Trump iráni háborúja nemcsak a Közel-Keletet rázza meg, hanem az egész világ energiapiacát: Európa retteg a kőolaj‑ és gázárak elszabadulásától, miközben Spanyolország frontálisan szembefordult az amerikai elnökkel.
Trump iráni háborúja miatt elszabadulhatnak az olaj és földgáz árak
Ezt veti az amerikai elnök szemére Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, aki egyértelműen kijelentette: nemet mondanak a háborúra. A spanyol kormányfő élesen bírálja Trump hadüzenet nélküli offenzíváját Irán ellen, különösen Teherán bombázását, amely több mint 150 iskoláslány halálát okozta. Emiatt Madrid megtagadta, hogy az amerikaiak használhassák a spanyol támaszpontokat. Trump kereskedelmi megtorlással fenyegetőzik.
Sánchez erre így felelt: nem fognak olyasmit tenni, ami szembemegy a saját értékeikkel pusztán azért, mert mások fenyegetik őket. Az amerikai elnök azt lebegtette, hogy felfüggeszti a kereskedelmet Spanyolországgal. A spanyol uniós biztos szerint Trump csak blöfföl, de Teresa Ribera felszólította az Európai Uniót, hogy határozottan utasítsa vissza az amerikai fenyegetéseket.
A miniszterelnök morális kötelességnek nevezte, hogy fellépjenek a nemzetközi jog megsértésével szemben, és elutasítsák azt a világképet, amely a konfliktusokat bombákkal kívánja rendezni. Sánchez felidézte az amerikai és más országok kudarcait a fegyveres beavatkozások terén, majd nyomatékkal kijelentette: nemet mondanak a háborúra. Emlékeztetett: korábban maga Donald Trump is ezt hangoztatta, miközben a Nobel-békedíjra pályázott.
Madridban Sánchez így fogalmazott: Trump iráni háborúja igazságtalan, illegális és veszélyes. A vita középpontjában két spanyol légibázis áll, Rota és Morón de la Frontera, melyeket az amerikai légierő nem vehet igénybe az Irán elleni csapásokhoz.
A spanyol kormányfő politikai támadást is intézett Trump ellen: szerinte azok a vezetők, akik nem tudják meggyőzni az amerikai polgárokat saját teljesítményükről, füstfüggöny mögé rejtőznek, hogy elhárítsák figyelmükről a kudarcokat, miközben néhány kiválasztott gazdagodik a döntéseikből. Ezzel arra utalt, hogy a Trump családhoz közel álló körök profitálhatnak a háborús lépésekből. A novemberi választás így sorsdöntő lehet: ha a demokraták többségbe kerülnek a képviselőházban, vizsgálatokat indíthatnak a Trump család pénzügyei miatt.
Drágább lesz a kőolaj és a földgáz
Sánchez szerint az iráni háború egyik legsúlyosabb következménye az energiaválság lehet. A drágulás ugyan kedvez az USA-nak és Oroszországnak, de súlyos csapást jelent Európának, Kínának, Japánnak és Indiának. Trump áprilisban Pekingbe látogat, és a kínai energiaellátás gyengítése kulcseleme lehet stratégiájának. Ez motiválhatta a venezuelai elnök elrablását és az iráni vallási vezető megölését is.
Spanyolországban a kormány szerint a feladat az életszínvonal javítása, nem pedig a körülmények rontása. A madridi vezetés ellenzi az iráni konfliktust, mert az közvetlenül sújtaná a lakosságot és Európát is.
Washingtonban eközben Friedrich Merz német kancellár hallgatólagosan hagyta figyelmen kívül Trump fenyegetéseit Spanyolországgal szemben. Merz stratégiája az, hogy nyílt konfliktus nélkül, a háttérben érvényesítse az európai érdekeket. Münchenben pedig egy nagyszabású tervet vázolt fel Európa szuperhatalommá formálására, amely egyenrangú félként tárgyalhatna az USA-val és Kínával. Pekingben partneri megállapodást kötött, ahol Kína ismét visszaszerezte vezető külkereskedelmi pozícióját Németországban.
Mi lesz a spanyol–amerikai kereskedelemmel?
Tavaly 30 milliárd euró volt az értéke, Spanyolország exportjának mindössze 4 százalékát teszi ki az amerikai piac. A deficit viszont hatalmas: 16 milliárd euró. A kereskedelem felfüggesztése ezért valójában sokkal inkább ártana az Egyesült Államoknak, mint Spanyolországnak. Erre alapozva mert Sánchez szembeszállni Trumppal.
Ugyanakkor a miniszterelnök figyelmeztetett az olaj- és gázválságra: Spanyolország energiaszükségletének 15 százalékát az USA-ból szerzi be, a többit nagyrészt a Közel-Keletről. Ha elhúzódik az iráni konfliktus és lezárva marad a Hormuzi-szoros, komoly energiaellátási krízis fenyeget nemcsak Spanyolországban, hanem egész Európában.
Thierry Bros, a Sciences Po professzora erre utalva így fogalmazott a Les Échosnak: ugyanakkora gázkészlettel rendelkezünk Európában, mint 2022-ben, amikor Putyin megtámadta Ukrajnát. Négy év alatt semmit sem tanultunk, és ha nincs B-terv, a legkisebb zavar is őrült áremelkedéshez vezethet. A Hormuzi-szoros lezárása pedig korántsem apró zavar.
