Tíz éve történt – Sólyom László nem írta alá a gyűlöletbeszédről szóló törvény módosítását

0
38

2007. november 13-án a Fóggetlet Hírügynökség beszámolt arról, hogy több ponton alkotmányellenesnek találta, ezért nem írta alá a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását a köztársasági elnök. Sólyom László a javaslat előzetes normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól.

Az Országgyűlés október 29-én fogadta el a Polgári törvénykönyv módosítását a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban. A szabályozást kiegészítették, egyebek mellett azzal, hogy a személyhez fűződő jog megsértésének számítana ezentúl, ha valaki

“faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra”

tesz nyilvános “sértő megnyilvánulást”. Jogi lépéseket lehetne tenni akkor is, ha nem személy szerint ér valakit atrocitás, hanem általában azt a kisebbséget, amelyhez tartozónak vallja magát az illető.

Ha valaki nem akarna személyesen bíróságra menni, a módosítás megengedné, hogy civil szervezetek kezdeményezzenek bírósági eljárást, igaz – ekkor a megítélt a kártérítést csak közhasznú célra lehetne fordítani a sértett közösség érdekében, tehát sem a sértett, sem a képviseletet ellátó civil szervezet nem kaphatná meg.

A szavazás után a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet az államfőhöz fordult, és kérték Sólyom Lászlót: ne írja alá a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabályozást, hanem kérjen előzetes felülvizsgálatot az Alkotmánybíróságtól. A Polgári törvénykönyvbe iktatott cikkelyek a jogvédők szerint ellentétesek a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos jogával, emellett szakmai és jogpolitikai aggályaik is voltak.

Sólyom Lászlónak a zárószavazástól számított 15 napja volt arra, hogy eldöntse: aláírja a ptk. módosítását vagy sem. Ez a határidő kedden járt le, tehát végszóra döntött.

A módosítást azért nem írta alá, mert az szerinte is veszélyeztetné a véleménynyilvánítás szabadságát, ha életbe lépne.

Egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatnák, az ezekben kiszabható kártérítések aránytalanul korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, és akadályoznák a “szabad, érvelő közvélemény működését” – derül ki az államfő indoklásából. Sólyom László szerint bizonytalan a módosítás alapján az is, pontosan mihez viszonyítva kellene megállapítani, ki tekinthető egy kisebbség tagjának és ki nem – mindez a jogállamisággal ellentétes.

A köztársasági elnök kifogásolta még, hogy a kisebbségben nem lévő embereket a törvény nem védi, azaz diszkriminálja. Sólyom László ugyancsak alkotmányellenesnek találta azt, hogy a módosítás keresetindítási jogot adna bármelyik jogvédő szervezetnek – ez azonban ellentétes a személyek perbeli önrendelkezési jogával.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here