Kezdőlap Keresés

agóra - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

A Klubrádió Magyarország legnagyobb agórája

„Fogalmam sincs, hogy a miniszterelnök mit gondol a cigányokról, a zsidókról, a melegekről, szerbekről, szlovákokról, románokról. Még Sorossal, Brüsszellel, az ENSZ-szel kapcsolatban sem tudom, mit gondol, csak azt, hogy mit beszél róluk. Ha éppen olyat kell mondani, hogy bárkit, akár a pirézeket, meg kell vetni, akkor azt mondja” – ezt nyilatkozza Arató András, a Klubrádió elnöke a Független Hírügynökségnek. A Klubrádió most 2021-ig biztosan rendelkezik frekvenciával, de gazdasági léte folyamatosan bizonytalan, mivel Magyarországon nem létezik reklámpiac, csak a csókosok jutnak ilyen bevételekhez. Pedig, állítja az elnök, a csatornát hetente ötszázezer ember hallgatja és kommentálja, így nyugodtan elmondható, hogy ez az ország legnagyobb agórája.

 

Mit vársz?

Mitől?

Szerinted?

Hát, gondolom a választástól.

Így igaz.

Nézd, vannak realitások. Magyarország vizsgázik. 2014-ben is vizsgázott, akkor megbukott. 2010-re még lehet kifogást, felmentő okokat találni, de azért az is egy bukás közeli állapot volt.

Mert?

Mert az ország már korábban kipróbálta az Orbán-kormányzás természetét, és abból nagyjából látni lehetett egy újabb Fidesz-győzelem következményeit. Aztán ezt meg is tapasztalhattuk, ezért állítom, hogy ’14-ben a választóközönség megbukott a vizsgán.

Milyen értelemben?

Azt gondolom, hogy egy felnőtt, jobb sorsra érdemes ország, nem választ magának ilyen vezetőket. Bizonyára emlékszel rá, hogy 2011-13 között nagyon sok uniós vezetővel találkoztam, rengeteg interjút adtam, és sokan elmondták nekem: ők nem a magyar népre, hanem a magyar kormányra haragszanak. És azt is elmondták, hogy megváltozik a magyar választópolgárok megítélése, ha a tapasztalatok ellenére újra megválasztja rezsimet. Ez az ország azonban mindent elfogadott, többek között azt is, hogy szűkítették a választójog szabadságát. Ma már azt mondják nekünk, vagy a „centrális erőteret” választod, vagy adhatod a voksodat az erősen fragmentált ellenzékre, a szélsőjobbtól a szélsőbalig egy kupacban. Utóbbi esetben persze hazaáruló vagy. Ahol szabad és arányos választás van, ott nem kényszerítik bele a polgárt egy lehetetlen döntésbe. Márpedig az egyfordulós választás ezt kényszeríti arra a választóra, aki nem vágyik a NER folytatására. Demokrata pedig aligha adja a voksát szélsőjobboldali jelöltre. A nálunk alkalmazott egyfordulós szisztéma kizárja, hogy a választók szabadon kifejezzék akaratukat.

Azt gondolnám, hogy már bőven elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy a Fidesz választási rendszere, a manipulációk, átforduljanak az ellentettjébe, vagyis az általa kitervelt rendszer elkezdjen ellen dolgozni, ám ez még sem következett be. Szerinted miért nem?

Mi az, hogy ellene? Azon kívül, hogy utálják ezt a rendszert, meg a tolvaj társaságot, egy zsidókat listázni akaró, gárdát vonultató alakulattal miféle közösséget vállalhat egy szekularizált európai államra vágyó demokrata? Az a közös, hogy ami van, azt le kell váltani? Ez Sophie választására emlékeztet.

De miért kevés, amikor mindegyik azt mondja, hogy le kell váltani.

Igen, azt mondja, de egyébként meg öt százalék kell ahhoz, hogy bejusson valaki a parlamentbe, ahhoz pedig az egyszerű többség is elegendő, hogy valaki az egyéni választó körzetében nyerjen.  A Fideszt megelőző időkben, a kétfordulós rendszerben, volt alternatíva, nem kellett koalíciót kötniük a teljesen különbözőknek, és a másodikban is csak a hasonlók értékrendet követőek kötöttek szövetséget. Orbán is annak köszönhette az első miniszterelnökségét, hogy Torgyán nyolcvanhárom helyen visszaléptette a jelöltjeit.  Ha 1998-ban egyfordulós a választás, akkor nincs Orbán-kormány. Nekem viszonylag könnyű a helyzetem, itt Budapesten. De, ha egy olyan helyen laknék, ahol a Jobbikra kellene szavaznom ahhoz, hogy megszabaduljunk Orbántól, az elfogadhatatlan a számomra. Jobbik semmit és senkit nem vont vissza az első éveinek szélsőségességéből, ahogy ők becézték, nemzeti radikalizmusából. Ebből az következik, hogy nem változtak a nézeteik, csak most hallgatnak róluk.

Mi az, amit nem vett át a Fidesz a Jobbik szélsőséges nézeteiből?

Lehetséges, de a Fidesz számára, fennállása óta, minden ideológia pusztán hatalomtechnikai eszköz. A liberalizmus is az volt, a nemzeti konzervatívizmus is, és most a neohorthysta, neofasiszta gondolatok is. Ha holnap a Világ proletárjai egyesüljetek  szlogennel lehetne nyerni, akkor azt vallaná.

Magyarul egy kifejezett hatalomtechnikusnak tartod a Fideszt.

Ennél azért egy picit súlyosabb a helyzet, bár fogalmam sincs, hogy a miniszterelnök mit gondol a cigányokról, a zsidókról, a melegekről, szerbekről, szlovákokról, románokról. Még Sorossal, Brüsszellel, az ENSZ-szel kapcsolatban sem tudom, mit gondol, csak azt, hogy mit beszél róluk. Ha éppen olyat kell mondani, hogy bárkit, akár a pirézeket, meg kell vetni, akkor azt mondja. Vitában állok néhány emberrel, barátaimmal arról, hogy ez a Soros-plakát kampány antiszemita-e vagy sem. Önmagában természetesen nem az, hiszen nem szerepel például a zsidó szó rajta. Ez olyan, mint az olaj: önmagában nem ég, de ha tűzre öntik, akkor annál inkább. Miskolcon sem mondta Orbán, hogy neki a cigányokkal problémája van, csak éppen úgy fogalmazott, hogy azok, akiknek baja van velük, értsék úgy, ahogyan szeretnék. Legitimálja a gyűlöletet. A miniszterelnök nem problémát kezelt, hanem koncot vetett a vérszomjasaknak.

Neked személyesen is harcokkal telítetten teltek el a fideszes évek, és azon kevesek közé tartozol, aki sikerrel vívta meg ezt a harcot, hiszen a Klubrádió él és létezik, pedig megpróbálták ellehetetleníteni.  Orbánt ismerve, akinél nem létezik a vereség fogalma, újabb győzelme esetén, ismét nekifut benneteket ellehetetleníteni?

Először is: nem látom a jövőt. Ezt a kérdést 2014-ben is feltették nekem, de akkor sem, most sem foglalkozom ezzel. Nem foglalkozom azzal, hogy mi történik, ha így alakul, vagy ha úgy alakul. Azért van meg ez a rádió már nyolc éve, mert mindig azt gondoltam, hogy a nagy dolgokkal kell foglalkozni, a kicsiket meg intézni. Ebben az értelemben a Klubrádió kis dolog. Az események két szálon futottak: az egyik maga a frekvencia, azaz a megszólaláshoz való jog, a másik pedig a gazdaság, a fenntartás anyagi fedezetének megteremtése.  Az a szál, hogy ne legyen frekvenciánk, 2014-re lezárult; akkor végre megkaptuk a frekvenciát, nyolc bírósági ítéletet követően. De a frekvencia engedély véges jószág, hét plusz öt évre szól. Ez tehát nem olyan, mint egy újság, amely, ha van pénzed, addig adod ki, ameddig akarod. Legalábbis eddig így volt.

A Népszabadság példája nem ezt mutatja.

A Népszabadságot gazdasági eszközökkel szüntették meg, nem adminisztratív úton. De ez egy másik történet. Csak annyit akartam mondani, hogy ha van egy lap, amelynek következetes és kitartó tulajdonosa van, azt a hatalom nem tudja bezárni. A rádiónkra akkor tettek erre kísérletet, amikor elkezdődött egy hétéves időszak. A történet ismert; egy hosszú pereskedés után kimondatott, hogy jár nekünk a műsorszolgáltatás joga. Ráadásul az a közösségi frekvencia a jussunk, amelyet korábban törvénytelenül, jogsértéssel nem adtak át, s amely után nem kell ötvenötmillió plusz áfafrekvencia díjat fizetnünk. A szerződést a bíróság kényszerítette ki, és így jutottunk k hozzá ehhez a frekvenciához, 2014-ben. Ez most hét évre a mienk, és a törvény szerint egyszer öt évre meg is lehet hosszabbítani.  Korábban elég volt bejelenteni az addigi frekvencia használónak, hogy folytatni akarja a munkát, és oda kellett neki adni. Most azonban megváltozatták a törvényt, a Médiatanácsnak módja megtagadni a második periódust indoklás nélkül, magyarul elvenni a megszólalás lehetőségét. Ahogy tette ezt a Class FM esetében.  A mi hét évünk 2021-ben jár le, nem tudjuk, hogy mi fog történni azután.

Ma már olyan kockázat nincs, hogy anyagilag ellehetetlenül a rádió?

Hogyne lenne. A reklámpiac – bár itt a piac szó használatának helyessége erősen kérdéses – legnagyobb szereplője a magyar állam, annak intézményei és vállalatai. Ezek igen nagyvonalúan költik az állampolgárok adóforintjait – kizárólag a lakájmédiában. Ezért nekünk folyamatosan szükségünk van a közönségünk támogatására. Most éppen félévenkénti gyűjtési akció harmadik hetében járunk, nagyjából ötven millió forint gyűlt össze, ami újra fantasztikus, ám ezzel igen nehezen működünk el szeptemberig. Amikor kezdődik egy-egy gyűjtés, sohasem tudhatom, mennyi gyűlik össze. Ez egy félévenként ismétlődő súlyos stressz-helyzet.

Abból van anyagi hátránya a Klubrádiónak, hogy a vidéki frekvenciáit elvették?

Abból ma nincsen, mert nincs tisztességes reklámpiac. Ha Magyarországon a reklámpiac nem úgy nézne ki, hogy kizárólag a csókosoknak, sógoroknak, és családtagoknak szállít reklámot az összes állami vállalat, amely gyakorlatot a magánvállalkozások jelentős része félelemből, vagy akár meggyőződésből követ, és a vásárlók a hallgatottságot, nézettséget, olvasottságot tekintenék döntéseik alapvető tényezőjének, akkor a Klubrádió nyereséges vállalkozás lenne.

Arra gondoltam, hogy a vidéki hallgatók így kimaradnak a gyűjtésből.

Azért a vidéki hálózat fenntartása nem volt olcsó dolog. Sok vidéki hallgatónk van az internetnek köszönhetően, és közülük is számosan támogatnak minket.

Mondhatjuk tehát, hogy a Klubrádió alapvetően fővárosi csatorna. Mennyire van jelen a budapestiek életében a hangotok?

Akinek politikai érdeklődése van, az tud a Klubrádióról. Napi kétszázezer ember hallgatja abból a hárommillióból, akit elérünk. Ez egy nagyon magas szám. Ötszázezerre becsülhető azok száma, akik rendszeresen, hetente legalább néhányszor fogyasztói a műsorainknak.

Azt mondod, ha a Klubrádión múlna, már vasárnap nem lenne Orbán-kormány?

Azt nem tudom. Ha a vágyaimról beszélünk, akkor bevallom, hogy én nagyon nem szeretem ezt a rendszert, amiben élünk. Ha normális országban élnénk, akkor mindenhol kiegyensúlyozott lenne a tájékoztatás. A média alapvetően ellenzéki, ami nem azt jelenti, hogy valamelyik ellenzéki politikai entitáshoz tartozik, hanem hogy kritizálja, kontrollálja az aktuális kormányt. A média a fékek és ellensúlyok körébe tartozik.

Azért ötszázezer ember megszólalásaiból lehet némi következtetéseket is levonni. Te például ezek alapján mit gondolsz?

A megszólalók egy sokkal szűkebb körből kerülnek, de nyugodtan mondhatom, hogy ha csak a mi hallgatóink választanának, az összes demokratikus ellenzéki párt megkapná az öt százalékot, és akkor egy, az 1990-eshez hasonlítható demokratikus parlament alakulna ki.

Változik a koncepció, függően attól, hogy mi történik a választásokon?

Mit értesz koncepció alatt? Ha azt, hogy az értékrendje, amit talán a demokratikus szóval lehetne leírni, változik-e, akkor az biztosan nem. Ehhez a rádiót működtető embereknek kellene megváltozniuk, ami például már 2010-ben, 2014-ben sem változott meg. Nem is fog Az meg természetes, hogy mindig meg kell újulni, frissülni kell, függetlenül attól, hogy mik a választási eredmények.

Tehát megmaradtok politikai rádiónak.

Én most sem definiálnám politikai rádiónak, mivel a műsorainknak az egyharmada az, ami politikával foglalkozik.

Az arcát, karakterét mégis a politika határozza meg a Klubrádiónak, nem?

A határozott értékrend. Úgy gondolom, hogy ma a Klubrádió Magyarország legnagyobb agórája. Egy agórán nem csak arról beszélnek, hogy melyik képviselő mit lopott, vagy milyen háziállatot lőtt le, hanem egy csomó mindenről.  Ha nem így lenne, unalmassá válnánk. Rendkívül hallgatott például az Ötös műsorsávunk, ami messze nem politikai tartalmú.

Volt olyan, hogy féltél?

Igen. Egyszer beúsztam kétszáz méterre a tengerbe, és a hullámok, amikor kifelé akartam jönni, befelé vittek. Akkor nem érzetem jól magam, bevallom, még féltem is.

És ezek a mostani hullámok merre visznek?

Mondtam: a jövőt nem látom. Csinálom azt, amiről azt gondolom, hogy a dolgom, aztán meglátjuk, hogy az élet merre visz. Egy biztos: amit mi itt csinálunk, immár tizenhét éve, annak szerepe van Magyarországon, függetlenül attól, hogy milyen arányban van a narancs az almával szemben. Ha úgy hozza az élet, akkor a következő húsz évben még ezt a Klubrádiót piszkálgatom tovább.

Megszületett az aláírás az Agorában – Frissítve

0

Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában.

A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.

A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg nyolc demokratikus ellenzéki párt. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum, s szombaton aláírják azt. Jelezte, hogy a Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt vezető képviselői látják el kézjegyükkel a memorandumot.

Az egyeztetések indulásakor még csak abban volt egyetértés, hogy nagyon sok kérdésben nem értenek egyet, igaz, abban is, hogy az új választási rendszer elengedhetetlen egy „Közös Magyarország” megteremtéséhez. Az Agora, azaz egyeztetések, eszmecserék tere október 23-ig áll,  s az induláskor azt ígérték, hogy addig mindenképpen elkészül a közös álláspont.

Ha nem, polgári engedetlenség lesz

Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy a választási rendszer módosítására vonatkozó közös javaslatot közzéteszik majd véleményezésre, s mihelyst a pártok is elfogadták a végleges szöveget, azért dolgoznak, hogy a Parlamenten átmenjen a törvényjavaslat.

Kérdésre válaszolva elmondta, a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.

Gulyás azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.

 

Megnyílt az Agora, megkezdődnek az egyeztetések

0

Megnyílt az Agora Budapesten, az Országgyűlés épülete előtt, a Kossuth Téren. Nyolc demokratikus ellenzéki párt elnöke és a szervező, Gulyás Márton, a Közös Ország Mozgalma (KOM) nevében mondott rövid – ötperces – beszédet az összegyűltek előtt.

Egyetértés volt abban, hogy nagyon sok kérdésben nem értenek egyet, de abban is, hogy az új választási rendszer elengedhetetlen egy „Közös Magyarország” megteremtéséhez. Az Agorán a munka szeptember 4-én kezdődik, s október 23-ig tart, bármi is történjék – ígéri Gulyás Márton. Az Agora, azaz egyeztetések, eszmecserék tere, amelyet  az Alkotmány utca végén, a Kossuth térrel szemben állítottak fel.

Gyurcsány Ferenc, DK

Ne a nemzeti kicsinyesség és nemzeti önzés rendszerével akarjuk felváltani a rendszert. A következő hét hónap a bizonyosságnyújtásnak a hét hónapja is lesz. Az elmúlt napokban

a MOMA és a DK megállapodott arról, hogy közösen fognak készülni a következő választásokra és közösen is indulnak.

A választási rendszer tisztességének és szabadságának, igazságosságának nem az a feltétele, hogy arányos vagy többségi, van egy feltétele, ami látszólag formai, de igazából tartalmi, az, hogy az ellenérdekű politikai felek egyezsége alapján jön létre. Kompromisszumkész vagyok, de ne legyünk naivak, van tapasztalatunk a Fidesz működéséről,  ilyen hatalom körülményei között a törekvésünknek korlátai vannak. Megfejtést kíván, miért kellett egy ilyesfajta közvetítő, hogy leüljünk közösen, és

miért nem tanított meg minket az elmúlt hét év kevés sikerre és sok kudarca.

Juhász Péter, Együtt

Túl kell lépnünk azokon a hazugságokon, amelyekkel a választókat a különböző pártok félrevezetik a választókat. Fontos a szakpolitika, ne csak populista demagóg frázispuffogtatás legyen. Igazságos választási rendszer kell, de szkeptikus vagyok a tekintetben, hogy meg lehet azt szavaztatni a Fidesz többségű Országgyűlésben. A jelenleg hatályos keretek között csak akkor lehet megbuktatni a Fideszt, ha egy ellenzéki jelölt áll a Fidesz jelöltjével szemben.

Arra kell készülni, hogy egy jelölt legyen, akkor nem csak az abszolút többség állítható meg, de meg is nyerhető a választás.

Hadházy Ákos, LMP

Egyértelmű, hogy a következő választás nem lesz tisztességes, már most elcsalják– milliárd forintokból kampányol a kormány, mossa az agyakat, lát el információkkal lopott pénzből megvásárolt sajtót.  S külföldön dolgozók kizárása olyan, mint 1948-ban a B-listázás volt:

500 ezer ember véleményét zárják ki.

Fodor Gábor, Magyar Liberális Párt

A választási rendszer még aránytalanabb lett, de nem vagyok szkeptikus, mert a politikában nagyon gyorsan tud minden változni, fel kell mindenre készülni.  Lényeges, hogy mi születik itt meg az Agorán, hogy sikerül-e a politikai pártokat, erőket egy irányba állítani.

Nem tudjuk, mikor lesz az a pont, amikor szükség lesz rá, de azért dolgozunk hogy minél előbb.

