Orbán Viktor a francia szélsőjobb felemelkedésében lát új reményt saját európai elszigeteltségének oldására, ám Párizsban épp az ő katasztrofális vereségéből vonták le a legfontosabb tanulságot: a Putyin-barát politika ma már politikai méreg. A francia radikális jobboldal új vezére, Jordan Bardella ezért egyszerre próbálja megőrizni mozgalma identitását és leválni azokról a hibákról, amelyek Orbánt megbuktatták.
„Az Európai Unió elavult” – állítja Jordan Bardella, a francia szélsőjobboldal elnökjelöltje, aki 2027-ben akár Franciaország államfője is lehet. A brüsszeli Politico exkluzív interjút készített vele, mivel Emmanuel Macron tíz év alatt nem tudott áttörést elérni liberális reformjaival, így a radikális jobboldalnak valódi esélye nyílt a hatalomra.
Bardella szerint az Európai Unió jelenlegi alapjai – a globalizáció pozitív értelmezése, a piac korlátlan uralma, az ellenőrizetlen bevándorlás, a gazdasági hanyatlás és a túlszabályozottság – mára „ódivatúvá és működésképtelenné” váltak. A fiatal politikus nyíltan az Élysée-palotára tör, miután Marine Le Pen – aki kétszer is Macron kihívója volt – korrupciós ügy miatt jelenleg nem indulhat az elnökválasztáson. Ha a bíróság nem változtat az ítéleten, Bardella lesz a jelölt.
„Meg akarjuk változtatni az EU-t – de nem lerombolni”
Bardella azt ígéri, hogy gyökeresen átalakítja az Európai Unió működését. Franciaország atomhatalom és az EU második legerősebb állama, így szava súlyos következményekkel járhat. Bár Giorgia Meloni – az EU harmadik legerősebb országának vezetője – kiegyezett Brüsszellel, Bardella egyelőre nem mutat ilyen irányú hajlandóságot.
A NATO-hoz való viszonyban ugyanakkor már látszik némi elmozdulás: Marine Le Pen korábbi oroszbarát álláspontja eltűnt, helyét Ukrajna támogatása vette át. Az EU-val kapcsolatban azonban maradtak a régi szólamok:
„Nem akarunk kilépni az Európai Unióból, de teljesen meg akarjuk változtatni – anélkül, hogy lerombolnánk.”
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy Franciaország nem fogadná el az EU következő hétéves költségvetését. Brüsszel éppen ezért szeretné még idén lezárni a tárgyalásokat, mielőtt Bardella esetleg hatalomra kerül. A politikus ezt „mélységesen antidemokratikusnak” nevezi, és radikális javaslattal áll elő: felére csökkentené Franciaország hozzájárulását az uniós költségvetéshez.
A francia nacionalizmus régi jelszavával indokolja ezt: „visszaadjuk a franciáknak a saját pénzüket”. Csakhogy Franciaország pénzügyi helyzete ma válságos: az államadósság meghaladja a GDP 100 százalékát, a költségvetési hiány jóval a 3 százalékos uniós limit felett van, az ország hitelminősítése pedig már alig jobb az olaszénál.
Július 7.: döntő nap a francia szélsőjobb számára
Ekkor derül ki, ki lesz a radikális jobboldal elnökjelöltje 2027-ben. Ha Marine Le Pen fellebbezése sikeres, ő indulhat; ha nem, Bardella lép a helyére. A fiatal politikus nyíltan csodálja Giorgia Melonit, és – a jelek szerint – levonta a tanulságot Orbán Viktor bukásából, amelyet sokan az oroszbarát politika következményének tartanak.
Marine Le Pen korábban éppúgy élvezte Putyin támogatását, mint Orbán Viktor. Amikor Franciaország törvényt hozott arról, hogy kampányfinanszírozást csak uniós tagállamból lehet elfogadni, Putyin Orbánt kérte fel Le Pen támogatására: több mint 10 millió eurós kölcsön érkezett így a francia szélsőjobboldalhoz.
Bardella szakítana a Putyin-barát vonallal
Putyin azért támogatta Marine Le Pent, mert ő – De Gaulle-ra hivatkozva – felfüggesztené Franciaország részvételét a NATO katonai szervezetében. Bardella azonban jóval óvatosabb:
„Nem akarjuk módosítani a NATO-t, amikor háború zajlik Európa határán.”
Az ukrajnai háborút is másként látja, mint Le Pen:
„Putyin Oroszországa többdimenziós fenyegetést jelent Európára. Agressziója Ukrajna ellen szembenáll Európa és Franciaország érdekeivel.”
Ez éles kontraszt Orbán Viktor álláspontjával, aki februárban Magyarország ellenségének nevezte Ukrajnát. Válaszul nyugati titkosszolgálatok nyilvánosságra hoztak lehallgatott beszélgetéseket Putyin és Orbán, illetve Lavrov és Szijjártó között, jelezve: a magyar kormány átlépte a vörös vonalat, amikor a háború után is fenntartotta szoros kapcsolatait Moszkvával.
Bardella vagy Le Pen? – két eltérő stratégia
A két politikus között komoly különbségek vannak. Bardella – Meloni példáját követve – közeledne a gazdasági elithez, hogy elfogadtassa velük a szélsőjobboldalt. A francia üzleti körök döntő többsége eddig Macron liberális politikáját támogatta.
Meloni példája különösen fontos számára: az olasz miniszterelnök gazdasági főtanácsadóvá tette elődjét, Mario Draghit, az Európai Központi Bank korábbi elnökét, aki 2024-ben átfogó jelentést készített az EU versenyképességi problémáiról. Draghi a közös uniós hitelfelvétel mellett érvel – amit Macron és Meloni is támogat, de a „fukar államok”, élükön Németországgal, ellenzik.
A 30 éves Bardella könnyebben tudja modernizálni a francia szélsőjobboldal politikáját, amely sok tekintetben anélkül avult el, hogy valaha igazán aktuális lett volna.
