Megtagadta a hazájában korrupciós és más bűncselekmények miatt elítélt, illetve megvádolt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök kiadását a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett jogerős határozatával. Gruevszki szabadon távozott a bíróságról.
Szóbeli indoklásában a bíró hosszan részletezte, hogy a macedón hatóságok milyen bűncselekmények miatt kérik Gruevszki kiadását. Elmondta, hogy a magyar bíróság csak a kiadatás törvényességét vizsgálhatja, és miután a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal menekültstátuszt adott a volt miniszterelnöknek,
a jogszabályok szerint nem adható ki annak az államnak, ahonnan elmenekült.
A bíró azonban arra is figyelmeztette Gruevszkit, hogy a szkopjei hatóságok által kiadott nemzetközi elfogatóparancs, illetve kiadatási kérelem továbbra is érvényben van, csak Magyarország területén nem hajtható végre.
A döntést az ügyészség, Gruevszki és a jogi képviselők is tudomásul vették, így az jogerős.
A tárgyalásra még vezetőszáron bekísért expolitikus ezután szabadlábon távozott a bíróság épületéből.
Gruevszki ellen az azóta Észak-Macedónia névre keresztelt állam terjesztett elő kiadatási kérelmet, mert a volt miniszterelnököt gazdasági bűncselekmény miatt 2 év szabadságvesztésre büntették (vásároltatott magának egy méregdrága páncélozott luxusautót) és további büntetőeljárások vannak ellene folyamatban. Az FT eljárása során csak a kiadatás feltételeit és nem azokat az ügyeket vizsgálta, amelyek miatt a hatóságok a kiadást kérik.
A törvényszék végzése szerint a külföldi ítéletben foglalt és a folyamatban lévő büntetőeljárásokban leírt cselekmények a magyar Btk. szerint is bűncselekménynek minősülnek, és büntethetőségük sem évült el. De a bíróság azt is megállapította, hogy a kiadatás nem rendelhető el, mert Gruevszkit a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal 2018. november 20-án menekültként ismerte el, és a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései alapján nem adható ki a menekült annak az államnak, ahonnan elmenekült.
Nikola Gruevszki megbukott volt macedón miniszterelnök tavaly novemberben – börtönbe vonulásának megkezdése előtt – bukkant fel Magyarországon, és ezt közösségi oldalán tudatta a világgal. Ezután kiderült, hogy egészen (kém-)regényes körülmények között történt az utazás. Előbb Szkopjéból a szomszédos Albániába, onnan magyar diplomata gépkocsikkal Montenegróba, majd tovább Szerbiába szállították. Végül teljessé válva a történet, feltárult, hogy a magyar diplomácia utaztatta Gruevszkit a határokon át.
Ezután kérte az észak-macedón kormány a kiadást és bocsátott ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot az Interpol útján.
Példátlanul sikeresnek nevezte a magyar-kínai tárgyalásokat Orbán Viktor, Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel közösen tett sajtónyilatkozatában. A vendég a többi között méltatta a 16+1 találkozót.
„Két nehéz napon vagyunk túl: 16 miniszterelnököt és Kína miniszterelnökét láttuk vendégül. Magyarország számára fontos két nap volt. Ma voltak a kétoldalú tárgyalások. Példátlanul sikeres tárgyalások vannak mögöttünk. Az eddigi együttműködést sikerül megerősíteni, a korábban elhatározott projekteket a döntő pontokon átsegítettük, s megindítottuk az előttünk álló évek kétoldalú együttműködése előtt. Távlatok is vannak előttünk.” – így összegzett Orbán Viktor magyar kormányfő a kétoldalú tárgyalások után, a kínai miniszterelnökkel közösen tett nyilatkozatában.
Konkrét megállapodásokat is sorolt, köztük a magyar agrárexportot segítő mezőgazdaságit, az Eximbank 500 millió dolláros hitelkerethez jutásáról, valamint a Borsodchem 217 millió dolláros beruházási hiteléről szólü megállapodást, továbbá azt, amely 20 millió dolláros fejlesztést tesz lehetővé a komáromi kínai elektromos buszgyártónál.
