Mire szánják és mire elég a sok-sok milliárd?

0
77

Adósságkonszolidáció, egészségügyi béremelés, háziorvosi praxisok – a többi között ezek voltak azok a témák, amelyekről részleteket is lehetett hallani mind kormányzati, mind szakmai megközelítésben egy keddi budapesti konferencián.

Augusztus 31-én 34 milliárd forint volt a kórházak összes adóssága, 21 milliárd forintnyi harminc napon túli; még ha ez utóbbit a kormány – ahogy jelezte – ki is fizeti, az év végére, a kivetített, újratermelődővel  együtt mintegy 45 milliárdnyira rúghat az adósságállomány, amit tavaly – a konszolidációval – sikerült 13 milliárdra leszorítani. Természetesen merül fel tehát  a kérdés, terveznek-e az idén is nagyobb mértékű adósságkonszolidációt az egészségügyben – hangzott el a kérdés egy budapesti szakmai fórumon.

Az őszi Medicina konferencián nem csak a kérdés merült fel, válasz is érkezett: Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára már a kérdést megelőző előadásában is érintette, majd részletezte a konszolidációt. Mint mondta: évről-évre olyan megoldáshoz kénytelenek nyúlni, amely biztosítja a működőképességet.

A kormány elvi döntése már megszületett, az ágazat rendelkezésére bocsátja a szóban forgó összeget, ám az már az ágazat felelőssége, hogy meghatározza, miként juttatja el a forrásokat az intézményrendszerhez.

Ha szolgai módon feltöltik az intézmények adósságállományát, az nem küld megfelelő üzenetet – hangsúlyozta –, mivel az adott helyzetben okkal feltételezhető a nem felelős gazdálkodás miatti hiány, s ezt akkor szolgai módon támogatnák. Ezt pedig nem akarják – húzta alá. Olyan szempontrendszert akarnak felállítani, amely ösztönözni az intézményeket a felelős gazdálkodásra – szögezte le, hozzátéve: a konszolidációval kapcsolatos belső arányok meghatározásához még kell finomhangolás. De az összeg nagyságrendje biztosítva van.

A „Biztonságos és költséghatékony betegellátás” címet viselő, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTSZ) stratégai partnerségével megvalósult Medicina konferencián a szűken vett szakmai kérdések mellett általánosabb és a közérdeklődésre is inkább számot tartó témák is terítékre kerültek. Mészáros János helyettes államtitkár például a többi között beszélt az egészségügyi béremelésekről is – végigvezetve a két évvel ezelőtt megkezdett folyamatot, amelynek eredményeként az első ütemben az orvosok havi plusz 130 ezer forintot kaptak, a második ütemben a háziorvosok és főállású iskolaorvosok, védőnők és fogászati ellátásban dolgozók is megkapták az összeget, majd a harmadik ütemben az idén a szakmai feladatokat ellátók kerültek be a kedvezményezettek körébe.

Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár elismerte, hogy

ez, az egészségügyben végbemenő béremelés nem érinti a műszaki állományt (amelynek tagjai, a kérdést feltevő szavai szerint tíz éve nem részesültek béremelésben),

ugyanakkor Mészáros arra hivatkozott, hogy  a minimálbér és a garantált bérminimum emelése következtében sokuknak szintén nőtt a jövedelme.  Ezzel együtt is folynak szakmai egyeztetések a kérdésben – tette hozzá.

Szóba került a tanácskozáson a háziorvosi praxisok kérdése, a helyettes államtitkár szerint a praxisoknál a cél az volt, hogy az utánpótlást tudják biztosítani, illetve a tartósan be nem töltött praxisokat betöltsék. Ezért 2017-ben a pályázható forrásokat megduplázták: öt éve betöltetlen szolgálatnál 20 millió forintra lehet pályázni. A pályázat két részből áll: a letelepedést támogató, valamint a praxisvásárlást segítő részből.

Tavaly közel harmincan nyertek el letelepedéshez támogatást, s hetvenen praxisvásárlásit – mondta.

De elsősorban nem is ezt kell szerinte nézni, hanem a tendenciát: a 2015-os és 16-ös, valamint a még nem lezárt idei adatok azt mutatják, hogy

„A feladatot ugyan még nem oldották meg, de tendenciájában a betöltés emelkedő pályán van”.

Üres praxisok
Korábbi sajtóhírek szerint erőteljesen emelkedik a tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen háziorvosi körzetek száma. Évek óta nem volt olyan sok üres praxis, mint most – írta még augusztus  végén a Magyar Nemzet. Akkor megszerzett friss adatai szerint 317-ben nem volt állandó háziorvos, ezek közül 65 házi gyermekorvosi körzet volt. Az Állami Egészségügyi Ellátóközpont adataiból készített összesítésük szerint míg 2015 júliusában még „csak” 231 betöltetlen körzet volt, addig 2016 januárjában már 238, tavaly decemberben pedig 281. A betöltetlen praxisok jellemzően az ország félreeső területein találhatók, ráadásul gyakran több kisebb környező település ellátásáért kellene felelnie a háziorvosnak.
Azt egy korábbi Világgazdaság-cikk írta meg, hogy Magyarországon 2015-ben 4817 háziorvos dolgozott, míg az ezredfordulón még 5159 működő praxis volt, vagyis tizenöt év alatt 6,6 százalékos volt a csökkenés. A praktizáló orvosok 44 százaléka elmúlt 60 éves, 11 százalékuk pedig már 70 felett jár.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here