MSZP Molnár Gyula

Első lépés az igazságtalan választási rendszer megváltoztatása. Fontos ahhoz, hogy később minden más fontos kérdésről tudjunk beszélni. Most reményteli a kísérlet, de azért készüljünk a realitásokra. S azt is tudni kell, hogy a jelenlegi választási rendszerben egy párt nem tudja legyőzni a Fideszt, csak egy pártszövetség vagy pártkoalíció. Csak azok, akik megállapodtak a körzetekben, s közös listán indulnak,

de nem matematikai modelleket, hanem értékközösséget kell ehhez alkotni.

Botka tíz pontja a patrióták értékközösségének tíz pontja. Több mint kormányváltásra, majdnem rendszerváltásra lesz szükség.

Bokros Lajos, MOMA

Ma délelőtt szórólapoztunk, s mindenki, aki elfogadta a szórólapot egy követeléssel állt elő: „Tessék ellenzéki egységet kovácsolni!”. Ma mindenki ezt követeli, aki demokrata és hazafi. Aki nem hajlandó ebben az ellenzéki szövetségben egyenjogúként részt venni, az a Fidesz rendszer,  Orbán önkényuralom szekértolója és támasza. A MOM nem baloldali párt, hanem egy konzervatív, szabadságelvű, nemzeti ihletésű, európai karakterű párt, de

a legnagyobb örömmel működünk együtt a DK-val és az összes többi demokratikus ellenzéki párttal.

A pártok abban egyetértenek, hogy a demokrácia nélkül Magyarországnak nincs jövője. Most azt kell keresni, ami összeköt bennünket, nem falakat, hanem hidakat, nem kerítést kell építeni. A MOMA ezért is hirdette meg az 500 napos programját.

Orosz Anna, MOMENTUM

Sokan sokféleképpen gondolkodunk, de a nap végén közös megoldásokat kell találni, ehhez kell vita, párbeszéd, kompromisszumok. Nem söpörjük le az ellenvéleményt az asztalról. Hiszünk, abban, hogy Magyarország is működhet így és fog is. Ezért vagyunk itt, az első lépés egy új és arányosabb választási rendszer kidolgozása.  A mérkőzés előtt már

nem cserélünk mezt senkivel, de a közös szabályok mellett mindig kiállunk..

Párbeszéd,  Karácsony Gergely

Nincs forradalom és az a rezsim, amit joggal szidunk, mint kés a vajon felszámolta a jogállamot, a demokráciát. S mi, akiknek ezek az értékek nagyon, értetlenül állunk azelőtt, hogy miért hagyták ezt a magyarok, miért nem védtük meg közösen az értékeinek. Meg  kell végre érteni, hogy ha szeretnénk társadalmi  felhatalmazás a kormány leváltásához, egy új ország építésére, el kell tudnunk mondani, hogy tudunk olyat építeni, ahol a demokrácia sokkal mélyebbre hatol, ahol az emberek az otthonuknak érzik az országot. Társadalmi többség ehhez akkor lesz, ha a magyar emberek azt érzik, hogy polgárai egy közös országnak. A választási rendszer csak a jéghegy csúcsa.

Új szlogent találtam ki: Magyarország közös ország!

Gulyás Márton, KOM

Soha más ügy érdekében 2010. óta nem vállaltak érdekközösséget a most itt elnökkel vagy elnökségi taggal magát képviseltető demokratikus pártok. A kör nem teljes, akik nincsenek itt velünk, azokat is várjuk, hiszen amíg nincsenek itt, addig azt látjuk, hogy az ország nem közös.

A közös ország nem véleményazonosságot jelent.

Pont azt jelenti, hogy végre lehetnek vitáink, mert van a vitáknak kerete. Az itt felsorakozó pártok között alapvető különbségek vannak, s ez nagyon helyes.

Adagolás

Mint az már többszörösen említve volt, az Orbán – Karácsony viszony úgy írható le, mint két kártyajátékos sokéves partija, amelyben a leosztás olyan, hogy nem csak a jó lapok, hanem az összes lap az egyik kezében van. A másik keze teljesen üres. Ahogy az asztal is.

Az, akinél a lapok vannak, bármikor kijátszhatja bármelyiket, azaz ráküldheti a másikra az elvileg „semleges” hatóságokat, tetszőleges törvényekkel, rendeletekkel meg intézkedésekkel elvetetheti az összes pénzét, sőt akár új hatóságokat is kitalálhat, amelyeket ugyancsak ő mozgat, természetesen, ahogy új adókat is kivethet, vagy csökkentheti a régit, amit a partner szed be. Illetve így már csak szedne.

Jó lenne azt írni, hogy az abszolút fölényben lévő játékos ezt nem használja ki, de nem írhatom, mivelhogy de. Kihasználja. Persze nem a végletekig, az üres kézzel játszó még nem esett ki az ablakon, nem ütötte el semmi, a fekete autó sem vitte el sehova, mert ez itt demokrácia, kérem, bármit is hazudozik az EU, és ha az üres kezű a kisemmizésen túlmenően kap is egy pár sallert meg kokit, az csak szóbeli. Napéldául:

Szomorú végignézni, ahogy Gyurcsány és Karácsony bánnak Budapesttel és az itt élőkkel, ennél ez a város sokkal többet érdemel. Budapesten változás kell.”

Ezt a szöveget nyilván az R.A. névvel fémjelzett Miniszterelnöki Kabinetiroda írta, kihasználva azt, hogy aki majd mondja, sokáig szóvivő volt a kormánynál, és bármilyen szöveget simán elismétel, ha megkapta a papírt. A szövegben nem a szomorúság, meg a „sokkal többet érdemel” tohuvabohu a fontos, hanem a főördög megjelenítése, vagyis azt tudatják a jónéppel, ha Karácsonyt választja, Gyurcsány fogja mozgatni a szálakat, és akkor mindennek és mindannyiunknak annyi. Mi, akik itt élünk, néhányan azt is tudjuk, hogy ha Szentkirályi lesz a főpolgármester, akkor Orbán fogja mozgatni a szálakat, és az az előbbinél sajnos sokkal rosszabb szituáció. Mármint nekünk. Fővárosi lakosoknak.

Szentkirályi aspiránssá való kijelölése nem véletlen, mert még annyira sem mond majd ellent a Főnöknek, mint szegény Tarlós tette, és bármilyen balhé könnyen elvitethető vele (lásd még: Novák, Varga, satöbbi). Az általa elmondott szöveg néhol még stimmel is, mert például a „Budapesten változás kell!” felszólításnak jelentése van. Jobb helyeken (nagy sóhaj) nem a főváros kötelessége az állam finanszírozása, mint ezt nálunk jelenleg megkövetelik, hanem fordítva. Az állam itt az adókkal már eleve elviszi az itt megtermelt jövedelem abszolút döntő részét, és hogy még további szolidaritási adót is kivessen Budapestre, az már a pofátlan túlzás kategóriája. Ezért ennek a Budapest javára történő megváltoztatása nagyon is jogos és kívánatos. Lenne. De nem. Majd csak akkor, ha Szentkirályi (azaz Orbán) lesz a főpolgármester. Akkor ömleni fog ide a pénz, mert a Főnök nagyon jóban van önmagával, semmit nem tud megtagadni attól a derék embertől.

Kampány esetén (és ezt tudják jól a FIDESZ kampánycsapatánál) fontos az ellenfélről összekapart negatívumok megfelelő adagolása, hogy a választó fel tudja dolgozni a „másik” ezekben bemutatott bornírtságát, gonoszságát és szarvashibáit. A fentebb beidézett kampányszöveg volt az első adag mákony a népnek. Utána jött a második, amely az agytröszt által kitalált

Kamuméter” első darabja:

„Ami biztos, hogy ez a tér át fog alakulni egy városi köztérré, egy agorává – mondta öt éve a főpolgármester a Városháza parkról. A videóban Szentkirályi bemutatja, hogy mi valósult meg az ikonikus tervből, a haladó kortárs szemléletből, a legszerethetőbb és legpestibb dologból, Budapest új főteréből és a többi lózungból. Nem sok. A parkoló kicsit átrendezve, egy murvás sáv kijelölve, bent egy apró udvar.”

Hálaisten, morogjuk sokan, és reméljük, Karácsony is rájött arra, hogy egy ekkora városnak ennyi lakossal nincsen, nem lehet „agorája”, mert a Városháza park még Szombathelynek is kicsi. Még ha megvalósulna is, teszem föl, a Népligetben, úgyis fölösleges, mert az ekkora tömeg őrületes zsivajában a sztentorhang is elvész. Jobb ez így, ahogy maradt, ezért nagy hülyeség számon kérni rajta. Tisztára olyan, mintha a főpolgármester fejére olvasná valaki, hogy nem kísérte át az öreg nénit az úton, miközben özvegy Kovácsné nem is akart átmenni.

Aztán jött a „Kamuméter II.”:

„Szentkirályi Alexandra a jelenlegi főpolgármesterről elmondta: 2019-es kampányában azt ígérte, hogy pesti fonódó villamoshálózatot hoz létre, és összeköti a 14-es és 47/49-es villamosokat a Bajcsy-Zsilinszky úton. Csakhogy a beígért 2,5 kilométeres sínszakasznak se híre, se hamva. Egy kapavágás nem történt a projekt megvalósítása érdekében. Tehát ez is csak egy hangzatos kábítás volt Karácsony Gergely részéről – mondta.”

Hát, nagy szerencse, hogy nem tette meg. Olyan vonalon építeni villamost, ahol már van metró, az álmoskönyvek szerint rosszat jelent, pláne azonos állomáshelyekkel, mert sok pénzt visz el a lényegesen fontosabb feladatoktól. Ezért inkább adjunk hálát az égnek, hogy a fonódónak se híre, se hamva nincs. Két átszállás megspórolása? Pár ezren ugyan, akik pont arra járnak, áldják majd Karácsony nevét, de ők autó helyett amúgy is tömegközlekednek. Vajon hányan vannak, akik leteszik a kocsit, mert eddig azért jártak vele, mivel utálnak átszállni, és most, hogy már nem kell, ők is villamossal mennek. Hát… becslésem szerint lehetnek vagy hatvanan. Ezért annyi pénzt kiadni? Jobb ez így, ahogy van. Nem is kevéssel. Karácsony persze dátumot se mondott, azaz rajta nem is számon kérhető, és ott volt még a COVID, az energiaár cunami, na meg a kormány borzalmas triója Budapest nyakába kötve, következésképpen sokkal inkább kamu a Szentkirályi szövege, mint amit ő akar Karácsony nyakába varrni.

Kamuméter III.

„A kormánypárti jelölt felidézte, hogy a főpolgármester 2019-ben kijelentette, az idősek világnapja alkalmából minden nyugdíjasnak 20 ezer forint rezsitámogatást ad. A Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje Rákosmentére látogatott el egy idős házaspárhoz, akik nem kapták meg az ígért rezsitámogatást. – A Bartal család nagyon kedvesen fogadott, a főpolgármester azonban durván hazudott nekik. A nyugdíjasok nem ezt érdemlik, Budapesten változás kell! – fogalmazott a korábbi kormányszóvivő.”

Mint tudjuk (Szentkirályi természetesen nem, illetve letagadja), Karácsony azt írta a programjában:

Támogatjuk, hogy a fűtési szezonban legalább 20 000 forint lakásrezsi-támogatásban részesüljenek a rászoruló nyugdíjasok és kisgyermekes családok.

Ritka ostobának kell lenni annak, aki ebből azt olvassa ki, hogy minden nyugdíjas ennyi támogatást kap, az ugyanis hiába magyar, nem ismeri a magyar „rászoruló” jelző jelentését. Szentkirályi úgy hazudik mint a vízfolyás, és úgy veri át a saját szavazóit is, hogy jobban se kell (volt kitől tanulnia). Gyönge mentség, hogy ezeket nem ő találja ki, és hogy az ő „képességeivel” és szervilizmusával miféle első ember (hehe) lenne a főváros élén, azt sokkal jobb, ha nem képzeljük el.

Ha sikerülne nyernie, nem úsznánk meg visszaépített vári giccsparádét helikopter-állomással, az olimpiát, a Fudan egyetemet meg a többit, amelyek leginkább a „púp a hátunkra” kifejezéssel illethetők, és hogy a „Liget projekt” befejezése (= a Nemzeti Galéria kipaterolása) után Orbán végre átköltözhetne az őt megillető helyre, azaz a Palotába, abban egyáltalán nem kételkedem. Budapest többé nem kérne az EU-tól semmit, a főpolgármester asszony minden pénzt átirányítana a kormányhoz, boldog ünnepségeket tartanának az összes Orbán kezdeményezte hülyeség megépítése után, és hogy minden adót befizetnének pontosan, azt halálbiztosnak veszem.

Az pedig, hogy Habonyék rátesznek még egy lapáttal, nem volt kétséges egy pillanatra sem:

A Fidesz főpolgármester-jelöltje szerint Karácsony Gergelynek ideje világosan beszélni, miután már többször is cserbenhagyta a budapestieket. „A 2022-es választási kampányban ugródeszkának akarta használni a fővárosiakat ahhoz, hogy miniszterelnökké válhasson. Most, hogy a Gyurcsány-párttal való összefonódásukat a nyilvánosság előtt is beismerték, Karácsony Gergelynek ideje nyilatkoznia arról, hogy nem készül újra becsapni a budapestieket.  Ígérje meg a fővárosiaknak, hogy 2026-ban nem indul a miniszterelnöki székért! A nyilatkozatot küldöm a Városházára, és aláírva várom vissza!”

Ebből főleg a „többször” jelző érdekes, mert a valóságot tekintve az „egyszer sem” meghatározás igaz, ugyanis Karácsony 2022-ben Márki-Zay javára még az előválasztáskor visszalépett, más cserbenhagyásról meg nem tud senki. Kivéve a nagy fantáziájú volt kormányszóvivőt, akinek a felolvasás az ugródeszka, de hogy ne hasaljon bele ugrás után a pocsolyába, jól felrántották a többiek. Így még elérte a főpolgármester jelöltséget – és nem Sajóbábonyban ám! Ha pedig valakinek kétségei lennének afelől, hogy ha győz az ellenzék, Dobrev lesz a miniszterelnök és nem Karácsony, annak az elmeállapotáról nem nyilatkozom. Szentkirályi szövege már megint hülyeség.

Összenő, ami összetartozik? Én még emlékszem az MDF-re, meg a kisgazdákra, ott aztán összenövésről (azaz baráti szövetségről) szó se volt, a másik párt skrupulusok nélküli eltiprásáról annál inkább, amelyből világosan látszik, ki úrifiú, ki nem.

A választáskor tehát sok pénz hülyeségre való elköltése és a kevés pénz értelmes és humánus célra való fordítása között kell dönteni. Olyan nagy agymunkát a döntés szerintem nem igényel senkitől, arról nem is beszélve, hogy egy 2026-os ellenzéki győzelemmel a budapesti helyzet elképesztő mértékben és módon megjavul.

Reményeim szerint érthető.

Nemzeti konzultáció V.

Folytassuk tovább kérem, bölcs vezérünk mélyenszántó gondolatainak megismerését! A vezér ki egyben vátesz és street fighter mások számára követhetetlen észjárással navigálja szép hazánkat az európai hullámverésben. Azért emlékezzenek gondolatai fundamentumára: zátonyra futás esetében a zátony a hibás!

Brüsszel el akarja törölni a gyermekvédelmi törvényt

Brüsszelből folyamatosan támadják a magyar gyermekvédelmi törvényt. Az Európai Bizottság bíróságon is megtámadta a jogszabályt. Eközben egyre több hír lát napvilágot a gyermekeket célzó agresszív LMBTQ-propagandáról.

Mint az ismert, a rendkívül gyermekszerető Magyarország kétfajta támadás ellen védi gyermekeit. Az egyik az erőszak, a másik az LMBTQ. Ezért regnálóék az utóbbiról szóló paragrafust a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvénybe tették. Az EU szerint viszont utóbbinak semmi köze az előbbihez, szerinte annak a (pláne törvény általi) sugalmazása, hogy az LMBTQ csoportba tartozó egyének szintén pedofil bűnözők, sértés, ledegradálás, és a többiek felszólítása arra, hogy utálják őket, mert a bűnözőkkel azonos módon ők is megrontói, kihasználói, és erőszaktevői gyermekeinknek. Ezt pedig sugalmazni, pláne törvény által az EU szerint tilos. Ezért támadták meg a paragrafust. A mi bajunk, illetve hát Orbánék baja az, hogy az EU-nak igaza van, ők viszont ahelyett, hogy egyszerűen áttették volna az ominózus rendelkezést máshová, tiltakoznak, hepciáskodnak, sikoltoznak meg nemzeti konzultálnak. Több eszük sajnos nincsen. Ezért vagyunk ott, ahol.

Maga a paragrafus törvényileg teszi kötelezővé (és megszegés esetén büntethetővé) a gyermek tudatlanságban tartását 18 éves koráig, azt sugallva, hogy amiről nem tud, az nincs, pont úgy mintha minden hajléktalant befóliáznánk, nehogy már kedvet kapjon az a gyerek a hómleszséghez a család nagy szégyenére és még nagyobb bánatára! Azt, hogy az Akadémia nem szólalt meg még az ügyben, a magyar értelmiség árulásának felfogható, mert így minden dilettáns, például Dúró Dóra is azt handabandázik, amit csak akar.

A paragrafus ráadásul még azt a célt sem képes megvalósítani, amire állítólag kitalálták, miszerint a felvilágosítás a szülő joga, mert a szülő nincs benne nevesítve, azaz amit a szülőnek tilos, az pont ugyanúgy másnak is tilos, és ami a szülőnek szabad, az pont ugyanúgy másnak is szabad. Egyébként maga a cél értelmetlen, mert például a Püthagorász tétel megismertetése a gyermekkel nem a szülőre, hanem a tudomány által kiképzett szakemberekre van bízva, mégpedig törvényileg, ami nagyon helyes, mivel a gyerek csak a Biblia szerint a szülő tulajdona, a szekularizált társadalomban nem az. Ráadásként megállapítható, hogy az átlagszülő sokkal több mindenhez nem ért, mint amihez ért. (A paragrafusról bővebb információ még itt található.)

Annak, hogy a konzultációs szöveg szerint „egyre több hír lát napvilágot a gyermekeket célzó agresszív LMBTQ-propagandáról”, se értelme (mihez képest több hír?), se jelentősége.

 a felvilágosítás nem propaganda.

Az pedig, hogy az LMBTQ „propaganda” (ami tulajdonképpen ismertetés) agresszív lenne, végképp hülyeség. Vagy hazugság? Azt is lehet mondani.

Sajnos azt a szomorú tényt, hogy ez a paragrafusnak kinevezett akármi egy szekérderéknyi diplomás, sőt (horribile dictu!) jogászdoktor elmeszüleménye, inkább ne ragozzuk, mert túl csúnya képet kapnánk azokról, akiket immár 13 éve ültetünk kétharmaddal a saját nyakunkba.

Magyar értelmiség! Mivel foglalkozol?

Brüsszelből és a tengerentúlról küldött pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát

Az elmúlt időszakban különböző külföldi szervezetek milliárdos összegekkel támogattak magyar politikai szereplőket és hozzájuk kapcsolódó aktivistacsoportokat. Így akarják kikényszeríteni, hogy Magyarország változtassa meg álláspontját a meghatározó kérdésekben. Sokak szerint ez nem más, mint politikai korrupció.

Így igaz. Pont ugyanúgy, mint mikor a FIDESZ belföldről lopott közpénzekből akarja befolyásolni a magyar politikát, azaz hogy ne a Gyurcsányt válasszák meg, hanem az Orbánt. A FIDESZ által erre fordított közpénzek: MTVA 130 milliárd/év, Rogán miniszterelnöki kabinet (plakátok, konzultációk, satöbbi) 50 milliárd/év, állami cégek hirdetései „baráti” médiumokban 5 milliárd/év, összesen 185 milliárd/év. Ehhez képest a (baloldali) politikai szereplők és aktivistacsoportok 4,5 milliárdja (MZP: 4 milliárd, Karácsony 0,5 milliárd) smafu. Nem csoda, hogy mindig Orbán nyer kétharmaddal.

A kérdés tehát: 4,5 milliárd kapott külföldi magánpénz vagy 190 milliárd lopott hazai közpénz? Ennek tudatában tessék választani!

Az „Így akarják kikényszeríteni, hogy Magyarország változtassa meg álláspontját a meghatározó kérdésekben.” mondatnál kövérebb blődséget rég olvastam. Főleg a kikényszerítés tetszett, ami mindig zsarolást jelent, viszont a „neki adok pénzt, mert vele értek egyet” mintha nem egészen lenne az. Az álláspontot illetően Magyarországnak 8 millió választópolgára és ennek megfelelően sokfajta álláspontja van, ráadásul az összes egy időben, így aztán nem tud álláspontot változtatni. Annak sincs értelme, hogy Orbán szerint ő Magyarország egy személyben, mert ő ugyan tud álláspontot változtatni (hajjaj), de nem ő kapta a pénzt.

A konzultációt tekintve: ez a zagyva kijelentés helyettesítené a „Néhány külföldi pénzt ad ellenzéki propagandára, hogy a magyar szavazók váltsanak kormányt” mondatot? Hát mit mondjon az ember…

Némi ellensúlyként megemlíthető, hogy a fogalmazás ugyan ostoba, de azért ravasz is. A pénz forrásául a „tengerentúl”–t és a „Brüsszel”-t megadni arra való egyértelmű utalás, hogy az ellenzék támogatói, azaz a magyar politikába beavatkozók az Európai Bizottság meg az Egyesült Államok kormánya. Mégpedig név szerint. Sajnos ismerve az MZP és Karácsony által kapott pénzmennyiséget azonnal látható, hogy ez csak a szokott fideszes hablaty, mert ilyen pimf összegekkel egyik sem foglalkozik. A százszorosa az persze más, ott már felmerülhet például a CIA részvétel, ugyanis ők biztosra mennek, és nem úgy dolgoznak, hogy na, kapjanak ellenzékék valamit, aztán vagy nyernek, vagy nem, de ennél a pénz jóval kevesebb.

Annak oka, hogy az adományt miért próbálják Orbánék a ”sokak szerint” kitétellel korrupcióvá átminősíteni, egyértelmű: így nemcsak a gonosz adományozó követ el bűncselekményt, hanem a pénz elfogadója is, ami nagyon fontos nekik. Ebből következően ugyanis egyedül a FIDESZ marad jóként a placcon, úgy kormányoz, mint az álom, építi a stadionokat, és ha fociban már eljutottunk egy döntetlenig Bulgáriával, akkor gazdaságilag is sikerülhet, igaz, emberek? Románia sajnos már előttünk jár gazdaságilag, de az EB-n összefuthatunk vele, akkor majd megmutatjuk nekik, mi a magyar virtus! De meg ám!

Ezzel tudnánk javítani. Érzelmileg. Valamit. Másunk sajnos nincsen.

Összefoglalás

Mint az a kérdőív ötrészes elemzéséből látható, az úgynevezett konzultáció (ahogy a többi szintén) összes pontjával, kérdésével és válaszával együtt a nép mellébeszéléses átverésének tipikus esete, amelyben még hibák plusz ostobaságok is találhatók. Meglepő eredmény ez a Finkelsteinen nevelkedett Kubatov csapattól. Többet várt volna az ember, nem igaz?

A nagy hercehurca célja egyértelmű: stabil hivatkozási alap legyártása, ugyanis Orbán a „magyar érdek”-nek álcázott eszetlen húzásait racionális érvekkel nem tudja indokolni, csak úgy, ha az eredményt lobogtatva kiabál mindenfelé, íme, a magyar nép is ezt kívánja! Magyarország mögöttem áll!

A FIDESZ propagandára önmaguk által önmaguknak adományozott sokmilliárdnyi közpénznek persze lenne jobb helye. Nem is kevés.  Annyi a betömendő lyuk, hogy nem tudja senki, először melyikhez kéne kapjunk. Jelenleg úgy tűnik, Orbánék sem tudják, kétségbeesett tűzoltás folyik országszerte, már a kínai Akkugyár is jó, csak jöjjenek! Nagy kérdés, hogy az az elképesztő propaganda túlerő – amelyen kívül másuk régen nincsen – meddig tudja őket a felszínen tartani.

Ami kétségbeejtő: a magyar értelmiség nem fideszes része immár 13 éve képtelen elintézni a leváltásukat. Tehetetlenség? Vagy tehetségtelenség?

Netán a magyar értelmiség, amely 2010-ben Orbán kétharmadát dicsérte, nem is akarja leváltani?

Az előző részek itt és itt és itt és itt olvashatók.

Minden út a hunokhoz vezet

Engem különösebben nem zavarnak a dilettánsok, mindenki azt ír és ad ki, amit csak akar, jókat lehet röhögni rajtuk, oszt jónapot! Az viszont zavar, hogy a hatalom óriási pénzekkel állt be ezek mögé az idióták mögé, s miközben ez a Kásler nevű ősdilettáns láthatóan semmit sem tud kezdeni az egészségüggyel, konfúz marhaságait, mindenféle obskúrus agymenését és infantilis szórakozásait súlyos összegekkel támogatja a kormány.

A nagy magyar felbuzdulástól kedvet kapva, s hazafias érzülettől duzzadva, ezúton ajánlok fel a Magyarságkutató Intézet könyvtárába egy kétkötetes munkát (eredetileg három kötetes, de az antikváriumban csak a II. és a III. kötet volt kapható), amely sok nagyon kedves pillanatot, önfeledt vígságot, csupa derűt, megannyi mókát és kacagást szerzett nekem. Abban a meggyőződésben ajánlom fel ezt a munkát, hogy tudom, a Magyarságkutató Intézet munkatársai sokat profitálnak majd ebből az alapműből.

Az alábbi munkáról van szó: Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete II-III., Montreál, 1973, Szerző kiadása. Azért, hogy érzékeltessem az opus szellemi csapásirányát és tudományos meritumát, egy-két citátumot közkinccsé tennék az alábbiakban, ezzel is hozzájárulva az induló Magyarságkutató Intézet eszmei orientációjához, s segítve szakmai tájékozódását. Következzék néhány idézet (betűhív pontossággal):

1. „…a legrégebb Bibliát MASORETIK bibliájának nevezték, amiben könnyű a MASOR (H)ETIK, ’Magyar hitűk’ kifejezést látni, Masor (Magyar) lévén a magyar népek istene… A magyarázás eredménye pedig lett a szöveghez készített jegyzet, a MIDRAS PET-IRAT, ’Magyarázó pótirat’, illetve a MIDRASZ PET-IRASZ, ’Magyarázó pótírás’.”

2. „Sámuel próféta neve például ’Szem-Él’ volt, azaz Fő-Látó, Főellenőr.. JEREM-IAH, még pontosabbban JARMA-JAHU, ’Gyermek Jós’, ISAIAH, még pontosabban JASAJAHU, ’Jószájú Jós’… EZEKIEL, még pontosabban HEZ AKIEL, ’Hoz ékjel(et)’. (II. 143-144.)

3. „A legkiválóbb görög írók és tudósok is magyar származásúak voltak, vagy legalábbis magyar nevet viseltek. Hero-Dotos és Thuky-Dides nevében ott találjuk a mi ’tudós’ szavunkat. Herodotos valóban úri tudós lehetett, mert a kétnyelvű Halikarnasszusból származott. Thukydides pedig athéni születésű volt. Solon, miként neve is mondja, a szónoklás nagy mestere volt és számos más tudós Magar és Megra nevet viselt. Szinte minden második okos emberük ’úr’ volt: ARistoteles, ARistophanes, ARchimedes, LykURgos, IsagORas, AnaxagORas, stb.”

Mára legyen ennyi az idézetekből, ám ha tömegigény mutatkozna, szívesen közlök újabb részleteket.
Végül egy apró hozzájárulás a készülő gigantikus Attila-szoborhoz: egy antik medál nyomán készült kép, Attila szarvakkal és kecskeszakállal, vagyis félreérthetetlen ördögi karaktert öltve. A vérben tocsogó barbár Attilát ugyanis gyűlölte a keresztény Európa.
Nem baj, mi most büszkén hirdetjük a nagyvilágnak, hogy a magyarok tőle és barbár hunjaitól erednek.

Olyan ez, mintha egy angol azzal dicsekedne, hogy ő pedig Hasfelmetsző Jack leszármazottja.

A centrumból az ismeretlenségbe – Déli kávé Szele Tamással

Tegnap nem volt tüntetés, ma lesz csak, de ma érdekes események várhatóak: azonban, mivel előre képtelenség volna megírni ezeket, a mai kávé mellé megint pártpolitika következik. Éspedig az érdemtelenül kevés figyelmet kapó, különleges kezdeményezésként induló Modern Magyarország Mozgalomra (MoMa) kerítünk sort.

Mikor indult, tényleg modern volt, és voltaképpen most is az – hogy miért nem lett belőle tömegpárt? Annak több oka is lehet, nem foghatjuk egy indokra – de előbb lássuk a párt történetét.

A Modern Magyarország Mozgalom Párt (röviden MoMa) megalapítását 2013. április 21-én jelentette be Bokros Lajos európai parlamenti képviselő, egykori pénzügyminiszter. Elnöke Bokros Lajos, alelnöke Pusztai Erzsébet, a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) és a Centrum Párt egykori politikusa. Az elnökség tagja volt még Kajdi József, Antall József miniszterelnök kormányhivatalának vezetője, Pálfy G. István egykori tévés újságíró, valamint Cselényi László, a Duna Televízió volt elnöke.

A MoMa alakuló gyűlésén magam is részt vettem, mint tudósító, és azt kell mondanom: sajtószempontból pártot alapítani így kell. A Körúton áll a világszintű Grand Hotel Corinthia, ott alakultak, meglepően népes, több száz fős társaság gyűlt össze, és az elegáns környezethez méltóak voltak a célkitűzések, felszólalások: Bokros Lajos szó szerint minden eszközt bevetett, Ady-idézettel kezdte és egy focilabdával dekázgatva fejezte be, szegény fotósok majdnem megőrültek, nem tudták követni a labdát – az operatőrök viszont kedvelték. Mozgóképnek tökéletes volt.

Én kicsit kényes helyzetben voltam akkor és ott, ugyanis pár nappal korábban – Pálfy G. miatt – csúnyán megcsípdestem Bokros Lajost egy jegyzetben, de ő volt olyan gentleman, hogy nem helyreigazítási kérelemmel vagy sajtóperrel reagált, hanem meghívott az alakuló gyűlésre. Ez valóban elegáns volt tőle – máig meggyőződésem, hogy valódi úriember.

De lássuk, mi történt később?

A párt a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson nem szándékozott indulni, mivel ehhez még nem érezte elég erősnek az ismertségét és támogatottságát, valamint kritizálta az újabb választási rendszert, de a Fidesz kritikusaként kívülről támogatta a baloldali Összefogást.

A MoMa a 2014-es európai parlamenti választásra már listát akart állítani – részben az addig EP képviselő elnök, Bokros Lajos miatt is –, de nem sikerült a szükséges minimum 20 000 támogatói aláírást összegyűjtenie, ezért a párt elesett az indulástól, így Bokros képviselői mandátuma is véget ért. A MoMa kezdeményezte az ajánlások újraszámolását, mivel szerintük elegendő érvényes ajánlás gyűlt össze, amit a Nemzeti Választási Iroda munkatársai a párt általi megbízottakkal együtt el is végzett, de a vizsgált 24 264 ajánlásból a harmadik újraszámolás után is csak 18 633 volt érvényes (a három újraszámlálásnak három különböző eredménye volt, de mindháromnak nagyjából 18 és fél ezer volt az eredménye), amely eredményt és az ez általi vereséget ezután a pártelnök is elismerte. Bokros közölte, hogy ezután a párt országos szervezetének kiépítésébe kezdenek.

A 2014-es önkormányzati választáson a párt 100 jelöltet indított, köztük a pártelnököt, Bokros Lajost budapesti főpolgármester-jelöltként, aki 213 550 szavazatot (36,04%) kapott, ezzel második lett a fideszes Tarlós István mögött.

Megállapodás helyett végül vita a DK-val

2017 szeptemberében a párt megállapodást kötött a Demokratikus Koalícióval (DK) a 2018-as országgyűlési választásokra, ezt Gyurcsány Ferenc jelentette be a Közös Ország Mozgalom Agórájának megnyitásakor. Bokros 500 napos programja keretében kerülne sor a szövetségre, ezután új, kétfordulós választási rendszerű választásokat írnának ki. 2018. január 12-én azonban Bokros egy Facebook-posztban bejelentette, hogy a DK „négy hónapnyi hitegetés után” végül nem kívánt megegyezni velük, ezért a MoMa a megszüntetést elkerülendő önállóan indul a 2018-as választásokon. A DK válaszában azt közölte, hogy a MoMa hagyott fel az egyeztetésekkel, miközben szerintük a DK méltányos ajánlatával a „nem mérhető támogatottságú pártnak” parlamenti képviselete lett volna. A párt az országgyűlési választáson országos lista nélkül 617 szavazatot kapott, mely mindössze 0,01%-ot jelentett.

A torzsalkodást most hagyjuk, ne részletezzük, de az az 500 napos program, ha azt tudnám feledni… Volt ugyanis annak egy különös gondolata, idézném is:

„Kedves ellenzéki sajtó! A népszavazás után remek elemzéseket olvastam arról, hogy a helyzet még rosszabb és nem is fog változni, mert az ellenzék milyen vacak. Nektek eszetekbe sem jut, hogy a helyzeten Ti magatok is tudtok változtatni? Kedves maradék demokratikus sajtó! Kedves publicisták, bloggerek, véleményvezérek! Ne fanyalogjatok! Harcoljatok a szabadságért! Bő egy évre félre kell tegyétek a látszat-függetlenségeteket!”

Ezt hiba volt mondani.

Azt akarta „elkérni” a sajtótól, ami a lényege: a független véleményt. Mert rendben van, én azt nem gondolom, hogy Bokros Lajosnak lennének vagy akár csak lehetnének mocskos, titkolnivaló vagy kétes ügyei, róla ez elképzelhetetlen. De nem állíthatom előre, hogy akár ártatlanul is nem keveredik ötszáz nap alatt botrányba, nem rágalmazzák meg vagy nem lesz mondjuk koccanásos közlekedési balesete. Ahogy akkori koalíciós társairól sem: a jövőre nézvést újságíró nem adhat biankó csekket. Sem Bokros Lajosnak, sem másnak. Ezzel a meggondolatlan mondatfüzérrel azt kívánta, hogy az akkor is, most is független (igen kicsi) sajtó tegyen szent esküvést, miszerint minden esetleges ballépésnél félrenéz.

Márpedig független újságíró ezt nem teheti: én a magam részéről azt a megoldást választottam, hogy mivel rosszat nem akartam írni (nem is volt mit), jót nem nagyon lehetett, ezért azoknak a politikusoknak a nevét, akik csatlakoztak ehhez az abszurd kéréshez épp úgy nem írtam le mostanáig, mint Bokros Lajosét sem. Sajtót ne tessék zsarolni: inkább nem ír az ember, minthogy pártkatona vagy szócső legyen belőle, esetleg cinkos, adott esetben.

Bár még egyszer leszögezem: kevés ember él magyar földön, akitől távolabb állna a törvénysértés vagy a botrányos élet, mint Bokros Lajos. Máig nem értem, mi vezette erre a kérésre.

No, de lássuk: mit mond a MoMa programja? Mi a céljuk?

A párt elsődleges célja a nemzeti és európai, a konzervatív és szabadelvű értékek hiteles képviselete és terjesztése Magyarországon.

Ezzel összhangban törekszik az alkotmányos jogállam visszaállítására, az alapvető szabadságjogok megerősítésére, a 2011-ben elfogadott egyfordulós választási rendszer helyett egy arányos, kétfordulós választási rendszer kialakítására, a befektetői és beruházási bizalom visszaszerzésére, a korrupció minden válfajának megszüntetésére. De idézzük magát a pártelnököt!

„A rendszerváltás igénye mindent felülír. Nem újkeletű vélemény ez. Pontosan másfél évvel ezelőtt fogalmaztuk meg, amikor útjára bocsátottuk az 500 napos programot. Elsőnek a Modern Magyarország Mozgalom.

Mit jelent ma a rendszerváltás? Három dolgot.

Az önkényuralom felszámolását és az alkotmányos jogállam, a demokrácia helyreállítását.
A hazug, tolvaj és pazarló kormányzás felváltását igazmondó, hatékony és tisztakezű vezetéssel.

Az ország végzetes leszakadásának megállítását és megfordítását ésszerű, szakszerű és becsületes gazdasági, társadalmi és nemzetközi politikával.

Ordító szükségszerűséggé, mindent elsöprő paranccsá vált a demokratikus ellenzék és a civil szervezetek együttműködése.”

Ezekkel az elvekkel megint csak egyetérteni lehet. Egyáltalában, kevés helyen találkozik az ember annyi jó szándékkal, mint a magyar ellenzék politikai irataiban, szerintem az Ördög is innét szerzi be a macskaköveket a Pokolba vezető úthoz. De ne legyünk rosszmájúak: a MoMa igenis egy korszerű centrumpárt, komoly és átgondolt programmal, kiváló szakértőkkel, derék, fennkölt gondolkodással.

Igazán megérdemelnék a sikert. Még akkor is, ha ezt a centrista gondolkodást – vagy egy ahhoz nagyon hasonlót – a Momentum is a zászlajára tűzte.

Mi lesz a sorsuk?

Sajnos nem látom a fényes jövőt a mostani körülmények közepette. A 2018-as választási szereplés után sürgősen ki kéne találjanak valamit, hogy népszerűsítsék a mozgalmat, különben egyszerűen elfelejtik őket. És az nagy kár volna.

Remélem, csak találnak egy rátermett szakértőt, aki visszaemeli őket a köztudatba.

A Modern Magyarország Mozgalom jobb sorsra érdemes párt, mely ígéretesen indult, és most méltatlanul kevéssé ismert.

Pedig kezeskedem érte: Bokros Lajos művelt úriember és kiváló pénzügyi, politikai szakértő.

