalánál mind egyaránt foglalunk helyet (talán megbocsát nekem Petőfi), mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények, és egyformán óv bennünket a keresztény szabadság mindenható istene… de talán egy kicsit még egyenlőbben, ha ez az Mindenható a Fidesz (menny)országából néz le ránk.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK