Interjúk

Budapest a legjobb hely egy európai egyetemistának

0

A szállás olcsó, a közlekedés alig kerül valamibe, a koszt és a sör is könnyen kigazdálkodható vagyis nem véletlen, hogy a párizsi Le Figaro listáján fővárosunk az első helyen szerepel.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy Prága és Varsó is az élvonalban van és hogy mindez a nyugat-európai egyetemisták pénztárcáját tekinti mércének.

Budapesten egy hónap kihozható 360 euróból, ebben a sör nincsen benne.

De egy-másfél euró egy korsó sör Budapesten, míg ugyanez Párizsban 6 euró. Az ezüstérmes az olcsósági listán Prága, aztán Porto, Varsó és Lisszabon következik. Vagyis az EU keleti és déli városai.

A kontraszt a gazdag északnyugati rész az EU-ban. Itt London és Párizs viszi el a pálmát.

A brit fővárosban 1124 euró a minimális megélhetési költség egy egyetemistának.

És akkor még nem beszéltünk a tandíjról. A kontinensen az egyetemek jórésze állami támogatást élvez és ennek következtében kigazdálkodható a tandíj. Londonban viszont méregdrága az oktatás: évi tízezer eurót is elkérhetnek. Párizsban már jobb a helyzet: igaz, hogy a megélhetés méregdrága, de a tandíj jóval szerényebb hiszen az állam Franciaországban mélyen a zsebébe nyúl.

Mindez persze csak a megélhetési szempont.

A kérdés, hogy milyen diplomát szerez az egyetemista Budapesten, Lisszabonban, Londonban vagy Párizsban.

A hierarchia itt is könyörtelen. A sanghaji lista élvonalában szereplő egyetemek diplomái sokkal többet érnek, mint a többiek. Márpedig Kelet- vagy Dél-Európa alig van jelen a sanghaji listán, míg Északnyugat-Európa szép számban képviselteti magát.

De Anglia vagy Svájc méregdrága, míg Budapest vagy Lisszabon olcsó, vagyis a piacon mindenki megtalálja magának azt, ami neki a legjobb ár-minőség arányt jelenti. Akinek a pénztárcája lapos, de a fiatalos vállakozó szelleme töretlen, annak bízvást lehet ajánlani Budapestet vagy Prágát esetleg Lisszabont – ahogy azt a Le Figaro teszi.

„Én is próbálom befogni a számat, pedig minden nap ordítani tudnék”

Mi a következő lépés a civil törvény után – ez aggasztja az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjét, L. Ritók Nórát. A fuhu.hu-nak adott interjúban azt mondta, hogy aki az utóbbi időben szakpolitikai problémákról beszél, az áttolódik az „ellenséges oldalra”. A Hajdú-Biharban csaknem 1200 családot segítő alapítvány vezetője arról is beszélt, hogy az önkormányzatokkal és az intézményekkel együtt tudnak működni, egyedül az egyházi iskolákkal nem felhőtlen a viszony, a szegregáló hatásuk miatt. Szerinte azt sem szabad tagadni, hogy Magyarországon igenis vannak éhező gyerekek, nem is kevesen.

L. Ritók Nóra

Az az integrációs tevékenység, amelyet az alapítvány végez, nemzetközi kitekintésben is kiemelkedőnek és ritkának számít, milyen visszajelzéseik vannak?

Nagyon sok érdeklődés, megkeresés érkezik külföldről, hívnak minket konferenciákra, pályázati együttműködésekre. Külföldi egyetemeken szakdolgozatokban is feldolgozzák a munkánkat. Fontosak a különböző hálózatok, például az ATD, a nemzetközi mélyszegénység elleni hálózat, amelynek köszönhetően hasonló problémákkal foglalkozó szervezetekkel dolgozhatunk együtt. Rendszeresen érkeznek hozzánk látogatók is, főleg olyanok, akik a roma integráció iránt érdeklődnek, Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában, Szerbiában is vannak kapcsolataink. De volt már ilyen Európán kívül is, például Ausztráliában, Kanadában is. Ezekből nagyon sokat tanulunk mi is. Pl. nagyon érdekes, hogy a különböző országokban az állam hogyan áll hozzá az ilyen tevékenységet végző civil szervezetekhez.

Úgy látom, hogy az érdeklődés azért is nagy irántunk, mert

nem csak a sikerekről kommunikálunk, hanem a kudarcokról is, és ez hitelessé tesz minket.

Sokan olyan rózsaszín képet festenek erről az egészről, mintha csak a segítő szándékon, a lehetőségnyújtáson múlna az egész problémamegoldás. De a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. A problémával való hiteles szembesülés, a kudarcok beismerése és elemzése nagyon fontos. Mi azt hiszem, ezzel a küzdelemmel együtt vagyunk érdekesek, bár a pozitív alapállás adott nálunk is.

Tavaly év elején a független szakemberekből álló MagyarBrands Bizottság „igazi magyar márkának” választotta az alapítványt. Előtte Ön megkapta a társadalmi vállalkozások egyik legfontosabb nemzetközi kitüntetését, az Ashoka-tagságot. Ezeknek azóta voltak kézzelfogható eredményei?

Forrás: Igazgyöngy Alapítvány

Az Ashoka-tagságnak mindenképpen, folyamatos lehetőséget biztosít nemzetközi szinten, tudást és tapasztalatokat lehet szerezni,

pályázatok nyílnak meg, látogatók jönnek.

Legutóbb például az Ashoka, a McKinsey és a Corvinus Egyetem közös programjába kerülhettünk be, öt hallgató tantárgyi keretek között fél évig segített az egyik üzleti tervünk megalkotásában.

A MagyarBrands díjának abból a szempontból volt jelentősége, hogy a céges világból egyre több felajánlás, támogatás érkezett, olyan helyekről, akik a díjnak köszönhetően ismerték meg az alapítványt.

Ehhez képest hogyan érintette az alapítványt a civiltörvény?

Nyilvánvaló volt, hogy felkerülünk a „külföldről támogatott civil szervezetek” listájára. Egy ilyen alapítványt hazai forrásokból ma nem lehet fenntartani. Azt hiszem, pontosan látom azt a folyamatot is, hogyan jutottunk el idáig.

Az alapítványunk minden tevékenysége az állam működési hézagaira épült rá. Mondhatnám azt is, hogy

ott dolgozunk, ahol az állam sikertelen.

Olyan családokkal, akik kiesnek a szociális háló hézagain, akiknek életében generációk óta nem volt változás. Ez nem csak a mostani kormány felelőssége, így volt ez a korábbiak alatt is. Ám a hibákat, kudarcokat senki nem szereti látni, korábban sem szívesen szembesült ezzel egyetlen kormány sem. A szőnyeg alá söprés, hamis kommunikálás, félrefordulás mindig is jellemző volt. A különbség a korábbi kormányokkal szemben most annyi, hogy a probléma láttatásának ma következményei is vannak.

Minden tevékenységünkkel a rendszer hibáira hívjuk fel a figyelmet. Szakpolitikai szempontból tartunk tükröt. Mostanra viszont az a helyzet alakult ki, hogy aki ezt teszi, azt máris áttolják a pártpolitika színterére.

A szakpolitika felolvadt a pártpolitikában.

Például, ha azt mondom, hogy a közmunka nem vezet vissza a munka világába, azzal máris ellentmondok a kormánykommunikációnak. Ha arról beszélek, hogy a mai oktatás elvesztette az esélykiegyenlítő funkcióját, vagy arról, hogy a szegregált oktatás ma zöld utat kapott, akkor is. És ennek ma következményei vannak. Előttünk folyamatosan egyre több pályázati csap zárult be. A sok sikertelen, és érthetetlen pályázati elutasítás után már a pályázatíró cégek sem szívesen dolgoznak velünk. Honnan szerezhetünk hát a működtetésre forrást? Maradtak a civil és céges adományok és persze a külföldi pályázatok.

Tehát természetesen elértük azt a határt, hogy ki kellett tennünk a címkét. Ezzel a részével nincs is különösebb bajom, eddig is publikusak voltak ezek az infók a honlapunkon. Na de mi a következő lépés? Ez most még csak egy listán való szereplés, de

mi van, ha eldöntik, hogy az ilyen szervezetek nem kaphatnak az egy százalékos felajánlásokból? Vagy, hogy nem tarthatnak fenn iskolát?

Mi 550 gyereket tanítunk, művészeti képzésben. Velük akkor mi lesz? Ez aggaszt, hogy nem látom a szándékokat, lépéseket.

Forrás: Igazgyöngy Alapítvány

Nem értem az egésznek a célját sem, ezért olyan félelmetes. Mi olyan integrációs modellt akartunk fejleszteni, ami beépülhet a rendszerbe, javíthat az oktatás, a szociális ellátás problémáin. Egy ilyen lista, amely akár ellenséges célú is lehet, az esélyét is elveszi ennek.

A bojkott nem merült fel, mint más szervezeteknél?

A bojkottáló szervezetek jogi tevékenységet folytatnak, nekik ez a feladatuk, hogy épp így reagáljanak, és tereljék jogi útra ezt az egészet. Az Igazgyöngynek nem ez a feladata. Mi családokkal, gyerekekkel dolgozunk, és ez a felelősség más. Nem kisebb, vagy nagyobb, hanem más. Így is rengeteget moralizálok, hol van a határ, ameddig az ember kompromisszumot köthet? Én kiállhatok a véleményemért, én megtehetem, de

itt van a 33 munkatársam, ott van az 1200 család, akinek segítünk, ezt nem tehetem kockára.

Ez nagy visszafogó erő. Sok civil szervezet sokkal kompromisszumkészebb így is, mint mi. A túlélés érdekében hallgatnak, háttérbe húzódnak, nem konfrontálódnak. Így remélnek, és kapnak is (még) támogatásokat. A fennmaradás iránti félelem és a megfelelés kényszere furcsa helyzetet teremtett. Aláásta a civilséget. Nagyon messze vagyunk, és úgy látom, egyre messzebb kerülünk az egységes civil fellépéstől. Már annyiszor maradtam egyedül a küzdelemben, hogy inkább én is próbálom befogni a számat, pedig minden nap ordítani tudnék.

Ha már a tanodákról beszélünk, tavaly a kormány gyakorlatilag elvette a támogatást a hosszú évek óta jól működő tanodáktól, például az alapítvány által működtetett tolditól. Ez milyen hatással járt?

A tanodák iskolán kívüli foglalkozás keretében főleg a hátrányos helyzetű diákok tanulását segítik, akiknek sem a család, sem az iskola nem tud megfelelő feltételeket teremteni. A gyerekeknek nem kötelező ide járni, mégis sokan mennek. Toldon a tanoda beindítása óta folyamatosan és jelentősen javultak a diákok iskolai eredményei.

Amikor ez kiderült, nagy volt a baj. Mivel szakmailag a toldi tanoda meghatározó a tanodák módszertanának kialakításában, biztosra vettük a támogatást. A döntés is csúszott, muszáj volt felvenni hamarabb a tanodapedagógusokat, különben elhelyezkedtek volna máshol. A pályázat elutasítása egyszerűen érthetetlen volt, az indoklás nem állta meg a helyét, a fellebbezésünkre azóta sem kaptunk választ.

Vészhelyzet volt.

Akkor jött az, hogy Bayer Zsolt kitüntetése miatt elárvereztem a lovagkeresztemet, és erre fordítottuk a pénzt. Civil támogatásokat is kaptunk. Aztán Oplatka András felajánlotta a Prima Primissima díjának a felét. Így összesen 10 és fél millió forintos költségvetéssel végig tudtuk vinni a tavalyi tanévet a tanodában.

Nyáron külföldi alapítványok támogatásából fedeztük a tanodatáborokat. Most elkezdjük a tanévet. Próbálunk forrást keresni, hamarosan például a piacra dobunk egy társasjátékot. Kapunk támogatást nemzetközi alapítványoktól, cégektől is, adománygyűjtő akciókat is szerveznek nekünk. Most három pedagógus van munkaviszonyban a tanodában, aztán ott az önkéntesek útiköltsége, a rezsi, uzsonna, egyéb költségek. Azt hiszem, hónapról hónapra kell majd előteremtünk a fenntartást, de nem adjuk fel.

Forrás: Igazgyöngy Alapítvány

A helyi polgármesterekkel, önkormányzatokkal milyen a viszonya? Könnyű velük együtt működni?

Ez egy nagyon érdekes tanulási folyamat volt. Amikor először találkoztunk azzal, hogy milyen szinten vannak alapjogsértések a rendszerben, az sokkoló volt. Először próbáltuk ezt négyszemközt jelezni. Meghallgatták, de nem volt változás. Amikor ezt nyilvánosan tettük, akkor jött a sértődés, és feszült lett a viszony. Gyakorlatilag nemkívánatos elemek lettünk. Ez azonban tarthatatlan volt, gyakran bosszúállásokkal azokon, akiken segíteni szerettünk volna. Lassan megértettük, hogy ők,

a rendszeren belül dolgozók is nehéz helyzetben vannak, kiégettek, forráshiányosak.

Azt is láttuk, hogy nem lehet úgy segíteni, fejleszteni egy társadalmi csoportot, hogy azt ne kössük be ezer szállal a rendszerbe. A stratégiai váltás eredménye lett egy nyugodtabb viszony a településekkel, változó szinten megindult együttműködésekkel. Nem mondom azt, hogy mindenhol a „támogatott” kategóriába tartozunk, de azért a „tűrtbe” már igen. És tudom azt, hogy nem egyszerű velünk dolgozni, például a polgármestereknek sem. Ugyanúgy, ahogy az állam esetében, a településeken is láttatjuk a problémát. Melyik polgármester szereti, ha a regnálása alatt mi ezekben a problémákban mozgunk? Mindenki sikeres időszakot akar, az újraválasztásért, a helyi hatalomért.

Egy konfliktushelyzet van, amin nem tudok túllépni: az egyházi iskolák és a szegregáció.

Az, hogy ők nem vesznek fel roma gyerekeket. Ez beláthatatlan folyamatokat indít meg a településeken. Próbálkozunk itt egy deszegregációs programmal, de ez egy kínkeserves harc. Pláne, hogy nincs valós kormányzati szándék sem amögött, hogy ez megszűnjön.

A legjobb az együttműködés a gyermekjóléti, gyámügyi területeken. Van, ahol az év végi beszámolókban is megjelenik, hogy az Igazgyöngy Alapítvány segítsége fontos és jó.

Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó már 2015-ben azt mondta, hogy „nincs rendszerszintű gyerekéhezés” Magyarországon. Nemrég Rétvári Bence államtitkár ugyanezt írta egy írásbeli kérdésre adott válaszában. Mit gondol erről?

Nem igazán értem, miért nem lehet ezt beismerni. Létező dologról beszélünk, és engem ebben nem nagyon érdekel, hogy a „rendszerszintű” arány kinek, mit jelent.

