Svédország 16 használt Gripen vadászgépet ad Ukrajnának, és további húszat vásárol is a háború sújtotta ország – ezzel Kijev először jut nyugati gyártású harci repülőkhöz. A döntés új fényt vet arra is, hogyan vált a Gripen a magyar légierő gerincévé, és milyen geopolitikai átrendeződés zajlik Európában az orosz agresszió óta.
Volodimir Zelenszkij svédországi látogatásán megállapodott a stockholmi kormánnyal: Svédország 16 használt JAS–39 Gripen vadászgépet bocsát Ukrajna rendelkezésére 2026. január 1-jétől. A döntés hátterében az áll, hogy Stockholm egyre nagyobb aggodalommal figyeli Oroszország fenyegetéseit, köztük a ballisztikus rakétákkal való rendszeres támadások ígéretét.
Ukrajna emellett 20 vadonatúj Gripent is vásárol, részben abból a 90 milliárd eurós uniós támogatási csomagból, amelyet az Európai Unió Kijev számára hagyott jóvá. Ezt a csomagot korábban Orbán Viktor miniszterelnök hosszú hónapokig akadályozta – több európai vezető szerint politikai okokból.
Magyarország és a Gripen: régi kérdés, új kontextus
A hír újra előhozta a kérdést: miért éppen Gripent vett Magyarország, amikor az első Orbán‑kormány idején sokáig az amerikai Lockheed Martin F–16-osai tűntek esélyesnek?
A döntés hátteréről máig kevés hivatalos információ ismert, de több elemző szerint a svédek kedvezőbb ipari és technológiai együttműködést ajánlottak, ami végül felülírta az amerikai ajánlatot.
Budapest külpolitikája élesen fordult
A jelenlegi magyar kormány az orosz–ukrán háború kitörése után egyértelművé tette: Oroszország az agresszor. Orbán Anita külügyminiszter első lépései között bekérette az orosz nagykövetet, miután orosz rakétatámadás érte Kárpátalját, ahol magyar kisebbség is él.
Ez éles váltás a korábbi magyar diplomáciához képest. Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és több kiszivárgott beszélgetés szerint részletesen tájékoztatta Moszkvát az EU Ukrajnával kapcsolatos vitáiról.
David Pressman, az Egyesült Államok korábbi budapesti nagykövete korábban jelezte: Washington az orosz invázió óta fokozott figyelemmel kísérte a magyar–orosz kapcsolatokat.
Orbán számítása nem jött be
Több elemző szerint a volt miniszterelnök abban bízott, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin között létrejöhet egy nagyhatalmi alku, amelyben Magyarország különleges szerepet kaphat. A valóság azonban másként alakult: – Trump nem kötött paktumot Putyinnal, – Oroszország nem számít világhatalomnak, – az USA Kínát tekinti fő riválisának, – Európa pedig saját geopolitikai súlyát próbálja növelni.
Európai szuperhatalom körvonalazódik
A müncheni biztonságpolitikai konferencián Merz kancellár és Emmanuel Macron francia elnök egyaránt arról beszélt: Európának stratégiai autonómiára és közös védelmi kapacitásra van szüksége. A cél egy olyan európai szuperhatalom, amely egyenrangú partnere lehet az Egyesült Államoknak és Kínának.
Magyar Péter és Orbán Anita külügyminiszter Münchenben már egyeztetett a német kancellárral. Orbán Anita úgy fogalmazott: „Küllők leszünk az európai kerékben.”
Ez éles ellentétben áll a korábbi magyar külpolitikával, amely gyakran akadályozta az uniós egységet – több európai vezető szerint ezzel Moszkva érdekeit szolgálva.
A Gripen-beszerzés új értelmet nyer
Ukrajna Gripen-vásárlása és Svédország NATO-csatlakozása azt jelzi: Európa új védelmi architektúrája épül, amelyben a skandináv országok, Németország és Franciaország egyre szorosabban működnek együtt.
Magyarország pedig – hosszú idő után először – ismét ebbe az irányba mozdul.
