Fontos

Molnár Csaba: “Orbán Viktor szétlopja Magyarországot!”

Molnár Csaba, a DK EP-képviselője az EP strasbourgi ülésén kemény szavakkal igyekezett rávilágítani, hogy szerinte a magyar miniszterelnök „szétlopja az országot”, ezért tetteket vár az EP-től nem csak hasztalan vitákat.

Világossá tettem mindenkinek: Orbán Viktor szétlopja Magyarországot!

Ahogy megígértem Nektek, nem fogtam vissza ma magamat az Európai Parlamentben. Világossá tettem mindenkinek: Orbán Viktor szétlopja Magyarországot! Ezért végre tettek kellenek: a miniszterelnököt és kormányát meg kell büntetni, mert csak így lehet megvédeni a magyar embereket!Nézd meg a felszólalásomat, és oszd meg, hogy végre világos legyen mindenkinek, hogy mit művel Orbán Viktor!

Közzétette: Dr. Molnár Csaba – 2020. január 15., szerda

Összefogás? Felejtse el!

Jó buli lesz a 2020. március 1-jén tartandó időközi választáson a XIII. kerület 9. számú egyéni választókörzetében, mivel Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes lett, így a megüresedett helyre a korábbival szemben nem lesz összellenzéki jelölt. Az MSZP és a Momentum is külön-külön indít jelöltet.

A megüresedett képviselői helyre az MSZP a 28 éves Vaju Viktóriát, míg a Momentum  a szintén 28 éves Polyák Krisztinát indítja.

Vaju Viktória, aki környezetvédelmi szakember, és XIII. kerületi lakos. Számára a környezetvédelem a szívügy. Az októberi választások előtt  részt vett  a kampányban: a körzetben lakókkal tartotta a kapcsolatot. „Támogatni fogom, hogy a Tatai úton parkoló legyen, hogy a megújuló energia felhasználásához a társasházaknak az önkormányzat adjon támogatást, valamint szeretném, ha a Reitter Ferenc utcán légszennyezést mérő eszköz lenne kihelyezve folyamatosan” – nyilatkozta a jelölt, míg a kerületi MSZP-s vezetés nyíltan árulással vádolja a Momentumot.

Kerpel-Fronius helyére a Momentum Polyák Krisztinát indítja, aki az ajánlásgyűjtés első két napján megszerezte a szükséges aláírások közel dupláját. Ettől függetlenül Polyák és csapata nem állnak le, folyamatosan keresik fel a körzet lakóit és személyes beszélgetésekkel készülnek a választásra, valamint az azt követő munkára.

Nem véletlen a Momentum ellenállása, a budafok-tétényi MSZP-sek után újabb szocialisták álltak át a Fideszhez. A törökbálinti Momentum hónapokkal ezelőtt, már a kampányban jelezte az MSZP vezetőségének, hogy

a helyi MSZP együttműködik a Fidesszel, valamint bizonyítékok voltak rá, hogy Szentmiklósi-Tóth párttársa már a nyáron összellenzéki kampány dokumentumokat juttatott a helyi fideszes kampányvezetésnek. Az MSZP vezetősége akkor mégsem tett semmit,

szégyent hozva ezzel az ellenzéki együttműködésre – nem csak helyben, de országosan is.

2022-ben csak akkor lesz esélye az ellenzéknek, ha képes megtisztulni, és képes megszabadulni az olyan megélhetési ellenzékiektől, mint Szentmiklósi Tóth-Tamás. Ha ez a megtisztulás hamarosan nem történik meg akkor könnyen lehet, hogy nem “csak” egy egyszerű önkormányzati többséget veszít majd el az összefogás, hanem akár a kormánytöbbséget is, ezzel további éveket biztosítva Orbán Viktor ámokfutásának. – hangoztatják a Momentum vezetői.

Bár a tizenharmadik kerületi, egyetlen önkormányzati képviselői helyért folyó időközi küzdelem eddig az MSZP és a Momentum konfliktusától volt hangos, most az Azonnali kiderítette, hogy kit indít a Fidesz a körzetben: azt a Tempfli Józsefet, akit a Fidesz nemrég az LMP-től csábított át.

Magyarul, ha a 2019. október 13-i állapotot vesszük figyelembe, akkor egészen bizonyosan az összefogás résztvevői közül kerül ki a győztes. Már csak az a kérdés, hogy melyik párt színeiben. Mondom, jó buli lesz.

Dobrev Klára: Lesz uniós pénz Budapestnek!

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselő, az Európai Parlament alelnöke mai közleményében reagált  a Népszava információijára, mely szerint Orbán Viktor cinikus bosszúpolitikára készül Budapesttel és számos, ma már ellenzéki vezetésű magyar nagyvárossal szemben.

Állítólag következő fejlesztési ciklusban a kormány politikai alapon akarja kiosztani az uniós pénzeket, kihagyva a fejlesztésekből Budapestet és a fél országot.

“Ahogy azt az EP-kampányban is számtalanszor elmondtam, a Demokratikus Koalíció azt akarja elérni, hogy a jövőben az uniós fejlesztési pénzeket ne a kormány, hanem közvetlenül az EU ossza el az önkormányzatok között. Ha valaki az EU-ban eddig esetleg azt hitte, hogy erre nem lesz szükség, annak most maga az Orbán-kormány fújt ébresztőt.”