Li Ko-csiang hosszan beszélt a 16+1 találkozóról, amit rendkívül sikeresnek mondott. „Elfogadtuk a budapesti irányelveket – emlékeztetett, hozzátéve: az együttműködés rendkívül jó Kína és Közép-Kelet-Európa között. „Örülök, hogy ismét ide látogathattam” – közölte,
dicsérve Magyarországot és a gazdasági eredményeket, bár ennek kapcsán hosszabban beszélt a kínai növekedésről és eredményekről, amit hazája méretével is magyarázott.
A két ország együttműködése mellett szállt síkra, kiemelve a kereskedelmi forgalmi adatokat. A kínai befektetésekről szólva megemlítette, hogy a térségbe irányuló befektetések harmada már ma is Magyarországra érkezik. „Lenyűgöző dolgot láttam két üzletember írt alá megállapodást, s lehetett látni, hogy kínai cégek már megvetették a lábukat. Ez mindkét fél számára győztes helyzet” – húzta alá.
Pénzügyi csúcs
A mai nap történése az is, hogy megnyílt az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozója. Orbán Viktor a többi között arról beszélt, hogy Kína gazdasága rohamosan nő, aminek óriási lesz az importigénye, és a kínai termelési kapacitások kihelyezésére is szükség lesz a jövőben. Az ázsiai országgal való együttműködésért a közép-európai országok között Magyarország helyzete a legjobb, hiszen régiós viszonylatban a legtöbb export innen irányul Kínába, a legtöbb beruházás Kínából pedig ide érkezik –mondta, hozzátéve: alacsonyak az adókulcsok és
az ideológia helyett józan észre épül a gazdaságpolitika,
a földrajzi elhelyezkedés kedvező és a két ország kölcsönösen tiszteli egymást.
Az AFCA létrehozására a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang tett javaslatot tavaly márciusban, a gazdasági és pénzügyi együttműködésre vonatkozó párbeszéd felgyorsítása érdekében.
Megállapodások
Több megállapodást is kötöttek a Kína és a 16 közép-kelet-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumán. Ezek egyikek arról intézkedik, hogy a Kínai Beruházási Bank durván kétmilliárd eurónak megfelelő összeget biztosít a Kína és a 16 ország által a stratégiai projektek finanszírozására hétfőn létrehozott bankközi szövetség számára. Ezzel együtt elindul Kína, valamint a közép-kelet-európai országok befektetési együttműködését segítő alap tevékenységének második szakasza is, amelynek keretében egymilliárd eurót szánnak a térség beruházásaira.
Kétoldalú megállapodások is születtek, a többi között Kína és Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Lengyelország, Észtország, Szlovénia szervezetei, intézményei között.
Nem mind arany, ami fénylik…
Odze György író, a volt pekingi magyar diplomata a FüHü-nek nyilatkozva a következőképen értékelt:
Mindez azt mutatja, hogy erős aszimmetria van a 16+1-ek itteni csúcstalálkozójának tényleges súlya, illetve aközött, ahogy ezt a hazai sajtó tálalja. Ennek különös kísérőjelensége, hogy a 16 közép- és kelet-európai vezetőnek még a nevét se igen hallani -olvasni (legfeljebb a keddi kétoldalú, protokolláris beszélgetések miatt). Odze szerint ezen túlmenően a kínai-magyar gazdasági egyeztetés, különösen a Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítése erősen „túltálalt” a realitáshoz képest. (Ennek felére most jelent meg a tender.)
Polt Péter legfőbb ügyész vagy eltussol ügyeket, és így büntetőjogi felelőssége van, amellyel a 2018-as rendszerváltást követően a független igazságszolgáltatás felé kell elszámolnia, vagy teljesen alkalmatlan a feladatának ellátásra. A Fidesznek bármelyik verzió esetén vissza kell hívnia pozíciójából a legfőbb ügyészt.
Ezt szögezi le az LMP közleménye, amely emlékeztet arra, hogy Polt Péter parlamenti beszámolója szerint két év alatt 6 százalékkal nőtt a hivatali vesztegetések száma. A közel ezer bűncselekmény is jelzi, a Fidesz rendszerét teljesen átszövi a korrupció – állítja a párt, felszólítva a kormánypártokat, hogy hívják vissza közvádló „csatlósukat”.
