Népszavazást akar az alaptörvényről Karácsony

0
545

Népszavazást, vagyonelkobzást és vagyonadót helyezett kilátásba az MSZP és a PM közös miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely ma ismertette miniszterelnöki vállalásait, meghirdetve a  szociális demokrácia tíz pontját. Úgy fogalmazott: „az emberek hatalmával kell leváltani a hatalom embereit”.

 

„A szociális demokrácia tíz pontjának a meghirdetése „azért is kiemelten fontos, mert nem hiszek abban, hogy elég csak nemet mondani valamire. Nem elég, ha valakit elzavarunk, jövőkép nélkül nem lehet megváltoztatni az országot” – hangoztatta felvezető beszédében Karácsony, kifejtve: az első lépés ugyan a kormány leváltása, de a  második a fontosabb, egy új haza építése, s ehhez kellenek világos vállalások.

„A tíz vállalásnak minden egyes szava egy dologról szól: a reményről, hogy az emberek visszaszerezhetik a hatalmat a politika felett, saját sorsuk felett,

hogy miként lehet a hatalom embereivel szemben az emberek hatalmát állítani, a gyengéket segíteni” ” – közölte, mielőtt áttért a tíz vállalásra.

Az első vállalása a korrupció visszaszorítása, egy antikorrupciós ügynökség felállítása, s azokban az esetekben, amikor a bíróság is bizonyítottnak látja, hogy a közvagyont magánvagyonná transzferálták, az érintett vagyon  elkobzása – ez egyébként a mai btk-ban is szerepel, mondta.

„Nem államosításról van szó, hanem arról, hogy visszaadjuk a magyaroknak azt, ami az övék volt”

– üzente Karácsony, rámutatva: enélkül nincs igazság és nincs stabil demokrácia.

Arról is szólt, hogy az uniós pénzeket a fideszes elit helyett az embereknek fogják visszaadni. Nemzetközi példák bizonyítják, hogy az EU-s támogatásokat igenis el lehet olyan dolgokra költeni, mint az alapjövedelem a humántőke-fejlesztés.

„Orbánnak olyan az uniós támogatás, mint Putyinnak az orosz gáz – ennek segítségével finanszírozza a rosszul működő gazdaságot” – szögezte le a miniszterelnök-jelölt.

Karácsony vállalja az igazságosabb nyugdíjrendszer kialakítását, ezen belül a 13. havi nyugdíjak rendszerének a visszaállítását (amit Orbánék töröltek el). Igazságosabb társadalmat kell építeni, s ennek része a luxusnyugdíjak megszüntetése, illetve az alacsony nyugdíjak fokozatos szintre hozása.

Az egészségügyben azt vállalja, hogy visszateszik azt a pénzt a rendszerbe, amit az elmúlt nyolc évben kivettek belőle. Az egészségügyi kiadásokat fokozatosan felhúznák minimum az uniós átlagszintre. Külön kiemelte a járóbeteg-, a háziorvosi, az alap- és az egészségügyi szűrőellátás fejlesztésének a fontosságát.

„Volt egy olyan szlogen, hogy az egészségügy nem lehet üzlet”

– utalt Orbán Viktor sok-sok évvel ezelőtti kampányára –, ma pedig azt látjuk, hogy menekítik ki a saját embereiket a fizetős magánellátásba, amelynek a tulajdonosai – minő véletlen! – mind fidesz-közeliek. Még egy vállalást tett az egészségüggyel kapcsolatban Karácsony, azt, hogy az egészségügyi béremelés után fokozatosan meg fog szűnni a hálapénz Magyarországon.

Az oktatás területén átfogó reformot és azt ígéri, hogy visszapótolják azokat a milliárdokat, amelyeket kivontak az ágazatból. Az első diplomát ingyenessé fogják tenni, csökkentik a tananyagot s nagyobb megbecsülést kapnak majd a pedagógusok. Megszüntetik azt a mai gyakorlatot, amelynek az a lényege, hogy

Orbán ugyanazt teszi a fiatalokkal, mint tette Horthy a magyar hadsereggel, amikor ruha nélkül, felkészületlenül küldte el a katonákat csatába – mondta.

Beszélt a bérekről is, ígéri a minimálbér adómentességének a visszaállítását, s nemtől függetlenül az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének törvénybe rögzítését. Az adózásban

„könnyítünk lent és nehezítünk fent”

– mondta, példaként említve az offshore jövedelmek adójának a visszaállítását, az óriási vagyonok megadóztatását, s a cégek adóztatásának rendbe tételét.

A következő vállalása az átfogó rezsicsökkentés, közte  sávos tarifák bevezetésével (a legkisebb fogyasztásnál árcsökkentéssel), az energiahatékonyság ösztönzésével.

A szegénység visszaszorítását célozza a többi között az alanyi jogon járó, nem jövedelemfüggő mértékű családi pótlék duplájára emelése, a Zuglóban már bevezetett szociális modell kiterjesztése az egész országra, s a közétkeztetési reform eredményeként a gyerekéhezés megszüntetése.

A következő vállalás a kis- és középvállalkozások fejlesztésének a támogatása Karácsony programjában, a támogatási formák átalakításával, a kreatív és technológiára épülő iparban akár állami segítséggel törtnő fejlesztésekkel. Követendő példaként említette a teremben ülő Bojár Gábort.

S végül, de nem utolsósorban egy olyan vállalást jelentett be az MSZP és a PM közös miniszterelnök-jelöltje, amelyről ő maga is úgy véli, hogy komoly vitákat fog kiváltani: ez az alaptörvényről kiírandó népszavazás. Elismerte, hogy többen azt fogják mondani, hogy ez nem felel meg a hatályos jognak, de

„az a jog, amely törvényesíti a törvénytelenséget, az nem jog”

– szögezte le.

Ha a nép megszavazza, akkor eltöröljük az alaptörvényt, visszaállítjuk az 1989-es alkotmányt, amíg ki nem dolgozzuk az újat – mondta.

Karácsony szóba hozta a miniszterelnök-jelölti vitát, kifejtve: aki hisz az igazában, aki azt mondja, amit ténylegesen gondol, az nem fél vállalni a vitát, de aki tudja, hogy nem mond igaz, az fél, hogy lelepleződik a hazugsága – szögezte le, megígérve, hogy minden nap feltesz egy kérdést, amelyre választ vár Orbántól A mai napra szánt kérdése az volt: Mikor fognak az orvosok annyit keresni Magyarországon, mint Romániába, ahol március elsejével megnégyszerezték a bérüket.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.