Fontos

Ellenzéki pávatánc

Súlyos dolgok történtek ezen a héten az orbáni parlamentben: meghosszabbították a veszélyhelyzetet és ezzel további hónapokra korlátoztak alapvető jogokat, elfogadták az idei költségvetés módosítását és megtárgyalják a jövő évi költségvetést, az uniós bíróság ítéletét végrehajtva és kijátszva a CEU-törvényt és a civil szervezetek üldözésére hozott korábbi törvényt hatályon kívül helyezik és nem kevésbé jogokat korlátozó új törvénnyel pótolják és így tovább.

A médiában meg sem jelenik egy figyelemre méltó apróság: megint politikai nyilatkozatot fogadott el az országgyűlési többség, ezúttal arról, hogy megint Magyarország lesz az Európa Tanács soros elnöke. A politikai nyilatkozat megdicséri az Orbán-kormány külpolitikáját (a szövegezés szerint „üdvözli a magyar kormány aktív nemzetközi szerepvállalását”) és támogatja a kormány által a soros elnökség idején érvényesítendő prioritásokat: a kisebbségi jogok védelmét, a jövő generációval kapcsolatos kérdéseket, a vallások közötti párbeszédet, a fenntarthatóság és környezetügy kérdéseit. Ez önmagában beleillik az Orbán-rendszer rutinjába.

Mindenekelőtt: a politikai nyilatkozat parlamenti műfaját, amelyet az 1994-es házszabályban azzal a céllal vezettünk be, hogy az országgyűlési többség és kisebbség közös álláspontját lehessen kifejezésre juttatni fontos társadalmi és nemzetközi kérdésekben, és ennek megfelelően kétharmados többség kellett az elfogadásához,

az orbáni házszabály szerint egyszerű többség kell csak az elfogadásához, és a kormánytöbbség álláspontját tünteti fel az országgyűlés egészének állásfoglalásaként, jobbára a kormány külpolitikájának támogatásában.

Ezzel kapcsolatban az ellenzék viselkedése az érdekes.

Magyarország a rendszerváltás kezdetén lett az Európa Tanács tagja, és ebből következően időnként Magyarországnak jut az Európa Tanács elnöksége. Az Európa Tanács – az Európai Uniótól eltérően – nem gazdasági integrációs intézmény, hanem a demokratikus jogállamok politikai együttműködésének szervezete, amelynek tagjai között ott vannak a posztszovjet utódállamok is, a tagság pedig az adott állam jogállam voltát hivatott elismerni.

Fehéroroszország ezért nem is tagja, és időnként kérdésessé válik Oroszország részvétele is.

Az Orbán-rendszer részvétele és kiváltképp soros elnöksége annak a látszatnak magyar részről a kinyilvánítását, az európai demokráciák részéről pedig az elismerését jelenti, hogy Magyarország ma is demokratikus jogállam.

A parlamenti politikai nyilatkozat ennek megerősítése. Az nyilvánvaló, hogy mi szüksége van erre a kormánynak és a fideszes (névleg Fidesz-KDNP-s) parlamenti többségnek. A kérdés az, hogy miképpen viszonyul ehhez az ellenzék, pontosabban az ellenzéki frakciók és független képviselők.

A politikai nyilatkozat benyújtott tervezetéhez az MSZP-frakció módosító javaslatot nyújtott be,

amelyben elhagyta volna a szövegből a kormány „aktív nemzetközi szerepvállalásának” dicséretét, és kiegészítette volna a szöveget „a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság fejlődése és előmozdítása” melletti elkötelezettség hangsúlyozásával. A tervezetet előterjesztő külügyi bizottság e módosító javaslatot támogatta, és támogatta a kormány részéről a Külügyminisztérium is. Ez a meglepő támogatás minden bizonnyal Németh Zsoltnak köszönhető, aki egykor a Fidesz vezető külpolitikusa volt, ma azonban a Külügyi Bizottság elnökeként parkolópályán van. Számára ezek a verbális engedmények megérték volna, hogy a politikai nyilatkozathoz megkapja az ellenzék támogatását. A parlament törvényalkotási bizottságában, ahol az orbáni parlamentben az érdemi politikai döntések (a költségvetést kivéve, ahol ezt a szerepet a költségvetési bizottság játssza) megszületnek, már

nem támogatták az MSZP módosító javaslatait.

Minden bizonnyal az történt, hogy ez az engedmény nem fért bele Orbán és Szijjártó külpolitikájába: ők nem mondtak le arról, hogy a parlament is megerősítse az „aktív nemzetközi szerepvállalást”, ami a nyugati szövetségből kihúzódó, keleti önkényuralmakkal bratyizó, elegánsan szuverenistának nevezett politikát jelenti.

Ezek után a politikai nyilatkozatot az MSZP és a Párbeszéd nem szavazta meg, hanem tartózkodott a szavazásnál. (Tartózkodó szavazatot adtak le a Momentummal együttműködő függetlenek: Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs és Szél Bernadett is, a Párbeszédből Szabó Tímea viszont nemmel szavazott.) Mesterházy Attila a plenáris vitában valósággal mentegetőzött emiatt, és elismételte, hogy mennyire vágyott a konszenzusra, de a módosító javaslatot elutasító fideszes többség miatt ez nem jött létre.

Fontos látni: az orbáni külpolitika elválaszthatatlan eleme az önkényuralmi rendszernek: a nyugati demokráciák szövetségétől való szisztematikus kihúzódás és a politikai értelemben vett „keleti nyitás” annak alátámasztását szolgálja. Aki ezzel a külpolitikával törekszik konszenzusra, az az önkényuralmi rendszert sem utasítja el egyértelműen.

A parlamenti frakciók közül egyedül a DK szavazott a politikai nyilatkozatra nemmel, amit alátámasztott vezérszónokának, Arató Gergelynek határozott beszéde a plenáris vitában (még ha ő is tett egy utalást arra, hogy jó lenne ilyen ügyben a konszenzus). A függetlenek közül a Szolidaritásból jött, a DK listájáról a parlamentbe került, de most a Szanyi-pártban tevékenykedő Székely Sándor mondott nemet. A Jobbik és az LMP viszont igent mondott a politikai nyilatkozatra (érdekes módon a hat LMP-s képviselőből ketten, Demeter Márta és Ungár Péter nemet nyomott), ami csak azzal magyarázható, hogy hozzájuk közel áll az Orbán-rendszer „nemzeti” külpolitikája. (Ezt Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője el is mondta a plenáris vitában.) A Jobbikból kivált, ma független képviselők (a tartózkodó Varga-Damm Andrea kivételével) természetesen igennel szavaztak a nyilatkozatra, s ezzel az Orbán-kormány külpolitikájára, ami természetes.

Ez a történet újra megmutatta, hogy mennyire különbözőképpen viszonyulnak a választásokra szövetkező ellenzéki pártok az Orbán-rendszerhez:

a Jobbik frakcióvezetőjének durva parlamenti retorikája és az LMP frakcióvezetőjének a kormány politikájának egyes elemeire használt „gyalázatos” jelzői dacára ez a két párt azonosul az orbáni nacionalista külpolitika alapjaival,

az MSZP és a Párbeszéd kerülni igyekszik ebben a konfliktust, és a DK egyedül áll ennek egyértelmű elutasításával

Orbán kilép az Európai Unióból?

A német Die Zeit veti fel a kilépés lehetőségét, arra célozva, hogy a magyar miniszterelnök mindinkább elszigetelődik az Európai Unióban azt követően, hogy távozott az Európai Néppártból. Németországban ráadásul egyre erősödnek a Zöldek, akik Orbán Viktor fő kritikusainak számítanak az Európai Parlamentben.

A Die Zeit szerint ha Orbán Viktor megnyeri a következő választást, akkor tovább erősítheti a kínai-orosz orientációt, melyet az USA és az EU egyre inkább ellenez. Ilyen körülmények között Orbán Viktor arra a következtetésre juthat, hogy kivezeti Magyarországot az Európai Unióból – írja a Die Zeit.

Érdekli-e Pekinget és Moszkvát egy unión kívüli Magyarország?

A nem egészen 10 milliós gyenge fizetőképességű piac önmagában keveseket vonz. Magyarország csak mint az Európai Unió kissé talán renitens tagállama vonza a befektetőket – legyenek azok keletiek vagy nyugatiak. A magyar gazdaság szinte életképtelen az EU nélkül. Orbán Viktor egész nemzeti együttműködési rendszere az uniós euró milliárdokra épül.

Orbán a trójai faló

Moszkvában és Pekingben ezt a szerepet szánják a magyar miniszterelnöknek. Aki el is játsza ezt a szerepet – minden valószínűség szerint nem ingyen. Minthogy az Oroszországgal és Kínával megkötött szerződések titkosak, így a részletekről csak jóval azután értesülhet a közvélemény, hogy Orbán Viktor távozik a közéletből.

Hacsak az USA nem lebbenti fel a fátylat ezekről a zsíros üzletekről, melyekről a CIA azért sejthet egyet és mást. Épp ez Orbán Viktor sebezhető pontja, melyre célozgatott is Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Vagyis az Orbán-rendszer órája egyre hangosabban ketyeg. Mivel a társadalmi problémák nemcsak növekednek, hanem tulajdonképpen egyetlen számban összpontosulnak:

Magyarországon jelenleg  egymillió lakosra 3020 korona haláleset jut.

