Több mint ezer halott – a Nobel-díjas elnök hallgat

0
99
Rohingja menekültek Fotó: MTI/EPA/Monirul Alam

Az ENSZ adatai szerint már több mint ezer halottja van az elmúlt két hét mianmari harcainak. 270 ezren menekültek el, többségében a kisebbségi rohingja népcsoport tagjai. Az ország Nobel-békedíjas elnökét, Aung Szan Szú Kjit egyre többen bírálják. A Guardian szerint vissza kellene vonni a díját.

Rohingja menekültek
Fotó: MTI/EPA/Monirul Alam

Yanghee Lee, az ENSZ mianmari különmegbízottja szerint a muszlim rohingják és a biztonsági erők harcai miatt már

legalább 270 ezren menekültek a szomszédos Bangladesbe.

Mianmar északkeleti részén, Arakán államban rohingja szélsőségesek összehangolt támadásokat követtek el rendőrőrsök ellen, amire válaszul a mianmari hadsereg “tisztogatási műveletbe” kezdett.

Az államban több mint egymillió rohingja él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket,

nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogaik nincsenek, utazásukat korlátozzák.

Az ENSZ által készített jelentésekben gyerekek elleni, többször halálos végű, brutális szexuális bűncselekményekről, tanárok, közösségi vezetők tömeges kivégzéséről, házaikba bezárt emberek élve elégetéséről, vajúdó nők elleni tettlegességről, újszülött gyerekeik halálra taposásáról, helikopterekről vaktában falvakra zúdított géppuskatűzről írnak.

Pénteken a malajziai parti őrség vezetője közölte, hogy Malajzia hajlandó átmenetileg befogadni a Mianmarból menekülő rohingjákat. Az országban már így is több mint 100 ezer menekült van.

Rohingja menekültek a határnál
Fotó: MTI/EPA

Thaiföld szintén jelezte, hogy előkészületeket tesz a mianmari erőszak elől menekülők befogadására. Korábban a thaiföldi hadsereget sok bírálat érte, mert jelentések szerint kegyetlenül bántak a rohingja menekültekkel. Állítólag arra is volt példa, hogy csónakjukat a nyílt tengerre vontatták és ott hagyták, de tömegsírokat is találtak.

Mianmar elnöke a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji. Neki csütörtökön a szintén Nobel-békedíjas dél-afrikai érsek, Desmond Tutu írt nyílt levelet. Azt írta:

“Öreg vagyok már és gyenge is, hivatalosan visszavonultam, de megszegem a közügyekkel kapcsolatos hallgatási fogadalmamat, mert mélyen elszomorít országod muszlim kisebbségének, a rohingjáknak a sorsa.”

Tutu azt írta, Aung Szan Szú Kji a „becsület jelképe” volt, sokáig ott volt az asztalán a fényképe, kiszabadulása a hosszú fogságból reményt keltett, de a rohingják elleni „lassú népirtás” felgyorsult az elmúlt időszakban.

Tutu szerint lehet eltérő az emberek kinézete, és imádhatnak különböző isteneket, “és lehet, hogy valakinek a tűzereje is nagyobb, de

senki sem magasabb vagy alacsonyabb rendű másoknál.”

“Imádkozunk, hogy avatkozz közbe az elharapódzó válságba, és vezesd vissza népedet az igazság útjára” – zárul Desmond Tutu nyílt levele.

Tüntetés Pakisztánban Aung Szan Szú Kji ellen
Fotó: MTI/EPA/Bilaval Arbab

Aung Szan Szú Kjit az országot korábban irányító katonai junta bebörtönözte, majd házi őrizetben tartotta. Az elmúlt években gazdasági nehézségek miatt azonban nyitni kényszerültek a világ felé, és fokozatosan felszámolták a diktatúrát. Tavaly óta Aung Szan Szú Kji a külügyminiszter és első államtanácsos, vagyis gyakorlatilag ő a miniszterelnök.

A Guardian véleménycikke szerint a rohingják elleni atrocitások eltűrése miatt

vissza kellene vonni a Nobel-díját.

Azt írják, hogy ellenzéki politikusként maga is súlyos üldöztetést szenvedett, de nehéz lenne még egy olyan kortárs politikai vezetőt találni, aki az iránta táplált nagy reményeket ilyen kegyetlen módon elárulta volna.

Azt írják: El kell ismerni, hogy a fegyveres erőknek Mianmarban továbbra is jelentős a hatalmuk, és nehéz őket kordában tartani, de nem is szólalt fel az atrocitások ellen, „a hallgatásnak, az alaposan dokumentált bizonyítékok tagadásának és a humanitárius segítség akadályozásának elegyét választotta”.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here