Az európai autópiac júniusban látványosan felpörgött: 13 százalékos növekedés, robbanásszerű elektromosautó‑eladások és egyre agresszívebb kínai térnyerés. A kontinens autógyártói egyszerre ünnepelnek és szoronganak: a kereslet végre élénkül, de a verseny soha nem volt ilyen kemény. A számok mögött pedig egy mélyebb átrendeződés rajzolódik ki: Európa gyorsulva búcsúzik a hagyományos motoroktól, miközben a keleti gyárak felértékelődnek, a kínai óriások pedig már nemcsak autót hoznak, hanem munkaerőt is.
Júniusban 1,41 millió új autó talált gazdára az Európai Unióban, az EFTA‑országokban és Nagy‑Britanniában. Ez jelentős ugrás a tavalyi 1,24 millióhoz képest, és különösen figyelemre méltó, hogy az EU‑ban 13,6 százalékkal nőtt az eladások száma. A lendületet elsősorban az elektromos járművek adták: egyetlen év alatt 51 százalékkal nőtt az új elektromos autók értékesítése, ami olyan dinamika, amire 2023 októbere óta nem volt példa. Akkor a közel‑keleti válság és az energiapiaci bizonytalanság fékezte le a vásárlási kedvet, most viszont a piac újra erőre kapott.
A hagyományos motorok viszont látványosan háttérbe szorulnak.
Az új benzines autók eladásai 12,2 százalékkal estek vissza, a dízeleké pedig még nagyobbat, 16,9 százalékot zuhant. Az első félév végére az elektromos járművek már a teljes uniós újautó‑piac 20 százalékát adták, és a hibridek is erősödnek, 22,7 százalékos növekedéssel. Európa tehát gyorsulva lép át a belső égésű korszakból az elektromosba.
A nagy autógyártók is vegyes képet mutatnak. A Volkswagen 7,3 százalékkal növelte új regisztrációit, a Stellantis 7,1 százalékkal, a BMW 16,1 százalékkal, a Mercedes 4,8 százalékkal, a Renault pedig 3,6 százalékkal. A német piac különösen fontos: a gazdaság hét éve stagnál, mégis 15,7 százalékkal nőttek az eladások, ami enyhíti az autógyárak nyomását.
A Volkswagen nemrég 100 ezer fős leépítést jelentett be, ami sokkolta a német közvéleményt, így minden pozitív jel életmentőnek számít.
A legnagyobb meglepetést azonban nem az európai, hanem a kínai gyártók hozták. A BYD – amely épp Szegeden épít gyárat – 199 százalékkal növelte eladásait Európában. A SAIC Motors 50,7 százalékos, a Chery pedig elképesztő 271 százalékos növekedést produkált. A kínai márkák ár‑érték aránya verhetetlen, részben az alacsonyabb munkabérek miatt, és ez az európai gyártókat is lépéskényszerbe hozza.
A Volkswagen már reagált: a termelés egy részét áthelyezi az Európai Unió keleti felébe, ahol jóval alacsonyabbak a munkabérek, mint Németországban. Christian Vollmer termelési igazgató szerint a cél minden új autón 3000 euró megtakarítás, de ebből egyelőre csak 2000 euró valósult meg. A hiányzó 1000 eurót a kelet‑európai gyárak hozhatják. A Mercedes is hasonló logikát követ: legújabb modelljeit Kecskeméten gyártja. A kínai BYD pedig ugyanezen okból választotta Szegedet – a költséghatékonyság itt a legnagyobb.
A BYD szegedi gyára körül azonban politikai hullámok is keletkeztek. Magyar Péter miniszterelnök szerint a cég jelentős számú kínai és vendégmunkást akart behozni, és ellenőröket küldött a helyszínre. Velkey György László külügyi államtitkár arról írt, hogy a BYD csaknem annyi külföldi munkavállalási engedélyt kért és kapott, mint amennyi munkahelyet ígért. A projektet eredetileg Szijjártó Péter hozta tető alá, aki nemrég bejelentette: lemond parlamenti mandátumáról, és a BYD kapcsolattartó igazgatója lesz. Orbán Viktor ezt egy rövid üzenettel kommentálta: „Hajrá Peti!”
Az európai autópiac tehát egyszerre élénkül és átalakul.
A növekedés látványos, de a verseny egyre keményebb, és a kontinens autóipara olyan korszakváltás közepén áll, amelyben a kínai gyártók már nemcsak kihívók, hanem meghatározó szereplők. A kérdés az, hogy Európa képes lesz‑e lépést tartani — vagy a saját piacán is vendég lesz.
