Zágrábnak fő a feje, de nem Hernádi miatt

0
873

A magyar-horvát kapcsolatokat évek óta beárnyékoló INA-MOL ügy jelenleg Horvátországban csak azért nem vezető sztori, mert a déli szomszédnak sokkal nagyobb gondja van: a régió legnagyobb vállalatának, az Agrokornak a megmentése. Szinte minden áron.

Milan Gavrović, az egyik legismertebb horvát gazdasági szakértő a Független Hírügynökségnek kifejtette, hogy mostanság a közbeszédből kimarad az INA rendezetlen helyzete. Az előzményekről azt kell tudni, hogy a jobboldali Plenković-kormány úgy gondolta megoldani a horvátok számára tarthatatlan helyzetet, miszerint a MOL irányítja a horvát olajvállalatot, hogy ki akarta vásárolni a magyar részvényeket. Gavrović szerint ez az ötlet eleve komolytalan volt: semmilyen elemzés nem előzte meg és mindenki tudta, hogy nincs erre pénz. Akkor a kormány előállt a horvát villamosipar (Elektroprivreda) egy részének eladásával, de nem volt mersze meglépni ezt a lépést. Utána már arról kezdtek cikkezni, hogy tulajdonképpen minek ez a nagy felhajtás az INA körül, megéri-e ennyit vesződni vele.

Az INA benzinkutak hálózatává süllyedt

Gavrović emlékeztet arra, hogy a független Horvátországban az INA-t szinte szétlopták és természetesen semmit sem fektettek be, nemhogy a korszerűsítésbe nem, hanem a karbantartásba sem. Ennek súlyos következményei voltak. A kiutat egy stratégiai partnerben kezdték el keresni és a MOL-ban meg is találták. Hernádiék átvették a részvények irányító többségét. És a volt Jugoszlávia legnagyobb vállalata benzinkutak hálózatává süllyedt – mondja Gavrović, aki szerint ezt már kár visszavásárolni.

Most éppen új stratégiai partner után kutatnak (aki kivásárolná a MOL részvényeit). Az oroszok már ajánlatot is tettek, de a horvát kormány ettől ódzkodik az amerikaiak miatt.

Hernádi egyre szabadabb

Időközben kiderült, hogy az Európai Bíróság sem foglalkozik Hernádi Zsolt elfogásával. Az Európai Bíróságnak nincs mozgástere, ha egy tagállami hatóság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását – erre az ítéletre tett javaslatot a luxemburgi testület főtanácsnoka.

A horvát hatóságok előbb 2013-ban, majd két évvel később adtak ki elfogatóparancsot Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen a Mol–INA-ügyben, a magyar hatóságok mindkét esetben megtagadták ennek végrehajtását.

Hernádi Zsoltot azzal gyanúsították meg a horvát hatóságok, hogy pénzzel megvesztegette Ivo Sanader horvát exkormányfőt annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot 2013-ban szökés veszélye miatt adták ki, mert a horvátok már akkor úgy látják, hogy a Mol-vezér nem akar megjelenni az ottani igazságszolgáltatás előtt.

A horvátok 2016 decemberében fordultak az Európai Bírósághoz – nem sokkal azután, hogy a Mol-vezér lekerült az Interpol körözési listájáról.

Agrokor

Vissza Horvátországba. Aki az Adrián nyaralt, bizonyosan vásárolt már a Konzum áruházlánc valamelyik üzletében, vagy ha csak Vajdaságba ruccant át ott is betérhetett az IDEA-ba, amely a Konzum szerbiai neve. De a legnagyobb horvát vállalatnak, az Agrokornak Szlovéniától kezdve Macedóniáig vannak érdekeltségei.

A független Horvátország első elnöke Franjo Tuđman idejében lett a ma 67 éves Ivica Todorić és az Agrokor igazi nagyhatalom nemcsak Horvátországban, hanem a Balkán jelentős részén is. Fénykorában csaknem 60 ezer alkalmazottja volt.

2016-17-ben az Agrokor csőd közelébe került és megtalálták a hamisított számlákat is. A horvát kormány megszavaztatta a parlamenttel a Lex Agrokort, amely elvben lehetővé tette, hogy állami pénzből mentsék meg a süllyedő zászlóshajót. Azóta már az óriásvállalat élére kinevezett kormánybiztos, majd egy miniszter is lemondott. A fényűző életmódhoz szokott Todorić pedig Londonban várja a kiadatását. Ha visszaküldik hazájába, valószínűleg börtönben végzi.

Milan Gavrović azt mondja, hogy amikor egy nagy vad esik áldozatul, akkor rendre megjelennek a hiénák is. Az ügy megoldására azonnal felajánlotta segítségét egy amerikai alapítvány (Knighthead).

A horvát kormány azonban nem akar külföldről több hitelt, saját tartalékai meg nincsenek. Nem marad más hátra – véli a horvát gazdasági szakértő – minthogy a vállalat vagyonából kártérítsék a külföldi hitelezőket, a hazaiak meg vessenek magukra.

Gavrović szerint úgy tűnik, hogy az amerikaiak és az oroszok (ők a legnagyobb hitelezők) megállapodtak egymás között; ki mit vesz magához. Az Agrokor tehát tovább fog működni, csak már nem lesz horvát tulajdonban.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .