A méregdrága jegyek, az amerikai határvédelem szigorú fellépése és a geopolitikai feszültségek miatt kereszttűzbe került a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) a most rajtoló észak-amerikai világbajnokság kapcsán. A torna nemcsak a sportról szól: Donald Trump elnöksége, a kiélezett iráni–amerikai konfliktus és az Egyesült Államok 250. évfordulója példátlan politikai és gazdasági nyomás alá helyezi a szervezetet. Gianni Infantino FIFA-elnök szerint azonban nincs ok a pánikra: a csendes diplomácia és a pénz hatalma minden akadályt elhárít.
„Nem a Holdon, hanem a Földön élünk” Sokan bírálják a FIFA-t a külföldi szurkolókat és résztvevőket is sújtó határőrizeti diszkrimináció, valamint a csillagos égig emelkedő jegyárak miatt. Gianni Infantino elnök egy hosszas monológban védte meg a szervezetét, hangsúlyozva a pragmatikus megközelítést: „Be kell látnunk, hogy nem mi vagyunk a világ királyai. Nem mi irányítjuk a kormányokat és a rendőrségeket. Mi csak egy sportszervezet vagyunk, amely megteszi azt, amit lehet. Nyugi! Sokszor szépen csendben sokkal többet lehet elérni, mintha kiabálunk vagy sikoltozunk.”
Infantino óvatossága érthető. A FIFA jelenlegi vezetése egy olyan viharos múltból emelkedett ki, amelynek során az FBI és a svájci rendőrség leplezte le a katari világbajnokság odaítélése körüli korrupciós botrányt, letartóztatva a szervezet korrupt tagjait a lausanne-i közgyűlésen. A katari emír dollármilliárdokat fizetett, hogy a kétszázezer lakosú államot feltegye a világtérképre, ami a FIFA korábbi elnökének és alelnökének bukásához vezetett. Az akkori főtitkár, Infantino azonban nemcsak megúszta a botrányt, de az élre állt, és kiváló személyes kapcsolatot épített ki Donald Trumppal.
Foci a háború árnyékában: az iráni válogatott helyzete
A jó washingtoni kapcsolatokra szükség is volt, hiszen a világbajnokságra az az Irán is kijutott, amely épp nyílt konfliktusban áll az Egyesült Államokkal. A geopolitikai helyzet végletekig feszült: február 28-án az USA és Izrael célzott csapással likvidálta az iráni vezetést.
A válság közepette Infantino személyesen utazott Törökországba, ahol az iráni válogatott edzőtáborozott.
„Megígértem nekik, hogy ott lesznek a világbajnokságon, és így is lesz. Hála Donald Trump elnöknek, aki megértette a futball-világbajnokság fontosságát”
– fogalmazott a FIFA vezetője, diplomáciai sikerként elkönyvelve a csapat részvételét.
Ugyanakkor az amerikai határőrök szigorú (gyakran az érkező turistákat, a csapatokat és a kísérő személyzetet is érintő) fellépését az aktuális világpolitikai helyzettel indokolta. Mint mondta:
„Sajnos egy agresszív világban élünk, ezért a biztonság mindennél fontosabbá vált.”
Hatmillió eladott jegy: az 500 dolláros átlagár logikája
A biztonsági aggályok mellett a jegyárak okozzák a legnagyobb felháborodást a három országban (USA, Mexikó, Kanada) megrendezett tornán. Infantino az árazást tiszta közgazdasági érvekkel igyekezett megvédeni.
„Hatmillió jegyet adtunk el, de a kereslet sokkal nagyobb volt, több mint tízszeres!”
– emelte ki a sportvezető, hozzátéve, hogy a befolyó összeg jelentős részét a szegényebb országok futballjának támogatására fordítják. Kiemelte, hogy a legolcsóbb belépő 60 dollárba kerül, az átlagár pedig 500 dollár körül mozog, ami az észak-amerikai sportpiacon teljesen reálisnak számít.
„Ennyiért egyetlen amerikai sportágban sem lehet bejutni a stadionba egy ilyen fontos eseményen.”
A FIFA a feketepiacot jelölte meg a magas hivatalos árak fő okaként. „Még mindig jobb, ha mi adjuk drágán a jegyeket, minthogy a feketepiacon kellene azokat még drágábban megvenni. Megtehettük volna, hogy eladjuk a világbajnokságot a fizetős televízióknak,fifaakkor négyszer ekkora bevételünk lenne, és akár minimális áron adhattuk volna a jegyeket, de akkor a feketepiacra jutott volna minden.”
A 250. évforduló és a megabiznisz
A torna 104 mérkőzéséből 78-at az Egyesült Államokban rendeznek meg, egybeesve az USA megalakulásának 250. évfordulójával. Bár a labdarúgás messze nem a legnépszerűbb sportág Észak-Amerikában, ez az esemény generálja a világon a legnagyobb sportbevételt. Ezt a pénzügyi realitást pedig mind a FIFA, mind pedig a házigazda ország vezetése – az üzleti szempontokat előtérbe helyező Trump elnökkel az élen – pontosan érti és ki is aknázza.
