Csak száll, csak száll...? Forrás: Pixabay

Folyamatosan négy százalék körüli gazdasági növekedést tervez a kormány, de nem teljesen világos, miből jön ez össze. A legújabb konvergencia-program hatalmas állami beruházásokkal számol; általános béremelést ígér az állami alkalmazottaknál és másfélszeresére növekvő reálbéreket 2022-re.

Lényegében a 2022-ig terjedő négy éves időszak kormányprogramjának tekinthető  az Európai Bizottságnak csütörtökön elküldött magyar konvergencia-program. A kormány honlapjára is felkerült Nemzeti Reform Program a Matolcsy György nevéhez eddig is kötődő gazdasági elképzelések folytatásának látszik. Mint emlékezetes, akkor gazdasági miniszterként 2010-ben 7 százalékos gazdasági növekedést látott, ami igen gyors államadósság-csökkenéssel is együtt járt (volna).

A 2010-es víziót mutatja az ábra

Forrás: NGM

Most a 60 százalékos ráta elérését ígéri a kormány 2022-re a Nemzetgazdasági Minisztériumban elkészült anyagban.

A tervben megszakítás nélküli gazdasági növekedést prognosztizálnak, végig a 4 százalékos sáv közelében, inkább afelett.

Ez rendkívül ambíciózus vállalás, és egyetlen releváns előrejelzéssel sem áll összhangban. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap lassuló, 3, illetve 2 százalékhoz közelítő mértékű értékkel számol, de még a Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bank is 3 százalék alá bukó indexet számolt ki.

A kormány szerint a külső kereslet változatlanul erős marad, ami húzni fogja az exportot. Ez azért merész előrejelzés, mert szakértők itthon és külföldön egyaránt arra számítanak, hogy

a jelenlegi növekedési ciklus pár éven belül kissé lehanyatlik.

Az is a nemzetközi prognózisok része, hogy a mostani, szinte alig látható kamatok a közeli jövőben elindulnak felfelé (az Egyesült Államokban éppenséggel már javában tart a folyamat), ami „tankönyv-szerűen” a fogyasztás, végső soron a növekedés némi megbillenését eredményezi.

Az ábrából is látszik, hogy az úgynevezett végső fogyasztás a kormány várakozásai szerint magas szinten stabilizálódik, a növekedésnek nagyjából a felét tenné ki, miközben a beruházások (bruttó felhalmozás) a következő két évben csökkennek.

Miközben a kormány maga is sikerként hivatkozik az uniós támogatások gyorsított lekötésére a 2020-ig tartó uniós költségvetésen belül, egyáltalán nem látható, hogyan fog ismét növekedni a beruházások mennyisége, hiszen az új EU-büdzsék első két évében jellemzően apály figyelhető meg a programok lassú elindítása-felpörgése miatt. (És akkor arról a kockázatról még nem is szóltunk, hogy az Európai Bizottság pont a héten tette világossá: akár a teljes pénzmegvonás is lehetséges lesz a jogállami normákat nem teljesítő kormányokkal szemben.)

A jelek szerint a kormány a magánberuházások jelentős felfutásával számol, sőt, nagy állami invesztíciók szándéka is kiolvasható az anyagból, ráadásul nagyobb részben csak hazai forrásból.

Nem világos, mindezeknek honnan lesz a forrásuk,

ha komoly államadósság-csökkentést tervez a kormány, párhuzamosan nagyon feszes éves költségvetésekkel.

Az egyik növekedési forrásnak a gazdaság termelékenységének óriási javulása ígérkezne, amely azonban homlokegyenest ellentétes lenne az elmúlt években tapasztalt folyamatoknak.

A növekedés eddiginél nagyobb teljesítményű motorja lenne a belső fogyasztás. Ennek háttere a jelenlegihez hasonló béremelkedési ütem lehetne, amely a kormány reményei szerint nem fog megártani a cégek versenyképességének. Utóbbiak érdekképviseletei ezt nem így látják, és például a feketén foglalkoztatás ismételt emelkedése is arra mutat, hogy komoly nehézségekbe ütközik a kötelező béremelések végrehajtása. Ezen a téren tehát akkora tőke-befektetésekre lenne szükség, amelynek egyelőre a körvonalai sem látszanak. (Erről is beszélt pár napja Bod Péter Ákos.)

Márpedig Orbánék úgy számolnak, hogy

a reálbérek 2022-ig csaknem másfélszer-akkorák lesznek,

mint 2016-ban voltak.

Folytatnák az állami szféra béremeléseit, és 2019-től

azok az állami alkalmazottak is megkapnák a magasabb fizetéseket,

akik eddig kimaradtak (pedagógusok, egészségügyiek, rendőrök-katonák). Ezek százmilliárdjait azért még elő kell teremteni.

A munkanélküliség szinte eltűnik Magyarországon 2022-re – legalábbis a kormány szerint. A 2,4 százalék valóban elhanyagolható lenne. Mindez azt jelentené, hogy a bármilyen okból inaktívak száma 2,8 millióra olvadna. Ebben persze szerepet kapna a nyugdíjkorhatár már elkezdett emelkedése is. Ezekkel együtt további, körülbelül 300 ezer új munkahellyel számol a kormány. Ezeket a számokat azonban érdemes fenntartással kezelni, hiszen közismert tény, hogy legalább 350 ezren, egyes számítások szerint inkább félmillióan külföldre távoztak az elmúlt években, akiket a statisztikában a foglalkoztatottak közé sorolnak.

Folytatni kívánja a kormány a közmunka részarányának mérséklését. A csúcsidőszakban évi 230 ezer körüli, jelenleg 170 ezres létszám 150 ezerre esne a következő két évben.

Nemsokára meglátjuk, hogy ezúttal beválik-e a Matolcsy-féle jövendölés (2012-ben), amely szerint egy éven belül „a magyar tündérmese, illetve a magyar példa sikertörténet lesz”.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here