Egyre több a szociális szövetkezet

0
22

Jó hír lehet a szociálisan érzékenyek, a hátrányos helyzetű csoportok támogatói és a nekik szurkolók számára, hogy nem látszik lanyhulni a szociális szövetkezetek iránti érdeklődés Magyarországon. Ezeknek a gazdálkodási formáknak mind a száma, mind pedig az  árbevétele nőtt 2016-ban, és a bővülés idén sem állt le.

Amíg 2015-ben 2539 darab volt a működő szociális szövetkezetek száma, addig 2016-ban számuk elérte a 2894 darabot, jelenleg pedig 2951 ilyen szövetkezet működik az országban derül ki a cégadatokból. Árbevétel tekintetében 2015-höz képest mintegy 8,6 milliárd forinttal nőtt az ebben a formában működő vállalkozások forgalma és ezzel meghaladta a 22 milliárd forintot – olvasható az Opten összegzésében.

A magas összárbevétel egyik lehetséges oka, hogy a szociális szövetkezetek is bekerültek a gazdaságfejlesztési program pályázatainak kedvezményezetti körébe. A GINOP-5.1.3.-16Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című pályázat keretében a nonprofit gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok és egyházi szervezetek mellett most is részesülhetnek uniós támogatásban.

Jelenleg 196 nyertes projektet tart nyílván a pályázat kezelője 7,3 milliárd forintos támogatási összeggel.

Szintén pályázható a szociális szövetkezetek számára a GINOP-5.1.7-17 – Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című kiírás 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ezek a források a következő évekre is biztosíthatják a megfelelő projekteket kidolgozó szövetkezetek működését.

A kedvező képet némileg árnyalja, hogy a cégfluktuációs index (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, mind 2015-ben, mind 2016-ban 20% fölött volt, ami jelentősen nagyobb, mint az átlag.

Ez azt jelenti, hogy bár magas volt az új alapítású szövetkezetek száma, ezzel párhuzamosan nem kevés szövetkezet szűnt meg, vagy alakult át.

 

A szociális szövetkezetek 2006. évi X. törvénnyel életre hívott vállalkozási forma célja, a hagyományos profitszerzésen felül, a szövetkezeti tagok által kitűzött különböző közösségi igények (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási, stb.) kielégítése. Elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok (inaktívak, romák, fogyatékkal élők stb.) segítése és gazdasági aktivitásuk növelése áll a középpontban.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here