Rossz eredmény egy tizenegy éve abszolút többséggel kormányzó miniszterelnök számára. A lakossághoz viszonyítva jó 15-ször annyian haltak meg Covid-19-ben Magyarországon, mint Indiában. Németország millió lakosra vetítve 1028 halálesetet számlál.

Az Orbánra nehezedő nyomás egyre növekszik

A közvélemény-kutatásokban a Fidesz továbbra is élen áll 48 százalékkal. Csakhogy a világjárvány  előtt a párt időnként 54 vagy még annál is magasabb százalék támogatottságot is magáénak tudhatott. Sokkal problémásabb Orbán számára az ellenzék átszerveződése. Hivatalának minden éve alatt a miniszterelnök számíthatott arra, hogy a radikális baloldal, a Zöldek és a Szociáldemokraták, a liberálisok, a polgári és a szélsőjobboldali Jobbik párt a nap végén egymással harcolnak. De most az Orbán-ellenfelek választási szövetséget kötöttek 2022-re, amely szavazatszámban közel egyenértékű a Fideszével. Közvetlen kihívó a 45 éves budapesti polgármester, Karácsony Gergely lehet, aki népszerű és baloldali liberális.

Az ellenzéknek azonban csak egy közös pontja van a napirenden: az „Orbán-rendszer” vége. Ez elég?

Márciusban maga a Fidesz megszüntette tagságát az EPP-ben, amelyet már amúgy is felfüggesztettek. Orbán, akit egykor Helmut Kohl politikai nevelő fiának tartottak, elvesztette a legerősebb EU-állam legerősebb politikai erejének támogatását.

A magyar miniszterelnök elszigetelődött Európában. 2020-ban a varsói és a budapesti kormány küzdött a szigorúbb jogállamisági szabályok ellen az EU-ban – és veszített. Akik nem tartják be a demokratikus értékeket, azoknak a jövőben számítaniuk kell az uniós források visszavonására. Lengyelország és Magyarország ezért közös keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz. Úgy tűnik, ebben ki is merült a két kormány érdekközössége. Ennek oka elsősorban Orbán Vlagyimir Putyinnal fenntartott szoros kapcsolata.

Hová vezet ez az egész? A budapesti ellenzék biztos abban, hogy a 2022-es választások nem kevesebbről, mint „korszakváltásról” szólnak.

Létezik sajnos egy alternatív forgatókönyv is. Választási győzelme esetén Orbán a maga részéről a magyar politika alapvető átrendeződését szorgalmazhatja. Autoriter hatalmának végleges biztosítása érdekében még inkább Oroszországhoz és Kínához fordulhat. Még az sem zárható ki teljesen egy ilyen forgatókönyv esetén, hogy Magyarország kilép az EU-ból – ezzel gondolatmenettel zárja cikkét a Die Zeit cikkírója.

A korrupt államokban több a vírus halott

Arra a következtetésre jutott egy korrupció kutató, aki azt állitja, hogy azokban az országokban, ahol 2019-ben magasabb volt a korrupció érzékelhető szintje többen haltak bele a koronavírus járványba mint azokban, ahol a közállapotok rendezettebbek voltak.

Tóth István János a Budapesten működő Korrupció Kutató igazgatója. Aki arról ír, hogy már a spanyol nátha járvány idején kiderült az, hogy azokban az államokban, ahol rendezett viszonyok uralkodnak, és amelyeket nem jár át a korrupció a döntéshozók gyorsabban és jobban döntenek mint ott, ahol magánérdekek határozzák meg a döntések irányát és időzítését. A  koronavírus járvány idején különösen jól látszott ez a tesztelések számában, mert ezek megmutatták, hogy az adott kormányzat mennyire kíván tudomást venni a járványról, illetve méginkább azt, hogy mennyire akarja a lakosságot tájékoztatni ennek súlyosságáról.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az április végi adatok szerint a legmagasabb az egymillió főre vetített Covid-19 halálozás Magyarországon az Európai Unióban. 2019-ben itt volt a legmagasabb a korrupciós index az Európai Unióban Szlovákia és Horvátország után. (A szerző nem a Transparency International korrupciós elemzését használja, ahol Magyarország Bulgária után következik Romániával holtversenyben, hanem azt az indexet, mely a vállalat vezetők véleménye alapján méri a korrupciót. Ez ugyanis jobban megmagyaráz  olyan anomáliákat mint a lélegeztetőgépek beszerzése vagy a keleti vakcinák vásárlása. (A tesztelés tekintetében is megmutatkozik a magyar kormányzat rossz döntése: kevés tesztet hajtottak végre, ennek következtében a pozitív eredmény magas: több mint 15%!

Az USA példája mutatja, hogy ez milyen tragikus eredménnyel jár: több mint 550 ezer halott, elsőség a világranglistán, amely jelentős részben összefügg azzal, hogy Trump későn és rosszul reagált a koronavírus járványra.

A magyar kormány hasonlóan rosszul döntött amikor kevés tesztelést hajtott végre miközben a szükséges lélegeztető gépek sokszorosát vásárolta meg Kínában – nem gondolva arra, hogy Magyarországon nincs meg az ehhez szükséges szakszemélyzet.

Érdekes, hogy a szerző nem tér ki a kínai példára: onnan indult a koronavírus-járvány, melyet brutális hatékonysággal állított meg a pekingi vezetés. Amely ugyanakkor a világ összes korrupciós listáján az élvonalban szerepel. De ez már egy másik történet …

Vona Gábor megkövette az MSZP-s Ujhelyit!

„Szerintem sokakat meglepünk azzal, hogy most beszélgetünk!” – fogalmazott Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az általa indított „Heti Kettes Ujhelyivel” című videósorozat legfrissebb epizódjában, amelyben a Jobbik egykori elnöke, Vona Gábor volt az európai politikus vendége.

Az MSZP képviselője ezzel arra utalt, hogy az elmúlt években a legtöbb politikai és emberi vitája az akkor még szélsőséges Jobbik politikusaival volt, többek között a most vendégnek hívott Vona Gáborral. A szocialista politikus a beszélgetés egy pontját arra emlékeztette a korábbi pártelnököt, hogy a gárdisták egyszer napokon át hangosan tüntettek az Ujhelyi-család szegedi háza előtt, amely rendkívül fenyegető élmény volt a szocialista politikus kisgyermekei számára.

„Akkor rohadtul utáltalak benneteket és tudnod kell, hogy nagyon messziről indulunk ahhoz, hogy most normális hangon beszélgetni tudjunk és megvitassuk a hét legfontosabb eseményeit”

– tette hozzá az MSZP EP-képviselője.

Vona Gábor a közösségi oldalakon elérhető beszélgetésben erre válaszul nyilvánosan megkövette Ujhelyit. „Sok idő eltelt azóta és nyilván sok minden lezajlott és megváltozott bennem is.

Ha van valami, amit gusztustalannak tartok a mai fejemmel, ha a politikát a családdal összekeverjük, ha a családtagokat is bevonjuk a politikába. Ha ez számít bármit is, akkor most megkövetlek ezért és elnézést kérek”

– mondta Vona Gábor, akinek szavait Ujhelyi korrektnek és megnyugtatónak nevezte.

A jövőre esedékes választás kapcsán Vona többek között azt mondta, hogy nem normális állapot eltérő értékrendű pártokat „egybeterelni”, de a Fidesz rendszere ezt megköveteli a változás eléréséhez. Vona egyenesen arról beszélt, hogy nem csupán kormányváltásra, hanem rendszerváltásra van szükség, hiszen a Fidesz maga is rendszerként tekint arra, amit felépített az elmúlt években.

„Ebben nyilván vita van köztünk, de én a több lista híve lettem volna. Számomra a legszimpatikusabb és a leghatékonyabb módszer az lett volna, ha az egyéni képviselői mandátumok szintjén egy jelölt áll fel a kormánnyal szemben, pártlisták esetében viszont lett volna alternatíva.

A Fidesz által elfogadott törvénymódosítás persze ezt múlttá tette, de én olyan országban szeretnék élni, ahol van hat-hét párt a Parlamentben, amely között mindenkinek van olyan, amelyről úgy érzi, hogy őt képviseli” – fogalmazott a Jobbik egykori vezetője.

Arra a kérdésre, hogy vajon újra belépne-e a Fideszbe, mint tette ezt annak idején 2001-ben, Vona Gábor azt válaszolta: biztosan nem, de – tette hozzá – a mostani Fideszbe szerinte egyébként is kevés fiatal akar most csatlakozni, hiszen nem képvisel olyan értékrendet, amely vonzó lenne a számukra.

A Jobbik egykori kormányfőjelöltje azt sem tartotta kizártnak, hogy hamarosan újra aktívabb politikai-közéleti szerepet vállal,

mint fogalmazott: jelenleg „közéleten belül, de pártpolitikán kívül vagyok, amiben jól is érzem magam, de nem zárom ki, hogy ez megváltozik, hiszen a közéleti szoftverem nem változott”.

A „Heti Kettes Ujhelyivel” című videósorozat eheti epizódjában az egyik aktuális téma az önkormányzati bérlakások kötelező és nyomott áron történő kiárusítása volt. Ezzel kapcsolatban Vona többek között azt mondta: a Fidesz koncepciója ebben is a hatalom megtartása, vagyis még egy esetleges kormányváltás esetén is be akarnak rendezkedni egy olyan erőpozícióba, ahonnan könnyebben vissza tudnak majd térni.

„Orbán szeretné olyan helyzetbe hozni a 2022-ben következő, esetleges ellenzéki kormányt, hogy erőforrások, államigazgatási pozíciók és más eszközök nélkül kelljen egy gazdaságilag egyébként nem könnyű helyzetben irányítania az országot”

– kommentálta az ügyet a korábbi jobbikos politikus. Vona azt is hozzátette, hogy szerinte a vonatkozó törvényt benyújtó, fideszes Böröcz László azok közé tartozik (ide sorolta még Gulyás Gergelyt is), akiknek a gesztusain látszik, hogy nem érzik jól magukat jelenlegi helyzetükben és valójában azt várják, hogy kimentse őket valaki a NER-ből.

Ezzel kapcsolatban Ujhelyi is rámutatott, hogy számos – még a régi mozgalmi időkből meglévő – ismerőse van a Fidesz mostani vezetői között, akiknek rendszeresen felhívja arra a figyelmét, hogy

„Orbán után is lesz élet Magyarországon és akkor szembe kell majd nézzenek azzal, hogy mihez adták a nevüket”.

Az MSZP EP-képviselője szerint erre az egyik legjobb példa Gulyás Gergely, mert „rajta tényleg látszik, hogy beszorult az ügybe.”

A beszélgetés során szóba kerültek még az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak járó források és azok felhasználása is, ezzel kapcsolatban Ujhelyi többek között arról beszélt, hogy a kormány láthatóan kapkod, hiszen az eredeti – több mint négyszáz oldalas és még az egyetemeknek 1500 milliárdos támogatást ígérő – nemzeti tervet Orbán brüsszeli tárgyalásai után elvetették és az új programot már úgy adták le, hogy érdemben senkivel nem is egyeztették.

Vona Gábor szerint a Fidesznek sürgősen kell a pénz, hogy a választások előtt bele tudják pumpálni a gazdaságba, és ezzel kapcsolatban

a kedvezőtlenebb kamattal felvehető orosz és kínai hitel is hasznosabbnak bizonyul a számukra, hiszen – az uniós forrásokkal szemben – ezek felhasználásába kevésbé szólnak bele.

Vona a Fidesz kormányfőjét egyébként a beszélgetés során az Európai Unió egyik olyan „trolljának” nevezte, akit külföldi hatalmak tartanak fenn.

A Jobbik korábbi elnöke hozzátette, hogy a jelenlegi EU rendkívül gyenge, ezért mielőbb az intézmény teljes reformjára van szükség. Ebben Ujhelyivel egyet is értettek,  n  a mostani uniós konstrukció nem maradhat működőképes hosszútávon, viszont szerinte az orbáni feszítéssel szemben inkább meg kell erősíteni az Unió rendszerét: bizonyos kérdésekben centralizáltabb formát kell létrehozni, de minél több helyi döntést és kompetenciát a lokális szinteknek adva.

Azzal kapcsolatban, hogy hányasra értékelné a kormány járványkezelését egészségügyi és gazdasági szempontból, Vona azt válaszolta: nem adna rá jegyet, mert értékelhetetlen.

„Túlértékeljük a kormány ráhatását a járványra. Úgy gondolom, hogy a vírus nem Orbán Viktor kottájából játszik. Orbán csak megpróbálja lekommunikálni, hogy épp azért megy arra a vírus, mert ő erre kérte (…) Amiben ez a kormány ’jól’ teljesített, hogy saját hatalmának megőrzésében kihasználta a lehetőségeket”

– fogalmazott Vona Gábor.

Az online beszélgetésben szóba került még a covid mentális hatása, amellyel kapcsolatban az elmúlt napokban Ujhelyi István szakmai kerekasztal-beszélgetést is szervezett és egy célzott, mentálhigiénés program létrehozását sürgette. Azt is elmondta, hogy sokgyermekes családapaként szorongott a covid-járvány kezdeti szakaszában, amelynek leküzdéséhez szakember segítségét kérte.

Vona Gábor ezt példaértékű és edukációs szempontból is kiemelkedően fontos nyilatkozatnak nevezte, támogatva Ujhelyit a mentálhigiénés program sürgetésében is. A Jobbik korábbi elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: gyermekkora óta „halálszorongása” volt, amelyről nemrég egy könyvet is írt, feldolgozva a problémát.

