Magyarország szerepében Szijjártó az EU szégyenpadján

0
2553
MTI Fotó: KKM

A mai brüsszeli meghallgatáson a magyar külügyminiszter legtöbbször a „mi, magyarok”-kal kezdte mondatait és kinyilatkozta: a magyar kormány elmegy a falig. Gál Kinga, fideszes EU képviselő szerint a magyarországi média helyzet semmiben sem különbözik például a németországitól. Ennél nagyobbat már senki sem mondott.

Brüsszelben az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottságában a csütörtök reggeli meghallgatással megkezdődött a vizsgálat, hogy tiszteletben tartják-e az európai alapjogokat Magyarországon.

Elsőként a jelentéstevéssel megbízott holland zöldpárti politikus, Judith Sargentini beszélt. Elmondta: májusban kapta a felkérést a bizottság, hogy megvizsgálja a magyar helyzetet, miután a jelenlegi helyzet jogállami kockázatot jelent Magyarországon, a menekültek jogaitól az oktatási szabadságon át a gyülekezési szabadságig számos területen gondok vannak. Ez az eset az EU tesztje is, hogy mennyire képes kezelni a helyzetet az alapértékeinek megsértésekor. Ez a meghallgatás most az ingformációgyűjtés része – fejezte be Sargentini.

Következett a magyar külügyminiszter, aki legtöbbször így kezdte mondatait: mi, magyarok.

Szijjártó Péter kifejtette: álláspontjaink távol esnek, mást gondolunk nemzetről, nemzeti büszkeségünkről, hagyományokról. “Sok minden nem fog tetszeni abból, amit mondok”, de a magyaroknak sem tetszik, ahogy a magyarokat “önök támadják”.

Beszélt a 2010 utáni gazdasági sikerekről, majd jött egy kis sorosozás: az EB meghozta a korlát nélküli befogadásról a döntését, amit előtte Soros György propagált ugyanitt “ugye, senkit nem akarnak megvezetni azzal, hogy a két dolognak semmi köze nincs egymáshoz”.

“Több, mint 2 millióan mondták el, mit gondolnak az illegális bevándorlásról” – mondta a magyar miniszter, aki szerint a kormány az emberek álláspontját hirdeti, jeleníti meg. És elmegy a falig, ha az ezzel ellentétes döntéseket hoznak.

Pardavi Márta a Helsinki Bizottság társelnöke szerint az EU alapértékei súlyos fenyegetettségnek vannak kitéve Magyarországon. Szabad civil társadalom és sajtó nélkül nem lehet a hatalmat elszámoltatni. 2016-ban különösen romlott a helyzet. A kormány diszkriminál és megfélemlít civil szervezeteket. 2014 szeptemberében például rendőrségi razzia volt a norvég alapból támogatott civileknél.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a médiahelyzetről beszél.

A médiaszabadság nem azt jelenti, hogy pár ellenzéki médium tengődik a piacon.

Magyarországon ez a helyzet. A kormány a hozzá közelálló médiumokat ellátja hirdetésekkel, az ellenzékieket gazdasági és információs szinten is szankcionálja.

Szánthó Miklós a kormánypárti Alapjogokért Központ vezetője szerint a viták alapja “nyilvánvalóan az”, hogy a vitatott kormánydöntések magyar vagy EU-s hatáskörbe tartoznak-e. “Egy szuverenitásvitáról van szó”. Nem tiszta, mi tartozik a tagállam és az EU hatáskörébe.

A hozzászólások és kérdések következtek. A csúcsot Gál Kinga, fideszes EP képviselő döntötte meg azzal a megállapítással, hogy a magyarországi médiahelyzet nem különbözik a németországitól, de Németországban nem folytat az EU vizsgálatot.

Az EP-ben a magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, melyet várhatóan márciusban ismertet a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak arról. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Ezt még az állam- és kormányfőkből álló Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Szakértők szerint egyhangú döntésre kevés esély van.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here