Nem Szijjártó védelme a furcsa

0
242
Szijjártó Péter Berlinben, 2018. július 5-én, amikor már TEK-védelem alatt állt MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

„Nem az a furcsa, hogy Szijjártó Péter bekerült a TEK által védett magyar politikusok és közéleti személyek közé, hanem az, hogy eddig nem védték, miközben a legfőbb ügyészt igen” – mondta a Független Hírügynökségnek Tarjányi Péter biztonsági szakértő. A Magyar Közlönyben a napokban jelent meg, hogy már a külgazdasági és külügyminisztert is a terrorelhárítók védik.

Hatosra bővült az állandó TEK-védelmet élvező politikusok és közéleti személyek csoportja Magyarországon: a miniszterelnök, a köztársasági elnök, a külügyminiszter, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész tartozik ide. (Orbán Viktor és Polt Péter közeli családtagjaik védelméről is gondoskodhat a terrorelhárítás.)

Nyugat-Európában – Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában például – már jó pár éve biztosítják a külügyminiszterek védelmét, mondta Tarjányi, aki Magyarországtól elvonatkoztatva emlékeztetett arra, hogy egy ország külügyminisztere – politikai akaratot végrehajtva – egy személyben irányítja a teljes diplomáciai tevékenységet, s felel is ezért.

„A mai világban biztonsági kockázatelemzési szempontból elfogadhatatlan,

hogy egy külügyminiszter – a segítőit leszámítva – egyedül utazik például egy észak-afrikai, ázsiai vagy közel-keleti országba, ahol a mozgása „nyílt információ”, s adott esetben az iszlám állam egy terroristája nyugodtan le tudja szúrni a szállodájában a liftben” – mondja Tarjányi, emlékeztetve az isztambuli orosz nagykövet ellen elkövetett merényletre. (Mint emlékezetes, 2016. decemberében egy kiállítás megnyitóján követtek el halálos merényletet Andrej Karlov Oroszország törökországi nagykövete ellen.)

Magyarországon is volt idő, amikor komoly védelmet kapott a külügyminiszter – a délszláv válság idején, amikor ezt indokolta az akkori diplomáciai tevékenység. Napjainkban pedig ugyan az Iszlám Állam politikai szárnyát igen, de a terroristaszárnyát nem sikerült megsemmisíteni, sőt, ez utóbbi erősödött is, és

Magyarország is rajta van a terrorszervezet listáján, még akkor is, ha annak csak az „alsó végén”

– mondja Tarjányi. Szijjártó pedig egy NATO- és EU-tagállam diplomáciájának irányítója, s kell is őt védeni – szögezte le.

Felvetésünkre, hogy miért nem kapott ilyen védelmet Szijjártó 2015-ben, amikor a terroristák beszivárgása inkább realitás volt mint ma (s tegyük hozzá, a kormányzat riogatta is a lakosokat ezzel), a biztonságpolitikai szakértő meggyőződését fejezte ki, hogy a TEK és a belügy javasolta az állandó védelem kiterjesztését rá is, de akkor a politika másként döntött. A politikáé volt a végső szó egyébként akkor is – mondott egy példát –,  amikor a kilencvenes évek elején Magyarország és Izrael újból felvette a diplomáciai kapcsolatot, s az első budapesti nagykövet, David Krausz ugyan nem kért védelmet, de a Knesszet másként döntött, és védett személy lett.

A Magyar Közlönyben megjelent határozat értelmében a TEK az idei évre 504 millió, jövőre pedig 641 millió forint többletpénzt kapott Szijjártó védelmére. A TEK-védelem – mint megtudtuk Tarjányitól – tartalmaz egy egyszeri költséget, ezért is kap arányaiban jóval többet az idén az év hátralévő részére ebben az esetben, mint jövőre egész évre. Ki kell építeni a technikai védelmet, „fel kell okosítani” az általa használt ingatlanokat, járműveket, stb., ki kell képezni az őt védő embereket. S vannak az állandó kiadok, a fizetésük, az utaztatásuk költsége, a lőszerek, stb. – sorolta a biztonságpolitikai szakértő.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.