Magyar Péter első miniszterelnöki gesztusai arra utalnak, hogy szakítani kíván azzal a politikai stílussal, amely az elmúlt évtizedben meghatározta a magyar közéletet. Azzal, hogy nem költözik be a Karmelita kolostorba, hanem megtartja régi otthonát, és továbbra is Skodával közlekedik, azt üzeni: a hatalom reprezentációja helyett a szolgálatot tekinti vezetői szerepe alapjának.
A szimbolikus lépések önmagukban nem alakítják át a politikai rendszert, de fontos jelzései lehetnek annak, hogy a kormányzás stílusa és a politikai kultúra iránya változóban van – különösen egy olyan időszakban, amikor a gazdasági és társadalmi nehézségek miatt a közbizalom megerősítése kulcsfontosságú.
A közéleti vitákban ezzel párhuzamosan ismét előtérbe került a Hatvanpusztán található, állami forrásokból felújított birtok ügye. A Roma Sajtóközpont által közzétett videóban megszólaló munkások arról beszélnek, hogy a terület kialakításában Lévai Anikó aktív szerepet játszott, és rendszeresen adott utasításokat a dolgozóknak, akik elmondásuk szerint időnként akár százan is dolgoztak a birtokon. Orbán Viktor korábban tagadta, hogy a birtok hozzá köthető lenne, ugyanakkor a Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós úgy fogalmazott: ha vizsgálat indulna az állami pénzek felhasználásáról, annak logikus kiindulópontja lehetne Hatvanpuszta. Hadházy Ákos korábban több fotót és videót is nyilvánosságra hozott a beruházásról, amelyek szintén hozzájárultak ahhoz, hogy az ügy újra a figyelem középpontjába kerüljön. A kérdés továbbra is politikai vita tárgya, és a szereplők eltérően értékelik a rendelkezésre álló információkat.
Magyar Péter nemcsak személyes gesztusaiban, hanem a kormányzati működés szervezésében is szakít a korábbi gyakorlattal. Bejelentette, hogy a kormányülések helyszíne Lázár János minisztériuma lesz a Parlament közelében, nem pedig egy reprezentatív miniszterelnöki rezidencia. Külföldi útjai idején Ruff Bálint kancelláriaminiszter helyettesíti majd, aki a Vagyonvisszaszerzési Hivatal irányításáért és az ügynökakták október 22-ére tervezett nyilvánosságra hozataláért is felel. A kormányzati kommunikáció szerint ezek a lépések az átláthatóság erősítését szolgálják, míg a politikai ellenfelek eltérően értékelik a bejelentéseket, és vitatják azok tényleges hatását.
