Bottoni: hinaus mit uns – ki velünk! – a történelem nem érdekli a fiatalokat

0
135
maszol.ro

Stefano Bottoni történész szerint Orbán Viktor bukása nemcsak egy politikai korszak végét jelenti, hanem annak a történelmi gondolkodásmódnak az összeomlását is, amelyre a modern Európa épült. A fiatal generáció már nem a múlt tanulságaiból indul ki, hanem kizárólag a jelenből, és ez alapjaiban formálja át a magyar és európai politikai kultúrát.

Stefano Bottoni magyar–olasz történész legutóbbi podcastjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 21. században született fiatalok, akik döntő szerepet játszottak Orbán Viktor bukásában, gyakorlatilag hátat fordítottak a történelemnek.

Számukra a múlt nem referenciapont, hanem zaj
a háttérben.

Bottoni felidézte a Moszkva tér című film ikonikus jelenetét, amelyben az érettségiző főhős a tévében nézi Nagy Imre temetését, majd megkérdezi a nagymamáját: „Ki a pöcs az a Nagy Imre?” Ez a mondat szerinte tökéletesen kifejezi azt a generációs törést, amelyben a történelem – Cicero híres mondásával szemben – már nem „az élet tanítómestere”. A digitális korszakban a múlt elveszítette iránytű szerepét, és ebben a kontextusban érthető meg igazán Orbán rendszerének összeomlása.

Bottoni szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere valójában egy „spin diktatúra” volt, amely nem a fizikai elnyomásra, hanem az emberek tudatának befolyásolására épült.

Orbán Viktor sikerének kulcsa az volt, hogy a valóságérzékelést formálta át, és erre építette fel a NER gazdasági és politikai struktúráját.

A történész úgy fogalmazott: „Propaganda és lenyúlás – ez volt a NER lényege.” A rendszer gazdasági hátterét egyfajta maffiaszerű hálózat adta, amelynek következményeit a következő években fogja igazán megérezni az ország. A luxus catering szektor például kifejezetten a NER-elit rendezvényeiből élt, és ezek a megrendelések most egyik napról a másikra tűntek el.

- Hirdetés -

Bottoni párhuzamot vont az olaszországi politikai összeomlással is. A kilencvenes évek elején Olaszországban a korrupciós botrányok elsöpörték a két nagy pártot, miközben a kommunistákat korábban Washington tartotta távol a hatalomtól. A rendszer összeomlása után Silvio Berlusconi szervezte újjá a jobboldalt, aki egyszerre ápolt jó kapcsolatokat Moszkvával és a maffiával. Az olasz rendőrség akkor a vádalku intézményével tudta feltárni a politikai korrupció hálózatait – Bottoni szerint ez lehet a magyar út is, ha egyszer valóban megindul a lavina.

A történész utalt arra a híresztelésre is, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője azért mondott le, mert állítólag meggyanúsította Orbánt, de a legfőbb ügyész ezt megakadályozta.

A történész szerint a NER bukása egyben a „hazugság halála” is lehetett volna, ahogy azt az 1956-ban megszólaló újságírók fogalmazták meg saját szerepükről. Orbán propagandistái azonban – Bottoni szerint – nem néznek szembe a valósággal, és nem vállalják a felelősséget azért, hogy egy összeomló rendszer utolsó védelmezői voltak. A vezér hallgat, nem beszél a bukás okairól, és nem mutat irányt, miközben politikai programja – Európa-ellenesség, oroszbarátság, migránsellenes retorika – már rég elvesztette kapcsolatát a valósággal. Magyarországon nincsenek migránsok, Európa pedig maga sem tudja, merre van előre.

Magyar Péter számára is komoly kihívás, hogy egy olyan Európába vezesse vissza az országot, amely saját jövőképével is küszködik. Gazdasági értelemben az Európai Egyesült Államok lenne a logikus irány, de ennek sehol sincs meg a politikai támogatottsága. Orbán bukása ezért mégis jelentős: egy negatív alternatíva tűnt el a politikai térképről. A kontinens szélsőjobboldali vezetői is levonták a tanulságot. A francia Jordan Bardella például látványosan elhatárolódott Trumptól és Putyintól – Orbán két legfontosabb szövetségesétől –, és inkább Giorgia Melonit választotta példaképnek, aki szélsőjobboldali gyökereit megtartva a centrum felé kormányoz, és jó kapcsolatot ápol Brüsszellel.

Bottoni értelmezésében Orbán bukása nem csupán egy politikai korszak vége, hanem annak a történelmi gondolkodásnak a lezárása is, amelyre a modern magyar politika épült. A fiatal generáció számára a múlt már nem iránytű, és ez a felismerés alapjaiban formálja át a magyar demokrácia jövőjét.

- Hirdetés -

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .