Donald Trump dühkitörése Netanjahuval szemben nem pusztán két vezető személyes konfliktusa: az iráni háború, a libanoni front és a Hormuzi szoros lezárása olyan globális gazdasági következményeket indított el, amelyek már az amerikai választási kampányt és az európai inflációt is fojtogatják. A világpolitika egyik legveszélyesebb dominója dőlt meg – és Trump most már nyíltan Netanjahut hibáztatja érte.
„What the fuck are you doing?” – ezzel a mondattal esett neki Donald Trump amerikai elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, amikor kiderült: Izrael nem állította le libanoni hadműveleteit a Hezbollah ellen, noha Irán már azzal fenyegetőzött, hogy végleg felmondja a tűzszünetet az Egyesült Államokkal és Izraellel szemben. A jól értesült Axios szerint Trump dühöngve szidalmazta Netanjahut, és azt is hozzávágta:
„Nélkülem már régen börtönben ülnél! Megőrültél? Az egész világ utál téged – és miattad Izraelt is!”
A konfliktus hátterében nem csupán a Közel-Kelet háborúi állnak, hanem Trump egyik legnagyobb belpolitikai félelme: a magas amerikai benzinárak. A Hormuzi szoros lezárása – amelyen a világ olaj- és LNG‑szállítmányainak 20%-a halad át – potenciális energiaválságot idézett elő. A február 28-i iráni vezetés elleni izraeli csapás nem omlasztotta össze az iszlamista rendszert, viszont Irán hatékony fegyverrel válaszolt: elzárta a világ egyik legfontosabb energiaútvonalát.
Ez a lépés azonnal megemelte az amerikai üzemanyagárakat, ami választási évben különösen érzékeny. Trump népszerűsége mélyponton van, a republikánusok pedig attól tartanak, hogy elveszíthetik többségüket a kongresszusban. Ha ez bekövetkezik, Trump „béna kacsává” válhat, hiszen a kongresszus jóváhagyása nélkül nem folytathat háborút.
Az iráni háború Európát is megütötte: újra elszállt az infláció
A közel-keleti konfliktus nemcsak Amerikát, hanem Európát is sújtja. Az eurozóna inflációja 2023 óta először ismét 3% fölé emelkedett, elérve a 3,2%-ot, miközben az Európai Központi Bank célja 2%. A drágulás fő oka az energiaárak robbanása: éves szinten 10,9%-kal nőttek.
Bár Európa kevésbé függ a Hormuzi szorostól, a globális hiány felhajtja az árakat. Ez különösen rosszkor jön: a kontinens gazdasági növekedése amúgy is gyenge, és a szakértők 94%-a arra számít, hogy az EKB kénytelen lesz kamatot emelni – ami tovább fékezheti a gazdaságot.
Carsten Brzeski, az ING vezető elemzője szerint „nehéz lesz elkerülni, hogy az energiaárak emelkedése ne gyűrűzzön tovább az élelmiszerekre és a közlekedésre”. Úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy „az iráni háború hatása tartóssá válik”.
Trump és Netanjahu: szövetségből nyílt háború
A két vezető kapcsolata korábban szoros volt: Netanjahu győzködte Trumpot az Irán elleni kemény fellépésről, gyors győzelmet ígérve. A valóság azonban másként alakult. A háború nem hozott áttörést, viszont globális gazdasági károkat okozott, amelyek most visszaütnek Trumpra.
A Fehér Házban egyre többen úgy látják: Netanjahu saját politikai túléléséért sodorta bele az Egyesült Államokat egy olyan konfliktusba, amelynek árát most az amerikai választók fizetik meg.
A világpolitika új törésvonala
A libanoni front, az iráni fenyegetés, a Hormuzi szoros lezárása és az amerikai belpolitikai válság együtt olyan robbanásveszélyes elegyet alkot, amely az egész világ gazdaságát megrázza. Trump dühkitörése ezért nem pusztán személyes sértődés: annak felismerése, hogy a Közel-Kelet háborúi immár közvetlenül veszélyeztetik saját politikai jövőjét.