„Mindenkit arra bátorítok én is, hogy beszéljünk ezekről a kérdésekről,

mert nekem is jólesett olvasni ezeket a nyilatkozatokat. Jó tudni ilyen helyzetben, hogy nem vagyunk egyedül” – mondta a videóban Vona Gábor.

Az ellenzéki pártelnökök megállapodtak az előválasztás kulcskérdéseiben

Kedden ismét ülésezett a hat ellenzéki párt elnöke és társelnöke. Az elmúlt hetekben, hónapokban folyamatos egyeztetéseket folytattak a pártok az előválasztás kulcskérdéseiről, most pedig a kirakós utolsó darabja is a helyére került. Az elnökök ugyanis úgy döntöttek, hogy lehetővé teszik az előválasztáson mind a személyes, mind az online regisztrációt és szavazást.

Így, hogy az utolsó nagy kérdésre is megszületett a válasz, még biztosabban állunk ki az előválasztás intézménye és a kormányváltás ügye mellett. Bár a Fidesz a választási rendszer folyamatos átalakításával gyakorlatilag minden erejével a demokratikus versenyt ássa alá, a kormányváltásra szövetkezett hat párt ezt visszahozza a választók életébe az idén ősszel tartandó előválasztáson. Tudjuk, hogy a kormány nem fogja megkönnyíteni a dolgunkat, de megfogadtuk: mindent megteszünk azért, hogy az előválasztást sikeresen megtartsuk, és az ellenzéki választók elmondhassák a véleményüket – hiszen az előválasztás a demokrácia ünnepe is.

Az előválasztás legfontosabb részletei tehát az alábbiak:

  • A 2021. évi előválasztás első fordulójára 2021. szeptember 18-26. között, második fordulójára október 4-10. között kerül sor.
  • A miniszterelnök-jelölt kiválasztása esetében kétfordulós lesz a választás, a második fordulóba a legtöbb szavazatot kapott három jelölt jut tovább. A választókerületi jelöltek esetében az első forduló időpontjában egyfordulós szavazás fog dönteni.
  • Ahhoz, hogy valaki jelöltként indulhasson az előválasztáson, július 26. után kell jeleznie indulási szándékát, valamint augusztus 23. és szeptember 6. között meg kell szereznie a megfelelő számú ajánlást (ez a miniszterelnök-jelölt esetében országosan 20.000 ajánlást, egyéni jelöltek esetében 400 helyi ajánlást jelent).
  • Az előválasztáson azok a 17 évesek is részt vehetnek, akik a 2022-es országgyűlési választásokig betöltik a 18. életévüket.
  • Az előválasztáson az vehet részt jelöltként, aki a jelentkezéssel egy időben nyilatkozik arról, hogy Parlamentbe kerülés esetén melyik párt frakciójához fog csatlakozni a hat közül (illetve a kiválasztott frakciók is megadják a jelöltnek a befogadó nyilatkozatot).
  • Lehetőség lesz mind online, mind személyesen a választóknak előregisztrálni és szavazni az előválasztáson.

Miért vette túlárazva Orbán a kínai vakcinát?

1,2 millió SinoPharm vakcina érkezett Magyarországra – büszkélkedett Szijjártó Péter külügyminiszter. Mégis mennyiért? A magyar kormány a Danubia Pharma Kft-től 36 dollárért vásárolja a kínai vakcinát miközben a világpiacon általában 25 dollárba kerül! A kínos anomáliára az Index hívta fel a figyelmet. Kiszámolták: ily módon Magyarország 55-60 millió dollárt veszít a bolton. Eddig.

11 dolláros nyereség,de kinek?

Az Orbán kormány januárban állapodott meg a kínaiakkal. Az ár természetesen titkos, de a világpiaci árat aligha múlhatta sokkal felül. Vagyis 11 dollár a különbség minden egyes dózis esetében! Ez csinos összeg: 55-60 millió dollár! Forintban: 16-17 milliárd.

Mindez a Danubia Pharma Kft. zsebében landolt. Ennek a Kft-nek a tulajdonosi háttere átláthatatlan. Offshore cégek közbeiktatásával teszik zsebre a pénzt, melyet elvben hasonló vállalkozás nem is tehetne hiszen közpénzt csakis olyan cégek kaphatnak, melyek elszámoltathatóak.

Az Orbán kormány a vészhelyzetre hivatkozik, és elutasít minden vizsgálati lehetőséget.

A Danubia Pharma azért nem közöl részleteket, mert állítása szerint ehhez a kínaiak ragaszkodnak.

Az Index megkérdezte a külügyet, hogy mit szólnak az ügyhöz, de válaszul csak annyit kaptak, hogy „baloldali oltásellenes kampány folyik” meg azt, hogy „az emberéletek fontosabbak mint a pénz”. A tényeket nem cáfolta senki sem a kormányzat oldalán.

