Martonyi: lojális együttműködés kell

0
90

Turbulens idők jönnek a nemzetközi kereskedelempolitikában, ami a technológia fejlődésével, geopolitikai és ideológiai kérdésekkel függ össze. A magyar gazdaság egy alapvetően szabad, tisztességes és szabályozott világkereskedelemben érdekelt. Lojális együttműködésre van szükségünk az Európai Unióval, de ennek kölcsönösnek kell lennie. Egyebek között erről beszélt Martonyi János volt külügyminiszter egy budapesti szakmai fórumon.

„Az Európai Unió kereskedelempolitikája a gyakorlatban – lehetőségek és veszélyek címmel” szervezett nyilvános beszélgetést Budapesten az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, ahogy Zupkó Gábor képviseletvezető fogalmazott: a szakmai párbeszéd jegyében, szakpolitikai kérdésről.

„Régóta hiszek a szabadkereskedelemben, a tisztességes kereskedelemben és a szabályozott kereskedelemben”

– szögezte le a rendezvényen Martonyi János, az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere, neves kereskedelempolitikai szakértő, jogász, aki szerint megtorpant a multilaterális szabályozás, általános jellegű előrelépés az elkövetkező években, sőt évtizedekben nem várható, legfeljebb részletkérdésekben. A vitarendezés ugyanakkor kiválóan működik, a döntések végrehajtási aránya meghaladja a 90 százalékot – mondta, ám hozzátette, hogy nem tudni, meddig tart ez a sikeresség, mivel új szereplő lépett a porondra: Donald Trump amerikai elnök, akinek kinevezett kereskedelmi főmegbízottja szerint alapvető problémák vannak a vitarendezéssel.

Martonyi szerint a nemzetközi kereskedelempolitikában turbulens idők jönnek, mivel nagyok a kockázatok, amelyek leginkább három fő csoportba sorolhatók.

Az egyik – részletezte – a technológiai fejlődéssel függ össze: hagyományos eszközökkel ugyanis nem tudjuk szabályozni  technológiát. „Tisztán jogi szempontból: hogyan tudok szerződni egy algoritmussal, hogyan tudok felelőssé tenni egy mesterséges intelligenciát?” – sorolt példákat.

A kockázatok második nagy csoportját a geopolitikában kell keresni. Ebben önmagában persze semmi új nincs, a kereskedelem és a geopolitika évszázadok óta hat egymásra. Egy mai példa: az új amerikai adminisztráció jelezte, hogy kilép a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) néven ismert szabadkereskedelmi megállapodásból, s ezzel igen jelentős geopolitikai kedvezményt is tett Kína javára. A TPP-t ugyanis olyan regionális kereskedelmi megállapodásnak szánták, amelyben mindenki benne van, csak Kína nem. Ám az USA kilépésével ez megfordult: mindenki benne lesz valamiben, de az USA nem.

A rizikófaktorok sorában a harmadik csoportba az ideológiát nevezte meg a volt külügyminiszter, aki kifejtette, hogy a kereskedelempolitikai kérdések hosszú évtizedeken át sehol a világon nem foglalkoztatták a közvéleményt, ám ez néhány éve megfordult, napjaikban pedig már messze túl van értékelve a jelentősége. Ugyanis ez lett az ideológiai csaták színtere: az eltérő világlátások közti különbség itt érzékelhető a legjobban. Ennek folyományaként megszűnik a korábbi titkossága – eddig szakmai kérdés volt, s most már ki kell vinni közvélemény elé, folyamatosan beszélni kell róla.

Ezeken túl is sok egyéb kihívásra számít Martonyi, aki szerint ezek a világkereskedelem egyik legfontosabb szereplőjével, az Európai Unióval szemben is megjelennek majd. Az EU egy jó szabályozott, szabad világkereskedelemben érdekelt – szögezte le, hozzátéve: vannak tagállamok, amelyek különösen, hiszen ebből élnek.

Ilyen Magyarország is, amely közvetve és közvetlenül is rá van utalva az exportra, azaz nekünk alapvető érdekünk, hogy a világkereskedelem áramlatai minden szempontból fejlődjenek.

„A magyar gazdaság alapvetően egy szabad, tisztességes és szabályozott világkereskedelemben érdekelt, és különösen lényegesek az áttételes, közvetett érdekeink” – mondta Martonyi, aki szerint mindig meg kell nézni, hogy nincsenek-e olyan konkrét, azonosítható gondjaink, amelyekre vigyáznunk kell. Fennállhat ugyanis annak a veszélye, hogy nagyon konkrét, részletkérdésnek tűnő érdekeink adott esetben sérelmet szenvedhetnek.

„Lojális együttműködésre van szükség, de a lojalitás mindig kétirányú:

az alapszerződés leszögezi, hogy nekünk lojálisan kell az EU-val együttműködni, de az EU-nak is velünk.

Ha nem így történik, akkor jogi szempontból le lehet szavazni egy-két tagállamot, de ennek nincs jó vége, amint azt a tapasztalatok is mutatják.” A Brexitet szokták példaként hozni.

Ennek a kölcsönös lojális együttműködésnek a kereskedelmi-gazdasági érdekek terén is érvényesülnie kell. Miután a következő időszakba komoly turbulenciával, kockázattal és bizonytalansággal kell számolni, fontos, hogy megteremtsük a belső feltételeket az erőteljesebb hatékonyabb, sikeresebb külső fellépéséhez. Ennek egyik legfontosabb, ha nem legfontosabb területe a kereskedelempolitika – szögezte a Martonyi János.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here