Kétféle éhezésről beszélünk: mennyiségiről és minőségiről.

A mennyiségi éhezés jelenti azt, hogy vannak olyan időszakok, amikor valakik nem jutnak elegendő mennyiségű ételhez. Azokban a családokban, akik pl. uzsorába kerültek, ez gyakran előfordul. Ilyen van, ezt nem lehet tagadni, aki itt él, az látja.

A másik a minőségi éhezés, amikor nem jutnak a gyerekek elég fehérjéhez, húshoz, tejtermékhez. Szénhidrát-alapú az étkezésük, sokszor például a család csak kenyeret tud venni, esetleg krumplit. A szegregátumokban, ahol ez a minőségi éhezés gyakori, ez is az egyik oka, hogy több a sajátos nevelési igényű gyerek, mint máshol, mert a szervezetük nem tud megfelelően fejlődni. Ők nem sovány, ránézésre is éhező gyerekek, de nem táplálkoznak megfelelően.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem kapcsolódnak sikeresen a menzákon bevezetett reformétkezéshez? Azért, mert

ők nem is ismerik ezeket az ízeket.

Sok családban kimarad a szoptatás utáni bébiételes időszak, egyből azt eszik, amit a felnőttek. Vagyis paprikáskrumplit, lebbencslevest, szóval ilyen „pörköltízű”, zömében tésztás dolgokat. Ezeket ismerik, az idegen ízekkel nem tudnak mit kezdeni. Nekik ez ugyanolyan, mint amikor egy ember elmegy mondjuk Indiába, és nem ízlenek neki az ottani csípős fűszerezésű ételek, mert nincs hozzászokva.

Sajnálatos, ha egy kormány nem hajlandó kimondani, hogy a gyerekéhezés problémája igenis létezik.

A szocializmus idején ez ugyanígy volt az analfabetizmussal… ami mellesleg azóta is jelen van. A gyerekszegénység teljesen nem szüntethető meg, a legtöbb országban jelen van, legfeljebb az arányok mások. Statisztikák szerint nálunk 40-50 ezer olyan gyerek van, akit a mennyiségi éhezés fenyeget az országban, és több százezer, akit a minőségi.

Forrás: Igazgyöngy Alapítvány

Említette az uzsorát is, nagyon sok faluban, ahol a többség mélyszegénységben él, ez komoly problémát jelent. Ez ellen tudnak valamit tenni?

Együttműködünk a rendőrséggel, és ezt a közösség felé is kommunikáljuk. Mi az integrációt akarjuk elősegíteni, ehhez a jogkövető magatartás, a társadalmi normák betartása is hozzá tartozik. Ebbe viszont nem fér bele a bűnözés, az uzsora sem.

Amikor elkezdtünk dolgozni, beleszaladtunk kemény helyzetekbe, gyakran fizikailag is veszélyben voltunk. Tudjuk, hogy megszüntetni nem fogjuk tudni, mindig feljön egy réteg, aki ebből él. Nem csak arra kell gondolni, hogy pénzt adnak kölcsön, aztán a sokszorosát követelik vissza. Van élelmiszeruzsora is, amikor a „boltocskázás” termékeit később kell kifizetni, de sokszoros árakon. Vagy ott van a pénzért fuvarozás. Vannak, akik elvisznek másokat boltba, orvoshoz, hivatalba – csak épp a benzinpénz többszörösét kérik érte. Ebbe az elzártság miatt mennek bele az emberek: nincs tapasztalatuk, nem tudják, hogy lehet máshogy is közlekedni, emiatt inkább fizetnek.

Azt már el tudtuk érni, hogy az uzsora bizonyos határon nem megy túl. Ehhez szükség volt a kölcsönös bizalomra a rendőrséggel. És az is fontos, hogy ha az ember elindít egy fejlesztést, akkor azok, akik az esélytelenség miatt korábban az uzsorához fordultak, lehetőséget kapjanak másra.

Ha van, aki segíti őket, aki ad reményt, munkát, amiből normális jövedelmük lehet, akkor lesz alternatíva egy másfajta döntésre.

Persze ehhez közösségi normák is kellenek. A szegregátumokban szétestek a közösségek, ezeket újra kell építeni. Segíteni kell az embereknek, hogy másfajta életet is megtapasztaljanak.

Ráférne egy ráncfelvarrás a 25 éves Szigetre

0

Véget ért a jubileumi Sziget, ami nem hozott nagy katarzist. A fellépőkből és más programokból nem nagyon tűnt fel, hogy ünnepel a fesztivál, és egyébként sem sikerült semmi izgalmas újítást összehozniuk a szervezőknek. Ennek megfelelően el is maradtak a tavalyi látogatórekordtól, és csak két nap telt meg a fesztivál. A Sziget egyébként ugyanúgy nézett ki és ugyanolyan hangulatú volt, mint az elmúlt években, azzal a különbséggel, hogy kifejezetten gyengére sikerült az idei lineup.

A megújulás szükségességét a szervezők is érzik: a fesztivált lezáró sajtóközleményben a Sziget új cégvezetője, Kádár Tamás már azt ígéri, hogy jövőre komoly jelei lesznek a változásnak. „Lezárult egy korszak, amelyben felépítettünk egy egyedi, trendi, multikulturális fesztivált, ami speciális feelingjével, kulturális sokszínűségével, egyedi programjaival, a szolgáltatásainak minőségével és nem utolsó sorban látványos megjelenésével tűnt ki a nemzetközi paletta többi fesztiváljai körül. Mára a Sziget olyan példaértékű fesztivál lett, aminek a receptjét sokan átvették, emiatt nekünk is változnunk kell, hogy ne egyek legyünk a sok hasonló közt” – idézik Kádár Tamást, aki a leköszönő Gerendai Károlytól vette át a Sziget irányítását.

A fesztivál indulása előtt tartott nagy sajtótájékoztatóján – amelyen mindenki valami nagy bejelentésre várt, de végül nem történt ilyen -, Gerendai viszont még arról beszélt, hogy azért nem készültek semmi extrával a 25 éves Szigetre, mert a fesztivál van olyan jó, hogy önmagában is bevonzza a látogatókat. Már akkor is úgy tűnt, hogy ez inkább csak az utólagos megideologizálása annak, hogy miért nem lesz idén semmi különlegesség. Úgy tűnt, hogy a szervezők igenis akartak valami nagyot dobni, csak nem jött össze. Persze az is lehet, hogy tényleg úgy érezték, hogy elég egy 25-ös számot odaírni a logó elé, és kész a jubileumi fesztivál.

Ugyanis ennél több jel nem nagyon mutatott arra, hogy negyedszázados fennállást ünnepli a Sziget. Az igaz, hogy ez a fesztivál és a közönsége már nagyon más, mint a ’90-es évek első bulijai, ezért a múltidézés tényleg furcsán vette ki volna magát. De sokan számítottak legalább nagy nevekre, akiknek a koncertjét sokáig lehet majd emlegetni. Ehhez képest a tavalyi Sziget lineupja jóval erősebbre sikerült, mint a jubileumi évé. Az idei legfontosabb fellépők már vagy játszottak a Szigeten, esetleg más hazai fesztiválon (Pink, Kasabian, Wiz Khalifa, Macklemore & Ryan Lewis, Bad Religion, Major Lazer) vagy egy éve számítanak sztároknak (Chainsmokers). Pink koncertje egyébként kifejezetten különlegesre és látványosra sikerült, de ez a fesztivál mínusz 1. napján volt, és utána sem sikerült hasonlót hoznia senkinek.

Hiába ígérték a szervezők azt is, hogy, ha nem is lesz nagy újítás, idén még szebb lesz a fesztivál. Egy-két plusz street artos projekttől eltekintve ugyanis teljesen ugyanúgy nézett ki a Sziget, mint az elmúlt években bármikor. Igaz, hiányzott például az óráskerék, a Sziget Eye, ezt viszont elég nehéz előrelépésként értékelni.

Tavaly majdnem 500 ezer embert vonzott a Sziget, ami rekordot jelentett, idén pedig 452 ezer látogató volt kinn a fesztiválon. A tömegérzés tehát így is megvolt, de mintha kevésbé lettek volna lelkesek idén a szigetlakók. A nagyszínpad előtt tartott, a koncertek közé ékelődő special partyk például hagyományosan mindig rengeteg embert vonzanak, de idén minden nappal egyre csökkent az érdeklődés irántuk. Egyébként ezek is szinte ugyanazok voltak, mint tavaly, kivéve a vasárnapi szülinapi bulit, ami viszont cserébe elég nagy csalódás volt. Eleve már azt is szomorú volt látni, hogy milyen kevesen gyűltek rá össze. Végül azoknak lett igazuk, akik nem törték magukat, mert csak particsákókat és nyalókát osztogattak a szervezők.

Kicsit még abban reménykedtünk, hogy talán a nagyszínpados programot lezáró keddi záróshow különleges lesz az ünnepre való tekintettel, de ebben is csak a megszokottat hozta a Sziget. A Dimitri Vegas&Like Mike dj páros odatette magát, de ugyanarra a koreográfiára működött az idei end show, mint a tavalyi vagy az azt megelőző.

Összességében tehát nem maradtak ki semmiből azok, akik kihagyták a jubileumi Szigetet, ha egyébként az elmúlt néhány évben valamikor betették a lábukat a fesztiválra. És, habár abban igaza van Gerendai Károlynak, hogy a Sziget így is nagyszerű rendezvény, ami rengeteg embert vonz szerte a világból, mi azért sajnáljuk, hogy nem lett maradandóbb élmény a 25. fesztivál.