A legfőbb ügyész 2017. szeptember 29-i országgyűlési beszámolója ismertetésekor kitért arra is, hogy a brutális növekedés ellenére nem lehet arra következtetni, hogy az elmúlt három évben a korrupciós helyzet jelentősen romlott volna. Az LMP álláspontja szerint viszont a számuk magukért beszélnek:
„Orbán Viktor és barátai egy korrupcióra, hazugságra és titkolózásra épülő rendszert hoztak létre. Az ügyészség sorra dobja vissza a korrupciós ügyek feljelentéseit és folyamatban lévő vizsgálatokat állítanak le”
800 katona, rendőr, vámos, határőr, börtönőr, illetve polgári védelmis demonstrált szombat délelőtt a Kossuth téren a kormány megszorító intézkedései miatt.
A tüntetők egy négypontos petíciót adtak át a Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárának. Kondorosi Ferenc azt mondta, a válaszhoz meg kell vizsgálniuk a követeléseket, de lát esélyt a megegyezésre.
Mindeközben az MSZP kizárta a pártból Sipos Józsefet, aki az október elején tartott választmányi ülésre bevitte a Magyar Rádió munkatársát, aki röogzítette az ott elhangzottakat, többek között Szekeres Imre és Lamperth Mónika később nyilvánosságra hozott beszédét.
Folytatjuk a 2006-os őszi zavargárokat, és azok következményeit felidéző sorozatunkat. A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatók.
Egyenruhások tüntettek
A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének demonstrációja délelőtt 11 órakor kezdődött a nyolc tagszervezet 100-100 fős delegáltjainak felvonulásával. Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke ezt követően átadta a tüntetők négypontos petícióját a szaktárca képviselőjének.
A petícióban egyebek mellett törvényi garanciát szeretnének arra, hogy a fegyveres és rendvédelmi szféra bére reálértéken ne csökkenjen, illetve kezdjék meg az uniós bérekhez történő felzárkóztatást, és a munkaidő is az EU-s direktívának megfelelően alakuljon. Azt szeretnék, ha a kormány nem csorbítaná tovább a juttatásaikat – különösen a szolgálati nyugdíj intézményét. A rendvédelmisek emellett feladataikkal arányos költségvetési forrásokat, a rájuk vonatkozó törvények kétharmadossá alakítását, illetve érdemi párbeszédet sürgetnek a petícióban.
Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke azt mondta, a megmozduláshoz vezető utolsó „lökést” az adta, hogy a konvergenciaprogramban szerepel a szolgálati nyugdíj, valamint a 13. havi fizetés és a pótlékok nagy részének eltörlése. A rendvédelem jelenleg a működőképesség határán mozog. A költségvetést évek óta alultervezik, ezért a munkakörülmények, illetve eszközök régóta elavultnak számítanak – tette hozzá. Ha a kormány nem hajlandó érdemi tárgyalásra, akkor országos demonstráció várható, és addig is minden törvényes alkalmat megragadnak a nyomásgyakorlásra – jelentette ki végül.
Kondorosi Ferenc, az IRM államtitkára azt mondta, még aznap szakértők segítségével áttanulmányozzák az anyagot,
A rendvédelmi szervek munkája a jogállam fontos garanciája, amit ezúton is köszönet illet – tette hozzá. Kondorosi szerint a követelések világosak és tisztességesek, de kérdés, hogy összeegyeztethetők-e a konvergenciaprogrammal. A tárca szeretne megegyezni a tüntetőkkel, és talán esélyt is lát erre – fogalmazott az államtitkár. A szerdai kormányülésen minden bizonnyal Gyurcsány Ferenc is rákérdez majd az ügyre, mondta az államtitkár..
Kizárt a párt
Az MSZP Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága szombati ülésén kizárta a pártból Sipos Józsefet, aki a párt múlt hét szombati választmányi ülésére bevitte a Magyar Rádió munkatársát, aki rögzítette a felszólalásokat, majd nyilvánosságra hozta az ott elhangzottakat – derül ki a párt közleményéből.
Az OEEB meghallgatta Sipost, majd megállapította, hogy a politikus megsértette a párt alapszabályát és az Országos Választmány Szervezeti és Működési Szabályzatát is. Az Alapszabály 45. paragrafusa alapján Sipos tettével kárt okozott a pártnak. Az OEEB egyhangúan döntött arról, hogy mindezek miatt fegyelmi büntetést kell kiszabni. Sipos József elismerte, hogy ő hívta be az újságírót a zárt ülésre, és ezzel hibát követett el.
A választmányi ülésen a Magyar Rádió riportere rögzítette többek között Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési, valamint Szekeres Imre honvédelmi miniszter beszédét is, melyet később nyilvánosságra is hoztak.
Szájer: Az ország visszafelé halad a fejlődésben
Minden demokrata felelősséggel tartozik a magyarországi állapotok helyreállításáért. Ha egy találkozó erejéig összehozta a Magyar Demokrata Fórumot (MDF) és a Fideszt, az Európai Néppárt ifjúsági szervezete már sokat tett ezért – jelentette ki Szájer József, a frakció fideszes alelnöke a testület szombati ülésén, Budapesten. A megbeszélésen Dávid Ibolya, az MDF elnöke is megjelent, aki az összefogás fontosságáról beszélt.
Az elmúlt négy év elhibázott politikai döntései, valamint az utóbbi időben nyilvánosságra került hazugságok miatt Magyarország elsőből utolsó lett az újonnan csatlakozott tagállamok közül az Európai Unió szemében – mondta Szájer József, az Európai Néppárt alelnöke. Külföldön úgy vélik, az ország gazdasági és morális szempontból nem előre, hanem visszafelé halad a fejlődésben – ez pedig tarthatatlan állapot – fogalmazott a politikus.
Bár a külföldi elemzők egy része úgy véli, „jobb híján” a miniszterelnöknek kell kivezetnie az országot a válságból, Gyurcsány Ferenc alkalmatlan erre a feladatra, mert egyszer s mindenkorra leírta magát azzal, hogy mindent feláldozott a hatalma megtartása érdekében – tette hozzá. A fideszes politikus ezután a Kossuth térre invitálta a tanácskozáson résztvevő fiatalokat; mint mondta azért, hogy ők is lássák, miként tiltakoznak a hozzájuk hasonló fiatalok a hazugság és a demokrácia megcsúfolása ellen.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke szintén a hazai helyzet tarthatatlanságáról beszélt, politikai anarchiának minősítve azt, ami az ország nemzetközi tekintélyének elvesztését hordozza magában. Szerinte az időben született, kölcsönös kompromisszumok révén azonban minden probléma kezelhető.
A feszült belpolitikai helyzetet nem az utcára vitt emberek, hanem azok a politikusok tudják konszolidálni, akik áprilisban mandátumhoz jutottak. Ehhez azonban közös vállalásnak kell tekinteniük az ország kiemelését ebből a méltatlan állapotból, s mindenekelőtt meg kell állapodniuk egy közös célban, ami ez első lépést jelentheti a megoldás felé – mondta végül az MDF elnöke.
A motorosok is beszálltak a buliba
Motoros szimpátiatüntetés lesz a Kossuth téri demonstrálók mellett, szombat délután Budapesten, amelyre a szervezők 500-1000 résztvevőt várnak – mondta el a Független Hírügynökségnek a rendezvény szervezője. A motorosok délután fél négykor indulnak a Hősök teréről.
A tervezett útvonal: Andrássy út, Oktogon, Nagy körút, Margit híd, Moszkva tér, Déli Pályaudvar, a BAH-csomópont, Erzsébet híd, és végül a Kossuth tér, ahová a tervek szerint fél ötre érkeznek meg. Az útvonalat a rendőrség biztosítja, és a motorosok áthaladásakor lezárják a kereszteződéseket.
A helyszínen délután háromra, körülbelül 50 motoros érkezett meg, néhányan biciklivel vagy gyalogosan jöttek. A Hősök tere környékén legalább ötven rendőr, tíz rendőrautó, és nyolc rendőrmotoros van.
Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország sem kapta meg eddig az uniós eurómilliárdokat. Nem kis pénzről van szó: összesen 36 milliárd euróról. Ebből 24 milliárd a támogatás, 12 milliárd az olcsó hitel.
Morawiecki miniszterelnök legutóbb úgy fogalmazott, hogy több engedményre Lengyelország immár nem hajlandó. Glinski miniszterelnökhelyettes fogalmazta meg Varsó alternatív elképzelését: kölcsön felvételt Ázsiában. Netán Kínában?
A lengyel miniszterelnök teljes erővel elítélte az Európai Parlament határozatát, amely bírálta a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, és arra buzdította a brüsszeli bizottságot, hogy ne adjon egy centet sem addig amíg Orbán Viktor meg nem reformálja a azt.
Hahn uniós költségvetési biztos 3000 milliárd forintos összeg befagyasztását javasolta arra az esetre, ha a magyar kormány nem teljesítené az uniós elvárásokat.
Donáth Anna: az EU átutalja az uniós milliárdokat
Navracsics Tibor, aki a Heti Válasznak nyilatkozott, úgy véli, hogy semmiképp sem fordulhat elő, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós eurómilliárdokat, mert mindent megtesz, amit az Európai Unió feltételként megszabott. November 19-ig adott erre határidőt a brüsszeli bizottság. Amely dönthet úgy, hogy leállítja az eljárást Magyarország ellen, de úgy is, hogy a Tanács elé terjeszti azt. Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: semmiképp sem támogat semmilyen elvonást Magyarországtól.
Donáth Anna, a Momentum képviselője – Navracsics Tibor miniszterhez hasonlóan – úgy gondolja, hogy Magyarország megkapja az uniós eurómilliárdokat. Donáth Anna a Facebookon ezt írta: ”az Európai Bizottság bejelentése fenyegetésnek látszó időhúzás, melynek végén a magyar kormány megkapja az uniós pénzeket. A brüsszeli bizottság feltételei teljesíthetőek, nem fogják alapjaiban megrengetni az nemzeti együttműködés rendszerét. A 3000 milliárd forintos büntetés csak a médiának és a közvéleménynek szól: szigorúan veszik a magyar kormány 12 éve tartó lopásait. A valóság az, hogy az uniós támogatások ennek a hercehurcának a befejeztével többé kevésbé hiánytalanul meg fognak érkezni.”
Donáth Anna hozzátette: ”nem az Európai Unió fogja megdönteni helyettünk a nemzeti együttműködés rendszerét. Az viszont lehetséges, hogy a magyar kormány csak a jövő év végén jut hozzá az uniós pénzekhez.”
Nemcsak Lengyelország nem támogatja a Magyarország elleni szankciókat, de Giorgia Meloni szélsőjobboldali olasz politikus sem, aki lehet, hogy hamarosan Olaszország miniszterelnöke lesz. Ezzel erősödnek Orbán Viktor pozíciói az Európai Unióban, ahol kevesen érdekeltek abban, hogy pénzügyi válság alakuljon ki Magyarországon esetleg épp amiatt, hogy nem érkeznek meg az uniós eurómilliárdok.
Meglepő eredményre jutott a Tárki frissen közzétett kutatása, amely a jövedelmi viszonyokat elemzi Magyarországon. A Tárki tanulmányából kiderül, hogy a tanárok bére becsúszott a szakmunkás minimum alá.
Az elitbe azokat sorolja a Tárki, akik a legjobban kereső 20%-ot jelentik Magyarországon. Itt egyre több a szakmunkás főként a külföldi tulajdonban levő gyárakból. Más oldalról szegénynek számít az alsó 20% a jövedelmek között. Itt egyre több a tanár és az egyetemi oktató. Ebből is látszik, hogy a tanárok tiltakozó akciója nemcsak arról szól, hogy nem tudnak megélni a fizetésükből hanem arról is, hogy a társadalmi presztízsük egyre csökken. A válaszonline.hu konkrét példán mutatja be, hogy egy jólképzett szaki havi bruttó 501 ezer forintot keresett tavaly míg egy tanárnő 312 ezret. A műszaki értelmiség a tanárokkal ellentétben jelentős mértékben tudta növelni a keresetét. A válaszonline.hu portál példájában a műszaki igazgató havi keresete 1.270 ezer volt tavaly.
Ha euróban számolunk
Az Európai Unióban az éves átlagkereset 33.500 euró volt 2021-ben az Eurostat szerint. Magyarországon ez 12.600 euró. Ennél rosszabbat csak Bulgária esetében mértek – 10.300 euró. Románia valamivel előttünk jár 13 ezer euróval. Vagyis a magyar munkabérek szánalmasan alacsonyak, az Európai Unióban sereghajtók közé tartozunk Bulgáriával és Romániával együtt. Jellemző módon ez a három ország áll a korrupciós lista élén az Európai Unióban. Macron elnök 1.200 eurós havi minimál nyugdíjat kínál a franciáknak, akik ezt nem akarják elfogadni, és állandóan tüntetnek és sztrájkolnak a nyugdíjreform ellen.
Korábban Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke még arról beszélt, hogy felzárkózunk Ausztriához, de legutolsó nyilvános szereplése során már megérkezett a földre.
Közölte, hogy itt a válság, ahol a jelenlegi szánalmasan alacsony életszínvonal megőrzése a tét nem pedig a felzárkózás. Görögországban az életszínvonal ma sem éri el a pénzügyi válság előtti 2008-as szintet.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján péntek reggel a Parlament előtt.
A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor vezérkari főnök, részt vettek katonai és állami szervezetek képviselői, jelen volt a diplomáciai testület több tagja – írja az MTI.
Az ünnepség elején a díszzászlóalj tiszteletadása mellett felolvasták a tizenhárom aradi vértanú –
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly
– nevét.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által szervezett központi rendezvénysorozat délelőtt 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódott.
Áder János köztársasági elnök jelenlétében katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország lobogóját a nemzeti gyásznapon. MTI Fotó: Kovács Attila
Több vidéki településen is megemlékezéseket, illetve koszorúzást. Áder János Sátoraljaújhelyen mond emlékbeszédet.
A határon túl is több helyen megemlékeznek a magyar nemzeti gyásznapról. Aradon előbb a Szabadság-szobornál tartanak koszorúzást és megemlékezést, délután pedig a vesztőhelyen felállított obeliszknél lesz tisztelgés és koszorúzás.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
Visszalépett Juhász Péter, az Együtt elnöke az egyéni képviselőjelöltségtől, a párt listáját ugyanakkor továbbra is vezeti – ezt a baloldali politikus Facebook-oldalán jelentette be szombaton.
Juhász Péter Budapest 1. választókerületében indult volna a képviselői helyért.
Lépését azzal indokolta, hogy az Együtt ezzel kíván példát mutatni a pártoknak, ő pedig személyes példával szolgál a jelölteknek.
Juhász Péter videójában rámutatott:
teljesen mindegy, hogy a pártok milyen érdek miatt nem hívják vissza jelöltjeiket, azzal a Fideszt segítik a győzelemhez.
Ma már látni lehet, hogy ha nincs koordináció, az a Fidesz kétharmadához vezethet – szögezte le.
Hangoztatta: az ellenzéki jelöltek egymással szemben való indításával elárulják a közös célt, az Orbán-rendszer megdöntését.
Minden egyes jelölt személyes felelőssége is, hogy meghozza a szükséges döntést – fűzte hozzá Juhász Péter.
Felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy kormányváltás legyen, minimum 50 helyen kell koordinálni.
„Egy ideje a kormány szándékaira többé-kevésbé rálátó szakértő források már rebesgetik, hogy Orbán Viktor valójában ki akar hátrálni az Oroszországgal megkötött paksi megállapodásból. E források utalnak arra is, hogy három oka is lenne erre…” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:
Orbán szokatlan kijelentésére, hogy a NATO és Európa számára Oroszország jelenti az egyik legfőbb veszélyt, gyorsan megjött Moszkva válasza. Az orosz elnöki hivatal egyik alacsonyabb beosztású munkatársa jelentette be az eseményt, egyoldalúan, az összes diplomáciai szabály megszegve. A Reuters erről szóló jelentését olvasva mindenkiben az a benyomás erősödött meg, hogy a Kreml mintegy magához rendelte Orbánt. Hogy a színfalak mögött teljes egészében mi zajlik, ezt nehéz átlátni, de hogy a kapcsolatok eddigi menetét valami megakasztotta, azt biztosan jelzi a normálistól eltérő eljárás.
Arról tudni lehetett, hogy Orbán és Vlagyimir Putyin között a héten lezajlik majd egy találkozó, de ennek fontosságát igencsak leértékelte, hogy a világ abban a hitben élt: a bilaterális kapcsolatokban nincs érdembeni változás. Ráadásul – az elvárások szintjén – az „alkalom” is formálissá stilizálta a tervezett eszmecserét, minthogy a futball világbajnokság döntője szolgáltatott volna erre lehetőséget. Most azonban, hogy megtörtént a diplomáciai szokásokat felrúgó moszkvai bejelentés, okkal számíthatunk rá, hogy a miniszterelnök és az elnök találkozójáról sok minden elmondható lesz, kivéve azt, hogy protokolláris jellegű.
Mert minden ilyen közös programot komoly diplomáciai egyeztetés előz meg, melynek szokásos ügymenete a hírek szerint el is indult a magyar miniszterelnökség és az orosz nagykövetség között. Ezt általában egy kétoldalú bejelentés szokta követni, melyben az érintettek jelzik a magyar és az orosz szándékot, s adott esetben közlik a találkozó helyszínét és időpontját. Ha időközben valamilyen vis major adná elő magát, azt szigorúan a háttérben, diplomáciai csatornákon rendezi a két ország külügyi apparátusa.
Az is egy járható út lehetett volna, hogy – tekintettel a két politikai vezető 2009 óta szárba szökő kapcsolatára – Putyin felhívja Orbánt, s felveti neki aggályait. De mint láttuk nem ez történt. Az orosz fél egyrészt készakarva meg akarta alázni Orbánt, másrészt olyan helyzeti előnyt kívánt teremteni a maga számára, hogy a feltételeket később ő diktálhassa. Harmadrészt: példát kívánt statuálni a világ – és elsősorban az oroszok által fenyegetett Európa – számára a tekintetben, hogy mit lehet megtenni egy önmagára nagyhatalomként tekintő állammal, mint amilyen Oroszország, és mit nem.
Volt már erre példa. Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov főkén a balti államokkal szemben engedett meg magának korábban hasonló módszereket. Egészen addig, amíg bízhatott abban: Észtország, Lettország és részben Litvánia jelentős orosz kisebbsége, kormányukra gyakorolt belső nyomással kiszolgálja az orosz érdekeket. Ám mióta ezek az államok az Európai Unió tagjai lettek, az ottani orosz kisebbségek örömmel fedezték fel jogaik bővülését, s eszük ágában sincs ma már feláldozni a szerzett jogokat az orosz lojalitás oltárán. Nem mellesleg igencsak lehűtötte a kedélyeket az, hogy a balti államok igen gyorsan – és Moszkva számára végül is váratlanul – a NATO tagjai lettek.
Ám a mostani orosz közlés kevéssé barátságos formája – vagyis egyoldalúsága – a maga nemében egyedülálló, példátlan.
De a hírek szerint a magyar vezetés magatartása is az. Egy ideje a kormány szándékaira többé-kevésbé rálátó szakértő források már rebesgetik, hogy Orbán Viktor valójában ki akar hátrálni az Oroszországgal megkötött paksi megállapodásból. E források utalnak arra is, hogy három oka is lenne erre a miniszterelnöknek:
Megszűnt az a hitelválság, amellyel a magyar kormánynak akkor kellett szembesülnie, amikor gyorsan – és nagy titokban – letárgyalta a megállapodást Moszkvával.
Orbán az utóbbi időben egyre nagyobb nyűgnek érzi az orosz feltételeket, amelyek ráadásul megkötik a kezét, hogy a befolyó hitelkeretet a saját elképzelései és céljai szerint költhesse el.
Végül, de nem utolsó sorban a magyar kormányt az iparkamara és saját szakértői is figyelmeztették: képtelen lesz teljesíteni a megállapodás azon részét, hogy a paksi beruházás 40 százaléka önerőből teljesüljön. Ehhez nincsenek meg a források, elsősorban technológiai téren, de szakértelemben sem.
Minderről már egy ideje tudni lehet. Miért ne épp Moszkva lenne igen jól informálva a kormány szándékairól, elvégre Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta lényegében nagyvonalúan elnézte azt, hogy az orosz hírszerzés olyan szabadon tevékenykedjen Magyarország területén, mint egyetlen más kelet-európai országban sem. Emiatt Putyin tulajdonképpen okkal tekinthetett úgy Orbánra, mint egy vazallus ország első emberére.
Simicska Lajos az Egyesült Államokba küldi a fiát nyelvet tanulni – erről szól a fáma. Kérdés, csak az a cél, hogy megtanuljon angolul vagy az, hogy letelepedjen „a korlátlan lehetőségek hazájában”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