Pintér Sándor titka

Német író a politika és a bűnözés kapcsolatáról Magyarországon. Dietmar Clodo, a „bomba gyáros” azt állítja, hogy Szemjon Mogiljevics, a hírhedt orosz maffiózó megbízásából pénzes borítékokat adott át a kilencvenes években a magyar rendőrség vezetőinek, a többi között Pintér Sándor rendőrfőkapitánynak  is – írja könyvében Jürgen Roth. A Piszkos Demokrácia című könyv magyar vonatkozásait az Átlátszó ismerteti.

Ki az a Dietmar Clodo?

A német szerző megpróbált ennek utánajárni. Fiatal korában Clodo Afganisztánban harcolt az iszlamista gerillák között a szovjet csapatok ellen. Gulbudin Hikmatjar parancsnokot segítette fegyverrel és tanácsokkal. Kinek a megbízásából járt Clodo Afganisztánban?

Rejtély. Éppúgy, hogy mit keresett azután Afrikában, az egykori brit Rhodesiában?

Aztán pedig a legérdekesebb: Dietmar Clodo kapcsolatban állt az Al Kaida vezetőivel, magával Oszama bin Ladennel, és utódával, Ajman al Zavahirivel. Minden bizonnyal még Afganisztánból ismerte őket amikor együtt harcoltak a szovjet csapatok ellen.

Mit csinált Clodo Magyarországon?

A kalandor 1989-ben érkezett Magyarországra, és biztonságtechnikai céget alapított. Magyarul is gyorsan megtanult. Ez nem esett nehezére hiszen Afganisztánban az urdu, a pastu és az arab nyelvet is elsajátította.

Budapesten Clodo a kereskedelmi és iparkamara nemzetközi osztályának vezetője lett. Itt került üzleti kapcsolatba Szemjon Mogiljeviccsel. Ő volt a legnagyobb orosz maffia fejének budapesti megbízottja. Clodo az orosz nagyfőnök unokaöccsét megmentette Afganisztánban amikor a lázadók fel akarták koncolni a szovjet katonát.

Mind Clodo mind pedig Szemjon Mogiljevics ugyanabba azsinagógába járt, hamarosan jó üzleti kapcsolatba is kerültek egymással.

Clodo hamarosan a megvesztegetési pénzek kiosztója lett. Budapesten a III-ik kerületben a Meggy utca 19-es számú ház alagsorában adta át az orosz maffia pénzes borítékjait a magasrangú rendőrtiszteknek. Köztük Pintér Sándor akkori rendőrfőkapitánynak is. Egy-egy borítékban általában 10 ezer márka lapult- vallja Clodo.

Felvételek is készültek a pénzek átadásáról – állitja a német kalandor, aki valószínűleg valamelyik titkosszolgálat munkatársa is.

Pintér hallgat

A német szerző kétszer is küldött kérdéseket a jelenlegi magyar belügyminiszternek, de – csodálatos módon – egyszer sem kapott rájuk választ.

Egymillió márka Orbánnak?

1994-ben Clodo ekkora pénzt adott volna át, de a fiatalember vonakodott személyesen elmenni a bőröndért. Azután egy idősebb úr mégiscsak elvitte a pénzt.

A HVG 2013-ban kiderítette, hogy kiről van szó, de nem írta le a kormánypárti politikus nevét tartva a kellemetlen következményektől.

„1998-ban megjelent a lakásomban Pintér Sándor. 51%-os részesedést akart a biztonsági cégemben, amelyikben Szeva bácsi volt a társam. Felháborodtam, pofon vágtam Pintér Sándort, majd kidobtam” – vallja Dietmar Clodo.

A rendőrség hamarosan lerohanta Clodo lakását. Bombát kerestek. 10 éves börtönbüntetésre ítélték a német kalandort.

Emlékeztetőül: 1998-ban Pintér Sándor Orbán Viktor kormányának belügyminisztere lett. Azóta is mindig ő a belügyminiszter amikor a kormányfőt Orbán Viktornak hívják.

Az USA külügyminiszterét aggasztja a magyar sajtó helyzete

Tony Blinken külügyminiszter utalt rá, hogy sürgetik  a magyar miniszterelnököt annak érdekében, hogy Magyarországon növekedjen a sajtószabadság. Az USA külügyminisztere a sajtószabadság világnapján kerekasztal beszélgetésen vett részt, és azon elsősorban Kína és Oroszország növekvő közép-európai befolyásának tulajdonította a sajtószabadság érzékelhető korlátozását a térség államaiban – köztük legfőképp Magyarországon.

A nemzeti együttműködés rendszere már jóval azelőtt megkezdte a magyar sajtó megrendszabályozását mielőtt az Orbán kormány diplomáciája nyitott volna Peking illetve Moszkva felé.

