A román parlament szerint csaltak az elnökválasztáson

0
3

Választási csalással segítették elő 2009-ben Traian Basescu elnök újraválasztását – erről fogadott el határozatot a román parlamentnek. A döntésnek nincsenek jogi következményei.

Traian Basescu öröme a 2009-es választás második fordulója után, mögötte Emil Boc
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

A parlament két kamarájának együttes ülése a kormánytöbbség szavazataival fogadta el a 2009-es elnökválasztást vizsgáló parlamenti különbizottság jelentését, amely

bűnszövetkezet létrehozásával, az elnökválasztás kimenetelét eldöntő választási csalás megszervezésével

vádolja Basescut és az országot akkor irányító, Emil Boc vezette jobboldali kormányt.

Az ellenzék elutasította a bizottság következtetéseit, az RMDSZ képviselői pedig tartózkodtak.

A jelentés szerint az elnöki hivatal és a Boc-kormány átfogó, összehangolt akciótervvel készítette elő a választási csalást. Ezt többek között azzal támasztották alá, hogy a szavazás előtt néhány hónappal Traian Basescu felmentette tisztségéből a szociáldemokrata belügyminisztert, akinek utódja pedig lecserélte a szociáldemokraták 20 megyei prefektusát. A prefektusoknak jelentős szerepük van a választás megszervezésében.

A különbizottság azt is gyanúsnak találta, hogy a második forduló éjszakáján

a Román Hírszerző Szolgálat vezetői és az akkori legfőbb ügyész a volt belügyminiszter lakásán találkoztak.

A bizottság elnöke, a szociáldemokrata Oana Florea elismerte, hogy ezek bizonyítására a testületnek nem voltak eszközei.

A kormánykoalíció egyébként nem azért alakított különbizottságot, hogy igazságot szolgáltasson akkori elnökjelöltjének, a PSD-ből azóta kizárt Mircea Geoanának. A cél az volt, hogy a titkosszolgálatok és a vádhatóság összefonódására, a politikai döntéseket háttérből befolyásoló úgynevezett „párhuzamos állam” működésére találjanak bizonyítékokat.

A jelenleg ellenzéki szenátorként politizáló

Basescu azt mondta: nem volt szüksége a „párhuzamos államra” ahhoz, hogy legyőzze Geoanát,

és szerinte az ellenfelét támogató médiavállalatok álltak össze bűnszövetkezetté. Basescu egyébként alig 70 ezer szavazattal győzött annak idején, az érvénytelen szavazatok száma pedig megközelítette a 140 ezret.

A parlamenti határozatnak nincsenek közvetlen büntetőjogi következményei. A legfőbb ügyészségen múlik, hogy a bizottság következtetései alapján eljárást indít-e a volt államfő ellen.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here