Miniszteri öntözési tervek: repkednek a százmilliárdok

0
73

Az öntözött mezőgazdasági terület megtöbbszörözése a jövendő agrárminiszter célja, bár a számok azt mutatják, hogy jelenleg csak 2,5 százalék az öntözött terület. Gazdaságosan legfeljebb hatszorosára lenne növelhető ez a hányad a jelenlegi vízkészlettel. Sok függ attól, marad-e a jelenlegi uniós támogatás.

Nagyarányú öntözési beruházások igényéről beszélt miniszteri terveit ismertetve Nagy István, aki az államtitkári székből ül át a miniszteri bársonyba a következő kormány tagjaként. Az eldobott szendvicsből vaddisznóba átkerült és tovaterjedt afrikai sertéspestis nagy ívű elméletét ismertető politikus az öntözéssel kapcsolatban azonban komoly témát hozott fel.

Mint mondta, jelenleg 103 ezer hektár az öntözött területek mérete, ennek duplájára van engedély, és 400-500 ezer hektár esetében van igény. Ezek a számok csak közelítőleg egyeznek meg az agrárminisztérium felügyelete alá tartozó Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) nemrégiben megjelent vaskos tanulmányában foglaltakkal.

Eszerint a legújabb adatok alapján a potenciálisan öntözhető növények által lefedett terület 2,7 millió hektár. Ebből azonban mindössze 68 ezer hektárt látnak el vízzel. Az AKI számításai szerint a jelenlegi vízkészlettel a

gazdaságosan öntözhető terület mennyisége 5,6-szorosára,

azaz 382 ezer hektárra lenne növelhető.

A helyzet ennél persze még bonyolultabb, mert ökonómiai szempontból egymillió hektár is öntözhető lenne, a vízkészlet ebből a már említett 382 ezer hektáron tenné lehetővé a vízzel ellátást. Ráadásul a gazdaságosan öntözhető területek mennyisége 436 ezer hektár lenne, a 68 ezres földnagyság ehhez képest még rosszabb arány.

A 68 ezerről 382 ezer hektárra bővítő öntözéses beruházás igénye 151-175 milliárd forint lenne. Ez mintegy 500 millió köbméter többletvizet igényelne, és

valóban megtérülő fejlesztés volna: az ágazat termelése 135 milliárd forinttal növekedne.

Csakhogy ebben a beruházási összegben nincsenek benne azok a vízügyi fejlesztések, amelyek ahhoz kellenek, hogy az öntözővíz a földeken egyáltalán rendelkezésre álljon. A tanulmány ezért a vízkészlet bővítésének költségeivel nem foglalkozott.

Mindazonáltal a következő néhány szám rávilágít arra, hogy az eddigi összegeknél sokkal több pénzről beszélhetünk. A tanulmányban az áll, hogy az agrárium öntözési igénye még annál is nagyobb, amennyiről a leendő miniszter beszélt: 1,2 millió hektár. Az öntözőrendszerek által azonban ebből bő harmada, tehát 436 ezer lenne gazdaságosan öntözhető (s ebből látnak el vízzel 68 ezer hektárt). Ezért itt óriási fejlesztésekre lenne szükség: új vízcsatornákra, a tábláig eljuttató infrastruktúra kiépítésre és gazdaságos üzemeltetésének megteremtésére.

Kitér a munka arra – de nem részletezi -, hogy rendkívül komplikált a jogi-engedélyezési eljárás, s ennek adminisztratív terhe akkora, amit a kisvállalkozások nem hajlandók vállalni.

Sz esik arról is, hogy ha a jelenlegi 50 százalékos uniós támogatás megszűnne, az 60 százalékkal vetné vissza a gazdaságosan öntözésbe vonható területek nagyságát.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.