A Riporterek határok nélkül nemzetközi sajtó szervezet 16 ponttal lejjebb értékelte a magyar sajtószabadságot mint egy évvel korábban.

A nemzetközi közvéleményt is megrázta az Index és a Klubrádió ügye, amely a hatalom brutális beavatkozását mutatta a média szerepének korlátozására.

A járvány idején különösen fontos a média manipulálása

Miközben Magyarország éllovas a világon a Covid halálozásokat tekintve addig a központi irányítás alatt álló sajtó az oltási kampány sikereit hangsúlyozza.

A kórházak katonai irányítás alatt állnak, ennek következtében a független sajtónak semmilyen lehetősége sincsen arra, hogy reális képet mutasson a járvány helyzetről.

Moszkva és Peking hatása

A vakcinák ügyében jól megfigyelhető, hogy a magyar kormány sokat merít az orosz és a kínai propagandából. A kormánypárti magyar média erőteljesen bírálja az Európa Unió vakcina beszerzési politikáját. Brüsszelben nemrég jelentést tettek közzé azzal kapcsolatban, hogy az EU megállapította: Moszkva és Peking összehangolt kampányt folytat saját vakcinái érdekében. Az uniós tagállamok közül egyedül Magyarország használ orosz és kínai vakcinát. Nemrég a magyar hatóságok táblázatot tettek közzé arról, hogy a kínai és az orosz vakcinák kevesebb problémát okoznak mint a BioNtech/Pfizer oltóanyag.

Karikó Katalin, a BioNtech egyik vezetője szakmai alapon bírálta a hatalom által közzétett vakcina táblázatot.

Mai kérdés – A harmadik hullám napi kétszáz halottja ellenére Ön egyetért a kormány nyitási stratégiájával?

Orbán az ősszel azt mondta, hogy „a sikert az áldozatok számán mérik.” A kormány oltási sikerkampányt folytat, hogy elvonja a figyelmet a koronavírus következtében elhunytak európarekord számáról.

Közben nevüket elhallgatni kénytelen kórházi orvosok és ápolók arról számolnak be, hogy száz lélegeztetőgépre került beteg közül 95 meghal, többek között azért, mert nincsen megfelelő számú szakdolgozó a gépek biztonságos kezeléséhez. Ilyen körülmények között valóban a vendéglátó helyek nyitása volt a legfontosabb, sőt a semmilyen védettséget nem jelentő oltási igazolvánnyal jövő héttől színházak, mozik, éttermek is látogathatóvá válnak, a sportrendezvényekről már nem is beszélve. Vajon néhány hét múlva is megismétli Orbán hangzatos mondatát: ”

„a sikert az áldozatok számán mérik.” És a felelősséget?

This poll is no longer accepting votes

A harmadik hullám napi kétszáz halottja ellenére Ön egyetért a kormány nyitási stratégiájával?

Orbán orosz dilemmája

Videó csúcson vitatják meg a visegrádi államok vezetői a Moszkvához fűződő viszonyt. Ezt Piotr Müller kormányszóvivő jelentette be Varsóban. A téma: szolidaritás Prágával, mely orosz diplomatákat utasított ki egy hét évvel ezelőtti titkosszolgálati akcióra hivatkozva.

Vajon hogy reagál a magyar kormány, amely Putyin legjobb szövetségesének szerepét játsza a térségben? A magyar külügyminiszter orosz vakcinával oltatta be magát miközben a három másik visegrádi államban csakis az EU által jóváhagyott oltóanyagok vannak forgalomban. Szlovákiában Matovic miniszterelnök belebukott a Szputnyik V botrányba. Igaz, hogy így is pénzügyminiszter maradt.

Moszkva le, Peking felértékelődik

A magyar diplomácia csendben a keleti kapcsolatait elsősorban a dinamikusan fejlődő Kína irányába keresi, és párhuzamosan leértékeli Putyin stagnáló rendszerét. Annál is inkább, mert Orbán Viktornak fontos a lengyel szövetség. Varsóban pedig teljes a nemzeti egység Putyin elutasítására. Az Oroszországtól való távolodást az USA és Brüsszel is szorgalmazza. Ezzel magyarázható, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter megszavazta az uniós szankciókat Oroszországgal szemben bár később jelezte, hogy nem sok értelmét látja azoknak. Amikor viszont az EU Kínát akarta jelképes szankciókkal sújtani, akkor a magyar diplomácia vétózott.

Peking ugyanis olyan erős partner, akire Orbán Viktor akkor is számít, ha az USA és az EU határozottabban lép fel vele és a nemzeti együttműködés rendszerével szemben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK