A magyar táncművészet az utóbbi években látványosan lépett ki a hazai kulturális térből, és egyre inkább a nemzetközi színpadokon válik meghatározó tényezővé. Ennek egyik legérdekesebb jelensége, hogy a Depeche Mode zenéjére készült sikerprodukció után most a Queen ikonikus dalaira épülő előadásban is magyar művész kap kiemelt szerepet. A tendencia túlmutat az egyéni sikereken: azt jelzi, hogy a balett – amelyet sokáig elitműfajként tartottak számon – ma már a kulturális turizmus egyik motorja is.
A svájci Béjart Ballet Lausanne, a kortárs balett egyik legnagyobb presztízsű társulata, hamarosan Bécsben mutatja be Maurice Béjart legendás Ballet for Life című alkotását. A produkció különlegessége, hogy a Queen zenéjét Mozart műveivel ötvözi, miközben olyan egyetemes témákat jár körül, mint az élet, a halál, a szeretet és a remény. A darab 1996-os bemutatója óta világszerte több száz előadást ért meg, és a társulat egyik legfontosabb repertoárdarabjává vált.
Magyar jelenlét a világ egyik legjobb társulatában
A bécsi előadás magyar vonatkozása, hogy a társulat tagja Kovács Zsolt Vencel, aki az elmúlt években nemzetközi rajongótábort épített ki. A táncművész tapasztalatai szerint a magyar közönség nemcsak passzívan követi a társulat munkáját, hanem aktívan utazik is: sokan kifejezetten Lausanne-ba mennek, hogy élőben lássák az előadásokat. A közelmúltban bemutatott, Depeche Mode zenéjére készült darab például több mint nyolc telt házas esttel futott, és további előadásokra is lett volna igény, ha a karácsonyi szünet nem szakítja meg a sorozatot.
Ez a fajta közönségmozgás jól mutatja, hogy a balett ma már nem csupán művészeti élmény, hanem utazási motiváció is. A kulturális turizmus egyik legfontosabb jellemzője, hogy a látogatók nemcsak helyszíneket, hanem élményeket keresnek – és a balett pontosan ezt kínálja.
Bécs közelsége új lendületet adhat a magyar közönségnek
A bécsi helyszín könnyű megközelíthetősége miatt várhatóan még több magyar néző jelenik majd meg a Ballet for Life előadásain. A város közelsége, a produkció különleges zenei koncepciója és a magyar táncművész jelenléte együtt olyan vonzerőt jelent, amely túlmutat egy egyszerű kulturális programon.
Kovács Zsolt Vencel szerint a balett Budapesten is jelentős turisztikai tényező: a Magyar Állami Operaház előadásai rendszeresen vonzanak külföldi látogatókat, akik számára a balett a város kulturális identitásának egyik meghatározó eleme. Ezzel szemben a vidéki nyári fesztiválokon a táncművészet jelenléte továbbra is esetleges, noha a közönség részéről lenne igény a nagyobb hangsúlyra.
A táncművészet mint tudásmegosztás és közösségépítés
A táncművész a nyári időszakban szívesen tartana tréningeket és workshopokat Magyarországon. Bár eddig főként online érdeklődések érkeztek hozzá, nyitott arra, hogy személyesen is részt vegyen olyan hazai programokban, ahol megoszthatja nemzetközi tapasztalatait a fiatal tehetségekkel és a balett iránt érdeklődő turistákkal.
Ez a törekvés jól illeszkedik abba a globális trendbe, amely szerint a művészet nemcsak előadás, hanem tudásmegosztás, közösségépítés és kulturális diplomácia is. A magyar táncművészet nemzetközi jelenléte így nemcsak művészeti siker, hanem a kulturális turizmus és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is érték.
