Mire elég a (módosult) támogatás?

0
1582

Szeptember 1-jétől módosulnak az áprilisban indult kamattámogatott lakossági energetikai hitelprogram feltételei. Közel 22 ezer háztartás energiahatékonysági felújítását, illetve megújuló energiaforrással történő ellátását szeretné elérni a kormány a 115 milliárd forint keretösszegű uniós forrásból. Nemzetközi kötelezettségeink miatt is fontos ez.

Magyarország ugyanis azt vállalta, hogy 2014-2020 között összesen 154 PJ halmozott végső energiamegtakarítást ér el, ami a lakossági megtakarítások nélkül lehetetlen lenne – szögezi le az ország meghatározó energiahatékonysági vállalkozásait tömörítő  Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI) elemzése. Ezért is fontos a program, amelynek feltételeit most javították. 10 százalék saját forrás mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni kifejezetten energetikai fejlesztésekre. A futamidő legfeljebb 20 év. Családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházak esetén lakásonként 7 millió. A hitel alsó határa 500 ezer forint, 2 millió forintig nem szükséges hitelfedezetet biztosítani.

Igény lenne rá

A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016 év végi kutatása szerint a magyar háztartások 24 százaléka felismerte az energiahatékonysági beruházásokban rejlő rezsicsökkentés lehetőségét. 920 ezer háztartás szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él.

Ugyanakkor egy korábbi felmérésük azt utatja, hogy saját erőből, támogatás nélkül ez nem fog menni.

Forrás: MEHI

Jellemzően egyébként a következőkre költött a múltban a lakosság:

Forrás: MEHI

De vajon megéri-e a hitel?

A kamattámogatott hitelkonstrukcióban hozott egyik legfontosabb pozitív módosítás arra utal, hogy vissza nem térítendő támogatással is kombinálhatóvá válik a hitel – írják a szakemberek. Szeptember elsejével önrész helyett a saját forrás fogalmát vezették ugyanis be, ami egyszerre tartalmazhat önerőt és állami támogatást is.

Pozitív fejlemény az is, hogy a lakás-takarékpénztári számlán lévő, az állami támogatással és betéti kamattal növelt megtakarítások a kölcsönből fennmaradó rész elő- vagy végtörlesztésére felhasználhatók.

Előrelépés továbbá, hogy a módosult feltételek enyhítettek a lakóközösségek (társasházak és lakásszövetkezetek) jelzálogi, óvadéki feltételein.

Ugyanakkor – hívja fel a figyelmet az elemzés – a hitelösszeg 20 százalékára előírt fedezettségi kötelezettség  van, tehát így is kedvezőtlenebbnek tűnik, mint a lakástakarék (LTP) konstrukciókhoz kötődő piaci gyakorlat.

„Ez feltételezhetően visszafogja majd a lakóközösségek hitelfelvételi kedvét.”

Marad két problémakör

Van azonban két problémakör, mely akkor is fellép, ha magánszemély, vagy ha lakóközösség veszi fel a kölcsönt – hívja fel a figyelmet a dokumentum. Az egyik, hogy a hitel „kvázi” utófinanszírozásúvá válik a gyakorlatban, a másik pedig, hogy a kivitelezési munkálatok elszámolható munkadíja legfeljebb az elszámolható anyagköltség 60 százaléka lehet.

E két feltétel  miatt várhatóan csak az lesz képes átmeneti finanszírozási gondok nélkül befejezni egy beruházást, aki a minimálisan előírt] saját erő felett jóval magasabb önerővel rendelkezik.

A MEHI tapasztalatai szerint azonban ez a magyar háztartások többségének sajnos leküzdhetetlen kihívást jelent, és megkérdőjelezi a hiteltermék eredeti célját:

az energiahatékonysági beruházások ösztönzését olyan háztartásokban, ahol erre nagy szükség lenne, de nincs vagy kevés a rendelkezésre álló forrás.

Hitelből tömeges rezsicsökkenő beruházások?

Csak hitelből beindíthatók-e tömegesen a rezsicsökkentő, energiahatékonysági beruházások? – teszi fel a kérdést a MEHI, amely több évre visszanyúló lakossági felmérései alapján meg is válaszolja saját kérdését:

„sajnos a hitel jellegű programok – még ha kamattámogatás mellett is hirdetik meg őket  – önmagukban kevésbé vonzók.

Egyik legfontosabb oka ennek az egymástól eddig függetlenül működtetett támogatási formák rendszere (Otthon melege, lakástakarék és kamattámogatott hitel), amelyek részben gyengítik egymás hatását, részben nehezítik a felújítók dolgát. Éppen ezért nagyon fontos lenne a különböző támogatási formák szabályrendszerének és  forrásainak összehangolása, koherenciájának megteremtése, ideális esetben egy egykapus rendszer kialakítása – szögezik le  a szakemberek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .