Vidnyányszky Attila színre viszi Marx Tőkéjét a Nemzetiben, és ez sokkolja a jobboldali közvéleményt pedig a Szovjetunióban felnőtt színház igazgató fogadkozik, hogy a darab haláltánc lesz: ”a pénz, a tőke, az osztályharc olyan fogalmak, melyek megszemélyesítve egész életünket meghatározó drámát írnak le.”
Madách londoni színe juthat eszünkbe, amely egyidős Marx meglehetősen korhoz kötött művével.
Vidnyánszky Attila felteszi a kérdést:
”vajon miért nem tudunk szabadulni ettől a vallásellenességtől átszőtt gondolkodásmódtól?”
Ki nem tud szabadulni ettől? Putyin orosz elnök vagy épp jóbarátja, Orbán Viktor?
A marxizmus – leninizmus árvái
“A gazdaságban mindent, a politikában semmit sem változtatunk” – adta ki a jelszót Teng Hsziao-ping, a kínai reformok atyja miután leverte a diáklázadást a Tienanmen téren. Ez azt jelentette, hogy kidobták a hajóból a marxista gazdaságpolitikát, de megőrizték a leninista politikai diktatúrát. A kommunista állam és a kapitalista piacgazdaság szimbiózisban él Kínában. Putyinnak is hasonló megoldást ajánlott a Goldman-Sachs moszkvai embere a pénzügyi válság után, de az orosz elnök nemet mondott:
”Engem a szilovikok támogatnak – a hadsereg és a titkosszolgálat – a piaci reformok meggyengítenék ezt a hatalmat. Mi teljhatalmat akarunk a gazdaságban is.”
Míg a kínaiak sikeresek, az orosz út zsákutca: a kínai cégek versenyképesek a világpiacon, és jelenleg elfoglalják a Nyugat helyét Oroszországban.
Orbán járt Kínában a 2010-es hatalomváltás előtt, és a tapasztalatait felhasználta a nemzeti együttműködés rendszerének kialakításakor is. Csakhogy Pekingben a politika vezető szerepe azt jelenti: világhatalmat akarnak csinálni Kínából! Ebben sokkal inkább modelljük – természetesen bevallatlanul – a náci Németország mint a Szovjetunió. Orbánt a politikai logika viszont az orosz zsákutcába viszi: a magyar miniszterelnök választott diktátor. Abban érdekel, hogy mindig legyen egy olyan nagy kiszolgáltatott társadalmi csoport – a proletariátus a marxizmus-leninizmus kifejezésével élve – amely rá szavaz, mert egzisztenciálisan az állam juttatásaitól függ. Ahogy a kommunista vezetők fékezték a gazdaság modernizálását a Szovjetunióban ugyanígy jár el Putyin és Orbán. Rendszerük politikai stabilitása a jövő elvesztését jelenti. Ezért nem lesz soha Oroszország világhatalom, Magyarország pedig leküzdötte magát oda, hogy az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált. Orbán ennek a rendszernek az alkotója és a foglya. Neki rendezi meg a Tőkét a Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila.
