Magyar Péter szerint Orbán Viktor éveken át Oroszországhoz kötötte Magyarországot, miközben a visegrádi együttműködés meggyengült, és a kormányfő Putyinnal ápolt kapcsolatai miatt Magyarország elszigetelődött szövetségesei között. A miniszterelnök a parlamentben úgy fogalmazott: Orbán „Putyint választotta Visegrád helyett”, és ezzel olyan vörös vonalat lépett át, amely végül saját bukásához vezetett.
„Orbán Putyint választotta Visegrád helyett” – jelentette ki a parlamentben Magyar Péter miniszterelnök, aki első alkalommal vett részt a visegrádi országok csúcstalálkozóján. A találkozó után Andrej Babiš cseh kormányfő arról beszélt, hogy „újra egy csónakban evezünk”, utalva arra, hogy a V4-ek együttműködése az elmúlt években súlyosan meggyengült. A törésvonal 2022-ben vált látványossá, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, és Lengyelország egyértelműen Kijev mellé állt. Ezzel szemben
Putyin mind Varsónak, mind Budapestnek ajánlatot tett: a lengyeleknek Nyugat-Ukrajnát, a magyar kormánynak pedig Kárpátalját ígérte.
Orbán Viktor nyilvánosan nem reagált, de későbbi, következetesen Ukrajna-ellenes politikája Magyar Péter szerint azt mutatta, hogy kész volt együttműködni Moszkvával egy független Ukrajna meggyengítésében.
A miniszterelnök felidézte a 2023-as Prigozsin-lázadást is, amikor a Wagner-csoport Moszkva felé indult, és Putyin napokra eltűnt a nyilvánosság elől.
Ebben a feszült helyzetben Szijjártó Péter külügyminiszter felhívta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, hogy érdeklődjön: „elhagyták-e Moszkvát?”, majd felajánlotta Magyarország segítségét.
A most nyilvánosságra került hangfelvételen Lavrov azt válaszolta, hogy a hadsereg ura a helyzetnek, nincs szükség semmire, de megköszönte a hívást. Lavrov korábban a legmagasabb orosz állami kitüntetéssel, a Barátság érdemrenddel tüntette ki Szijjártót, amit Magyar Péter most a parlamentben gúnyosan „hűtőmágnesnek” nevezett.
A miniszterelnök szerint Orbán Viktor azzal, hogy a 2022-es invázió után is fenntartotta szoros kapcsolatát Putyinnal, átlépett egy olyan vörös vonalat, amelyet a NATO és az Európai Unió sem hagyhatott figyelmen kívül.
Magyar Péter úgy véli, ez a döntés vezetett ahhoz, hogy a magyar kormányfő elveszítette szövetségesei bizalmát, és végül saját bukását készítette elő. A miniszterelnök politikai felemelkedését kezdetben az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman is támogatta, majd Pressman távozása után a Tettrekész Szövetség lépett elő, amely a választási kampány idején nyilvánosságra hozta Orbán és Putyin, illetve Szijjártó és Lavrov beszélgetéseit.
A kampányban Buda Péter biztonságpolitikai szakértő is azt hangsúlyozta, hogy
Orbán „orosz befolyásoló ügynökként” működött.
Buda Pétert nemrég Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó nevezte ki szakmai csapatának vezetőjévé azzal a céllal, hogy felszámolja az orosz befolyást a magyar állami intézményekben. Magyar Péter több titkosszolgálati vezetőt is leváltott, és gyors vizsgálatot rendelt el az úgynevezett ukrán aranykonvoj ügyében, amelyben felmerült a gyanú, hogy az akciót még Orbán Viktor rendelte meg, és a TEK–NAV műveletben az orosz titkosszolgálat is szerepet játszhatott.
A miniszterelnök szerint Putyin korábban a titkosszolgálaton keresztül jelezte: Orbán Viktor az ő embere Magyarországon. Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy ez „a halál csókja” volt, mert sem a magyar választók, sem az uniós és NATO-szövetségesek nem akartak olyan vezetőt látni az ország élén, aki Moszkvának van lekötelezve.
