Saját katonái ellen vásárol orosz rakétákat Erdogan török elnök?

0
37

Erre gondolnak azok a katonai szakértők, akik a Deutsche Wellének nyilatkoztak annak kapcsán, hogy Erdogan elnök bejelentette: letették az előleget az S 400-as rakétavédelmi rendszer megvásárlására. De hogy vehet orosz rakétarendszert a NATO tag Törökország?

Korábban a kínaiaktól próbáltak ilyet venni, de akkor Washington sikeresen lebeszélte a szövetségesét erről. Most is volt amerikai nyomás, de Erdogan ezúttal nem engedett és

Oroszországtól vásárol rakétavédelmi rendszert, mely nyilvánvalóan nem kompatibilis a NATO rendszerével.

Ez azt is jelenti, hogy orosz szakértők tucatjai érkezhetnek Törökországba azért, hogy kiképezzék a török tisztikart a rakétavédelmi rendszer használatára.

Az S 400-as rakéta rendszer egyébként már működik külföldön – ezt az izraeli hírszerzés jelezte. Ilyen rakétavédelmi rendszert telepítettek az oroszok Szíria északi részén egy iráni hadiüzem köré. Az izraeli hírszerzés szerint

az irániak ott rakétákat gyártanak a Hezbollah libanoni síita milíciának,

mely közvetlen fenyegetést jelent Izrael számára. Ha azonban Izrael bevetné a légierejét, akkor szembetalálkozhatná magát az orosz rakétavédelmi rendszerrel. Ennek kipróbálásán nemrég izraeli légicsapást mértek Szíriára, de az orosz rakéta védelem nem reagált, holott az S 400 egyidejűleg 80 célpontot is képes megsemmisíteni.

De miért kell ilyen rendszer Törökországnak és miért Oroszországtól? A magyarázat a tavalyi sikertelen puccskísérlet, melyben a török légierő tisztjei állítólag nagy szerepet játszottak. Erdogan elnök Fethullah Gülent, az USA-ban élő prédikátort vádolta a puccs szervezésével és a washingtoni kormányt annak támogatásával.

Minthogy saját légiereje jelentős részben elárulta Erdogant a puccs idején, ezért a török elnök arra a következtetésre juthatott: olyan rakéta rendszer kell, melyet a NATO nem irányít. Így került a képbe Oroszország.

Törökország, Irán és Oroszország haderőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek a Közel-Keleten.

Most Brüsszelben a NATO főhadiszállásán főhet a fejük a stratégiai tervezőknek: vajon mennyire számíthatnak Törökországra, mely a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik?

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here