Az Eurostat friss adatai szerint Magyarország ma az Európai Unió legszegényebb tagállama Lettországgal holtversenyben. A mutatók azt jelzik: 36 év alatt sikerült az egykori kelet-európai éllovas pozícióból az utolsó helyre csúszni — miközben a magyar politikai elit és a hozzá kötődő oligarchák soha nem látott mértékben gazdagodtak.
Magyar Péter kampányának egyik legerősebb állítása az volt, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált. Az Eurostat most közzétett jelentése ezt a képet megerősíti: az átlagos magyar háztartás az utolsó helyen áll az uniós jóléti rangsorban.
Ha az EU átlagát 100 százaléknak tekintjük, akkor a leggazdagabb tagállam 145 százalékot ér el, míg Magyarország és Lettország csupán 73-at.
Ez a helyzet azért különösen beszédes, mert Lettország 1991-ig a Szovjetunió része volt, vagyis súlyos történelmi hátrányból indult. Magyarország ezzel szemben a reformkommunizmus idején a térség egyik legfejlettebb gazdaságának számított. Innen sikerült több mint három évtized alatt az utolsó helyre visszacsúszni. A lejtmenetben a baloldali és jobboldali kormányok teljesítménye egyaránt szerepet játszott, és ez a társadalmi elégedetlenség is hozzájárult Magyar Péter választási sikeréhez: a szavazók nemcsak az elmúlt 16 évet, hanem az egész posztkommunista korszakot elutasították.
A magyar lecsúszás azért is különösen fájó, mert közben maga az Európai Unió is veszített lendületéből. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke átfogó jelentésben mutatta ki, hogy az EU gazdasági teljesítménye az elmúlt két évtizedben jelentősen elmaradt a globális versenytársaktól. Friedrich Merz német kancellár erre hivatkozva beszélt arról, hogy
Európának sürgősen új pályára kell állnia, mert miközben Kína évi öt, az Egyesült Államok két százalékkal növekedett, az EU csupán egy százalékot tudott felmutatni.
A jóléti rangsort Luxemburg vezeti, bár az ottani magas értékeket jelentősen torzítja az ország adózási rendszere, amely rengeteg külföldi jövedelmet vonz. A valós élmezőny Németország, Hollandia, Ausztria és Belgium. A skandináv jóléti államok meglepő módon visszaestek: Finnországban például tíz százalék fölé emelkedett a munkanélküliség, és a jobboldali kormány privatizációs politikája sok szolgáltatást megfizethetetlenné tett a szegényebb rétegek számára.
Magyarország lecsúszása ezzel szemben folyamatos és tartós.
Tavaly még Bulgáriával osztozott az utolsó helyen, idén Lettországgal került holtversenybe. Az eurózóna-tagság önmagában nem garancia a jólétre, de stabilitást ad: Bulgária most lépett be, Lettország pedig régóta tagja. Magyarországon viszont az Orbán–Matolcsy gazdaságpolitika az utóbbi években látványosan zsákutcába futott. A kezdeti időszakban az EU-s pénzek és a kedvező világgazdasági környezet elfedték a rendszer gyengeségeit, de az utolsó ciklus már súlyos visszaesést hozott. Orbán Viktor 2022-ben maga is „hét szűk esztendőt” jósolt, és ez a jóslat végül politikai bukásához is hozzájárult.
Miközben a magyar háztartások életszínvonala stagnált vagy romlott, az Orbán-család és a hozzá kötődő oligarchák látványosan gazdagodtak.
A legszembetűnőbb példa Mészáros Lőrinc, aki a semmiből indulva Magyarország leggazdagabb embere lett, több mint 1600 milliárd forintos vagyonnal. A Vagyonvisszaszerzési Hivatal feladata lesz megvizsgálni, hogyan jöhetett létre ez a vagyon, és milyen közpénzek áramolhattak magánzsebekbe. Ruff Bálint kancelláriaminiszter a jövő héten terjeszti be a hivatal működéséről szóló törvényjavaslatot.
Magyar Péter miniszterelnök — aki jelenleg első uniós csúcstalálkozóján vesz részt — korábban bejelentette, hogy Magyarország csatlakozik az európai ügyészséghez, amely visszamenőleg is vizsgálhatja az uniós pénzek felhasználását. Az EU éppen azért fagyasztott be milliárdokat, mert felmerült a gyanú: a magyar kormány rendszerszinten nyúlta le a támogatások jelentős részét. Brüsszelben örömmel fogadták Orbán bukását, hiszen a korábbi miniszterelnök gyakran akadályozta vétóival az uniós döntéshozatalt.
Az uniós pénzek érkezése javíthatja a magyar gazdaság megítélését, de önmagában nem emeli meg az életszínvonalat.
Ehhez a kormánynak stabilizálnia kell a költségvetést, javítania kell a versenyképességet, csökkentenie kell a korrupciót, és olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia, amely valódi növekedést hoz. Magyarországon ugyanis továbbra is a megélhetés a legégetőbb probléma — és ezen csak hosszú távú, következetes reformok tudnak változtatni.