Dobrev Klára a demokratikusan megválasztott városvezetők és városaik elleni kormányzati gazemberség miatt ma Ursula von der Leyen-hez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult.

“Ha Orbán Viktor politikai alapon akar pénzt osztani, akkor tegye ezt a fizetésével, ne a minden európai magyar polgárnak egyformán járó fejlesztési pénzekkel! Lesz uniós pénz Budapestnek és minden ellenzéki városnak. El fogjuk érni!”

– áll Dobrev Klára közleményében.

Orbán három órát szánt kérdésekre

Egészségügyi béremelés lesz, mégis van klímahelyzet, és kész újra miniszterelnök lenni – derült ki Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az is világossá vált, hogy Soros György ellenség. A jelenlegi Európai Néppárt nem megfelelő, ha nem változik, a Fidesz lép.

Tíz év alatt (tavaly után) második olyan sajtótájékoztatóját tartotta Orbán Viktor, ahol külföldi és nem a hazai kormányzati média is kérdezhetett (kivéve akiket így se engedtek be: a 24.hu-t és a direkt36.hu-t). Ebben a környezetben Orbán – mintegy egy óra elteltével – megsajnálta magát, megállapítva, hogy a teremben ülők többsége nem szimpatizál a kormánnyal és vele. Ha a tudósítók közt rendeznék a választást, azt 80-20 arányban ő elvesztené – mondta.

A miniszterelnök először aktuális kérdésekről és kormánydöntésekről beszélt.

  • Az iraki magyar katonák biztonságban vannak a támadások ellenére. Amíg az iraki kormány nem kéri kivonásukat, addig maradnak.
  • Megnövekedett a déli határon az illegális határátlépési kísérletek száma, több, mint százra.
  • Legnagyobb probléma az egészségügyben a szakdolgozói hiány, ezért a következő 2-3 évben

több lépcsős 72 százalékos (ebből idén 30 százalék) béremelés lesz.

  • Véget kell vetni a kórházak adósságfelhalmozásának, ami nem bocsánatos bűn, hanem komoly ügy, ez fedezet nélküli kötelezettségvállalás. Ezért arra kérték az illetékes minisztert, hogy a kórházak gazdálkodásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges eszközökre tegyen javaslatot. Minden eszközt megadnak a kórházi adósságok felszámolására. Arra nem tért ki, hogy az ehhez szükséges pótlólagos pénzt is megadják-e. Mindenesetre az derült ki, most arra van fejlesztési pénz, hogy a három évnél régebben felújított kórházakban minden kórtermet, várótermet és szociális teret felújítanak.

Ezután következtek a tágabb területek. Fantasztikus teljesítménynek nevezte, hogy harminc év után először a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,5 milliót, a bérek pedig 82 hónapja folyamatosan nőnek. A bérnövekedés aránya a legalacsonyabb jövedelműek esetében volt a legnagyobb. Most a cél a szegénység felszámolása.

Mégis

van valamilyen klímahelyzet.

A kormány nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát fogadott el. Nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás következzen be a Kárpát-medencében, fenn lehet tartani itt „a magyarok közös életét”, de ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk. Ezt el kell kezdeni.

Van lépésekre lebontott terv, amely szerint 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé teszik, így az energia nagy részét Paks adná, a második legnagyobb forrás pedig a napenergia lenne (később kiderült: a szélenergiát továbbra is tiltják). Lehetséges, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, amelyek 2050-re klímasemleges gazdaság elérését célozzák meg, de ehhez 50 ezer milliárd forint kell (ennek a gyakran idézett összegnek sehol se találni a megalapozó számítását).

Orbán elmondta: a kormány kidolgoz egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet konkrét intézkedésekkel. Ezek között említette, hogy 2022-től

a városi közlekedésben csak elektromos buszokat lehessen forgalomba állítani,

minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni, továbbá mentesíteni kell a folyókat a műanyag palackoktól, és ki akarják vonni a forgalomból a műanyag csomagolóanyagokat.

Azt mondta, a magyar energiafüggetlenség sokkal jobb állapotban van tízéves kormányzásuk után, mint bármikor korábban volt, bár minőségi javulást eredményezne, ha Romániában minél hamarabb megkezdődne a gázkitermelés, illetve ha Horvátország hozzájárulna, hogy az épülő LPG-terminálban Magyarország résztulajdonossá válhasson. Ha ez a két dolog megtörténik, a magyar energiafüggetlenség garantálva lesz.

Jó sokat kellett várni az első sorosozásra. Az állami tévé kérdésére elmondta, hogy változatlan a feszültség a bevándorláspárti és ezt ellenző országok között. Utóbbiak együttműködéséről kell gondoskodni. Majd arról beszélt – az ország elleni 7. cikkel szerinti eljárásra utalva -, hogy

szemben állnak egy olyan „csoporttal, „univerzummal”, „világgal”, „klánnal”, „háttérhatalommal”, amit Soros György vezet.

Ez befolyásolni akarja az európai döntéshozókat, minden uniós intézményben ott vannak az általuk befolyásolt politikusok.

Maga Soros „tehetséges magyar ember”. Sajnálatosan, mert

„jobb lenne barátnak, mit ellenségnek”.

Ezt egyébként azzal vezette fel, hogy „nem akarom, hogy az alakuljon ki, hogy fixált lennék az ügyben, akkor sem, ha az vagyok”.

Meglepően engedékeny hangot ütött meg az önkormányzati választási eredmény és az ennek nyomán a Fidesz környékén kialakult hangulattal kapcsolatban.

„Nem természeti csapás”, ha az ellenzék is győz,

ahol jobb jelöltjeik voltak, nekik szavaztak bizalmat a választók. Szerinte a demokrácia bizonyítéka, ha az ellenzék is porondon van.

Röviden elintézte az egyik fideszes médiumot, amely a szokásos kérdéssort tette fel: a fővárosban valójában nincs stadionstop, van viszont kórházstop. Orbán csak annyit mondott, hogy

100 nap türelmi idő jár Karácsony Gergelyéknek és a kerületi polgármestereknek is.

Többször kérdezték a dunaújvárosi időközi képviselő-választásról, ahol nem indít jelöltet a Fidesz. Orbán szerint volt két lehetséges személy, de jobbnak találták az egyik környékbeli polgármestert, aki függetlenként indul.

A Fideszen belüli kritikus hangokról azt mondta Orbán, hogy változatlanul számít Stumpf István és Navracsics Tibor munkájára.

Több körben kérdezték az Európai Néppárttal (EPP) fennálló viszonyról (amely tavaly márciusban felfüggesztette a Fidesz tagságát, és talán februárban dönt a továbbiakról). Orbán válaszainak lényege az, amit már eddig is többször elmondott: az EPP egyre inkább veszít befolyásából, eltér értékeitől, mind liberálisabb. A Fidesz „kereszténydemokrata irányt” akar, ha nem sikerül erre visszatérítenie az EPP-t, kénytelenek lesznek más utat keresni. Ez

„kereszténydemokrata valami”

lenne. De ez egyelőre nem időszerű, mert még lesz három tárgyalása a CDU elnökasszonyával, az EPP-elnök Donald Tuskkal, és az osztrák kancellárral, Sebastian Kurzcal.

Orbán Viktor igazat ad azoknak, akik szerint a Fidesz politizálása az elmúlt két évben harciasabb volt, mint korábban, de szerinte ez egy kétéves, folyamatos kampány része volt. „A kampánynak vége, vissza kell térni a korábbi politikához, újra kell például indítani a nemzeti konzultációkat” – mondta.

Túl hosszú volt a politikai kampány, küzdelmes, harci, konfrontatív időszak, ezt az emberek nem szeretik, nehezen viselik,

„én se örülök neki”. Konzultációból a miniszterelnök legalább kettőt tervez 2020-ban.

Köszöni szépen, jól van, van rendes állása és elég tisztességes fizetése – válaszolta a személyét érintő kérdések egyikére. Vagyis – noha a Fideszben még nincs döntés erről –

kész lenne folytatni a miniszterelnökösködést, ha a választók is így akarják.

A három órán át tartó sajtótájékoztatón kiderült, hogy az állam által megvett

hat meddőségi centrumban február 1-jétől lesznek ingyenesek a kezelések

– a kormányrendelet júniust jelölt meg, Novák Katalin államtitkár viszont ezután a január elsejei dátummal óriási zavart okozott.

Orbán azt szeretné, ha folytatnák a családvédelmi akciótervet, amelynek keretében

már a három gyerekes anyák is szja-mentességet kapnának.

Erről még vitája van a pénzügyminiszterrel, aki szerint most nincs erre pénz.

Orbán soha nem vezetne zöldekkel koalíciós kormányt – derült ki egy osztrák tudósítói kérdésre az ottani új kormány kapcsán. Szerinte a magyar zöld mozgalmak olyanok, mint a görögdinnye: kívül zöldek, belül pirosak.

Orbán dönthetett: kilép az EPP-ből

Orbán varsói tárgyalásának lengyel közléséből úgy tűnik, kiviszi a Fideszt az Európai Néppártból, és a lengyel Jog és Igazságosság által vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek EP-frakciójához csatlakozik. A Putyin-barátság azért problémát okozhat.

Szűkszavú, az egykori állampárti hírügynökségi megfogalmazást idéző hírt közölt kedden este az MTI „Orbán Viktor Varsóban a kormányzó párt elnökével tárgyalt” címmel. Ebből – Havasi Bertalanra, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárra hivatkozva – azt tudhattuk meg, hogy megbeszélést folytatott Varsóban Jarosław Kaczyńskivel, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökével Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke.

Eszerint Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński megbeszélésén aktuális európai pártpolitikai kérdésekről volt szó, valamint egyeztettek az Európa jövőjéről szóló konferencián folytatandó együttműködés lehetőségeiről is.

Havasi „tájékoztatásából” már az is kimaradt, hogy Orbán Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel is találkozott. A PiS Facebook-oldalán megjelent szintén egy mondatos közlés emellett azt is tudatta, miről volt szó a megbeszélésen:

„pártjaink közös tevékenysége az európai politikában és az együttműködés kérdése az Európa jövőjéről szóló tanácskozás keretében”.

Vagyis a Fidesz és a PiS jövőbeni együttműködéséről esett szó európai dimenzióban. Ez tökéletesen egybevág azokkal a közlésekkel és információkkal, amelyek szerint a közeli hetekben Orbán kilépteti a Fideszt az Európai Néppártból (EPP), és az Európai Parlament egyik jobboldali frakciójához, az Európai Konzervatívok és Reformerekhez (ECR) csatlakozik.

Hangulati előkészítés

Ahogyan erről pár napja írtunk, a Fideszen belül – úgy tűnik – annak előkészítése zajlik, hogy bejelentsék: úgy döntöttek, kilépnek az EPP-ből. Ennek első számú magyarázata az lesz, hogy a néppárt „eltávolodott értékeitől”, és „bevándorláspárti lett”. Az EPP által megbízott „három bölcs” jelentése már készen van, a döntés az EPP februári kongresszusán kerülhet napirendre. Ahol az se kizárt, hogy megpróbálják fenntartani a tavaly márciusban elhatározott tagsági felfüggesztést.

Lehetséges azonban, hogy Donald Tusk, az EPP novemberben megválasztott elnöke még ezelőtt olyan feltételeket szab Orbánnak, amelyeket az nem fogadhat el. Beiktatási beszédében Tusk félreérthetetlenül a a Fideszre utalva arról beszélt, hogy aki nem fogadja el a liberális jogállami eszmét, az kívül találja magát az EPP-n.

A szélsőjobb egyik gyűjtőhelye

A 62 fős ECR EP-frakciójának legnagyobb – mintegy 40 százalékát kitevő – tagja a PiS. Második, öt fős delegátus az olasz politika legszéljobbja, a Mussolinit elődjének tekintő Olaszország Testvérei (Fratelli d’Italia), amelynek új barátjaként tavaly szeptemberben beszédet mondott Rómában. Ott vannak még a szintén széljobb spanyol Vox tagjai is.

Ennek a frakciónak összetartó pántja az orosz befolyás elutasítása. Szemben a tavaly létrejött konglomerátummal, a 73 fős Identitás és Demokráciával, amelynek legerősebbje az olasz Liga, Orbán politikai kebelbarátja, Matteo Salvini (akit még ennek bukása után is harcostársnak nevezett) pártja. Itt vannak a francia Nemzeti Tömörülés (Marine Le Pen pártja) és a német neonáci AfD képviselői. Ezek közös ismérve, hogy súlyos jelek mutatnak arra, hogy mindegyikük szoros (anyagiakban is kifejeződő) kapcsolatban állnak Oroszországgal.

Az oroszbarátság megosztó

Ez komoly próbatétellé válhat a lengyel politikus számára. Kaczyński tavaly június elején – pár nappal az EP-választás után – azt nyilatkozta: kizárt, hogy a PiS oroszbarát tömörülésekkel együtt csatlakozzon a Ligához a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) nevű frakcióban. Ez arra válaszul hangzott el, hogy Salvini megpróbált egy amolyan szélsőjobbos szuperpártot létrehozni az akkor még létező EP-beli ENF-frakció bázisán.

Egyértelműen oroszbarát tömörüléssel számukra elfogadhatatlan az együttműködés

– mondta Kaczyński, akkor az AfD-re és Le Pen pártjára utalva.

Akkor úgy látszott, hogy a Fidesz végül maradhat az EPP-ben, amelynek nem csak számszerűen meghatározó ereje a két német uniópárt. Ezek pedig az üzleti szempontokat mintha fontosabbnak tekintenék az elvi álláspontnál. Legalábbis erre gondolhat Orbán, akinek kormánya az elmúlt években valósággal önti a pénzt az itteni német beruházások támogatására. És amelyet mostanában fegyvervásárlásokkal is megerősít.

Elnök úr, olvasta Ön a 22-es csapdáját? – 2019. július

“Magyarország teljesíteni fogja a klímavédelem ügyében 2030-ra vállalt kötelezettségeit.” Hurrá! Ön szerint az csak brüsszeli ármány, hogy nem is olyan régen elmarasztaltak minket a klímaajánlások vállalásainak ránk eső szintjétől való elmaradás miatt? Hiszek Önnek.

Hogy is jöhetnék én ahhoz, hogy kételkedjem, hiszen részletesen taglalta mennyire környezetkímélővé váltunk, sőt még ki is emelte, hogy a tömegével fogunk fákat ültetni amivel megkötjük majd azt a fránya szén-dioxidot. Igaz ugyan jelenleg még csak a fák tömeges kivágásánál tartunk, de ez természetesen nem zárja ki a majdani faültetéseket. Talán megengedi, hogy megjegyezzem mire

a ma ültetett fák körülbelül 2030-2050-re lehetnek olyan mértékben szám-dioxid temetők, mint amiket mostanság kivágnak,

akkor félkegyelműségem nagyon nem érti miért nem egyszerűbb ezeket a fákat nem kivágni. De tényleg, akkor a nem kivágott fák nem hajtanak a közösségnek több hasznot, mint a csak ezután ültetendők? Ha megengedi most nem térnék ki azokra a nem teljesen közösségi érdeket szolgáló túlárazott pályázatokra melyeket ebben a témában is sikerül szűk baráti körükkel megnyeretni? (Nem tudja véletlenül Mészáros&Mészáros nagyonzártkörű részvénytársaságnak nincsen  fakivágó részlege? Nem lepődnék meg, ha lenne, nem úgy ismerem én Mészáros urat, hogy akár az aprópénzért is ne lenne hajlandó lehajolni!)

Elnök úr hivatkozott az uniós környezetvédelmi ügynökség adataira, amelyek szerint az 1990-2017 közötti szén-dioxid-kibocsátás terén azonos mértékű csökkenést értünk mint  Dánia. Adatok szintjén ez igaz is.

Csakhogy míg nálunk a gyárbezárások és az ipari termelés csökkenése okozta, addig Dánia jelentős termelés és termelékenység növelése mellett érte el ezt a 32% körüli csökkenést.

Mintha az is kiment volna az Elnök úr fejéből, hogy az utóbbi években már megfordult a trend és folyamatosan növekszik szén-dioxid kibocsátásunk, míg a gazdasági fejlődés csak néhány multi termelékenysége okán mutatható ki!

Van itt még valami. Elnök úr! A rezsicsökkentés valóban nagy vívmány. Az is igaz, hogy ezt a vívmányt érdemes megvédeni. Csakhogy ha a rezsiköltséget megvédjük, és cserébe visszafordíthatatlan következményekkel elpusztítjuk  környezetünket, talán mi még élve megúszhatjuk a hátralévő pár évünket miközben kollégiumi tettestársával együtt eladja gyermekeink, unokáink jövőjét. Pontosan tudhatják, hogy a klímaváltozás és vele együtt a  katasztrófa nem áll meg a határoknál bármilyen kerítést vagy falat építenek ott.

Képes fedezni, védelmezni egy olyan embert aki a jövőnk védelmében teendő feladatainkat azzal a feltétellel hajlandó megtenni, ha ennek költségeit mások fizetik?

Önök az Uniótól azt várják fizessék meg az árát annak, hogy magunknak és gyermekeinknek megpróbáljuk úgy megőrizni ezt a mi  országunkat (ami ugyebár önöknek is az ELSŐ , (first)), hogy az még élhető legyen?

Nem tudok napirendre térni efölött. Hallottam olyan szirén éneket, hogy majd megvált minket Paks II., a tiszta energia. Senkit nem vált meg. Se minket, se másokat.  Elnök úr, megkérdezte tőlünk magyaroktól valaki, hogy akarjuk e eladósítani az országunkat az    önök lázálma: Paks II. miatt? Igaz, sok mást sem kérdeztek meg tőlünk. Itt van például az a senkinek sem jó vasútépítés Belgrádtól Kelebiáig. Jajj, miket nem mondok, Mészáros&Mészáros nagyonzártkörű részvénytársaságának már megérte a teljesen szakmai alapokon nyugvó döntés, mely szerint 750 milliárd forintos felújítást konzorciumi felállásban az ő cégei végezhetik.

Nyugodjon meg mindenki, mi majd csak visszafizetjük az felújításra felvett hitelt.

Milyen alapon várja Elnök úr és kevéssé tisztelt  szobatársa, hogy velünk fizetteti vissza paksi kölcsönt, amiből természetesen a maguk “Milo&Milo” részvénytársasága jócskán részesedik. Ja, olvasta Heller 22-es csapdáját? Tudja, Milo Máltán veszi a tojást hét centért darabját és öt centért adja el, mégis nyer rajta. És Milo volt az is, aki elvállalta saját állásaik bombázását a nyereségért. A különbség az Önök és Milo cége között annyi, hogy míg Miloéknál mindenki részesedett a haszonból, a fideszes Mészáros biznisz holdudvarán kívül a többiek haszna csak annyi, hogy fizethetik majd unokáink is azt a kölcsönt amiből most saját magukat finanszírozzák. És mi  (marhák) úgy néz ki szó nélkül fizetünk.

De gyerekeinket és unokáinkat nem adjuk!

Túl a zeniten a munkapiac

Elérhette a tetőpontot a foglalkoztatás, a nyárhoz képest több a közmunkás, a munkanélküliségi ráta pedig stagnál. Az időlegesen külföldön dolgozók száma ismét növekszik. Az adatok valószínűleg továbbra is torzítanak akár egymillió fővel.

A statisztikai adatok szerint a tavaly szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 517 ezer fő volt, 23 ezerrel több, mint egy évvel korábban – hozta nyilvánosságra ma a KSH. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,2 százalékra emelkedett.

A nagy csoportok közül az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma (4,284 millió) 31 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké (120 ezer) 10 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma (112 ezer) pedig 19 ezerrel csökkent egy év alatt. Ám ha az éven belüli változást nézzük, a közfoglalkoztatásban például azt látjuk, hogy (a Belügyminisztérium) legutolsó, augusztusi adatai szerint 102 630-an voltak. Ez eddig a mélypontja volt ennek a formának, azóta tehát

tízezerrel ismét többen végeznek közmunkát.

Az időlegesen vagy ingázva külföldön dolgozók száma egy év alatt 10 ezerrel nőtt, átlépte a 120 ezret. Ennyien utoljára 2016-ban nyilatkozták azt, hogy így keresik a mindennapi betevőt. (A tartósan-végleg külföldre költözöttek számba vételére a KSH kitartóan kísérletet se tesz, a más országok nyilvántartásai alapján ez változatlanul 450-600 ezer között lehet.)

Feltűnő a fiatal korcsoport romló adata.

A 15–24 évesek körében a foglalkoztatottak száma 21 ezer fővel 284 ezerre, a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal 28,2 százalékra csökkent. A későbbi tendencia ad választ arra a kérdésre, hogy ez már a közoktatás romló minőségi kibocsátásának „áldásos” hatása-e.

Ugyancsak adatot közölt a KSH a munkanélküliségről. A szintén szeptember–novemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. Ez – a szezonális ingadozástól megtisztítva – hónapok óta stagnálás. Az valószínűsíthető, hogy a ráta nem fog csökkenni a következő időszakban.

Ismételten érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar statisztika meglehetősen egyedülállóan a közmunkásokat a foglalkoztatottak között tartja számon, noha ez a forma mindössze pár hónapos munkát ad. Ha – a másutt megszokott módon – őket is az állástalanokhoz sorolnák, akkor

a hazai munkanélküliségi ráta ismételten hat százalékhoz közelítene.

Itt is aggodalmat keltő a 15–24 évesek csoportjának szereplése. Körükben a munkanélküliek száma 8,3 ezer fővel 43 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,9 százalékponttal 13,2 százalékra nőtt.

A munkanélküliek több mint egynegyede fiatal.

A munkanélküliség átlagos időtartama 10,6 hónap volt, a munkanélküliek 30,5 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. Ez sokkal jobb adat a 2010-es évek elejinél, amikor még másfél év volt a keresési időtartam.

Változatlanul nincs válasz-megoldás arra az anomáliára, amire az év közepén hívta fel a figyelmet a Policy Agenda. Ők a februári adóhivatali adatokkal vetették össze a KSH számait. Utóbbi akkor is 4,5 millió foglalkoztatottról adott számot. A kutatók viszont az adóbevallásokból arra a következtetésre jutottak, hogy akkor 3,76 millió munkaviszonyból származó bérjövedelem után történt kifizetés. Vagyis

legalább nagyjából 800 ezerrel kevesebbre becsülhető a ténylegesen dolgozók száma a hivatalos adatnál.

Ebből is alig 2,9 millióan voltak azok, akik egész hónapban teljes munkaidőben dolgoztak. Ugyanennek a hónapnak a teljes és részmunkaidős bejelentettjei utáni kifizetések alapján pedig 3,4 milliót találtak az elemzők. Itt már egymilliót meghaladó a különbség a KSH számaihoz képest.

Lelép a Kapitány

Szanyi Tibor otthagyta az MSZP-t. Szerinte a párt már nem baloldali, s ennek az elmúlt időben sokszor hangot adott.

„Vízkereszt, vagy a jó boszorkány ünnepe valaminek a végét, ill. az elejét jelenti.
Megszüntettem az MSZP-ben viselt tagságomat és tisztségeimet.
A magyar baloldalon szervezeti űr van, s ennek belakásával kívánok foglalkozni.
Aki ott van ott van, aki nincs nincs.
A barátság örök.” – írta a Twitteren.

Szanyi „kapitány” évek óta élesen bírálja az MSZP-t. Legutóbb a nyáron volt hangos a sajtó attól, hogy nyílt levélben ment neki a pártvezetésnek, amikor az EP-választás számukra lesújtó eredménye után nem őt, a listavezetőt, hanem Ujhelyi Istvánt küldték az egyetlen mandátummal Brüsszelbe. Ezután az elnökség felfüggesztette párttagságát, majd az etikai bizottság leváltotta erről a tisztségről. (Hogy mennyire mélyen érintette Szanyit az EP-mandátum elvesztése, azt mutatja, hogy Twitter-fiókjában ma is EP-képviselőként jelöli magát.)

Pedig tavaly júniusban még arról beszélt, hogy az akkor megválasztott elnökséggel van esély baloldali fordulatra. A nyáron tett ígéretéről egyelőre nincs hír, Balra, magyar! nevű mozgalma eddig nem bontott zászlót.

Fiúk, ezt a demokrataságot még tanulni kell – 2019. június

“Jakab Pétert jelöli a Jobbik elnöksége a frakció élére… A Jobbik megértette, mit üzentek az otthon maradt támogatói: megújulásra van szükség… Nevéhez fűződik az országon belüli béregyenlőtlenségekkel, valamint az ukrán és ázsiai migránsmunkások tömeges betelepítésével szembeni küzdelem is…”

Migránsmunkások… küzdtök ellenük. Értem. Ide ne jöjjön semmilyen migránsmunkás,mert a végén még betöltik azokat az állásokat melyekre nem találnak munkaerőt, vagy ha találnak is  ezek a fránya kapitalisták képesek olyan munkavállalókat keresni, akik megfelelő minőségben és még a hazai bérszínvonalnál is olcsóbban elvégzik a feladatot! Hallatlan.

Az ugye teljesen más, hogy hatszázezer magyar migránsmunkás szerte Európában “elveszi” az uniós országok be nem töltött állásait akár fél vagy kétharmad munkabérért… protekcionista egy népség ez az Európa… mit nem képzelnek ezek, bennünket a Szíriuszról  jötteket nem lehet csak úgy… Rohadt rasszisták.

De majd jön Jakab Péter, aki megértette mit üzentek az otthon maradók és felveszi a küzdelmet ezekkel a betolakodó népségekkel. Hát mit gondolnak ezek?

Tényleg, mit gondolnak?

Szerveződik az antiorbánista jobbközép – 2019. június

Fél év alatt akarnak elérni valamit a Fideszt odahagyott vezető konzervatív értelmiségek. Párt, vagy valami más, majd eldől. Pálinkás József, Csaba László, Jeszenszky Géza, Gyurgyák János és társaik: Orbán szövetségesei voltak. Ma pedig váltást akarnak.

Az jó ideje nehezen vitatható, hogy a manipulált választási szabályokkal rendre kétharmados fölénybe kerülő hatalom addig nem váltható le, amíg nem törik meg a szinte bolsevik mintájú monolit egység, amely kényszer börtönbe zárja a különféle szellemi áramlatokat. Hol fenyegetéssel, hol bőkezű ajándékkal, hol a „kommunisták” rémével felébresztve az egybetartozás érzését.

Kifut az értelmiség a Fidesz alól

Amely persze már régóta illúzió. Az Orbán mögött álló választói tömegek riasztóan szűkülnek a minden szempontból vesztesnek tekinthető társadalmi csoportokra. A tavalyi parlamenti és a mostani EP-választás megmutatta, hogy

a kormánypárt mindinkább csak a szegény, aluliskolázott és idős(ebb) emberekre számíthat,

a városokban egyre fogy a levegő körülötte.

Az értelmiség (nem statisztikai besorolása, hanem értékalkotó volta szerint) pedig szinte eltűnt mögüle. Mostanra pedig, úgy fest,

az a konzervatív véleményvezér-tábor is elpártolt tőle,

amelynek felelőssége – saját maguk szerint is – vitathatatlan. S amelynek némaságát-cselekvésképtelenségét e sorok írója majd’ két éve számon kérte.

Csöndes színre lépés visszafogottan

A magukat egyelőre Felelős értelmiség csoport februárban lépett színre, bár ennek nagy visszhangja nem volt. Egyik legfajsúlyosabb szervezője Pálinkás József akadémikus, Orbán korábbi minisztere, később az MTA elnöke. Alapítói nyilatkozatukban még Széchenyi István jegyében a kultúra és a tudomány értékeinek megőrzése érdekében hívták cselekvésre a velük egyetértőket.

Mint írták, kötelességüknek érzik, hogy emlékeztessék a kultúra és a tudomány területén intézkedő állami vezetőket:

a sikeres reformok alapos előkészítés és nyilvános mérlegelés nyomán születnek.

Az érintettek akarata ellenére kierőszakolt változások a szellemi életben soha nem érik el céljukat. Az értelmiség felelősségének tudatában kell visszautasítaniuk az elhamarkodott döntéseket, a kizsarolt végrehajtást, az intézmények rendjének felforgatását, a kormánynak nem tetsző ágazatok vagy nézetek elsorvasztására irányuló törekvést.

Tiltakoznak a napi érdekekhez, tudományosan kellőképpen alá nem támasztott elképzelésekhez igazított intézményalapítás gyakorlata ellen, és elítélik a világnézetek őszinte párbeszédét ellehetetlenítő durva vádaskodást, uszító hangnemet.

Hol voltál?

Látható, hogy ez elsősorban az MTA elleni kormányzati támadás elutasításának jegyében született, amelyben Pálinkás személyében is érintve-sértve érezhette magát, de már magában hordozta az átfogó rendszerkritika alapjait. Amelyet rövidesen, áprilisban Hol voltál, amikor….? című közleményükben foglaltak össze a honlapra feliratkozottakhoz szólva.

Már ekkor

„bizonytalan kimenetelű vállalkozáshoz, közéleti mozgalom elindításához”

kérték a közreműködést. Soraik pedig átfogó vádirat azzal kezdve, hogy „ha gyerekeink, unokáink megkérdezik majd: ’te hol voltál, amikor eladták a jövőnket?’ – mit válaszoljunk nekik?” Csak közbevetőleg. A csoportnak nem tagja, de hozzájuk hasonlóan kiábrándult fideszes Mellár Tamás ugyanezt a gondolatot fogalmazta meg lapunkban, amikor a tavalyi választás előtt összellenzéki jelöltségét indokolva arról beszélt, hogy nem akar unokája kérdésére úgy válaszolni, hogy „lapítottam”.

Súlyos vádak

De folytatva a „felelős értelmiség” felhívását, arról kérdeznek, hogy „nem mi voltunk a magyar ’szellemi élet’ abban az időben, amikor az ország vezetői önként dörgölőztek egykori elnyomóinkhoz, és európai szövetségeseik ellenében keleti despoták kegyeit keresték?”

Amikor a nemzetgazdaságot jövőtlen pályára terelték, a fejlesztési forrásokat elherdálták: értelmetlen építkezésekre, az uralkodó párt klientúrájának gyarapítására? Amikor a falu a megélhetését, az önkormányzatok önállóságukat, a környezetvédelem intézményrendszerét, a tudományos élet, az igazságszolgáltatás és a sajtó a függetlenségét veszítette el? Amikor bevándorlókkal riogatták az országot, amelyet a kivándorló fiatalok százezrei hagynak el?

Amikor a politika szitokszóvá lett, a nyilvános beszéd elaljasodott,

és március tizenötödikén nem tudhattuk, kinek a kabáthajtókáján mit jelent a nemzeti színű kokárda – áll a súlyos ítéletnek tekinthető kérdéssor.

Ezt se, azt se

Szerintük jóvátehetetlen a szellemi és anyagi kár, az emberveszteség, és nem akarják, hogy ez így folytatódjék. S megfogalmazzák krédójukat azzal, hogy

„nem akarjuk az alsó-jobboldali rendszer elkerülhetetlen bukása után a rossz emlékű álbaloldali pártok visszatérését”.

Szerénytelenségnek tűnhet, de elhatároztuk, méltóbb vállalkozó híján kísérletet teszünk a közvéleményt megosztó fogalmak értelmének tisztázására, a társadalomban zajló folyamatok megértésére, lehetőségeink és tennivalóink azonosítására – fogalmaznak.

Az első nyilvános fellépés

A minap aztán a csoportosulás megtartotta első nyilvános konferenciáját, ahogyan az az Index tudósításából kiderül.

Ezen Pálinkás József – aki az MTA kormányzati megszállásának idejére Orbán engesztelhetetlen konzervatív ellenfelévé vált – arról beszélt, hogy ma szinte nincs normális magyar közélet:

a középszer és a még lejjebb egyre hangosabb, és tort ül a megtévesztett milliók felett,

a végletesen lebutított közbeszéd minden honfitársunk számára megalázó.

Király Miklós (tanszékvezető az ELTE jogi karán) szerint egyértelmű, hogy a magyar kormány ki nem mondott célja az EU gyengítése. Az Európai Ügyészséghez Magyarország azért nem csatlakozott, mert nálunk a jog az uralkodó elitre csak formálisan kötelező, a korrupciós ügyeket csak a kis halaknál vizsgálja a rendőrség és az ügyészség, vannak minden gyanú felett álló polgárok. Az EU-s támogatásokat, ezt az új Marshall-segélyt eltékozolták – mondta Király, aki szerint

lényegi változáshoz alapvető belpolitikai fordulatra lenne szükség, a NER önfelszámolására.

Csaba László, a CEU tanára – kilenc éve még Orbán tanácsadója, azóta a gazdaságpolitika kíméletlen elutasítója – az euróövezeti csatlakozásról szólva azt mondta, hogy minden az EU-hoz köt minket, az EU pedig egyre inkább az euróövezetet jelenti. Ha az euróövezet olyan szörnyű, hogy lehet, hogy egymás után lépnek be, miközben senki nem lépett ki belőle?

Urbán László, aki 1998-ban pár napig Orbán pénzügyminiszter-jelöltje volt, mígnem a Matolcsy György-féle tündérmesés felfogású választási programról azt nem mondta, hogy az nem a kormányprogram, lesújtóan nyilatkozott a jelenről. A magyar gazdaságban a versenyképességre épülő tevékenységek csak az állam által megtűrt mértékben, főleg csak az exportágazatokban működhetnek. A jogi keretek ott is bármikor átírhatók, a hatalom monopóliummá teheti és szétoszthatja ezeket a saját klientúrájában, s a nemzeti szuverenitás megőrzése Orbánéknak ennek zavartalan folytatása.

Jeszenszky Géza megdöbbenve látja, hogy a mai Magyarországon

magukat 56′-osnak mondó emberek Oroszországhoz akarnak közeledni,

mert soha nem a Kelet lesz a jövő. A szerkesztő-könyvkiadó Gyurgyák János, korábban Orbán erős támogatója arról beszélt, hogy

„a turanista, szívcsakrás, hátrafelé nyilazó, lelkünk mélyén ázsiaiak vagyunk eszmét mindig csak a romantikus analfabéták és hasonszőrűek szerették”.

S ezen az sem fog változtatni, ha a jövőben súlyos százmilliókat fordítanak ilyen intézetre, a magyarságkutatóra.

Ha tényleg keresztények volnánk,

ennek az lenne a következménye, hogy türelmesek, megértőek, toleránsak tudnánk lenne a más nemzetekkel és vallási közösségekkel szemben – ezt pedig Beer Miklós váci püspök mondta.

Szeretnénk, ha Magyarországon a politika nem a tájékozatlan emberek szavazatainak egyszerű ígéretekkel való megvásárlása lenne, hanem tájékozott emberek autonóm döntései alapján alakulhatna. Hogy ebből a kezdeményezésből mi lesz, azt el fogja dönteni a következő fél év – foglalta össze céljukat Pálinkás József. Ez egyelőre egy értelmiségi kör, aztán ha továbblépnek, mindenkinek személyesen el kell döntenie, rész akar-e ebben venni – tette hozzá.

FRISS HÍREK

Orbán időt n...

Vésztjósló s...

Magyarország...

Zsidók és mu...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!