Gyorsan kellett újracserélni. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A titokban betelepített „migránsok” és a Lázár-kastély ügye még jobban érdekli az embereket, az Elios-ügy egyelőre nem akkora kampánytéma – mondta a Független Hírügynökségnek Márky-Zay Péter. Az ellenzék zömének támogatását élvező polgármester-jelölt szerint ez változni fog.

Noha valóban „igazi” kampánytéma, eddig mégse került elegendő mértékben az érdeklődés homlokterébe az Elios-ügy Hódmezővásárhelyen a polgármester-választás előtt szűk két héttel – derül ki Márky-Zay Péter szavaiból.

Február 25-én lesz a szavazás a megüresedett városvezetői tisztség betöltésére, az ellenzék nagy része a magát kiábrándult ex-fideszesként jellemző Márky-Zayt támogatja a kormánypárti jelölttel szemben.

Az Elios villámkarrierje Hódmezővásárhelyen indult,

akkor, amikor még Lázár János volt a polgármester.

Egy novemberi Kormányinfón – még jóval az OLAF-jelentés kiszivárgása előtt – beszélt a kancelláriaminiszter az Eliosról és Tiborcz Istvánról.

„Tiborcz Istvánt ismerem polgármester koromból. Közösen találtuk ki, hogy Hódmezővásárhelyen hogy fogjuk a közvilágítást modernizálni, ami nagyszerű program volt”

– mondta.

Az Elios Hódmezővásárhelyen szerezte meg az első megrendelést, a 940 millió forintos lámpacsere lett aztán a „beugró” a továbbiakhoz, az egyedül e cég által teljesíthető feltételekkel kiírt tenderek megnyeréséhez. Hódmezővásárhelyen dolgozták ki a később országosan alkalmazott modellt.

Márky-Zay Péter elmondta, hogy ő személy szerint eddig nem forszírozta az Elios-ügyet, az tőle függetlenül pattant ki, de úgy látja, hogy sokakat nem kellően érdekli ez a botrány. Nem látja azt a sok manipulált embert, aki most kezd el felháborodni.

Az országos médiafigyelem hatására azonban valószínűleg erősebb témává fog válni az ügy, de a Fidesz-híveket ez se győzi meg – mondta Márky-Zay. A reakciókat elnézve viszont ő is fog beszélni a miniszterelnök vejének közbeszerzéseiről – fűzte hozzá.

Annak ellenére, hogy sokkal jobban foglalkoztatja a vásárhelyieket a titokban az országba telepített több, mint 20 ezer „migráns” ügye és Lázár János kastélya.

Utóbbiról a Magyar Narancs írt legutóbb. Ebből kiderül, hogy Hódmezővásárhely közelében egy luxuskastély épült. A földhivatali dokumentumok szerint egy olyan 3054 négyzetméteres területen fekszik, amelyet teljes egészében Lázár János édesanyjának 1,8 hektáros földje vesz körbe. A miniszter édesanyjához ugyanabban az évben került a föld, amikor egy Kulik Jenő nevű ember megvette a vadászkastély területét. Az épületek környezetében további két olyan földrészlet van, amely Lázár édesanyjáé; ezek 2015-ben és 2016-ban kerültek a nevére. Lázár Jánosnak is van olyan földbirtoka, amely majdnem szomszédos a kastéllyal, mi több, a két fia nevén is van ott egy földrészlet. Ezek összesen 40,45 hektárt tesznek ki. Korábban Lázár János azt állította, neki semmi köze sincs a vadászkastélyhoz.

Márky-Zay Péter szerint

mintegy 20 százalékra becsülhető azon vásárhelyiek aránya, akik megalkuvásból szavaztak a Fideszre,

és akik életképes alternatívát látva megmozdulhatnak. Az ő körükben hasznos téma lehet a korrupció.

A kormánymédia most megpróbálja Simicska Lajosra, a három éve kegyvesztetté vált oligarcha nyakába varrni az Elios-ügyet, mondván éveken át ő volt a tulajdonosa az Eliosnak. Ez valóban így van, bár a 24.hu eddigi írásaiból kiderül, hogy a 35 LED-lámpás városi tenderből

mindössze három zajlott Simicska idején, Tiborcz István pedig mindvégig igazgatósági tag volt

a cégben.

A 24.hu legújabb ismertetése pedig feltárja, hogy Simicska (aki cégén keresztül 2010 és 2013 júniusa között birtokolta az Elios többségét) idején, 2011-12-ben összesen 300 millió osztalékot fizetett a cég a tulajdonosoknak, az utolsó évben a nyereséget áttették a 2014-es évre tartalékba. Simicska úgy szállt ki az Eliosból, hogy a 21 milliós adózott nyereséggel együtt

120 milliót benn hagyott a társaságban,

amelyet Tiborcz és régi barátja, Erdei Bálint vett át (cégeiken keresztül).

A „szüret” ezután indult: 2014-ben 471, a rákövetkező évben már 972 milliós osztalékot vettek ki a tulajdonosok az Eliosból. Ekkor Tiborcz eladta az Eliosban lévő cégét egy másik nagy tendernyertesnek, a Várkert Bazárt is felújító West Hungária Baunak.

A FüHü által is ismertetett szolnoki lámpa-ügylet közel egymilliárdos szerződéseit is Simicska távozása után, 2013 őszén és végén írták alá.

Érdekes, és Simicska Eliosból való nagyvonalú kiszállását kérdésekkel övező körülmény, hogy a 2013 közepi tulajdonoscsere után néhány héttel volt Tiborcz és az Orbán-lány esküvője. Sokan ezt

Simicska nászajándékának tartják.

Ezzel kapcsolatban Pető Péter, a 24.hu felelős szerkesztője a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy meglehetősen vicces, ami a kormánypárti sajtóban megy arról, ki nyerte a többet, mekkora a része az Elios ügyeiben a korábban hozzájuk tartozó Simicska Lajosnak. „Ezt én belső elszámolási vitának tekintem” – mondta.

Szintén a kormányzati elhárítás részévé vált, amit Lázár jelentett ki, hogy az OLAF a választásokra időzítette a jelentést. Pető szerint Lázár politikai kinyilatkoztatásaival nehéz mit kezdeni: a jelentés elkészülte és nyilvánosságra kerülésének időpontja vajon milyen viszonyban van azzal, hogy megtörténtek-e ezek a bűncselekmény-gyanús ügyek? Ha májusban, a választások után, vagy egy éve válnak ismertté, attól ártatlanabbak-e a résztvevők.

Az Elios-ügy általános hatásait ma még nehéz felmérni – mondta Pető Péter. Az OLAF nagyon részletesen körüljárta a történetet, alaposan földolgozta a részleteket, s erre a magyar hatóságok is képesek lettek volna. (Három éve már vizsgálódtak, de aztán törvénysértést nem találva lezárták.) Az eset társadalmi hatásai is attól függenek, hogy a hazai hatóságok tesznek-e valamit. Mi ismertetjük az eseményeket, a továbbiak a hivatalos szerveken múlnak – mondta Pető Péter.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.