Lehet, az is vele a baj.

Ha csavargó és sikkasztó lenne, manapság meglehet, hogy jobban odafigyelnének rá – csak arra ő képtelen.

A helytartó és a zsidó főpap

Megdöbbenve egymásra néznek, fel-felszisszennek a nézők, hogy hűha, mi hangzik el, ilyet ki lehet mondani!? Székely János mindinkább remekműnek tűnő Caligula helytartója című darabját, amit Ceausescu diktatúrája idején írt Erdélyben, adják a Nemzeti Színházban. A mű mellbevágóan aktuális, Szász János rendezése ütősen erőteljes.

A Nemzeti Gobbi Hilda Színpadán két oldalról fogja közre a nézőtér a pást jellegű, hosszúkás színpadot, amin nejlonba és papírba csomagolt emberformájú, óriási monstrum nehezedik el. Akik ismerik a drámát, kapásból kitalálhatják, hogy ez a római császárt dicsőítő szobor, amit Petroniusnak, Caligula szíriai helytartójának, határozott parancsra, Jeruzsálemben muszáj bevitetnie a zsidók templomába, akiknél ugye nincs semmiféle bálványimádás. Ezért aztán, a szoborbevitel egyenlő lenne az ő identitásuk eltörlésével, amit semmiképpen nem akarnak, inkább a nemzethalált választanák.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

A darab valahogyan benne van a levegőben. Az évad elején a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház vendégszerepelt vele a Pesti Magyar Színházban. Abban a produkcióban igazi katonai dzsip, jókora puskacsővel volt a fő díszletelem, a ridegen fenyegető hatalom megtestesülése. Ezúttal az ormótlan szobor az, Vereckei Rita díszlet és jelmeztervező telitalálata. Betölti a színpad jelentős részét, de hatalmas köteleken, a szereplők nagy erőfeszítésével, a magasba is lehet húzni, amikor megmozdul ez a monstrum, vagy éppen az emberek feje fölé kerül, és akár bármikor agyonnyomhatja őket, még hideglelősebb. Egyértelmű jelképe az elnyomásnak.

A mű arról regél, hogy Petronius be akarja cipeltetni a szobrot, de a zsidók persze nem akarják, és a helytartó vitába keveredik a jeruzsálemi templom főpapjával, Barakiással. Ugyanis ez a katona nem a parancs az parancs típusú, totálisan fafejű ítélet végrehajtó, nem szeretne tömeggyilkossá válni, hiszen ott ülő sztrájkol a templom előtt 40 ezer zsidó. Mögötte pedig ott van több légió, temérdek felfegyverzett katonája. Hát ez patthelyzet. Ki lehet-e valahogyan mászni ebből? Erről regél ez az alapvetően vitadráma, amiben a két főszereplő között leginkább szócsata zajlik, és ismét kiderül, hogy a szó is lehet hathatós fegyver. De ehhez az kell, mint ebben az esetben, hogy két homlokegyenest más nézetű ember hajlandó legyen meghallgatni egymást, kíváncsi legyen a másikra és az érveire, amiket képes legyen átszűrni magán, és akár meg is fontolni. Lehetetlenség? Manapság eléggé annak tűnik, de ez az I. században játszódó, állítólag valós eseményeken is alapuló történet mégis döbbenetesen rímel a XXI. századra és Magyarországra, anélkül, hogy Szász csipetnyit is aktualizálna.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

A darabot annak idején nem engedték Romániában bemutatni, így a legendás ősbemutatóját a Gyulai Várszínházban tartották negyven évvel ezelőtt, a nagy erdélyi rendező, Harag György elgondolásai szerint, Lukács Sándor és Őze Lajos főszereplésével. Ebben a produkcióban különben az ifjú Szász kellékesként, és a statisztéria tagjaként, az egyik zsidóként működött közre, nyilatkozta is, hogy ez mekkora hatást gyakorolt rá, egyetemi kurzussal ért fel számára. A művet aztán vagy tizenöt produkcióban játszották nálunk, igencsak emlékezetes például a szolnoki, amit szintén jeles, erdélyi származású rendező, Taub János vitt színre, Fodor Tamás és Kézdy György elementáris alakításával. Érdekesség, hogy Fodor hét év óta megint játszik a darabban, ami méltán levehetetlen a Szkéné Színház műsoráról, csak valaha a helytartó volt, most pedig a főpap, és a kiváló Nagypál Gábor Petronius, Szikszai Rémusz első, és máris remekbe sikerült rendezésében.

A negyven éves jubileum alkalmából nyáron a Gyulai Várszínházban bemutatott, és most a Nemzetibe bekerült produkcióban Trill Zsolt Petronius és Horváth Lajos Ottó Barakiás. Pokolian tudják egymást fürkészni, a másik szemébe mélyen belenézni, Székely gyönyörűséges, mégis vaskosan életszagú nyelvezetén szóáradatot, érvek zuhatagát ömleszteni a másikra. Trill a megszokottnál játékosabb helytartó. Olykor szinte incselkedik a helyzettel, kedvtelve eldilemmázgat azon, mi mindent megtehetne, amit más akár nyugodtan meg is tenne, de benne, bár abszolút a hatalom képviselője, mégiscsak van egy gát, mindinkább fölpislákol a humánum. Miközben elég világosan látja, hogy Caligula tébolyba hajló kényuralma, amikor már a hozzá közelállókat is szinte szórakozásból, rútul lemészárolja, hová vezet. Nyughatatlanságában oda-vissza nyargalászik a deszkákon.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

A két főszereplő nem csupán egymást, hanem a közönséget is fürkészi. Nem csak végig pásztáznak a sorokon, hanem gyakran valakinek a szemébe behatóan belenéznek. Lesik a hatást. Arckifejezésünkről akarják leolvasni a véleményünket. Mivel velünk szemben ül a közönség fele, és egyáltalán nincs sötét a nézőtéren, mi is látjuk a társainkat. A feszült figyelmet ugyanúgy, mint a megrökönyödést, az összenézéseket, vagy a mosolyra húzódó szájat, hiszen annyira abszurdak a szituációk, hogy ennek humora van, szerintem akár több is lehetne. Szász anélkül, hogy bármit is becsempészne a mai politikából, agorává teszi a színházat. Megteremti a félelem légkörét, amikor már mindenki tart mindenkitől, mindenki figyel mindenkit, retteg akkor is, amikor tán éppen nincs rá oka, de hát egyre inkább úgy állnak a dolgok, hogy van rá ok unos-untalan. Bodrogi Gyula a zsidók királyaként rafinált, bölcs öregurat ad, aki sokat látott, sokat tud, de már nincs ereje a cselekvésre. Kristán Attila és Bordás Roland Petronius rengeteget próbált segédtisztjei, akik talpat is nyalnak neki, de foglalkoztatja őket az elárulásának a gondolata. Nem teszik meg, mégis ezzel a váddal végezteti ki őket Petronius, Deciusnak, Caligula követének a javaslatára. Ő, Rácz József megformálásában, hajlik az ésszerű alkura, csak baj ne legyen belőle, óvatos alapon. Bölkény Balázs Júdás, zsidó politikus, a saját vesztébe is rohanva, még inkább elmérgesítené a helyzetet. Jó színészcsapat ez így együtt, hozzájuk társulnak még mindkét oldalon, katonákat, illetve zsidókat ábrázoló hiteles statiszták.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Decius legvégül azzal a hírrel érkezik, hogy Caligulát leszúrták a saját testőrei. A mégoly végtelennek látszó diktatúra sem örök. És szinte mellesleg azt is kiböki a követ, hogy nem is Petronius segédtisztjei közül került ki az áruló, hanem az ő kíséretéből. A helytartót tőrdöfésként éri az utóbbi hír, így nem tud örülni az előbbinek sem. Amúgy is már halni készült, hiszen elhatározta, hogy megszegi a parancsot, mert megértette a zsidók igazát. Szép jelenet, amikor ezért a főpap megöleli. Petronius pedig kannából olajjal locsolja le magát, hiszen rájön, azzal, hogy igaztalanul öletett le két embert, maga is zsarnokká lett. A zsarnokság igen gyakran újra teremti magát. Azt még látjuk, ahogy gyújtani készül a gyufát. Ekkor totál sötét lesz, csak a robbanás hangját halljuk. Bevégeztetett.

Húsba vágó kérdésekről, érzékletesen, elgondolkodtatva, és aktualizálás nélkül is riasztóan aktuálisan beszél a Caligula helytartója a múltban gyökeredző jelenről.

Nem lesz pokoli torony a Mol-székházból

Bár hivatalos tájékoztatás nincs, egy szakértő szerint a Mol leendő 120 méteres új székháza nem válhat pokoli toronnyá egy tűz során. Az építési technológia segíti ki a tűzoltókat, akiknek aligha lenne eszközük komoly tragédia esetén.

A térség egyik legmagasabb épületét húzza fel 2021-re a Mol a Kopaszi-gát mellett. (Az eddigi magyarországi rekorder a nem ipari épületek vagy adótornyok között a 100 méter magas esztergomi Bazilika.) A Mol Campus nevet viselő majdani székházba költözteti össze 11 budapesti irodáját az olajvállalat. A méretek lenyűgözők: 120 méter magas, 28 emeletes, 21 lifttel. A bruttó 83 ezer négyzetméter összterületen 2500-an dolgozhatnak.

A költségekről nem tudni semmit, de nem csak a látványterveket elnézvén, hanem az építésziroda ismeretében (a londoni Foster + Partners tervezte a cupertinói Apple Parkot, az új pekingi repülőteret, a berlini Reichstag üvegkupoláját, a londoni új Wembley Stadiont és a frankfurti Commerzbank székházát is) nem két filléres vállalkozásba fog a Mol.

Impozáns belső. Forrás: molcampus.hu

Ismertetőjében a Mol hangsúlyozza, hogy az új székház a nagyközönség számára is nyitott lesz. A campus tetején kialakított kilátóteraszról bárki megcsodálhatja Budapestet madártávlatból. A földszinten pedig kávézó, „convenience store” (vélhetően vállalati kisbolt), baba-mama szoba, kiállítótér és egyéb kényelmi szolgáltatások várják a látogatókat.

Olyan épületet terveztünk, amely érdemben nem befolyásolja fővárosunk világörökségi panorámáját – szögezi le a cég, utalva azokra a vitákra, amelyek a tervet övezik. Sokak szemét csípi egy ennyire magas épület,

mondván az tönkreteszi a főváros városképét.

A Mol azt emeli ki eddigi egyetlen tájékoztatásában, hogy a legmodernebb környezetvédelmi igényeket is kielégíti az épület. Nem ejtenek szót biztonsági, ezen belül tűzvédelmi oldaláról, noha sokan feltették a kérdést: mi lesz, ha netán nagyobb láng csap fel valahol a házban, nem jut-e a londoni 24 emeletes Grenfell-épület sorsára, amely tavaly nyáron teljesen kiégett, 72 ember halálát okozva.

A Grenfell-ház. Forrás: Wikimedia Commons

A Mol nem vádolható szószátyársággal, megelégedtek annak közlésével, hogy a vállalat „a lehető legszigorúbb szabályok szerint építi fel új székházát, így a tűzvédelmi követelményeknek is maradéktalanul eleget tesz”. A tűzoltóság egy hete nem válaszol kérdéseinkre, egyebek közt arra, hogy információk szerint

megközelítőleg akkora fecskendős autója (pláne sok) sincs, amely ilyen magasságon képes lenne tűzoltásra.

(A fenti fotón is látszik, hogy a londoni tűzoltók reménytelen küzdelmet folytatnak a ház aljánál végződő fecskendőkkel oltani a lángokat.)

Megkérdeztük Kis-Guczi Pétert, a Lánglovagok szakportál főszerkesztőjét, egykori tűzoltósági szóvivőt, mire lehet számítani legrosszabb (bal)esetet feltételezve. A szakember elmondta, hogy a Mol székháza

a magas kockázatú épületek kategóriájába fog tartozni:

minden elemében, szerkezeti, beépítési megoldásaiban ennek követelményeit kell teljesíteni.

Szerinte várhatóan nagyon biztonságos lesz a Mol Campus, mert lényegében minden eshetőségre igen szigorú előírások vannak, amelyek kielégítését és jövőbeni teljesítését a tűzvédelmi hatóságnak ellenőriznie kell.

Kis-Guczi Péter elmondta, hogy ilyen épületben az automata tűzjelző és -oltó berendezések, valamint fali tűzcsapok mellett

túlnyomásos füstmentes lépcsőházakat kell kialakítani, olyan menekülési felvonókat, amelyek 90 percig állják a legszörnyűbb tűz hatásait.

Ezek karbantartását pedig a hatóság később is vizsgálja.

A magas kockázat miatt előírás, hogy a menekülési útvonal eléréséhez legfeljebb 30 méter lehetséges, maximum 200 méteren belül átmeneti védett térnek kell rendelkezésre állnia a bent lévők számára, például a tetőn. Szigorú szabályok vonatkoznak az épület külső szigeteléseire, és ebben „jól állunk”, nem terjedhet tovább a tűz a külső falon – mondta a szakértő (a Grenfell-tragédia elsődleges oka ez volt.)

A már említett belső épületszakaszolások, maga az épületszerkezet és a berendezések is

azt a célt szolgálják, hogy egy esetleges tűz és füst ne terjedhessen tova.

A tűzoltóságnak valóban kevés magas mentő-szerkocsija van (ekkora épülethez méretezett pedig egyáltalán nincs), de a szakértő szavaiból az derül ki, hogy ha minden előírást teljesítenek a tervezés-kivitelezés során, és a tűzriadó-tervet évente rendesen gyakorolják, akkor

a tűzoltóknak lényegében elsősorban a kiürítési normaidő betartásával kisegíteniük kell az embereket az épületből.

A Mol-székház, ha az összes előírásnak eleget tesz, és a későbbiekben is fenntartják ezt a szintet, sokkal biztonságosabb lesz, mint bármely régi építésű panel – mondta a szakértő.

Meglehetősen viszontagságos a Mol-torony eddigi története. Lázár János akkor még kancelláriafőnökként tavaly – azután, hogy a vállalat megkapta a kerületi építési engedélyt – olyan módosítást nyújtott be a településrendezési törvényhez, amelyben megszüntette volna azt a lehetőséget, amellyel a 65 és 90 méter közti magasságot egyedileg engedélyezhetik. Lázár rigorózusan ragaszkodott (volna) a maximum 65 méterhez, mondván

nem lenne helyes, ha a 96 méter magas Bazilikánál túlnyúló építményt húznának fel

a fővárosban.

Miután a választások után Lázár kiesett a belső körből (és látványosan a parlament utolsó sorába költözött), a júliusban kihirdetett törvényi szabályozás már a 90 méter feletti magasságra is lehetővé tette az egyedi (kormányzati) engedély kiadását. Ez azonban – mert már ennek hatályba lépése előtt megvolt az építési engedély – a Molra nem vonatkozik.

Az elmúlt időben már két további magasház (mindkettő 90 méteres) tervét jelentették be, ugyanarra a területre, az Árpád-híd pesti hídfőjéhez. A Twist-Budapest City Towernek szintén megvan a törvény hatályba lépése előtti építési engedélye, az Agora-terv keretében épülő toronynak az új szabályok alapján kell megszereznie ezt.

Ausztria új uniós menekültpolitikát akar

0

Senki se kérhessen menedéket az Európai Unió határain belül – ezt akarja Ausztria elfogadtatni az EU többi tagállamával. Sebastian Kurz kancellár közben arról beszélt, hogy a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzete miatt szerinte be kell vezetni a határellenőrzést Szlovénia és Ausztria között.

Bécsben az uniós tagállamok diplomatái között kiosztottak egy olyan dokumentumot, amely felvázolja az Ausztria által tervezett új menekültpolitikát egészen 2025-ig. Ezt a titkos dokumentumot valaki eljuttatta a Le Monde-nak.

Az derül ki belőle, hogy Kurz radikálisan új menekültpolitikát akar, amely közel áll a visegrádi országok terveihez. A terv

szinte kizárólag a biztonság szempontjait hangsúlyozza, a humanitárius szempontokat alig említi.

Ráadásul Ausztria speciális földrajzi szerepéből indul ki: „ide csak helikopteren érkezhetnek menedékkérők” – szerepel a dokumentumban. Maximális határvédelmet és minimális befogadást javasol.

A dokumentum szerint a menedékkérők jelentős része olyan fiatalember, akinek az értékrendje messze áll az európaitól, és hajlamos arra, hogy a saját értékrendjét akár erőszakosan is rákényszerítse másokra. Ezért az osztrákok azt javasolják, hogy

csak az kaphasson a jövőben menedékjogot, aki esküt tesz arra, hogy tiszteletben tartja az Európai Unió értékrendjét.

Kurz közben bécsi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az osztrák-német egyeztetés kulcsfontosságú kérdés Ausztria számára. Bár szeretné elkerülni, de szerinte a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzetére való tekintettel Szlovénia és Ausztria között be kell vezetni a határellenőrzést.

Mint mondta, soros uniós elnökségének ideje alatt Ausztria egy biztonságos Európa megteremtésén fog dolgozni, elsődleges feladatnak tekintve az illegális migráció visszaszorítását. „Ausztria védelmet nyújtó Európát akar, amelyhez gyors és gyakorlati, európai megoldásokra van szükség. Ez Európa jövőjébe vezetett befektetés” – mondta.

Az osztrák elnökség a külső határok védelmét kiemelt fontosságúnak tartja, ennek érdekében támogatja az unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) a megerősítését – ahogy erről az uniós csúcson is volt szó. Emellett

szorosabb együttműködésre törekszik a szomszédos, különös tekintettel az észak-afrikai országokkal,

amelyekkel Ausztria egy csúcstalálkozó előkészítésén dolgozik.

Szerinte a migrációt nem csak kezelni kell, hanem megoldást kell rá találni, elsősorban a külső határok védelmével, emellett megegyezésre van szükség a partnerországokkal a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszafogadásáról, amely az embercsempészet ellen folyatott harcban is fordulatot hozhat.

A dublini rendszer reformjában nem számít áttörésre, mint mondta, a visszaküldés gyakorlati megvalósításán továbbra is dolgozni kell, de ezt megelőzően a partner- és tranzitországokkal eredményt hozó megbeszélésre kell törekedni, valamint dűlőre kell jutni az unión kívüli befogadó központok kérdésében is.

Az 500 milliós Európai Unióban jelenleg 3 és fél millió menedékkérő tartózkodik. Ez a lakosság kevesebb mint egy százaléka, az eloszlásuk ugyanakkor nagyon egyenlőtlen. Korábban a legtöbben Németországba és Svédországba érkeztek,

most viszont a déli országokra hárul a legnagyobb teher.

Sebastian Kurz korábban azzal is fenyegetőzött, hogy ha az olaszok nem akadályozzák meg, hogy a menedékkérők onnan Ausztria felé induljanak, akkor kész katonákat vezényelni a Brenner-hágóra. A Le Monde szerint így Ausztria nehezen fogja egyeztetni az EU menekültpolitikáját.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK