Magyarország küszöbön álló csatlakozása az Európai Ügyészséghez (EPPO) új dimenziót nyit a politikai és gazdasági elszámoltatásban. A Magyar Péter által beígért, majd Ursula von der Leyennel Brüsszelben megerősített lépés fókuszba állítja a Nemzeti Együttműködés Rendszerének vagyonfelhalmozását. Bár a magyar társadalom látványos pereket és azonnali felelősségre vonást vár, Laura Codruța Kövesi európai főügyész egyértelművé tette: az intézmény kiküszöböli a politikai bosszút, kizárólag a tényekre szorítkozik – igaz, az uniós pénzek útját akár visszamenőleg is górcső alá veheti. A kérdés már csak az: áttörhető-e az a 36 éves magyar hagyomány, amely eddig megvédte a politikai elitet a börtöntől?
A csatlakozás részleteiről Görög Márta egyeztetett Laura Codruța Kövesivel. A megbeszélés tétje nem csupán formai igazodás, hanem a befagyasztott eurómilliárdok felszabadítása, amelyről Magyar Péter miniszterelnök a héten köthet végső megállapodást az Európai Bizottság elnökével. A legfajsúlyosabb bejelentést Kövesi a Magyar Hangnak adott interjújában tette: az Európai Ügyészség hatásköre kiterjedhet a korábbi időszakok uniós forrásainak vizsgálatára is.
Visszamenőleges vizsgálatok nyomában
Ez a megállapítás közvetlenül érinti az Orbán Viktorhoz köthető gazdasági holdudvart és családtagokat, akikhez az elmúlt években az európai pénzek jelentős része áramlott. A vagyonosodás léptékét jól mutatja, hogy az Orbán-család a múlt évet 25 milliárd forintos osztalékkal zárta, amelyet Tiborcz István akár a háromszorosára is növelhetne a BDPST-ből történő teljes kivétellel. A bukott miniszterelnök veje a családjával jelenleg New Yorkban él, és bár a hazatérésük időpontja bizonytalan, a hazai érdekeltségek – például a Tiborcz-tulajdonban lévő Gellért Szálló felújítása – tovább működnek. A piac és a közvélemény a katasztrofális választási vereség után azonnali vagyonkimentésre számított, a pénzügyi felügyelet azonban egyelőre nem észlelt tömeges tőkemenekítést. Eközben politikai fronton a Fidesz stabilizálásra törekszik: Navracsics Tibor jelzése alapján a közelgő tisztújításon változatlanul Orbán Viktor marad az egyetlen elnökjelölt.
„Nem vagyunk a politikai bosszú eszközei”
A Magyar Péter kampányában fennen hangoztatott „börtönbe vezető út” ígérete egyelőre éles kontrasztban áll az EPPO rideg szakmaiságával. Kövesi határozottan lehűtötte a politikai elszámoltatásra szomjazó kedélyeket: „Az európai ügyészséget nem egy kormányzat vizsgálatára hozták létre, hanem egyedi bűncselekmények felderítésére. Nem vagyunk valamiféle erkölcsi hatóság sem, mi egyszerűen csak bűncselekmények után nyomozunk.”
Kövesi háttere ugyanakkor azt mutatja, hogy a szakmai szigor könnyen elitváltáshoz vezethet. Románia korábbi főügyészeként egy átfogó korrupcióellenes kampányt irányított, amely miniszterelnököket is juttatott rács mögé. Ehhez a munkához annak idején a bukaresti amerikai nagykövetség biztosított kulcsfontosságú információs bázist. Az Egyesült Államok számára a tét stratégiai volt: megtisztítani a román politikai elitet az oroszbarát szereplőktől egy olyan országban, amely a Fekete-tenger partján a NATO legnagyobb európai bázisának ad otthont. Kövesi bukaresti megbuktatása után végül Emmanuel Macron francia elnök ajánlására került az európai vádhatóság élére.
A minta kísértetiesen hasonló Magyarországon is. Bár az Orbán-kormány távol tartotta magát az EPPO-tól, a David Pressman vezette budapesti amerikai nagykövetség éveken át szisztematikusan gyűjtötte az információkat a Nemzeti Együttműködés Rendszerének korrupciós hálózatáról. Az amerikai hírszerzés fókuszában legfőképpen az orosz kapcsolat állt: a források szerint az ukrajnai agresszió kitörésétől 2024 végéig Moszkva mintegy 2,2 milliárd dollárral finanszírozhatta a korábbi magyar kormányzati rendszert.
Bukott elit és a 36 éves paktum
Bár a Transparency International a régiós sereghajtók – Románia és Bulgária – mellé, az EU legkorruptabb államai közé sorolja Magyarországot, a radikális igazságtételt várók könnyen csalódhatnak.
Nyugaton a jogkövetkezmények nem válogatnak a legfelsőbb szinteken sem – Nicolas Sarkozy egykori francia elnök korrupció miatti letöltendő büntetése ezt egyértelműen bizonyította. Magyarországon ezzel szemben a rendszerváltás óta eltelt 36 év egyik legstabilabb mintázata az elit láthatatlan véd- és dacszövetsége. Jelenkori történelmünk során még soha nem ítéltek jogerősen börtönbüntetésre egyetlen fajsúlyos politikai vezetőt sem. Az Európai Ügyészség belépése és az amerikai információk becsatornázása az első olyan külső kényszerítő erő, amely képes lehet feltörni ezt a hazai elitpaktumot – hacsak az igazságszolgáltatás hazai szerkezete végül fel nem emészti a nemzetközi lendületet.
 új dimenziót nyit a politikai és gazdasági elszámoltatásban. A Magyar){kind=link}