A génkezelt lazac olcsóbb, de vajon nem veszélyes-e? Vita Kanadában, ahol először engedélyezték az árusítást

0

A környezetvédők sem adják fel és azért küzdenek, hogy az eladók jelezzék: itt génkezelt lazacról van szó! Aztán mindenki eldöntheti maga: akar-e génkezelt lazacot fogyasztani vagy sem?!…

4,5 tonna génkezelt lazacot adtunk el az év eleje óta – büszkélkedett az AquaBounty Technologies főnöke sajtóértekezletén. A környezetvédők háborognak, mert szerintük veszélyes lehet az egészségre a génkezelt lazac, de ezt nem közlik az eladók a vásárlókkal. A környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta: ő maga is szívesen eszik a génkezelt lazacból. Igaz, hogy Kanada az első ország a világon, mely engedélyezte, hogy a szupermarketben is árusíthassanak génkezelt állati húst, de ugyanakkor a polcok tele vannak génkezelt növényekkel. Ezeket évtizedek óta fogyasztják Észak Amerikában és az orvosok nem mutattak ki negatív hatásokat. Kanadában a törvények szerint csak akkor kell jelezni, hogy egy élelmiszer problematikus lehet az egészségre, ha orvosilag ez igazolt.

Így az AquaBounty Technologies vígan nyomul előre a génkezelt lazaccal, melyre egyre több a megrendelő. Ugyanis a génkezelt lazac olcsóbb. Miért? Mert az atlanti lazac genetikai kódját módosítják a csendes óceáni lazac növekedési hormonjával. Ily módon a lazac már 16-18 hónap alatt elérheti a felnőtt kort míg normális körülmények között ez 30 hónapot vesz igénybe. Táplálék igénye emiatt 75 százalékkal kisebb. Még egy előnye van- mutatott rá az amerikai cég főnöke. Ez pedig az, hogy a génkezelt halakat Kanada területén táplálják míg korábban Panamában voltak a nagy lazac halastavak. Így a hazai munkaerő piac is profitálhat a génkezelt lazac előre töréséből. A környezetvédők Kanadában ennek ellenére nem adják fel: azért küzdenek, hogy az eladók jelezzék: itt génkezelt lazacról van szó! Aztán mindenki eldöntheti maga: akar-e génkezelt lazacot fogyasztani vagy sem?!…

 

Nem áll szóba a postás a Trónok harca sztárjával

0

A világ talán legnépszerűbb sorozatának szereplői néha nehézségekkel találkoznak. A Bronnt alakító Jeromy Flynn-nel például nem áll szóba a postás.

Figyelem, a cikk spoilert tartalmaz, ha még nem látta a hetedik évad negyedik részét (vagyis az eddigi utolsót), ne olvasson tovább!

A Bronnt alakító Jerome Flynn az egyik legnépszerűbb karakternek számít, laza stílusa miatt – a Mashable egyenesen a sorozat Han Solójának nevezi.

A legutóbbi rész után azonban esett a népszerűsége.

Az HBO Making Game of Thrones című műsorában arról beszélt, hogy a postása már nem áll szóba vele, miután az előző részben egy óriási nyíllal meglőtte az egyik sárkányt, amelyen ráadásul ott ült a királynő, Daenerys is.

A jelenet a videón 5:10-től:

Jaj, de jó, a habos mogyoró

Nemcsak hogy jó, de ez lett a legjobb. A Balatoni habos mogyoró lett idén Magyarország tortája, míg a Magyarország cukormentes tortája verseny nyertesének a Pöttyös Pannit választották.

Idén 30 torta közül választotta ki a zsűri Magyarország tortáját – közölte az eredményhirdetésen a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének ügyvezetőségi tagja.

Pataki Ádám elmondása szerint a legjobbnak bizonyult Balatoni habos mogyorót a budapesti Horváth Cukrászda Kft. által működtetett Sugar! Design Cukrászda cukrásza, Vaslóczki Orsolya készítette, aki korábban a Magyarország cukormentes tortája versenyt is megnyerte már.

A torta mogyorós habtészta alapú, mogyorós roppanós tésztával, feketeribizli-zselével, tejcsokoládés karamellhabbal és mogyoróhabbal készült.

A dél-balatoni mogyorót felhasználó édesség receptje csak az év végén lesz nyilvános, addig csak az ipartestület tagjai készíthetik – tette hozzá Pataki Ádám.

A cukormentes torták versenyét a Pöttyös Panni nyerte

Bechmann György, a Magyarország cukormentes tortája verseny zsűrijének elnöke elmondta, hogy az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete által meghirdetett Magyarország cukormentes tortája verseny élén végzett Pöttyös Panni tortát Varga Margit, a budapesti Zazzi Cukrászda cukrásza alkotta meg.

A torta nem tartalmaz hozzáadott cukrot és fehér lisztet; az üde málna mousse ízét finoman kiegészíti a szilva réteg édessége, amely jól harmonizál a mandulalisztes mákos piskótával is – szólt a Pöttyös Panni tortáról.

A pékek is versenyeztek

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke elmondta, hogy augusztus 20. alkalmából idén is három kategóriában hirdettek versenyt: a legjobb búza-, rozs- és innovatív kenyér az ünnep után az ország számos pékségében kapható lesz.

Idén 33 versenymunka érkezett; mind adalékmentes, kovászos technológiával készült, de nagyüzemi technológiával is gyártható termék.

A búzakenyér kategória győztese, egyben a Szent István-napi kenyér a Kurdi Family Kft. Görböc kenyere lett – jelentette be Septe József.

A két tortát és a Szent István napi kenyeret először augusztus 19-én és 20-án a Magyar Ízek Utcáján lehet megkóstolni.

Pink a közönség feje felett repült a Szigeten

0

A mínusz 1. nappal megkezdődött szerdán a jubileumi, 25. Sziget Fesztivál. A nap legfontosabb fellépője Pink volt, aki egyben az egész fesztivál egyik legnagyobb húzóneve is, és már a nyitónapon elég magasra tette a mércét a többi fellépőnek. Szó szerint.

Üdítő dolog, hogy úgy is lehet valaki nőként popsztár, hogy nem rázza a fenekét a színpadon, és nem posztol magáról folyamatosan szexi képeket az instára. Márpedig Pink pont ilyen.

Azt nem lehet tudni, hogy mennyire találta ki önállóan az imidzsét, amikor a deszkásszerű csajból inkább rockerszerű lett, de hitelesnek tűnik, amit csinál – valószínűleg ezért is van még mindig a színpadon, nem úgy, mint pár vele egykorú kolléganője.

Fotók: KTGY

Az is nagyon szerethető benne, hogy a számaiban nemcsak szerelemről és bulizásról van szó (pedig egyébként ezekről is van számos nagy slágere), hanem úgynevezett

komoly témák, például családi gondok, női szerepek és más is hasonlók is rendre előkerülnek.

De a zenéje mindezzel együtt is jól kitalált, jól végiggondolt popzene, elvégre is Pink minden lázadásával együtt egy kiadó által támogatott csajbandában kezdte a karrierjét, csak még a tényleges indulás előtt egyedül ő maradt meg belőle. Ekkor 16 éves volt, de húsz évvel később még mindig koncertezik, és olyan show-kat csinál, mint a szerdai szigetes, amit még biztos sokáig fogunk emlegetni.

A szerda ugyanis egyértelműen Pinkről szólt a fesztiválon: már napközben is lehetett látni a rózsaszínbe öltözött rajongókat minden korosztályból. Kádár Tamás a Sziget Kft. cégvezetője a fesztivál keddi sajtóbejárásán arról beszélt, hogy idén nemigen lesz rekord látogatószám a Szigeten, de Pinktől azért sokat remélnek.

Ahhoz képest, hogy csak a mínusz 1. nap volt szerdán, tényleg

hatalmas tömeg gyűlt össze a fesztiválon, és mivel sokan csak Pinkre voltak kíváncsiak, a koncert kezdete előtt nagyon nehéz volt bejutni a Szigetre.

De megérte.

Pink és zenekara majd másfél óráig volt a színpadon, és ezalatt előadták a legnagyobb régebbi (Get the Party Started, Just Like a Pill, Raise Your Glass) és újabb slágereket (Just Give Me a Reason, Try, Just Like Fire), mindezt elképesztően összetett színpadi jelenléttel megtámogatva. Tűzijáték, lángok, füst, óriási díszletelemek és természetesen táncosok is voltak a show-ban, de a legnagyobb attrakciót a végére tartogatták.

Korábban a szigetes szervezők már beszéltek arról, hogy elképzelhető, hogy Pink a közönség feje felett repkedve is énekel majd, de nem volt biztos, hogy tényleg össze is jön a dolog. Már úgy tűnt, hogy nem is lesz belőle semmi, de Pink végül a visszatapsolás után elhangzó So What alatt

a magasba emelkedett, és úgy énekelte el a dalt.

Vagyis énekelte volna, mert a mikrofonjával gondok voltak, de a látvány kárpótolt ezért.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Pink ugyanis még szaltózott is a magasban, illetve egészen közel leengedték a közönséghez. Mivel a tömegben állva inkább csak a kivetítőn lehetett követni a koncertet, sokan annak köszönhetően láthatták először élőben Pinket, hogy elrepült a fejük felett. Soha jobb kezdést egy fesztiválra.

Megvan a nyolcmilliomodik látogató a Szigeten

0

Egy Szatmárnémetiből érkezett 22 éves egyetemista lány lett az. Most ment ki először a Szigetre, ezentúl viszont mindig ott lehet – örökbérletet kapott ugyanis Gerendai Károly főszervezőtől.

„Nagyon meg vagyok lepődve, nagyon jó érzés,

ezek után biztosan itt leszek minden Szigeten.

Azért a mínusz egyedik napra jöttem ki, mert nagyot akartam bulizni a Pink-koncerten. Leginkább a rockzenét szeretem” – mondta az MTI-nek Juhász Evelyn, aki 14 óra 30-kor érkezett a pénztárhoz.

Gerendai Károly azt is megígérte neki, hogy szerdán este találkozhat a nap fő fellépőjével, Pinkkel a nagyszínpad mögötti backstage-ben.

Fesztiválozók érkeznek a Szigetre
MTI Fotó: Mónus Márton

Az idei a jubileumi, 25. Sziget Fesztivál, amelyen mások mellett Wiz Khalifa, PJ Harvey, a Kasabian, Macklemore & Ryan Lewis, a Chainsmokers, a Major Laze és Alt-J is fellép a következő napokban.

MTI/FüHü

Férfiaknak drágább egy ausztrál kávézó

0

Alig 24 órája számoltunk be arról, hogy egy kínai gyorsétteremben a nagymellű nők kedvezményt kapnak, és tesék, máris itt az újabb, ezúttal a negatív diszkriminációról szóló hír: felárat számolnak fel a férfiak egy ausztrál kávézóban.

A melbourne-i Handsome Her nevű hely 18 százalékkal többet számláz nekik, mivel egy nemrég megjelent tanulmány szerint átlagosan ennyivel keresnek többet, mint a nők.

Az így befolyó összegből a kávézó nőket támogató projekteket finanszíroz.

A Brunswick városrészben működő vegán kávézó így hirdeti magát: „egy hely nőktől nőknek.

Egyik alapítója, Alexandra O’Brien a Channel 7 televízióban elmondta, hogy felárat havonta egy héten át számolnak fel a férfiaknak, de annak kifizetése teljesen önkéntes.

„Eddig senki nem vonakodott kifizetni. Végül is jó célra megy” – mondta. Ha kötelező lenne a plusz 18 százalék kifizetése, a Handsome Her valószínűleg heves kritikákra számíthatna. Az diszkriminációellenes ausztrál törvények ugyanis nagyon szigorúak.

A közösségi oldalakon azonban így is többen hangot adnak nemtetszésüknek.

25 éves a Sziget

0

A 2014-es Sziget újra elnyerte az Európa legjobb nagyfesztiválja címet. 2016-ban a látogatók száma 490 ezerre emelkedett, ekkor köszönthették a Sziget történetének hétmilliomodik látogatóját.

Idén huszonötödik alkalommal, augusztus 9. és 16. között rendezik meg az óbudai Hajógyári-szigeten a Sziget fesztivált.

1993-ban a világ legolcsóbb és legjobb nyaralásának nevezték a Hajógyári-szigeten „Kell egy hét együttlét” jeligével augusztus 19. és 26. között megrendezett Diákszigetet.

Az ötletgazdák – Gerendai Károly, Müller Péter Sziámi és Szekfű Balázs – olyan nemzetközi ifjúsági kulturális találkozót akartak szervezni, amely mérsékelt áron kínál lehetőséget kulturális szabadidős programokra és kapcsolatteremtésre.

A 26 millió forintos költségvetésű rendezvény fővédnökségét Göncz Árpád akkori köztársasági elnök vállalta, az ismert hazai előadók és kezdő művészek kétszáz koncertje, nyolcvan film és negyven színházi produkció több mint 43 ezer látogatót vonzott.

Egy évvel később, 1994-ben már több ismert külföldi fellépővel gazdagodott a program; a rendezvény apropója a woodstocki fesztivál 25. évfordulója volt. 1996-ban a fesztivál neve Pepsi Szigetre változott, és egy évvel később már 28 sátorban csaknem nyolcszáz program zajlott, ekkor közvetített először a helyszínről a Music Television, és ekkor költöztek az éjszakai koncertek hangszigetelt sátrakba. 1998-ban bevezették a folyamatos zajszintellenőrzést is.

1999-ben súlyos baleset történt; egy körhinta két kocsija menet közben kiszakadt, és a benne ülőkkel együtt a földre zuhant; egy fiú később belehalt sérüléseibe.

2001-ben a fesztivál legerősebb napján ki kellett tenni a jelképes „megtelt” táblát, mert a nézők száma elérte a rendezők által megállapított 60 ezres felső határt – ennyi embert volt képes kiszolgálni az alkalmilag kiépített infrastruktúra.

2012-ben a huszadik születésnapját ünneplő fesztivált az a megtiszteltetés érte, hogy Európa huszonöt legnagyobb fesztiválja közül a legjobbként elnyerte a European Festival Awards fődíját. A YouTube, a világ legnagyobb videomegosztó oldala öt napon át közvetítette élőben az eseményeket.

2013-ban kikiáltották a Sziget Fesztiválköztársaságot, amely lenyűgöző, eddig nem látott látványvilággal párosult. Felállították Európa legnagyobb hordozható óriáskerekét, a Sziget Eye-t, és itt tartották – a Sziget kezdeményezésére – a nemzetközi fesztiválkonferenciát is.

2014-ben az előző évek csökkenő látogatószáma után fordulat állt be; 415 ezer érdeklődőt számláltak, és a csúcsnapon 85 ezres telt ház volt. A 2014-es Sziget újra elnyerte az Európa legjobb nagyfesztiválja címet. 2016-ban a látogatók száma 490 ezerre emelkedett, ekkor köszönthették a Sziget történetének hétmilliomodik látogatóját.

MTI/FüHü

 

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!