Merre? Tovább! – Szürreális világ, szürreális választási lehetőség

0
184

Hajnalban ébredtem, az sem jó ugyanis, ha túlságosan sok gondolat zakatol az ember fejében, ott lent, a tudat alatti szintjén. S nekem bizony zakatolt – a péntek esti Jobbik-tüntetést és annak (lehetséges) folyományait, az azzal kapcsolatos dilemmákat, múltat, jelent, s (esetleges) jövendőt mérlegelő, latolgató, erre vagy arra a polcra netten beszuszakolni próbáló működésre állt át az agyam, amúgy racionális és egyben tisztességes választ igyekezvén adni a hozzám hasonlóan gondolkodók nagy dilemmájára. Megtűrni? Elfogadni? Előmozdítani? Mármint a Jobbik által – szemmel láthatóan immár hőn óhajtott összefogást egy közös cél, a Fidesz leváltása érdekében.

S ahogy a reggeli kávémat iszogattam, már nem csak a tudatom alatt jelent meg maga a dilemma (amelynek eldöntésére számomra, gyaníthatóan sokakhoz hasonlóan, még nem érkezett el az idő), hanem egy minősítő jelző is. Mit megjelent? Berobbant!

Szürreális – zakatol a fejemben azóta, hogy kinyitottam a szemem.

A gondolatot csak erősítette a tegnapi tüntetés egyik, a saját pénzén Borsodból feljött tüntetőjének a sommás véleménye: a 444.hu portálnak nyilatkozva, egy freudi elszólással szépen lebalosozta a Jobbikot, mondván: „..a legerősebb baloldali párt….meg is nyeri a választást 2018-ban”.

Hogy némiképpen eltereljem a figyelmemet, elkezdtem szörfözni a neten – s rátévedtem (mazochista lévén, szoktam, sajnos, vagy nem sajnos, a munkám részeként is) a kormányzati portálra. Olvasgatom a címeket, s ismét berobbant ugyanaz a minősítő jelző.

Szürreális!

Minden további magyarázat helyett álljon itt egy kis ízelítő, amúgy bizonyítandó, hogy nem az én készülékemben van a hiba.

„A V4-ek jelentősen hozzájárulnak Európa tengeri határainak védelméhez” – harsogja rögtön a vezető anyag, amelyet ezúttal nem egy kék, hanem egy zöld nyakkendőt kötő, az ország ügyeiért aggódó és cselekvő képet mutató Orbánnal a középen megjelenítő fotó illusztrál. Csak hogy megnyugodjunk, az ország ügyeinek az intézése jó kezekben van: „A V4-ek csütörtökön arról döntöttek, hogy pénzügyi hozzájárulást adnak és közreműködést is vállalnak Olaszország megsegítése érdekében, hogy meg tudja védeni tengeri határait – közölte Orbán Viktor” – kezdődik maga a cikk. Amelynek a mondandójáról, hogy Olaszország megsegítésére Magyarország is pénzt ad óhatatlanul az jut az eszembe, hogy immár nem a magyarok  nyilaitól, hanem a pénzügyi adományitól kell Európának, de legalábbis Olaszországnak rettegnie (ld. még a templomfelújítás a közelmúltban).

De tovább is van, mondjam még? Íme hát a kormányzati portál december 16-i, kora reggeli nyitóoldalán fellelhető további cikkek címei:

„Köszönet a nemzeti konzultációban részt vevő magyaroknak”
„Ismét rekordközeli mértékben nőtt az építőipar”
„39 milliárd forintos bértámogatás a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához”
„Mintegy 1200 gyereket látott vendégül a Fővárosi Nagycirkusz az Erzsébet-karácsony keretében”
„Magyarország sikeresen képviselte álláspontját Jeruzsálem kérdésében”
Egyetértés volt a migráció “külső kérdéseiben”, de nincs egyetértés a betelepítésekről”
A kötelező kvóta alkalmatlan eszköz a migrációs krízis kezelésére”

Jelentkezzen az, aki úgy gondolja, hogy ezek azok az objektív témák, amelyeket az immár nem egészen tízmillió magyarországi magyarhoz szólni, őket, minket a közös dolgainkról informálni hivatott a mi – nem kevés –  pénzünkön fenntartott kormányportálon harsogni kell.

Hát nem szürreális?

De folytassuk a szörfözést a neten: csak pár kattintás és máris belebotlunk a demokratikus ellenzékről szóló hírekbe. Hát, volt történés (s persze kiszivárogtatás):

Új megoldás: külön lista, közös miniszterelnök-jelölt”,
Szekeres nekiment az új elképzelésnek”,
Együtt-javaslat a 106 egyéni választókerületre” – hogy csak a mi portálunk néhány tegnapi cikkének a címét citáljam.

Számomra szürreális, hogy négy hónappal a választások előtt a fiúk-lányok még mindig azzal vannak elfoglalva, hogy nekik mi lenne a legjobb.

De tudják mi a legszürreálisabb? Hogy – jelen állás szerint legalábbis – e három szürrealitás közül kell választanunk 2018. tavaszán.

Bár, ha jobban belegondolok, erre már nem jó a jelző. Merthogy az a  tragédiát előrevetítő drámai feladat lesz.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.