Az amerikai Legfelső Bíróság eltörölte Trump vámtarifáit, de Washingtonban ez láthatóan senkit nem zavar: az USA újra vámokat vet ki fél világra, hivatalosan a „kényszermunka elleni harc” jegyében. A valóságban ez inkább olyan, mintha Trump egy régi, kopott lemezt próbálna újra eladni – csak most hangosabban.
A kereskedelmi minisztérium büszkén hirdeti, hogy ez „a világ legnagyobb intézkedése a munkavállalók jogaiért”. Ez szép, megható, és körülbelül annyira hihető, mint amikor egy gyorsétterem azt állítja, hogy a salátájuk egészséges. A vámok mögötti érv:
az érintett országok nem szűrik ki a kényszermunkát alkalmazó államokat a termelési láncaikból.
A globális gazdaságban ez nagyjából olyan, mintha valaki azt mondaná: „Nem eszem több pizzát, mert a világon valahol biztosan van egy rossz szakács.”
Trump viszont abban bízik, hogy így a Legfelső Bíróság már nem tud belekötni. A kereskedelmi háború pedig folytatódik, ahogy 2017 óta mindig – Biden alatt is, Trump alatt meg pláne.
A háború neve: Kína
A vámok listája hosszú, de a célpont valójában egyetlen ország: Kína. Meg néhány másik, amely olcsón gyárt, és emiatt az amerikai fogyasztók szeretik. Vietnam például még magasabb vámot kapott, mint Peking. Ez persze nem zavarta Kínát: beleállt a konfliktusba, és végül Trumpnak kellett hátrébb lépnie.
Kína továbbra is a világkereskedelem királya
Trump tarifái annyit értek, hogy visszaesett az amerikai–kínai kereskedelem. A kínai export viszont vígan szárnyal tovább – mindenhol, ahol nem Washington dönt. Miért? Mert olcsón és hatékonyan gyártanak, és ezt az amerikai cégek is imádják. Ez volt a kínai gazdasági csoda alapja 1978 óta.
Amikor Washington rájött, hogy Kína nem csak beszállító, hanem egyenrangú világhatalom, beindult a geopolitikai gőzhenger. Hszi Csin-ping 2015-ben már a G2-ről beszélt, az USA pedig 2021-ben hivatalosan is „stratégiai ellenfélnek” minősítette Kínát.
Trump tavalyi offenzívája pedig csúfosan végződött: a ritkaföldfémek exportjának szabályozásával Peking képes térdre kényszeríteni a világot – beleértve az USA-t is.
Diplomáciai színjáték Pekingben
Trump Pekingben feltűnően visszafogott volt: papírról olvasta a beszédét, nem próbálta megalázni partnerét. Ez már önmagában jelzi, hogy
a G2 nem álom, hanem kényszerű valóság.
Az amerikai delegáció látványosan kidobta a kínai ajándékokat, nehogy „kémchip” kerüljön a Fehér Házba. Ez különösen pikáns, tekintve hogy az USA évtizedeken át pont ilyen módszerekkel jutott be ellenfelei rendszereibe. Brezsnyev például kapott egy luxusautót – tele amerikai kémtechnikával.
Peking mosolyog, Trump siet
Vang Ji kínai külügyminiszter Manilában Marco Rubióval egyeztetett Hszi Csin-ping amerikai látogatásáról. Washington szeptembert emleget, Peking viszont nem erősít meg semmit. Miért? Mert Trumpnak sürgős, Kínának nem.
Novemberben választások lesznek az USA-ban. A republikánusok könnyen veszíthetnek – ezt mindig érdemes megerősíteni megbízható forrásból –, és ha így lesz, Trump elnöksége béna kacsa üzemmódba kapcsolhat.
Hszi Csin-pingnek is fontos dátum közeleg: jövőre pártkongresszus lesz, ahol eredményt kell felmutatnia, hogy megszilárdítsa hatalmát.
A háttérben mindenki tárgyal
A China Daily szerint a két ország kereskedelmi minisztériumai folyamatosan egyeztetnek. Közben a kínai export rekordokat dönt, az amerikai kereskedelmi deficit pedig nem csökken.
A vámok ugyanis nem tudják legyőzni a költséghatékonyságot. Egy nemzetbiztonsági vizsgálat szerint még a Pentagon is kínai akkumulátorokat használ.





















